Munkaügyi Tudástár

Akik elmulasztották, jövő év májusáig munkakeresőkként bejelentkezhetnek, így alkalmazásuk esetén megkaphatják az Első munkahely program részeként kifizetett 500 lejes egyszeri összeget, segélyt azonban már nem igényelhetnek. A szakiskolás végzettek jelentkezése ezen a héten kezdődött el.
A tanév végétől hatvan nap állt a középiskolát végzettek rendelkezésére, hogy a munkaerő-elhelyező irodánál kérelmezzék a 250 lejes állami segélyt, amelyet az érettségi sikerességétől függetlenül fél évig havonta megkaphatnak. Abban az esetben, ha időközben felvételt nyernek valamely felsőoktatási intézménybe, elesnek a támogatástól – tudtuk meg Kerekes Mária Magdolnától, a székelyudvarhelyi munkaerő-elhelyező iroda vezetőjétől. Akik keddig nem jelentek meg az irodában, jövő májusig munkakeresőkként még regisztrálhatnak, hogy alkalmazásuk esetén az Első munkahely programban kifizetett 500 lejes egyszeri juttatást megkaphassák, azonban munkanélküli-segélyt már nem kérhetnek.
Székelyudvarhelyen idén százhuszonegy olyan fiatal jelentkezett, aki középiskolát végzett, illet öt, aki egyetemet. Mivel a felsőfokú tanintézetekben még zajlanak a pótvizsgák, eddig csak azok tértek be a munkaerő-elhelyező irodába, akik már túl vannak a záróvizsgán. A regisztráltak közül időközben már hat fiatalnak sikerült munkába állnia, így ők segély helyett az egyszeri 500 lejes juttatást kapják meg.
A szakiskolát végzett diákok ettől a héttől szeptember 25-éig jelentkezhetnek az irodában – tette hozzá Kerekes. A munkáltatókat az állam tavaly decemberig egy éven át folyósított havi 500 lejes támogatással ösztönözte arra, hogy frissen végzetteket alkalmazzanak – ezt az összeget idén havi 900 lejre emelték.
(Székelyhon)

A konzervatív kormány tízezrekkel akarja csökkenteni a bevándorlók számát, ezzel betartva 2010 óta ismételgetett ígéretét.
Nyilatkozata nem teljesen passzol a brit kabinet alig egy héttel ezelőtt közzétett álláspontjához, amely szerint a kormány pragmatikusan fog viszonyulni a külföldi dolgozókhoz, és akár a következő négy évre biztosítja a szabad munkavállalást.
Ha az Egyesült Királyság tényleg két éven belül zárja be a kapuit az EU-s munkavállalók előtt, az nem csak az itt élő bevándorlóknak, de számos brit üzletnek is rosszul fog esni, akiknek így sokkal rövidebb idejük lesz felkészülni az átállásra. A hivatalos 2016-os adatok szerint Nagy Britanniában jelenleg 2,15 millió uniós polgár dolgozik.
(Index)

A konzervatív kormány tízezrekkel akarja csökkenteni a bevándorlók számát, ezzel betartva 2010 óta ismételgetett ígéretét.
Nyilatkozata nem teljesen passzol a brit kabinet alig egy héttel ezelőtt közzétett álláspontjához, amely szerint a kormány pragmatikusan fog viszonyulni a külföldi dolgozókhoz, és akár a következő négy évre biztosítja a szabad munkavállalást.
Ha az Egyesült Királyság tényleg két éven belül zárja be a kapuit az EU-s munkavállalók előtt, az nem csak az itt élő bevándorlóknak, de számos brit üzletnek is rosszul fog esni, akiknek így sokkal rövidebb idejük lesz felkészülni az átállásra. A hivatalos 2016-os adatok szerint Nagy Britanniában jelenleg 2,15 millió uniós polgár dolgozik.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nem mindenhol azonos a megnevezése, de sok cégnél rájöttek, hogy elengedhetetlen egy olyan mentor, aki az újonnan jött - vagy átképzett - munkaerő beilleszkedését segíti. A szivattyúkat és villanymotorokat gyártó Grundfos-nál termelési koordinátoroknak nevezik őket. "A koordinátor az, aki operatív szinten irányítja a napi munkát, ő mondja meg, hogy mit kell csinálni, de az ő feladata az is, hogy az új dolgozók beilleszkedést minél gyorsabbá tegye. Fontos, hogy a munkavégzésükhöz szükséges embereket megismerjék, szocializálódni tudjanak, szünetben elvigyék őket ebédelni, vagyis, hogy ne marginalizálódjanak, megtalálják a szerepüket." - mondta a Portfolio-nak Urbán Anita a cég HR igazgatója. A munkaerő megtartásában is kulcsszerepe lehet az uniós forrásoknak
A tatabányai cégnél problémának érzékelik, hogy egyre kevesebb jól képzett munkavállaló jelentkezik felvételre. Ahogy a külföldi cégek még mindig szívesen hozzák Magyarországra gyártótevékenységüket munkalehetőségből nincs hiány, azonban a jó munkaerőt illetően már nincs akkora merítési lehetőség a piacon.
A mentorálás azért lényeges, mert így az új munkavállaló hamarabb tanul be és kezd el termelni. A lemorzsolódás egyik legjelentősebb oka, hogy gyakran senki nem segíti a szociális beilleszkedést, nem egyértelmű, kihez kell fordulni, nincsenek megfelelő információk a munkavégzésről.
Essősy Ákos, a MAPI üzletfejlesztési igazgatója szerint azonban a hatékony továbbképzéshez is elengedhetetlenek a mentorok, akiknek viszont ismerniük kell a gyárat, a szervezeti kultúrát, az adott terület munkavégzésének teljes folyamatát továbbá empatikus és oktatói képességekkel is rendelkezniük kell. Ezért nem elég mentorokat képezni, érdemes egy teljes mentorrendszert bevezetni, ahol a szerepek, folyamatok, felelősségek és juttatások egyaránt tisztázottak. Egy jól működő rendszerrel gyorsabb és hatékonyabb a munkaerő betanítása, kevesebb a belső konfliktus, csökken a fluktuáció.

Az ő szerepük fontosságát már minden nagyvállalat felismerte, a különbség csak az, ki mennyire jól tudja működtetni annak rendszerét. "Pont az előbb nyitottam ki egy prezentációt, amelyben a dolgozói elégedettségről van szó. A felmérés egyik legfontosabb pontja a fejlődési lehetőségek, illetve a fejlesztések." - érzékeltette a téma fontosságát Urbán Anita. Az a cég, amelyik ma ezt nem tudja megadni a dolgozóinak, versenyhátrányban van a többivel szemben, mert az embereknek igényük van a fejlődésre.
(Portfólió)

Komoly munkaerőhiánnyal küzd a romániai mezőgazdaság és könnyűipar, az ország nyugati megyéiben a vállalkozók és az önkormányzatok közösen igyekeznek megtalálni a módját, hogy Magyarország keleti régióiból csábítsanak el dolgozókat – írja a Magyar Nemzet.
Az erdélyi és bánsági megyékben az állások alig felét tudják betölteni. A munkaerőhiány fő oka, hogy Romániából már a 2007-es uniós csatlakozás előtt tízezrével vándorolt ki Nyugat-Európába a munkaképes lakosság. A Spanyolországban és Olaszországban élő román állampolgárok száma megközelíti a hárommilliót.
Arad megyében elsősorban az autóalkatrész- és textilipari gyárakba keresnek munkásokat. A befektetők már eddig is jelentős számban hoztak munkaerőt Románia távolabbi vidékeiről, de jelentős kiadással jár az alkalmazottak panziókban és bérlakásokban való elszállásolása.
A magyar-román határ mentén fekvő Pécska polgármestere, Antal Péter azt mondta, a magyarországi polgármesterekkel közösen próbálnak megoldást találni a munkaerő-áramlásra. Ezekben a napokban ülnek le a városban egyeztetni Arad és Békés megyei települések elöljárói, akik a közúti infrastruktúrát is fejlesztenék, hogy gyorsabb legyen az ingázás.
(24.hu)

Célja a munkaerő mobilitásának javítása a határ menti térségben. A pályázatindító rendezvényen, amelyre 2017. július 27-én 11 órai kezdettel kerül sor a kamarai székházban, részt vesznek a szerbiai partnerek, a Nagykikindai Regionális Kamara és a Nagykikindai Polgármesteri Hivatal képviselői.
A LaborNet – Hálózat a munkaerő mobilitásáért a határ menti térségben című pályázatot a Románia–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködés INTERREG IPA-programja forrásaiból finanszírozzák. A pályázat célja fenntartható megoldást találni a Temes megyében kialakult munkaerőhiány pótlására, megkönnyítve a szerb állampolgárok bejutását a romániai munkaerőpiacra. A pályázat elősegíti a gazdasági potenciál növelését a határ menti térségben és megkönnyíti a hiányzó munkaerő pótlását a határ túloldaláról. A projekt célcsoportjához a munkanélküliek, közülük is elsősorban a hátrányos helyzetű személyek és a munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozások, illetve a gazdasági és oktatási intézmények tartoznak.A pályázatindító konferencián részt vesznek a közintézmények és a munkaerő-foglalkoztatásért felelős intézmények, munkaerő-toborzással foglalkozó cégek, a vállalkozások képviselői és a célcsoporthoz tartozó személyek. További információk a 0372-185-285-ös telefonszámon és a ccoroian@cciat.ro elektronikus postacímen kérhetők Cristina Coroian kamarai szakértőtől.
(Nyugati Jelen)

A nettó és a bruttó keresetek egyaránt 12,9 százalékkal bővültek májusban, ami enyhe negatív meglepetést okozott, de továbbra is több mint kedvezőnek mondható. A munkaerő iránti kereslet eközben tovább emelkedett - kommentált a KSH friss számait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.

Kijöttek a friss kereseti statisztikák - Ön is meg fog lepődni a magyar átlagfizetésenA versenyszférában 10,6 százalékos bérnövekményt regisztrált a KSH, ami elmarad a közszférában tapasztalt bérdinamikától, ami 18,8 százalékra rúgott májusban. A jelentős eltérés továbbra is az állami szféra egyes területeit érintő bérrendezésekre vezethető vissza. Az intézményi statisztikák alapján nemzetgazdasági szinten 86,8 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma éves összevetésben. Eközben 46,6 ezer fővel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, vagyis az elsődleges munkaerőpiac még jelentősebb növekedés ment végbe, azaz egyre feszesebb a munkaerőpiac.
Az idei erős bérnyomás még mindig nem jelent meg a fogyasztási vagy az inflációs adatokban. Mivel hasonlóan magas bérnövekedéssel várható az év hátralévő részében, a fő kérdés továbbra is az, hogy vajon mikor épül be ez a költségsokk az árakba. Könnyen lehet, hogy erre a kérdésre a választ 2018 elején kapjuk csak meg - véli Virovácz.
Jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások - fogalmazott a szakértő.
(Napi)

A külügyminiszter hangsúlyozta, a Sicta a világ egyik vezető autóalkatrész gyártója, a vállalat a turbó-feltöltők alkatrészeinek gyártásában Európában piacvezető, a világon pedig az első öt között van. Vevői közé tartozik például a Mercedes, a BMW, az Audi és a Porsche, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőzsolcán gyártott alkatrészeket a többi között ezekbe az autókba szerelik be – közölte.
A beruházás tovább erősíti magyar-francia gazdasági kapcsolatokat, a franciák az ötödik legjelentősebb befektetők Magyarországon, a magyaroknak pedig Franciaország a negyedik legfontosabb kereskedelmi partner. A két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladta a 8,5 milliárd eurót tavaly, az idén az első negyedévben pedig 4,3 százalékkal nőtt a forgalom – emelte ki Szijjártó Péter.
Kitért arra, hogy a világban az eddigi, a termelési kapacitásokért zajló verseny átalakul, a magas hozzáadott értékű fejlesztési és innovációs kapacitásokért folyik. Az élessé vált világgazdasági versenybe Magyarország is benevezett – fogalmazott a külügyminiszter. Kiemelte, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó és személyi jövedelemadó kulcsa Európában, a munkára rakódó adóterhek folyamatosan csökkenni fognak a következő időszakban is, a duális képzés elterjesztésével az ország meg tud felelni a munkaerőpiacon jelentkező kihívásoknak, és Európa egyik legszélesebb körű költségvetési támogatási rendszerét működteti a kormány a beruházások ösztönzése érdekében.
A cégcsoport azért választotta Magyarországot, mert itt befektetőbarát a politika és az adókörnyezet, együttműködő és támogató a központi kormányzat és a helyi önkormányzat, a magyar munkaerő kiválóan képzett és felkészült, valamint Felsőzsolca mellett szólt a Miskolci Egyetem közelsége is, az egyetemmel a duális képzés keretében együtt is működnek – hangsúlyozta.
(Boon)

Magyarország: 87 816 fő. Ennyi magyar állampolgárságú munkavállalót tartott nyilván az osztrák társadalombiztosítási szervezet (Hauptverband) június végén, ami jóval több, mint az eddigi, januári rekord, 84 258 fő. Közel 3600 fővel dőlt meg tehát az akkori csúcs. A nyári és téli csúcsot főleg a turizmus munkaerő-igénye okozza, bár nyáron a mezőgazdaságnak is lehet szerepe.
Egy hónap alatt a magyarok száma 5059 fővel nőtt, ez sokkal több, mint bármely más ország esetében. A második helyezett Szlovákia is csak 2150 fővel többet adott az osztrák munkaerőpiacra. Egy év alatt, júniustól júniusig a magyarok száma 7600 fővel nőtt, a román állampolgároké 6200, a németeké 3700 fővel.
Az utóbbi egy évben, júniustól júniusig Ausztriában 67 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből nem egészen 46 ezer külföldi volt.
A közszolgálati televízió riportjára hivatkozva azt írják, a szakszervezet 2,5 és 4,5 euró (765 és 1380 forint) közötti órabérekről is tud. Valamint arról, hogy a kialkudottnál többet vonnak le a munkásoktól szállásra, és a túlórákat is alig fizetik ki. A Magyarországról, Romániából és Bulgáriából érkező vendégmunkások ezt csendben tudomásul veszik, mert nem akarják elveszíteni munkájukat.
A szakszervezet a külföldi munkavállalókat plakátokon akarja informálni jogaikról. Figyelemre méltó az a megjegyzésük, mely szerint mindez független a választási kampánytól. Ősszel ugyanis Ausztriában választások várhatók, ilyenkor sokféle szervezet és politikus aktivitása megnő, ahogy azt a menekültkérdésben is láthattuk.
(Privátbankár)

A politikus szerint a munkanélküliség két esetben jelent kihívást: ha alacsony és ha magas. Kétségtelenül sokkal jobb, ha alacsony, az egy jó kihívás, de kezelni kell. Hét éve Magyarországon még 12,5 százalék, ma 4,4, tehát gyakorlatilag harmadára csökkent. A közgazdászok azt mondják, hogy ez, a fluktuációt meg a regionális különbségeket figyelembe véve nagyon közel van a teljes foglalkoztatáshoz. Ma már a vállalatok sem azt kérdezik, milyen az infrastruktúra, az adórendszer, hanem, hogy lesz-e elég munkaerő - magyarázta.
Szijjártó Péter nem lát kivetnivalót abban, hogy külföldről toborozzanak a cégek munkaerőt. Vannak olyan törekvések, hogy a környező országokból, elsősorban Ukrajnából jöhessenek be dolgozók. A fennálló jogszabályoknak megfelelően ennek egyáltalán nem vagyunk ellene, hiszen jól látszik, hogya munkaerő-kínálatot bővíteni kell - fogalmazott.
Ezt kétféleképpen lehet: a még mindig munkanélküliek munkaerő-piacra lépésének további ösztönzésével; ezért a közmunka szabályozását szigorítottuk, oktatással és a külföldről érkező munkavállalókkal. Ezt a hármat egyszerre kell csinálni ahhoz, hogy az a befektetési lendület fennmaradjon.
A miniszter szerint a cégeknek kell munkaerőt találni, ugyanakkor szerinte egyértelműen Ukrajnából érkezhet a legtöbb külföldi munkavállaló a következő időszakban.
(Napi)