Munkaügyi Tudástár

A KSH jelentése szerint a bruttó átlagkeresetek 14,4 százalékkal nőttek júniusban az egy évvel korábbihoz képest, a növekedés ismét gyorsult az előző havi, 12,9 százalékos ütemet követően. Az egyszeri jutalmak és prémiumok 28,7 százalékkal, míg a rendszeres jövedelmek 13,5 százalékkal nőttek. A vállalkozásoknál 13,5 százalékos, a költségvetési szférában 16,1 százalékos volt a béremelkdés. Az első fél évben a bruttó átlagkeresetek 12,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A júniusi 1,9 és az első félévi 2,3 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek júniusban 12,3 százalékkal, január-júniusban 10,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Horváth András, a Takarékbank elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában rámutatott: a várakozásokat felülmúló júniusi béremelkedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, illetve a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja. Várakozása szerint idén 13 százalék körüli ütemben nőhetnek a bérek a bérmegállapodások és az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-ban is kitart, a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés eredményeként. Így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet ebben az évben, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 35 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
Egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő időszakban. Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások – írta.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője összességében úgy látja, hogy idén a bérnövekedés éves átlagban 11-12 százalék körül alakulhat, míg az átlagos infláció 2,3 százalékra gyorsulhat, így reálértelemben 9-10 százalék körüli keresetnövekedés is bekövetkezhet. Az erősödő belső keresletnek az lesz a következménye, hogy az infláció jövőre még tovább gyorsulhat és az átlagos áremelkedés üteme 3,4 százalék lehet. A feszes munkaerőpiac, a növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a GDP növekedéséhez a háztartások fogyasztása jelentősen hozzájárulhat – jegyezte meg.
(Szon)

Július 1-e óta eddig 19 közérdekű nyugdíjas szövetkezet alakult meg, az adataik lekérdezhetők az adóhatóság honlapján (feltehetően mások még alakulófélben vannak). Ez nem rossz kezdet, hiszen iskolaszövetkezet néven a NAV adatbázisában 108 társaság van, amiből 101 működik, de hát jó pár év előnyük azért van - írja a szakportál.
A DiákÉSZ szerint (amely összefogja az iskolaszövetkezeteket) évente 130 ezer diák dolgozik iskolaszövetkezeten keresztül (mások persze más módon is). Felmérésük szerint szerintük a nyugdíjasok 40 százaléka dolgozna valamilyen módon.
Magyarországon jelenleg a nyugdíjasok száma 2,1 millió felett mozog. Nincs nyilvános adat arról, hogy közülük jelenleg hányan dolgoznak a nyugdíj mellett. Legnagyobb részük, 1,4 millióan 65 év felettiek. Igen ám, csak hogy ebben a korosztályban a foglalkoztatottak száma a közhasznú nyugdíjas szövetkezetek életre hívása előtt 42 ezer fő volt.
Összességében annyit lehet jelenleg előre jelezni, hogy a mai munkavilágban minden új munkaerő aranyat ér, így a nyugdíjas szövetkezetek hasznot fognak hozni a munkavállalóknak és a munkaadóknak egyaránt. De a munkaerőhiányt eltüntetni nem fogják, csak egy-egy területen valamelyest enyhíteni. Talán meg szabad jegyezni: a nyugdíjasok eddig is dolgozhattak, ha arra lehetőségük nyílt, így elsősorban arra lehet számítani, hogy az iskolaszövetkezetek mellett nő majd ki egy ahhoz többé-kevésbé hasonló nagyságrendű foglalkoztatási csatorna, a már említett százezres nagyságrendben. De ez sem egyik pillanatról a másikra fog menni - írja kommentjében a Blokkk.com.
(Napi.hu)

Amikor a hazai IKT ipar munkaerő-problémáiról esik szó, mindig felmerül az elvándorlás kérdése. A legjobb IT-szakembereink elmennek külföldre dolgozni – mondják a munkaerőpiaci felméréseket végző szakemberek. Amikor pedig az okokat keresik felmerül, hogy azért mennek, mert ott többet fizetnek, mert jobbak a karrierlehetőségek, mert jobbak az életkörülmények, mert...
De sokan vissza is jönnek, és erre is vannak mindenféle okok: mert itt van a család és a barátok, mert kiderül, hogy nem is lehet sokkal többet keresni, vagy ha igen, akkor a többletet elviszi az, hogy drágább az élet, a karrierlehetőségeknek külföldön ugyanazok a korlátai, mint itthon és így tovább.
Megkerestünk hét szakembert, akik kipróbálták magukat külföldön – közülük ketten haza is tértek –, hogy történetükön keresztül bepillantást kaphassunk abba, ami a felmérések számai és grafikonjai mögött van. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi hajtotta őket, hogy külföldön keressék a boldogulásukat, mit vártak és mit találtak. A hazatértektől azt is megkérdeztük, hogy mit hoztak magukkal külföldi munkahelyükről.
Minden külföldön dolgozótól megkérdeztük, tervezi-e, hogy visszatér Magyarországra. Tamás ebben eléggé kategorikus volt. "Nem tervezem, egyszer már megtettem, és megbántam. Akkor anyagilag padlóra, szakmailag pedig állóvízbe kerültem. Persze soha ne mondjuk, hogy soha. Ha valamiért mégis arra kényszerülnék, hogy haza kell költöznöm, azt hiszem mindenekelőtt evangelizálnám a barátságos és relaxált munkakörülményeket és az innováció fontosságát, ami mindig az egyénektől, és sohasem egy szervezettől jön. És mindent elkövetnék, hogy meggyőzzem a munkáltatókat arról, miért fontos nemzetközi szakmai rendezvényekre elküldeni a munkatársaikat, és azt is megmutatnám, hogy ezeken szerzett tudást milyen belső rendszeren keresztül tudják továbbadni a kollégáiknak."
(BitPort)

A KSH jelentése szerint a bruttó átlagkeresetek 14,4 százalékkal nőttek júniusban az egy évvel korábbihoz képest, a növekedés ismét gyorsult az előző havi, 12,9 százalékos ütemet követően. Az egyszeri jutalmak és prémiumok 28,7 százalékkal, míg a rendszeres jövedelmek 13,5 százalékkal nőttek. A vállalkozásoknál 13,5 százalékos, a költségvetési szférában 16,1 százalékos volt a béremelkedés. Az első fél évben a bruttó átlagkeresetek 12,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A júniusi 1,9 és az első félévi 2,3 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek júniusban 12,3 százalékkal, január-júniusban 10,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a várakozásokat felülmúló júniusi béremelkedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, illetve a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja. Várakozása szerint idén 13 százalék körüli ütemben nőhetnek a bérek a bérmegállapodások és az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-ban is kitart, a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés eredményeként.
Egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő időszakban. Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások – írta.
(Piac és Profit)

Az RBS 650 teljes állású alkalmazottat és további 230 szerződéses IT-dolgozót bocsát el 2020-ig, ami azt jelenti, hogy a bank az IT-részlegén dolgozók mintegy 40 százalékától válik meg londoni irodájában.
A bank Unite nevű szakszervezete által megszellőztetett elbocsátási hullám beleillik a bank stratégiájába, az RBS ugyanakkor nem is tagadja, hogy ilyen terveik vannak. Egy kisebb, "okosabb" bankot akarnak, és az elbocsátott londoni munkaerő helyett más RBS-leányoknál vesznek majd fel embereket.
A szakszervezet szerint többek között Indiában vesznek fel új alkalmazottakat a megszűnő londoni munkahelyekre, itt lényegesen olcsóbban találhat a bank munkaerőt.
Az állami többségi tulajdonban álló bank pár éves múltjában több botrányos IT-leállás is szerepel, 2015 júniusában több százezer RBS-ügyfél nem kapta meg a nekik utalt pénzt, 2012-ben pedig 6 millió ember nem kapta meg a fizetését egy elhibázott rendszerfrissítés miatt.
A 2007-ben még 226 ezer alkalmazottat foglalkoztató bank mára 77 ezer dolgozóval rendelkezik, és egy évtizede egyetlen nyereséges évet sem zárt.
(Portfólió)

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által szervezett beszélgetésen: Simpf Norbert, a szervezet kolozsvári alelnöke abból indult ki, hogy egyfajta válság van a munkaerőpiac területén. Az látható, hogy sokan keresnek kollégákat, beosztottakat, ez az „emberek utáni hajsza” pedig többszintes: egyrészt cégek, másrészt régiók közötti, de országok között is létező jelenség.
Kolozsvár egy mini Szilícium-völgy a térségben, amelyben, ha létezik is versenyképességi futam, de a városspecifikumára érdemes odafigyelni demográfiai, urbanisztikai, mikrogazdasági szempontból – fogalmazott Nistor András gazdasági igazgató a Robert Bosch Kft.-nél.
Dr. Pásztor Gyöngyi szociológus szerint néhány jellegzetes demográfiai folyamat történt Romániában: a társadalom fogy és öregszik, már a nyolcvanas évektől észlelhetően, a ma aktíva foglalkoztatható generációk így jóval kevesebben vannak, mint a korábbiak. a kilencvenes-kétezres évek folyamán ráadásul tömeges migráció súlyosbította a helyzetet, és az csak saccolható, hogy hány millió emberről beszélhetünk. „Ehhez hozzájárul gazdasági növekedés, növekvő külföldi befektetések és Kelet-Európa felé való fordulás az olcsóbb munkaerő miatt” – tette hozzá kiemelve, hogy akiknek dolgozniuk kellene, azok elmentek vagy meg sem születtek.
Nistor szerint sokan érkeznek a Kárpátokon túlról, még a Moldáv Köztársasából is a városba, számukra a nyelvi azonosság is előny. Pásztor rávilágított: a migráció esetében kénytelenek vagyunk szembenézni azzal, hogy szükség van erre, a hiányt pótolni kell. "A menekülteknek is tudna megélhetést nyújtani Kolozsvár, ahogyan másoknak is" - szögezte le.
(Maszol)

Tavaly az első negyedév nagyon gyengére sikerült a magyar gazdaságban az elapadó EU-források és autóipari átállások miatt, így várható volt, hogy az idei első negyedév a bázishatások miatt már eleve jól alakul: ez be is jött, hiszen a nyers adat szerint 4,2%-kal ugrott éves alapon a magyar gazdaság (naptárhatással kiigazítva 3,9%-kal). Mivel aztán tavaly a második negyedévben már kijött a gödörből a magyar gazdaság, éppen ez a bázishatás ad okot óvatosságra az idei második negyedéves éves index tekintetében. A konszenzusunk szerint 4,0%-kal nőhetett április-június átlagában a magyar GDP, és emögött az húzódhat meg, hogy a negyedéves alapú növekedés azért dinamikus lehetett több húzótényező miatt.
A kormány idénre 4,1%-os GDP-növekedéssel számol hivatalos előrejelzésében, azaz ettől picit még mindig elmarad a friss elemzői konszenzus értéke, de az igazán érdekes az, hogy míg jövőre a kormányzati előrejelzés további gyorsulással számol 4,3%-ra, addig ebben továbbra sem hisz az elemzői kar: 3,5%-ra lassuló növekedést vetítenek előre. Ha ez teljesülne, még akkor sem lenne okunk szégyenkezni, de egy idei nagyon dinamikus növekedést még túlszárnyalni jövőre a jelek szerint kifejezetten nehéz a konszenzus szerint és a 3,5%-os előrejelzés nem is változott felfelé májushoz képest.
Az MNB júniusban közzétett inflációs jelentése szerint egyébként összejöhet ez a gyorsítás, igaz alacsonyabb idei növekedési adathoz képest: a jegybanki szakértők szerint idén "csak" 3,6%-os lehet a növekedési ütem, és ez gyorsul majd 3,7%-ra jövőre.
(Portfólió)

A kormány kiemelt figyelmet fordít a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására – nyitotta meg a rendezvényt ezzel a mondattal dr. Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott. Hozzáfűzte, hogy a kormány több intézkedést is hozott az elmúlt időszakban, amelyek ezt példázzák. Ismertette azt is, hogy a magyarországi vállalkozások döntő többségét, 99 százalékát a mikro-, kis- és középvállalkozások teszik ki, amelyekre a foglalkoztatásban ugyancsak kiemelt szerep hárul, mivel a munkavállalók kétharmada ezeknél a cégeknél dolgozik.
– Fontos ezen vállalkozások megmaradása és erősödése, a versenyképességük növelése, ugyanis azzal Magyarország versenyképessége szintén növekszik – fogalmazott dr. Takács Árpád. Emlékeztetett, hogy központi munkaerő-piaci programok indultak, munkásszállásokat alakítanak ki, segítik azt is, hogy a közfoglalkoztatottak a versenyszférában megtalálhassák számításaikat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig munkahelyteremtő beruházások támogatására indított programot a mikro-, kis- és középvállalkozások számára – a kormánymegbízott ebből azt hangsúlyozta, hogy beruházásokra igényelhető vissza nem térítendő forrás. Országszerte összesen 10 milliárd forint áll rendelkezésre – ebből 1100-1200 vállalkozásnál 5000-5500 újabb munkahely létesíthető és akár 10 ezer, már meglévő munkahely őrizhető meg.
A vissza nem térítendő támogatásból például gépek, berendezések, műszaki eszközök, technológiák, üzleti célú ingatlanok vásárolhatók. Egy teremtett munkahelyért – ha az újabb munkatárs nem regisztrált álláskereső – 1,5 millió forint kapható, viszont kiegészítő támogatások szintén igénybe vehetők – például akkor, ha az újabb kolléga korábban közfoglalkoztatott volt –, így az igényelhető forrás munkahelyenként akár 2,7 millió forintra is rúghat.
(Beol)

A kaposvári, a siófoki, a marcali és a balatonboglári Tesco áruházak dolgozói közül is lesznek, akik csatlakoznak a KDFSZ által életre hívott munkabeszüntetéshez. A szakszervezet azt tervezi, hogy az iskolakezdés előtti – egyébként is forgalmas – időszakban tartják a sztrájkot. Ezzel is szemléltetve, mennyire tarthatatlan a helyzet.
Azt egyelőre nem tudni, mikor lesz pontosan a dolgozók sztrájkja, hiszen az érdekvédelmi szervezet nem szeretné, hogy a munkáltató diákokkal és plusz munkaerő ideiglenes bevonásával meghiúsítsa a munkabeszüntetést.
A 25 százalékos alapbéremelésért küzdünk – mondta el kérdésünkre Bubenkó Csaba, szakszervezeti elnök. – Azt is el szeretnénk érni, hogy a dolgozói létszámot 15 százalékkal emelje meg a munkáltató. S a kölcsönzött, nem főállású alkalmazottak aránya ne emelkedjen 15 százalék fölé. A szakszervezeti vezető hozzátette: a követelések között szerepel az is, hogy a vállalat saját költségvetéséből a munkakörülményekre fordítson 13-33 százalékkal többet.
A KDFSZ már megalakította a sztrájkbizottságot, Bubenkó Csaba azt mondta, az előzmények, valamint dolgozói nyomásgyakorlás miatt volt erre szükség. A szakszervezet közlése szerint a dolgozók 80 százaléka jelezte részvételi szándékát a munkabeszüntetésben.
(Sonline)

A 6 megye 382 településén több mint 800 ezer ember ivóvízellátását, 200 településen mintegy 570 ezer ember szennyvízének elvezetését és tisztítását is biztosító, siófoki központú, állami többségi tulajdonú vállalat közleményében azt írta: a tudatos gazdálkodással 2016-ban 1 milliárd, idén 1,2 milliárd forintot sikerült spórolnia.
A H2O elnevezésű program keretében a korábban kiszervezett tevékenységeket teljesen vagy részben visszaszervezték, a hibaelhárítást, a karbantartást és a villanyszerelést is saját eszközökkel és belső erőforrással látják el. Mindez hozzájárul a munkaerő megtartásához is.
A szervezeti struktúra átalakításával felszámolták a párhuzamosságokat, felülvizsgálták az energetikai rendszert, szennyvíztelepeket korszerűsítettek, optimalizálták az ivóvíz-szivattyúk alkalmazását, csökkentették a gépjárműparkot, a szennyvíziszapot pedig nem szállítják, az az agráriumban hasznosul - közölték.
Jelezték, 2017 elején további költséghatékonyságot növelő programokat indítottak. Havi helyett féléves gyakorisággal olvassák le a nem lakossági fogyasztók vízóráit, a részszámlás ügyfeleknél kéthavi számlázást vezettek be.
A problémák között említette a hálózati kapacitás kihasználatlanságát, az elöregedett közműveket, csőhálózatot, a szükséges felújítások elmaradását és a be nem fizetett lakossági díjakból származó, akkor 2 milliárd forint kintlévőséget. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint 2014-ben a vállalatnak még 843 millió forint millió vesztesége volt, 2015-ben azonban már 107 millió forint adózott eredménnyel zárt, 2016-ban pedig mintegy 334 millió forint volt a nyereség.
(Napi.hu)