Munkaügyi Tudástár

Amint Békési Csaba, az AJOFM igazgatója kérdésünkre elmondta, az egyik fajta támogatás az ingázóknak jár: amennyiben a Bihar megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) nyilvántartásában szereplő munkanélküli egy tizenöt kilométeres, vagy annál nagyobb távolságra lévő, szegény településként nyilvántartott helységben talál állást, vagy egy ilyen településen lakik és másutt a megyében talál munkahelyet, s az a település szintén legalább tizenöt kilométeres távolságra van a lakhelyétől, az ügynökség minden egyes megtett kilométerért 0,5 lejt fizet, egy éven keresztül. Például ha az a település, ahol a munkanélküli állást talál, ötven kilométerre van a lakhelyétől, akkor az oda-vissza út 100 kilométer, s az AJOFM napi ötven lejt, a havi húsz munkanapra pedig ezer lejt fizet.
Bihar megyében a 3. és 4. szegénységi fokozatba besorolt települések a következők: Érábrány, Vedresábrány, Bályok, Feketebátor, Nagybáród, Bondoraszó, Kiskereki, Illye, Érkörtvélyes, Diószeg, Drágcséke, Várasfenes, Pusztahollód, Biharhosszúaszó, Köröskisjenő, Robogány, Tenke, Székelyhíd, Érsemjén, Sólyom, Miklóirtás és Érmihályfalva. Mint megtudtuk, az idén 53 frissen alkalmazott személy igényelte Bihar megyében ezt a fajta támogatást.
Csupán hárman igényelték azt a fajta támogatást, mely azoknak a nyilvántartásba vett munkanélkülieknek jár, akik a már említett települések egyikén laknak és egy legalább ötven kilométer távolságra lévő településen találnak állást és emiatt oda is költöznek (vagy egy másik településről költöznek a felsoroltak egyikébe, s az legalább ötven kilométerre van az eredeti lakhelyüktől). Az AJOFM ezeknek a személyeknek 12.500 lejt fizet, két részletben: az első felét a munkaszerződés felmutatásakor kapják kézhez, a másikat pedig egy évre rá. Ennek a támogatásnak az egyik feltétele az, hogy az új cím állandó lakcímként szerepeljen az illető személyazonossági okiratában.
Mindezek mellett v eleje óta 466 frissen alkalmazott személynek fizették ki az ötszáz lejt, mely a nyilvántartásba vett, de segélyben már nem részesülő munkanélkülieknek jár, amennyiben elfogadják az ügynökség állásajánlatát.

(Erdon)

A pénzből 1100-1200 kkv-nál több mint ötezer új munkahely jöhet létre, és további tízezer már meglévő megőrzését is támogatják. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a pályázattal a kkv-szektor megerősítésén túl a területi különbségek is csökkennek, a hátrányos térségek felzárkóznak, és a helyi gazdaságok is megerősödnek. A támogatással a kkv-k új eszközöket, gépeket szerezhetnek be, az összeget ingatlanvásárlásra vagy bérleti díjakra is fordíthatják. A munkaerő-piaci program pályázati időszaka 2017. szeptember 15-én zárul le, a támogatott beruházást legkésőbb 2018. szeptember 30-ig kell a kedvezményezetteknek befejezniük. A pályázaton való részvételről, a pályázat feltételeiről és elkészítéséről a beruházás helye szerinti kormányhivatal foglalkoztatásért felelős szervezeti egysége ad tájékoztatást.
– A kkv-k ilyen típusú támogatása is fontos, de a mennyiségi mutatók (több munkahely) mellett a munkaerő minőségének támogatása is szükséges lenne. Nemcsak a szakképzésre gondolok, hanem a munka világában elengedhetetlen szociális képességek fejlesztésére is – vélekedik Völfer Hajnal közgazdász, pénzügyi tanácsadó. – A foglalkoztatottak, de a vállalkozást vezetők stratégiai, gazdálkodási és vezetői képességeinek támogatása is alapvető lenne, hogy a vállalkozások prosperáljanak. A fejlődéshez nem elég, hogy valaki kiváló a saját szakterületén, például jó szerelő, pék, mezőgazdasági szakember, elkerülhetetlen, hogy megfelelő gazdasági, pénzügyi, sőt marketing-, kereskedelmi tudással és képességekkel is rendelkezzen. De nem elméleti oktatással, hanem a piacon már működő, sok tapasztalatot szerzett tanácsadók segítségével – mondja a szakember. Hazánkban a kis- és középvállalkozások teszik ki a vállalkozások 99 százalékát, emellett a foglalkoztatotti létszám több mint 70 százaléka itt dolgozik.
(Szabadföld)

A KSH jelentése szerint a bruttó átlagkeresetek 14,4 százalékkal nőttek júniusban az egy évvel korábbihoz képest, a növekedés ismét gyorsult az előző havi, 12,9 százalékos ütemet követően. Az egyszeri jutalmak és prémiumok 28,7 százalékkal, míg a rendszeres jövedelmek 13,5 százalékkal nőttek. A vállalkozásoknál 13,5 százalékos, a költségvetési szférában 16,1 százalékos volt a béremelkdés. Az első fél évben a bruttó átlagkeresetek 12,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A júniusi 1,9 és az első félévi 2,3 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek júniusban 12,3 százalékkal, január-júniusban 10,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Horváth András, a Takarékbank elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában rámutatott: a várakozásokat felülmúló júniusi béremelkedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, illetve a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja. Várakozása szerint idén 13 százalék körüli ütemben nőhetnek a bérek a bérmegállapodások és az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-ban is kitart, a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés eredményeként. Így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet ebben az évben, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 35 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő időszakban. Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások - írta.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője összességében úgy látja, hogy idén a bérnövekedés éves átlagban 11-12 százalék körül alakulhat, míg az átlagos infláció 2,3 százalékra gyorsulhat, így reálértelemben 9-10 százalék körüli keresetnövekedés is bekövetkezhet. Az erősödő belső keresletnek az lesz a következménye, hogy az infláció jövőre még tovább gyorsulhat és az átlagos áremelkedés üteme 3,4 százalék lehet. A feszes munkaerőpiac, a növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a GDP növekedéséhez a háztartások fogyasztása jelentősen hozzájárulhat - jegyezte meg.
(Profitline)

Továbbra sem jellemző, hogy nagy létszámban érkeznének hazánkba a környező országok dolgozói, habár a munkaadók rendszeresen toboroznak, sokszor munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül - mondta a lapnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Az érdekképviselet saját felmérése szerint a vállalkozások elsősorban a hazai munkaerőt keresik, azonban ha az nem áll rendelkezésre, akkor a határon túli magyarokat, vagy a környező országokban élőket is szívesen látják, elsősorban Szerbiából, Romániából.
Ukrajnában is toboroznak dolgozókat, sok esetben sikertelenül. Elsősorban a feldolgozóiparban, a gyártás területén tevékenykedő vállalatoknál eltérő a hagyományos és a kölcsönzött munkaerő aránya, van olyan üzem, ahol a munkavállalók 60 százalékát már kölcsönzik. Több helyen feszültséget is okoznak a külföldi munkavállalók, mivel vannak olyan cégek, amelyeknél ugyanazért a munkabérért dolgoznak a külföldiek, mint a hazaiak, de biztosítanak nekik utazást, valamint szállást és egyéb juttatásokat is.
László Zoltán, a vasasszakszervezetek alelnöke a Magyar Időknek úgy fogalmazott: továbbra is előfordul, hogy a vendégmunkások - elsősorban az ukrán anyanyelvűek - hamis papírokkal érkeznek. Több olyan eset is előfordult, hogy az adott munkakörben elvárt szakképesítésről volt az illetőnek papírja, azonban a végzettséget igazoló dokumentum hamis volt. Így a munkáltató végül nem tudta alkalmazni az illetőt. Ráadásul a munkavállalási engedély birtokában továbbállnak a dolgozók Nyugat-Európába. Továbbá sokan feketén dolgoznak a szezonális ágazatokban, többek közt a mezőgazdaságban vagy a vendéglátásban.
A munkaadói oldal szerint a jelenleginél több vendégmunkásra lenne szükség, de még mindig nem éri meg hazánkban munkát vállalniuk a külföldieknek. A szerbiai és a magyarországi fizetések között nincs akkora különbség, hogy megérje idejönni dolgozni, a nyugat-európai szívóhatás továbbra is erős, ezért aki teheti, továbbra is a gazdagabb országok felé veszi az irányt - fogalmazott Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.
(Napi.hu)

A Kovászna megyei Munkaerő-elhelyezési ügynökség vezetője rámutatott, hogy törvény szerint a végzősöknek a gimnázium, szakiskola vagy az egyetem befejezése után 60 nap áll rendelkezésükre, hogy igényeljék a munkanélküliségi segélyt, ha nem találtak végzettségüknek megfelelő munkahelyet. A munkaügyi szakember szerint a líceum befejezésének napját minisztériumi rendeletben szabályozták, míg a szakiskolásoknak a gyakorlati képzésük befejezésének dátumától, az egyetemisták a záróvizsgák leadásától számolják a 60 napot.
Kelemen Tibor szerint idén a szokásosnál kevesebb háromszéki végzősök élt ezzel a lehetőséggel, hiszen az elmúlt években átlag 800 végzős regisztrált, idén csak 505-en igényeltek munkanélküliségi segélyt, de a következő napokban számuk még emelkedhet. A Munkaerő Ügynökség vezetője emlékeztetett, hogy két, munkavállalást ösztönző támogatást is kaphatnak a munkanélküliként bejegyzett végzős diákok. Ha ugyanis állást találnak, jogosultak egy egyszeri 500 lejes támogatásra illetve a munkanélküliségből hátralévő időre megkapják a segélyük 30 százalékát, amely átlag havi 100 lejre tehető.
A háromszéki munkaügyi szakember szerint az a tapasztalat, hogy kevesen használják ki ezeket a munkavállalást ösztönző támogatásokat. Ennek oka a túlzott bürokrácia, hiszen havonta igazolniuk kell, hogy dolgoznak. Ehhez munkaadójuktól kell igazolást kérjenek, és azt leadják a Munkaerő Ügynökségnél. Ez is gondot okoz, hiszen az igazolásokat munkaidőben kellene leadniuk, mondta Kelemen Tibor. Az igazgató szerint ezt a problémát meg lehetne oldani, ha a Munkafelügyelőség adatait átláthatóvá tennék. Minden munkavállaló be van jelentve az országos adatbázisba (Revisal), és ha ezt az adatbázist a Munkaerő-elhelyezési ügynökség is láthatná, akkor nem kellene igazolást kérjenek az érintettektől.

(Maszol)

Dunaújváros Önkormányzata és a Fejér Megyei Kormányhivatal 2016. szeptember 1-jén megkezdte a "DUNA-MUNKA-TOP Helyi foglalkoztatási együttműködések Dunaújvárosban és járási területén" című projekt megvalósítását. A projekttel 620 millió forint támogatás áll rendelkezésre ahhoz, hogy segítsék a helyi és a térségi nagyvállalatokat, a kis- és középvállalkozásokat, ezzel együtt a hátrányos helyzetű és az inaktív személyek foglalkoztatását. Első lépésként, a munkaerő-piaci igények felmérése és összehangolása érdekében 2017. február 22-én létrejött a Dunaújvárosi Járási Foglalkoztatási Paktum és elkészült a Dunaújvárosi Járási Foglalkoztatási Stratégia. Ebben szerepet vállaltak többek között önkormányzatok, cégek, középiskolák és civil szervezetek is.
Most a tényleges megvalósítási szakaszba ért a program. Pálfi-Németh Tünde, az önkormányzat sajtószóvivője elmondta, egyrészt a leendő partnerek, cégek, foglalkoztatók jelentkezését várják, akiknek foglalkoztatási bértámogatást kínál a program. Továbbá várják az álláskeresők jelentkezését is.
A projekt során a hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktív személyek részére különböző fejlesztő programokat, tréningeket, egyéni és csoportos pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadásokat nyújtanak, a munkáltatói igényeknek megfelelően különböző képzéseket valósítanak meg. Pálfi-Németh Tünde kifejtette azt is, hogy a foglalkoztatottak tekintetében az elsődleges célcsoport többek között az alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskola végzettség), a 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők, az 50 év felettiek, a gyed-ről, gyes-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, a tartós munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek,a roma nemzetiséghez tartozó személyek, a regisztrációba bevonni tervezett inaktívak, közülük hangsúlyosan a pályakezdők, illetve a női munkavállalók.
A projekt megvalósítási időszakának végéig, vagyis 2020. december 31-ig megközelítően 655 álláskereső bevonását tervezik a programba, ezen belül legalább 343 fő képzését, 100 fő támogatott foglalkoztatását, 10 fő vállalkozóvá válásának segítését támogatják, valamint 198 fő részére egyéb munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtanak.
Jelentkezni, érdeklődni személyesen a Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályán (2400, Dunaújváros, Gagarin tér 1/A.) lehet.
(Dunaújváros)

Egész Európa munkaerőhiánnyal küzd, ami egyes ágazatokban intenzívebben érezhető (jellemzően a kétkezi, illetve a szakképesítéssel elvégezhető munkák esetében). Ugyanakkor a magyar kormány nagy foglalkoztatási igényű külföldi vállalatokat próbál bevonzani az országba. Ez sokszor költséges, mivel ezen megállapodások gyakran csak több évre szóló adómérséklés ígérete mellett, állami támogatással valósulnak meg.
Márciusban a GKI Zrt. összesen 1081 vállalatot kérdezett meg arról, hogy milyen mértékű munkaerőhiány van náluk és, hogy mekkora állami támogatás ellenében lennének képesek új munkaerő felvételére. A felkeresett vállalatok összesen 117 ezer főt tudtak volna felvenni, mégpedig azonnal. Ennek a létszámnak közel felét nagyvállalatok, harmadát a kisvállalatok alkalmazták volna. Ugyanakkor arányosan a kisvállalatokat sújtja leginkább a munkaerőhiány. Ahogy az egyre nagyobb vállalatok felé haladunk, ez az arány csökken. Az egyes ágazatok esetében azonban jelentős eltérések mutatkoznak. Az építőiparban minden harmadik ember hiányzik, az üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalatok létszámuk negyedét, míg a kereskedelemben dolgozók ötödét fel tudnák venni ilyen módon. Területi megoszlás alapján leginkább a kelet-magyarországi megyék szembesülnek jelentősebb munkaerőhiánnyal (ami meglepetésnek számít, és részben a munkaerő-elvándorlás következménye).
A vállalatok átlagosan egy új munkavállalóra 2,2 millió forint segítséget igényeltek volna. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb (a minimálbér egy éves költségétől elmaradó) összeg is jelentős segítség lenne számukra. Az igényelt támogatások átlaga ágazaton belül és ágazatok között sem mutatott számottevő különbséget, az a 2,2 és 2,6 millió forint közötti sávban mozgott. A legutóbbi információk alapján a nagy multinacionális cégek 3 év alatt 80 milliárd forint állami támogatást kaptak munkahelyteremtésre. Az EU-támogatások esetében átlagosan 17 millió forint eredményezett egy munkahelyet 2007-2015 között.
(Haon)

A bérunió egyenlő az adóemeléssel – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Magyarország jelenleg legnépszerűbb politikusa a szerdai Magyar Időknek. A bérek közti különbségek eltüntetéséhez ugyanis jelentős adóemelésre van szükség – tette hozzá a miniszter, aki szerint az ellenzéki felvetés nem több, mint politikai blöff.
A legfrissebb átlagfizetési adatokra hivatkozva Varga Mihály azt mondta, Magyarországon véget ért az olcsó munkaerő kora, amit jól mutat, hogy hatalmas ütemben nőnek idehaza a fizetések.
Az év első hat hónapjában a versenyszférában 11, a közszférában 14 százalékkal nőttek a bruttó bérek, ami a rendszerváltás óta szinte példátlan adat – mondta a miniszter. Ráadául soha ennyien nem dolgoztak legálisan.
Ehhez Varga Mihály szerint a kormány átgondolt munkahelyteremtő intézkedései és az a hatéves bérmegállapodás kellett, amelyet a munkaadók és munkavállalók képviselőivel kötöttek. A miniszter szerint "Magyarországon véget ért az alacsony bérek, az olcsó munkaerő kora".
Az interjúban az is elhangzott, hogy a kormány nem készít választási költségvetést, illetve "nem kezd politikai hazárdjátékba".
(HVG)

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint munkaerőpiaci szempontból ez az intézkedés kicsit megkésett, hiszen a képzett munkaerő piacán szabad kapacitás már Ukrajnában és Szerbiában se nagyon van. – Egyeztettem Ukrajnában a beregszászi, Szerbiában pedig a magyarkanizsai polgármesterrel, és mindketten arról számoltak be, hogy tőlük is a szakképzett munkaerő egy jelentős része már Nyugat–Európába távozott. Így mostanra a mobilizálható munkaerőt elsősorban a képzetlen, idénymunkára hadra fogható emberek jelentik, de közülük is leginkább azok, akik a határ mentén élnek, és a munkáltató reggel hozza, este viszi őket – mondta, hozzátéve, olyanra is van példa, hogy Magyarországon szereznek valamiféle képesítést, meg némi gyakorlatot és mennek tovább nyugatra.
Hiszen nekik mindegy, hogy 400 vagy 800 kilométerre vannak az otthontól, úgyis csak havonta vagy még ritkábban jutnak haza. De legalább jól keresnek és néhány száz euróval havonta tudják segíteni az otthon maradottakat.”
Az ukránok és a szerbek a keleti blokkban egyébként főleg cseh és lengyel területen vállalnak munkát, hiszen ott nincsenek nyelvi problémáik. Az angolul jól beszélő generáció számára pedig még inkább kitárul a világ, nekünk pedig marad a probléma belföldi kezelése – véli a kamarai vezető.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség adatai szerint éves szinten tízezer körül lehet a harmadik országból, elsősorban Ukrajnából érkező vendégmunkások száma, akik Magyarországon leginkább a feldolgozóiparban, a raktározás valamint az építőipar területén helyezkednek el. Sokan közülük megvárják az engedély kiállítását és már mennek is tovább nyugatra. Ez egyébként nem törvénytelen, hiszen a nálunk kiállított munkavállalási engedély az egész Európai Unió területére érvényes.
(Haon)

Első hallásra a feljebb említett fogalmak sokak számára talán ijesztően hangozhatnak a tévhitek, a félinformációk és az esetleges negatív tapasztalatok következményeképpen, melyeket hasonló érdekeltségű cégek szakszerűtlen hozzáállása révén szerezhettek. A következőkben röviden összefoglaljuk, hogy miért érdemes épp a BONA OPERA munkaközvetítő és személyügyi irodánkat választania.
A BONA OPERA, s.r.o. a megbízható közvetítő társaságok közé tartozik, amely fennállása óta munkaközvetítői tevékenységgel és személyügyi szolgáltatással foglalkozik. Ezen szolgáltatások keretén belül saját alkalmazottainkat is kölcsönözzük a hozzánk forduló, bármely ipari ágazatban működő cégek számára. Személyzeti és munkaerőt érintő kérdésekben cégükben segítőkész partnerre talál.
Egyedi, testre szabott megoldásokat kínálunk, amelyekhez munkaerő-kínálatunk széles skálájából nyújtunk megoldást az egyszerű, alkalmi munkákhoz szükséges munkásoktól a meghatározott időre, állandó munkaviszonyba szerződött alkalmazottakon keresztül, egészen a konkrét szaktudással rendelkező munkaerőig.
Partnereinkkel hosszantartó és kiváló kapcsolatokat igyekszünk ápolni, amely alapja a kölcsönös kommunikáció és visszajelzés. A hatékonyság és a termelékenység növelése érdekében olyan megoldásokat kínálunk, melyek mindkét fél számára, a munkáltató és a munkavállalók számára is kölcsönösen előnyös, win-win kimenetelűek, tudatában annak a nem elhanyagolandó tényezőnek, hogy mennyire fontos a cég viszonyulása munkavállalóihoz, amely egyben meghatározza a munkavállalók viszonyulását és elköteleződését a szervezethez. Ugyanis az elégedett munkavállaló motivált, többet és hatékonyabban dolgozik, ami egyben a munkáltató érdeke.
(Paraméter)