Munkaügyi Tudástár

Sok városi legendát lehetett hallani arról, milyen cég milyen befektetéseket tervez Pécsett, azonban a konkrét kérdésekre mindeddig éppen a partnereinek érdekeire tekintettel nem válaszolhattunk - vágott a közepébe a szerdai sajtóbeszélgetésen Csizi Péter, Pécs fideszes országgyűlési képviselője.
Most azonban már más a helyzet, szerdán ugyanis a Magnus Aircraft Zrt. ajánlatot tett a pogányi repülőtéren értékesítésre kínált háromhektáros telekre. - Amennyiben a cég Pécsre költözik, az egyrészt igen jelentős munkahelyteremtő-beruházást jelent a városnak, másrészt az innováció területén kutatási-fejlesztési lehetőségeket is megnyit, harmadrészt pedig élet költözik a pogányi reptérre.
Az a határozott célunk, hogy a magyar repülőgépgyártást visszaemeljük az azt megillető szintre - szögezte le Boros László, a Magnus Zrt. vezérigazgatója. - Ennek egyik fontos eleme a pécsi beruházás, cégünk a gyártást, a kutatás-fejlesztést, valamint a vállalat irányítását is Pécsre kívánja telepíteni, ha az említett feltétel teljesül. Kifejtette, a zrt. két üzemcsarnokot építene, az egyikben az alapanyagokat állítanák elő, a másikban az összeszerelést végeznék. A pogányi reptéren hajtanák végre a gépek berepülését.
A beruházás értékéről szólva mindössze annyit közölt, milliárdos nagyságrendről van szó. A munkaerő-igény kapcsán úgy fogalmazott, összességében több száz főre lesz szükségük, mérnökökre, szak- és betanított munkásokra egyaránt. Elsősorban az amerikai és a kínai piacot célozzák meg, de gépeik Magyarországon is megvásárolhatók lesznek.
(Pécsi Újság)

Több fővárosi és vidéki szakközépiskolával is felvette a kapcsolatot, ám ott sem biztatták: a végzősök nagyobb része azonnal külföldön helyezkedik el, mások nem hajlandók még havi 300 ezer forintos nettóért sem végigdolgozni a nyári szezont. Akkor se, ha ingyenszállás is jár hozzá – igaz, Mindszentkállán például sátorban vagy pajtában. „Egy kezdő szakács 750 ezerért eljött volna, de azt nem tudjuk kitermelni” – teszi hozzá Bánlaki. Az egyedüli megoldás a Balatonnál ma lényegében a kelet-magyarországi munkaerő – ez azonban nem mindig párosul szakértelemmel.
Több Balaton-parti étterem bezárt tavaly a szezon közepén, mások ki sem nyitottak a munkaerőhiány miatt. Bejárta az országot annak a vendéglőnek a története, amelynek alkalmazottai csoportban, sms-ben mondtak fel előző este a tulajdonosnak. Mindebből tanulva az idén korábban, már az év elején megpróbálkoztak az éttermesek a toborzással. „A közösségi oldalakon hirdettünk, 60 ezren nézték meg az állásajánlatainkat, és végül többek között Szentesről, Zalaegerszegről és Pécsről találtunk alkalmazottakat” – mondja Flórián Tamás, a szigligeti strandon működő Három Platán komplexum üzemeltetője. Szerinte nem a szerencsén múlt; ők tisztességes bért kínálnak, bejelentik a dolgozókat. Végül nagyrészt a falubeliek otthonaiban szerzett szobákban helyezik el a mosogatókat, pincéreket.
Akadnak még kreatívabb megoldások: az egyik szigligeti pincér például azt mesélte, hogy tavaly Siófokon mélygarázsban szállásolták el kollégáival együtt. Legendák keringenek a déli parton malacólban elhelyezett román vendégmunkásokról is, mindazonáltal az effajta sufnituning megoldás ma már ritka. Az viszont tipikus balatoni életkép, hogy 10-12 mosogató, takarító, konyhás és felszolgáló alszik egyetlen közös szobában.
A Balaton-parti munkaadók közül sokan még a kötelező minimálbér-emelést sem tudták kigazdálkodni, hiszen drágítani is alig mertek, mert túl nagy a verseny – summázza a helyzetet Kertész Dezső, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének somogyi társelnöke. Az ajánlott keresetek a mosogatóknak és felszolgálóknak jó esetben elérik a nettó 150–200 ezer forintot, ahol napidíjat fizetnek, ott átlagosan 5–6 ezer forintot – a legkülönfélébb konstrukciókban: az alkalmi munkavállalói státustól a határozott idejű munkaviszonyon át a ma is leggyakoribb feketefoglalkoztatásig.
Tisztességesen dolgozni viszont havi nettó 300 ezer forint alatt kevesen szeretnek – csodálkoznak rá egyöntetűen a vendéglősök. „Idén ezer forintot emeltek a napi bérünkön tavalyhoz képest, ami azért nem dobta túl magasra a végösszeget, de legalább meghaladja a minimálbért” – mondta egy zánkai étterem pincére, aki szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy rövid a balatoni szezon.
(HVG)

Az elmúlt években folytatott magyar adópolitika fundamentumai sok tekintetben megelőzték a korukat. Mára eljutottunk odáig, hogy kimondhatjuk: a különutasság lényegében megszűnt, de nem azért, mert a magyar adópolitika irányt váltott volna, hanem azért, mert a nemzetközi tendenciák is abban az irányban haladtak előre, amelyben a hazai adórendszer évekkel ezelőtt elindult: az adóztatás súlypontja a jövedelemadók irányából a forgalmi típusú adók irányába tolódik el. A nemzetközi adóelkerülést célzó egyezmények vagy uniós előírások kialakításában Magyarország is tevékenyen részt vett, és ezeket folyamatosan be is építi a jogalkotó a hazai szabályozásba, hiszen Magyarország is érdekelt abban, hogy az itt keletkezett jövedelmek nálunk adózzanak. Abban is egyre nagyobb a nemzetközi konszenzus, hogy a növekedés érdekében a jövedelmeket terhelő adókat érdemben csökkenteni kell, mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások oldalán. A költségvetési bevetélek alakulása azt mutatja, hogy az átgondolt csökkentések nem veszélyeztetik a kitűzött hiánycélt, sőt adott esetben még növelhetik is az adófizetési hajlandóságot és jó hatással vannak a fogyasztásra is.
Jól láthatóan elindult egyfajta adócsökkentési verseny a világban, és ebben komoly előnyt jelent, hogy Magyarország az elsők között volt a társasági adó erőteljes megvágásában. Érezhető a nemzetközi érdeklődés hazánk iránt minden olyan befektető irányából, aki eddig egzotikus off-shore helyszínek közbeiktatásával építette fel a vállalati struktúráját. Talán kevesekben tudatosult még, de a nemzetközi adózási tendenciák és egyezmények egyik legerőteljesebb hatása nem feltétlenül az lesz, hogy a nemzetközi nagyvállalatok nagyságrendekkel több adót fognak fizetni, hanem sokkal inkább az, hogy reputációs kockázatot fog jelenteni számukra, ha klasszikus off-shore országokban is jelen vannak. Ez ugyanis kedvezőtlen hatással lehet a részvény-árfolyamukra, vagy akár a profit-termelő képességükre is.
A sharing economy nem ördögtől való. Ez egy tipikusan "alulról jövő" kezdeményezés, amely alapvetően a bizalomra, a közösségi élményre, a kényelemre épít, okos internetes alkalmazások segítségével, és láthatóan egyre terjed, mert a világ polgárai ezt szívesen alkalmazzák. Ezt a globális folyamatot megállítani nem lehet, inkább meg kell tanulni együtt élni vele. Önmagában amiatt még nem kellene megregulázni senkit, mert eseti jelleggel, nem profitszerzés céljával megosztja valakivel valamilyen eszközét az internet segítségével, hiszen alapvetően arról van szó, hogy két magánszemélyt "köt össze" egy internetes program. Azt a helyzetet viszont már valóban kezelni kell, amikor egy sharing economy alkalmazást valaki kifejezetten üzletszerűen, rendszeresen és profitszerzés céljából használ. Ez ugyanis már régen nem a javak megosztásáról szól, hanem e-kereskedelemről. És ez utóbbi pont olyan szabályok szerint kell, hogy működjön, mint a hagyományos értékesítési formák. Szerintem senki sem fog megharagudni valakire, ha egyik reggel a saját gyerekeivel együtt a szomszéd gyermekét is elviszi az iskolába az autójával. A szabályozási feladat az, hogy egy korrekt piacelemzés és modellezés alapján definiálni kell, hogy milyen keretek és jellemzők között beszélhetünk sharing economy-ról, és honnan számít ugyanaz a tevékenység már üzletszerű szolgáltatásnyújtásnak. Megjegyzem, mindkettőhöz lehet életszerű és méltányos adószabályokat rendelni, az üzletszerű tevékenységet végzők esetében pedig nyilván meg kell követelni mindazt, amit a hagyományos módon szolgáltatóktól is megkövetelnek a jogszabályok. A legfontosabb viszont az, hogy kísérjük figyelemmel a sharing economy újabb és újabb megjelenési formáit, területeit, mert ezek többnyire azokon a piacokon jelennek meg, ahol a hagyományos szolgáltatások túlságosan bonyolultak, nehézkesek, lassúak, bürokratikusak. Ezeken a piacokon nagy valószínűséggel a hagyományos módon szolgáltatók számára is lehetne könnyítéseket végrehajtani a hatályos szabályozásban, ami egészen bizonyosan növelné a versenyképességüket és egyúttal csökkentené a sharing economy-val kapcsolatos ellenérzéseket is. Megjegyzem, a Digitális Jólét Program munkaterve célul tűzte ki többek között a sharing economy hatásainak feltérképezését is, és az alapján jó esélyünk van arra, hogy Magyarországon is megfelelően és előítéletek nélkül tudjuk kezelni ezt a világjelenséget.
(Portfólió)

Miután a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikus szakokon a folyamatosan növekvő munkaerő-piaci igény ellenére a nők részvétele még mindig rendkívül alacsony. Magyarországon a nők aránya a felsőoktatásba jelentkezők között 2015/2016-ban még mindig az informatikai (12 százalék) és a műszaki (24 százalék) területeken volt a legalacsonyabb.
Ezért a Vodafone elindította aCode First: Girls elnevezésű nemzetközi programot. A szervezet tizenéves lányoknak oktat ingyenesen programozást Európában, Indiában, a Közel-Keleten, Dél-Afrikában és Ausztrália térségébe - idén nyáron pedig Magyarországon is.
Az első képzést augusztus 28. és 31. között tarják Budapesten, amelyen 15 fiatal lány vehet részt. A Vodafone közleméye szerint a négy napos workshop alatt a diákok olyan programozási nyelvekről és fejlesztői programokról sajátíthatnak el alapismereteket, mint a html, a CSS, a GitHub és a Bootstrap, az oktatás zárultával pedig akár saját weblapot fejleszthetnek.
A Vodafone Code First: Girls augusztusi kurzusára a digitaliscsalad.hu weboldalon egy kvíz kitöltésével jelentkezhetnek az érdeklődők, az ősz folyamán pedig további programok indulnak Budapesten és Miskolcon is - derül ki a mobilszolgáltató közleményéből.
(Napi.hu)

Az elmúlt hónapokban többen kikeltek a fővárosi bulinegyed ellen. A Nagy- és a Kiskörút közötti részen lakó emberek azt panaszolják, hogy élhetetlenné vált a környék: telehányják és vizelik az utcákat, esténként pedig akkora a vonuló csoportok lármája, hogy lehetetlen nyitott ablak mellett aludni. Emiatt több lakossági fórumot, sőt, még egy demonstrációt is tartottak, bízva abban, hogy a városvezetés kezeli a kialakult helyzetet.
A július végén 200 résztvevős tüntetést szervező Élhető Erzsébetváros csoport azt állítja, hogy az önkormányzat élhetetlen körülményeket teremtett a számukra, amikor 2013-ban kivonta a területet a csendrendelet hatálya alól. Ennek visszavonásában vagy módosításában bíznak. Azonban az anyagi érvek ellenük szólnak.
A VII. kerületi székhellyel rendelkező szálláshely-szolgáltatási, illetve vendéglátási főtevékenységet folytató adózók a kiemelt adónemekből és munkaerő piaci járulékokból, valamint idegenforgalmi adóból közel 6,6 milliárd forinttal járultak hozzá az államháztartás bevételeihez 2016-ban - közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, az adóhatóság vezetője az érdeklődő Oláh Lajos DK-s parlamenti képviselő írásbeli kérdésére.
A razziakor 235 gyorsmérésből 17 esetben tapasztaltak jelentős eltérést a szeszes italok palackján jelzett, illetve azok valós alkoholtartalma között. Míg 3 szeszesital tétel az előzetes címkebírálaton bukott el, további 2 tétel sört pedig annak lejárt minőség-megőrzési ideje miatt vontak ki a forgalomból. Egy vendéglátóhely esetében a teljes körű működést, míg további 6 üzletben az ételkészítő tevékenységet függesztették fel azonnali hatállyal.
(Napi.hu)

Derül ki a nürnbergi munkaerő-piaci kutatóintézet (Institut für Arbeitsmarkt und Berufsforschung) kedden közölt adataiból, amelyekről az MTI számolt be. A kutatóintézet hétezer cégnél végzett reprezentatív felmérés alapján adja ki a számait.
A betöltetlen álláshelyből 938 ezer volt a nyugatnémet területen, míg 261 ezer Németország keleti felében. Az első negyedévben még 1,064 millió pozícióra kerestek dolgozót, ami szintén rekordnak számított.
Az álláshelyek csaknem kétharmadára szakképzett munkaerőt kerestek, különösen a kis- és közepes vállalkozásoknál. A helyek nagyjából 16 százalékát felsőfokú végzettséggel lehetett betölteni, az állások 20 százaléka viszont nem igényelt semmilyen szakképzettséget.
(Index)

A közvélemény-kutatások alapján is kijelenthető, hogy a magyaroknak csak egy csekély része gondolja úgy, hogy az állam által biztosított nyugdíjból megfelelő életszínvonalon meg tudna élni. Ráadásul egyre több nyugdíjas korba lépőnek nem a nyugodt, pihenéssel töltött időskori évek jutnak eszébe, hanem ezt az időszakot is inkább aktívan, munkával töltené. Pláne akkor, ha szeretik a munkájukat, a nyugdíjas élet viszont nem tűnik vonzónak számukra. Ennek több oka lehet, de ha csak a jövedelmi oldalt nézzük, a munka folytatása nagyon is indokolt.
Míg a nettó átlagkereset 200 ezer forint körül mozog, addig az átlagnyugdíj 120 ezer forint körül van, vagyis 40 százalékkal alacsonyabb.
Ugyan a tényleges nyugdíj mértéke több tényezőtől függ (átlagkereset, munkában töltött évek), hüvelykujjszabályként a helyettesítési rátával számolhatunk, ami az utolsó kereset és a kezdőnyugdíj arányát mutatja meg. Ez jelenleg 70 százalék, tehát egy mai 190 ezer forintos átlagos havi keresetből kiindulva újdonsült nyugdíjasként 133 ezer forintos járandóságot kapnánk.
Azzal, hogy több időt töltünk a munkában, a leendő nyugdíjunk mértékét tudjuk növelni úgy, hogy minden ledolgozott év elteltével 6 százalékkal nagyobb járandóságra leszünk jogosultak.
Így, ha a kezdő nyugdíjunk például 120 ezer forint lenne, de még ráhúzunk a munkahelyen egy évet akkor havi 127 ezer forintos időskori járandóság fog minket illetni, míg két év elteltével 134 ezerre nő a nyugdíj.
(24.hu)

A hétköznapokban valamennyien találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a különböző korcsoportok eltérő módon látják a világ dolgait; eltérő az értékrendszerük, az élményeik, az emlékeik, a közös tapasztalataik és gyakran a kommunikációs szokásaik is. A témával foglalkozó kutatók évtizedek óta igyekeznek feltérképezni az egyes korcsoportok preferenciáit, jellegzetes viselkedésmintáit, hiszen ezek ismerete fontos magyarázóerővel bír, ha például az oktatás, a fogyasztás vagy a munkaerőpiac területén zajló folyamatokat szeretnénk megérteni.
Ma már szinte közhelynek tűnik, hogy az egyre gyorsabban változó médiakörnyezet mind jelentősebb hatást gyakorol a viselkedésünkre, gondolkodásmódunkra és úgy általában a világnézetünkre. Valóban: az eltérő kommunikációs és médiahasználati gyakorlatok jelentősége ma már olyannyira meghatározó, hogy gyakran ezek mentén határoljuk be a különböző generációkat is.
Az úgynevezett „médiagenerációk” közül jelenleg a Z generációra irányul a legnagyobb figyelem. Ők azok a fiatalok, akik 1995 és 2010 között születtek, és akiket gyakran „screenagerekként” (az angol „screen” – képernyő – és „teenager” – kamasz – szavak összevonásából – a szerk.), mobil nemzedékként vagy bedrótozott nemzedékként emlegetünk. A Z generációt tehát alapvetően a médiahasználati szokásai szerint tudjuk elkülöníteni más generációktól; ez az első olyan nemzedék, amely már a digitális forradalomba született bele, és amely különböző (jellemzően mobil) képernyők előtt tölti idejének nagy részét.
A Z generációs fiatalok a valós világ és a digitális média, az online környezet és az okos eszközök világának sajátos keveredésében szocializálódnak. Ez a „phygital” tapasztalat (a fizikai és a digitális környezet összeolvadása) pedig számos ponton meghatározza azt is, hogy hogyan viszonyulnak a közvetlen környezetükhöz. A korosztály tagjai gyakran más csatornákon és más stílusban kommunikálnak, mint a korábbi nemzedékek, s az ebből adódó szokatlan helyzetek, esetleges feszültségek, komoly kihívásokat jelentenek a hétköznapokban.
A Z generáció tagjai a közeljövőben egyre nagyobb számban jelennek meg a munkaerőpiacon, így egyre fontosabb, hogy a digitális nemzedéket a megfelelő csatornákon, a megfelelő eszközökkel és tartalommal szólítsuk meg.
(HVG)

Az év első hét hónapjában a központi költségvetés hiánya a júliusi többlettel 816,8 milliárd forintra csökkent, de jóval meghaladta a tavalyi 464,8 milliárd forintos deficitet – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn közzétett előzetes jelentéséből.
A központi költségvetés 843,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 81,8 milliárd forintos deficittel zárták az év első hét hónapját, az elkülönített állami pénzalapok pedig 108,7 milliárd forintos többletet értek el.
A kiadási oldalon az uniós projektekhez kapcsolódó kifizetések elérték a 1090 milliárd forintot, míg az előző év azonos időszakában ez az összeg 601,7 milliárd forint volt. Az uniós támogatások hazai kifizetésénél és elszámolásánál Magyarország olyan szabályrendszert állított fel, amely leginkább a forrásfelhasználásra jogosult vállalkozásoknak és szervezeteknek kedvez. Ezért a projektek megvalósításának mielőbbi megkezdése és sikeres befejezése érdekében a kifizetéseket a magyar költségvetés megelőlegezi, ami nemzetgazdasági szempontból is számos előnnyel jár – emelte ki a tárca közleménye.
Arról is beszámoltak, hogy a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ugyanis a foglalkoztatottak számának és a keresetek növekedésével párhuzamosan az adóterhek csökkentése mellett is stabilitás jellemzi az államkasszát.
(24.hu)

Magyarországon tavaly év végén fogadták el a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a szerb és az ukrán vendégmunkások 90 napig munkavállalási engedély nélkül dolgozhassanak. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanakkor a hazánkba jövő vendégmunkások jelentős része tovább megy Nyugat-Európába, miután megszerezte nálunk az ehhez szükséges papírt. Ezen kívül nem sok intézkedés született, amivel rövid, illetve középtávon enyhíteni kívánnák az iparban tapasztalt munkaerőhiányt.
Emellett a kormány a munkaerő mobilitását ösztönző intézkedéscsomagot fogadott el korábban, ennek keretében többek között támogatják a munkásszállások építését, valamint idén januártól új juttatás a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás, ami a hazai munkaerő mobilitás elősegítését célozta meg. A munkaerőhiány enyhítése érdekében a kormány 150 ezer fővel akarja csökkenteni a közmunkások számát és a valós munkaerőpiacra terelni őket.
(Portfólió)