Munkaügyi Tudástár

A tárca annak ellenére javasolja módosítani A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényt, hogy Pintér Sándor belügyminiszter az országgyűlés nyári szünet előtti egyik utolsó ülésén képviselői kérdésre kijelentette, bár a kormány jogalkotási tervében szerepel, az idén nem lesz új vagyonvédelmi jogszabály. Ugyanezt válaszolta Harangozó Tamás szocialista képviselő írásban feltett kérdésére is.
Bár maga a szakma is évek óta sürgeti a 2005-ben elfogadott törvény gyökeres átalakítását, kérésük az egymást váltó kormányoknál süket fülekre találtak. Annak ellenére, hogy évek óta a vagyonvédelem a második legnagyobb fekete-foglalkoztató Magyarországon, és eddig ez ellen sem a szakmai kamara, sem a hatóságok nem voltak képesek hatékonyan fellépni.
Magyarországon legalább tízezer takarító hiányzik a piacról, miközben az elmúlt években ugyanennyien kaptak OKJ-s képesítés takarításból. Paár Zoltán reményei szerint a kamrai tagság révén javul majd a takarítók piaci érdekérvényesítő képessége, és a majd rájuk is vonatkozó minimális vállalási díj révén nőhet a szakma jövedelmezősége és megtartó képessége, és az által a takarítók jövedelme is.
Arra azonban nem ad választ a Belügyminisztérium javaslata, hogy a törvénymódosítás után a közös kamarában a takarítók is szavazhatnak-e a vagyonőrök dolgairól és a vagyonőrök is beleszólhatnak-e majd a takarítókkal szembeni követelményekbe.
(Zoom)

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben elérhető térkép készült a Magyarországon ingázókról, melyhez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2011-es népszámlálási eredményeit használták fel.
Megyénkben az összes – azaz szám szerint 142 095 fő – foglalkoztatott közül 45 757 fő ingázik. Szolnokon 4460-an, ami a munkavállalók 28,7 százaléka. A többi megyei várost együtt vizsgálva azt látjuk, 21 217-en ingáznak (ez 53,6%), míg a községek, nagyközségek esetén 32,2 százalék az ingázók aránya, ami együttvéve 32,2 százalékot ad ki.
A legmagasabb ingázói arányt a Jászapáti járásban találjuk, míg a lista végén a Mezőtúri járás van.
– Azt gondolom, nő az ingázók száma az utóbbi időben, annak ellenére, hogy a magyarok mobilitása köztudottan alacsony – fejtette ki dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei elnöke.
A nagyvállalatok, multik saját vagy bérelt közlekedési eszközzel, rendszerint busszal biztosítják a munkavállalók eljutását a munkahelyre. Az ötven–kétszáz fős cégek támogatják leggyakrabban a saját gépjárművel való munkába járást.
(Szóljon)

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint míg 2015–ről 2016–ra átlagosan bruttó 10 ezer forinttal, az előtte lévő időszakban pedig 5 ezer forinttal emelkedtek az átlagbérek, a fizikai és szellemi munkát végzők fizetése egyaránt 30 ezer forinttal nőtt 2016–ról 2017–re. Leginkább a kommunikációs, pénzügyi, biztosítási, személyszállítási, illetve energiaszektorban, valamint a mezőgazdasági és építőipari dolgozók esetében figyelhető meg lényeges emelkedés.
– A minimálbér emelése, az 5 százalékos járulékcsökkentés, valamint a munkaerőhiány átlag tizenhárom százalékos béremelést hozott a magánszektorban – kezdte Samu János közgazdász. – A munkaerő iránti igény emelkedésével úgynevezett villám-béremelésre, azaz azonnal cselekvésre volt szükség. A válság után jelentősen nőtt például a lakásépítések száma: a semmiből kellett építőmunkásokat felhajtani. Jövőre a minimálbér további emelésével és a várható 3 százalék járulékcsökkentéssel 10 százalék alatti növekedéssel ugyan, de ismét nőnek majd a keresetek.
Az informatikai, gazdasági, illetve a kommunikációs területeken vannak egyre jobb elhelyezkedési lehetőségek. A nyelvtudás igazi aduász: aki tud angolul, annak az esélyei megháromszorozódnak, ha két nyelven beszél, akkor ötszöröződnek. A keresete ez esetben a nettó 300 ezer forintot is elérheti havonta – árulta el Kurtán.

A járulékcsökkentés nem feltétlen jár béremeléssel, a cégeknél maradó pluszforrásokat ugyanis a vállalatok nem kötelesek a fizetések rendezésére fordítani. A nagyobb nyereséget osztalékként is kivehetik, valamint beruházásokra is fordíthatják.
(Blikk)

A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k), illetve a nagyvállalatok összesen mintegy 40 milliárd forintot fordíthatnak erre a célra. A kkv-knak 19,04 milliárd forintot különítettek el, a nagyvállalatok számára pedig 21,52 milliárdot - írja az MTI.
Ezeknél a régóta várt Ginop-pályázatoknál (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program) akár százszázalékos támogatás mellett is elindulhatnak a képzési programok - emelte ki a lap érdeklődésére Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. A szakember hangsúlyozta, hogy a projektek nagyságrendje a kkv-k esetében 3-50 millió forint lehet, a nagyvállalatoknál pedig 10-100 millió. A rendelkezésre álló keretösszeg arra enged következtetni szerinte, hogy akár ezer kis és közepes, illetve több száz nagy cég is részt vehet a 24 hónapig tartó programban. (Újabb hiányszakma menekülhet meg.)
A Felnőttképzők Szövetségének elnöke, Zsuffa Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerő megtartásának kevésbé hatékony és hosszú távon nem fenntartható módja a bérek folyamatos emelése, ezért a magyarországi munkaadók kénytelenek más, az alkalmazottak számára vonzó, stabil életcélokat szolgáló juttatásokat biztosítani. Ilyenek lehetnek a vállalkozás hatékonyságát és a munkavállaló munkaerőpiaci helyzetét egyaránt erősítő kompetenciafejlesztő programok, szakmai át- és továbbképzések, a vállalati kultúrát erősítő tréningek.
(Napi)

Minden olyan személy, aki szerepel az intézmény nyilvántartásában, saját maga követheti az említett információkat a locuridemuncaharghita.ro honlapon, ahol a jobb felső sarokban található Secţiunea şomeri nevű menüben a Plăţi şomeri opcióra kattintva nyílik meg az oldal. Itt az ügynökség által kiadott aktaszám és a személyi igazolvány számát megadva mindenki megtekintheti a saját adatait 2016. január 1-ig visszamenően.
„Az illetőnek semmilyen más személyes adatát nem kell megadnia, ugyanakkor, amikor megnyitja a saját táblázatát, a képernyőn sem látszanak kényes adatok. Nincsenek tehát kellemetlen meglepetések, és mindenki láthatja, ha valamilyen kritériumot nem teljesített, és azért nem kapott pénzt” – mutatott rá Tiberiu Pănescu.
Tiberiu Pănescu azt is elmondta, hogy jelen pillanatban Hargita megye lakosságának 4,6 százaléka munkanélküli, vagyis 6217 személy. Nagyjából 1000-rel többen dolgoznak most, mint tavaly ilyenkor. Az igazgató sajnálatosnak nevezte, hogy a segélyben részesülők közül több mint 2500-an még a négy osztályt sem végezték el, ezért ők az ügynökség által szervezett képzéseken sem vehetnek részt.
Hozzátette, hogy a 6217 nem valós szám, hiszen sokan vannak olyanok is, akik nem regisztráltak az munkaerő-elhelyező ügynökségnél. Ugyanakkor a frissen végzett diákok közül is jóval kevesebben jelentkeztek be, mint a korábbi években.
(Maszol)

Az ázsiai országban beterjesztett legújabb indítvány – egyelőre – nem a gépek beszerzését sújtaná extra költséggel, tehát nem konkrét adónemről van szó, hanem arról, hogy visszavágnák azokat az adókedvezményeket, amik eddig jártak, ha a cégek automatizált gépekbe fektették a pénzüket.
A kormány valószínűleg ezzel szeretné elérni, hogy a vállalatok számára többé ne legyen olyan vonzó, hogy gépekkel helyettesítsék az emberi munkaerőt. Mindez főleg azért érdekes, mert jelenleg Dél-Korea számít a leginkább automatizált országnak, hiszen 531 többfunkciós ipari robot jut minden 10 000 emberi munkaerőre az országban található különböző üzemekben.
Jelenleg minden cég, ami automata felszerelésbe fekteti a pénzét, akár 7 százalékkal is csökkentheti a befizetendő adóját, és az új szabályozás ezt a kedvezményt vágná vissza 2 százalékra a jövőben.
A robotok megadóztatása viszont nem egyedi ötlet, februárban maga Bill Gates is azt nyilatkozta, hogy a robotok után ugyanannyi adót kellene fizetni a vállalatoknak, mint az emberi alkalmazottak után. Dél-Koreában egyébként idén év végén évülnek el az aktuális adózási szabályok, és 2018. januárjában akár törvényi erőre is emelkedhet a most benyújtott indítvány.

(24.hu)

Majd egy hónappal ezelőtt adtunk hírt arról, hogy a kormány javaslatára megszavazott törvénymódosítás lehetőséget ad a nyugdíjas-szövetkezetek megalakítására. A lehetőségre leggyorsabban reagált a miskolci Harmadik Kor Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet, július 18-án már jogerős cégbírósági bejegyzés birtokában megkezdhették a tényleges munkát.
„A nyugdíjasokkal való foglalkozás Miskolcon már hosszú évekre visszanyúlik – mondta Kiss Gábor, a szövetkezet elnöke. – Volt Harmadik Kor Egyeteme, a Szépkorúak Akadémiája az egyetemmel együttműködve, és foglalkoztunk az idősek informatikai oktatásával. Az a tapasztalatunk, hogy a városban magas az aránya a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező és még dolgozni bíró, akaró idős embernek. Minderre alapozva felkészülten tudtunk reagálni a törvénymódosításra, amely lehetővé tette a nyugdíjas-szövetkezetek megalakulását. A mi szövetkezetünk 20 fővel július 3-án alakult meg. Augusztustól Miskolc belvárosában, az Arany Corvin első emeletén várjuk leendő tagjainkat. Az irodát egy tősgyökeres miskolci vállalkozás, a Telvill Kft. bocsátotta a rendelkezésünkre.”
Az elnök elmondta, hogy gyakorlatilag egy speciális szövetkezeti formáról van szó, aki igénybe akarja venni a lehetőséget, annak tagjává kell válni a szövetkezetnek. A Harmadik Kor jelképes, 100 forintos vagyoni hozzájárulást kér a tagoktól.
A tapasztalatok szerint a nyugdíjasok főleg heti 20 óra munkavégzésre vállalkoznak. A nyugdíj mellett jelenleg is aktívan dolgozó 18 százaléknyi idős emberen felül további 59 százalék szeretne a nyugdíj mellett dolgozni, de csak 6 százalék teljes munkaidőben.
(Boon)

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki gyorsjelentése szerint júniusban az építőipari termelés volumene 27,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist, az épületek építéséé 26,1, az egyéb építményeké 29,6 százalékkal emelkedett. Az év első fél évében az építőipari termelés volumene 27,0 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene június végén 94,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 41,0, az egyéb építményeké 126,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője szerint az építőipari vállalkozások decemberre várhatóan megtízszerezik új szerződéseik év eleje óta halmozódó értékét, hogy még beleférjenek az alacsony általános forgalmi adó (áfa) 2019 végéig tartó időszakába. A szerződések megoszlása ugyanakkor még egyenetlenebb lesz.
A kivitelezést megrendelő lakásfejlesztők vélhetően kisebbségbe kerülnek, mivel főleg az állami infrastrukturális beruházások, valamint kisebb mértékben az irodaház-építkezések elszívják a kapacitások többségét - fejtette ki reagálásában.
A szakértő szerint az egyre gyorsabban dráguló építőanyagok és még inkább a feszítő munkaerőhiány miatt már nem csak egyes lakásberuházások fognak csúszni, de a következő két évre beígért irodaház-építkezés közül néhány is csak több hónapos késéssel indulhat. Ez új fejlemény, ami egyebek között a projektek átgondolására vagy átütemezésére késztethet több fejlesztőt - hangsúlyozta.
(Tőzsdefórum)

Kiss István, a Századvég Alapítvány vezető kutatója az M1 csütörtök reggeli műsorában a felmérésre úgy reagált: jelentősen csökkent az Egyesült Királyságba érkező uniós állampolgárok száma a brit munkaerőpiacra beáramló munkavállalók között, ami jól jelzi azt a félelmet azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a helyzetük poszt-Brexit után.
Erre jó okuk van, tette hozzá, hiszen még mindig nem rendezett teljesen, mi lesz a kint tartózkodó uniós állampolgárokkal a brit kilépési folyamat befejezése után, és az sem világos szerinte, hogy 2019 után hogyan lehet pl. munkát vállalni Nagy-Britanniában és Észak-Írországban.
Mint elmondta, hiába rekordalacsony a brit munkanélküliség, szerinte sok munkahely valószínűleg csak kívülről tölthető be – erre példának említette az egészségügyet, amiben jelenleg 40 ezer betöltetlen álláshely van, köztük tízezer ápolói státusz.
Ezzel együtt szerinte a brit választók továbbra is a kilépés mellett vannak, mert szerintük a bevándorlás korlátozása ér annyit, hogy még gazdasági előnyökről is lemondjanak – fejezte be a gondolatmenetét Kiss István.
(Híradó)

A Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet - hasonlóan számos kórházhoz - pályázott az egészségügyi szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók működési támogatása keretében 2016. év végén meghirdetett, a gazdasági hatékonyságot fokozó fejlesztések támogatásra. A kormányzati forrás teljes összege országosan 15 milliárd forint volt. A zirci Intézmény összességében 30, 5 millió forint támogatást nyert el, amelynek keretében több beruházás valósulhatott meg 2017 első félévében.
A támogatásból telepítettek egy textil azonosító rendszert is. Az egészségügyi textíliákba rögzített azonosítók segítségével gyorsabbá és automatizálhatóvá vált azok kezelése, számolása. A textília nyilvántartás precízebb ellenőrizhetőbb lett, valamint a rendszer teljeskörű alkalmazása révén munkaerő szabadítható fel e területről, akiket a betegellátásban tudnak foglalkoztatni. Pályázati összeg: 4.132.059 Ft
A beruházások idén március – május között zajlottak. A fejlesztésektől azt várják, hogy jelentősen csökkentsék az intézmény működtetési költségeit: éves szinten több millió forint összegű megtakarítással számolnak, melyet további beruházások megalapozására, a kórház fejlesztésére fordítanak, ezzel is hozzájárulnak a betegellátás minőségének fokozásához.
(Weborvos)