Munkaügyi Tudástár

Soha nem adtak fel még ennyi álláshirdetést a munkaadók: az elmúlt három hónapban havonta átlagosan közel 4000 cég hirdetett. A hirdetések számát tekintve az idei május +22 százalékkal erősebb volt, mint a tavalyi, ami összefüggésbe hozható az egyre súlyosabb szezonális vendéglátó-ipari munkaerőigénnyel és a szakmunkás munkaerőhiánnyal – derült ki a Profession.hu adataiból.
Szintén a munkaerőhiányra utal, hogy csökkennek a jelentkezők irányában támasztott elvárások: a meghirdetett pozíciók 65.5 százalékban elegendő a közép, vagy alapfokú végzettség. Az állások több mint háromnegyedénél egyáltalán nem elvárás a tapasztalat, illetve 1-3 év hasonló munkakörben betöltött idővel is beérik a munkáltatók. Ennek többnyire megfelel a jelentkezők tanulmányi és szakmai háttere is: az online álláskeresők 67,3 százaléka középfokú, 8,23 százalékuk pedig alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, többségüknek 3 évnél kevesebb munkatapasztalata van.
A legtöbb jelentkezés az értékesítés, kereskedelem kategóriába tartozó állásokra érkezett, ezen belül még mindig a területi képviselői munkák a legnépszerűbbek. A második legtöbben az adminisztrációs, asszisztensi irodai munkákat keresik, ezek után következnek csak a szakmunkának számító bolti eladó, pénztáros pozíciókra, vagy a fizikai, segéd, betanított munkás pozíciók iránt érdeklődők, ami megint csak a fehér- és kékgalléros munkák iránti kereslet-kínálat távolodásából adódó problémát erősíti.
Területi szórás alapján a munkavégzés helye a legtöbb állás esetében még mindig a főváros (55%), illetve Pest megye (14,7%). A legkeresettebb munkavállalók a fővárosban is a bolti eladók, a betanított munkások, illetve idén a harmadik helyre szorultak, de még mindig az élmezőnyben szerepelnek a programozó fejlesztők.
Az a szerencsés cég, ahol még van munkaerőA hazai vállalkozások többsége nehezen talál szakképzett munkaerőt – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból. Főként az ipari és a mezőgazdasági vállalkozások vannak nehéz helyzetben munkaerő-keresés szempontjából. A cégek toborzási szokása leginkább a hagyományos álláshirdetésnél merül ki, de van olyan is, aki közvetlenül az oktatási intézményekben keresi az új munkaerőt.
(Piac és Profit)

A tech szektor elhagyásának okait kutatta az Egyesült Államokban reprezentatív mintán a Kapor Center és a Harris Poll. Adataik szerint ez a probléma évente 16 milliárd dollárral rövidíti meg az amerikai informatikai piacot. Az elvándorlás indokaként pedig a kutatók egy fontos tényezőt állapítottak meg, a vállalati kultúrához kapcsolódó tisztességtelen viselkedést, amely érintheti többek közt a nőket vagy a valamilyen szempontból, például a bőrszínük szerint alulreprezentált csoportokat. Egyik példa erre problémára az Uber esete, amelynek kapcsán egy mérnöknő fedte fel a vállalaton belüli szexizmushoz és zaklatáshoz köthető negatív tapasztalatait.
A kutatás alapján a leggyakoribb indokként a tisztességtelen, unfair bánásmódot nevezték meg a válaszadók a tech szektor vagy a vonatkozó munkakör elhagyására - ezt a tényezőt a válaszadók 78 százaléka megnevezte, 85 százalék vagy átélt vagy megfigyelőként tapasztalt már ilyet, és 37 százalék ezt tartotta a legfontosabb mozgatórugónak. Ez az arány közel kétszerese annak, mint az az érv, hogy a munkavállalók a jobb munkalehetőségek miatt válnának meg előző munkahelyüktől. A kifogásolt viselkedés kifejezetten a tech iparágon belül jellemző, ugyanis az itt dolgozó munkaerő szignifikánsan nagyobb eséllyel hagyja el a céget a bánásmód miatt (42 százalék), mint más iparágakban dolgozó informatikusok (32 százalék).
Életkor szerint a legnagyobb csoportot (37 százalék) a 18-35 év közötti fiatal felnőttek teszik ki, őket követi a 46-65 éves korosztály (33 százalék), a középkorú réteget képviselik legkevesebben 19 százalékkal - ezek a számok az amerikai összlakosságot reprezentálják.
A válaszadók mindegyike vagy technológiai munkakörben vagy pedig a technológiai iparágban dolgozott. A kutatók megkülönböztették közöttük, hogy 53 százalék dolgozott ebben az iparágban, de nem feltétlenül ilyen munkakörben. 68 százalék pedig ebben a munkakörben, de egy részük eltérő iparágban dolgozott az előző munkahelyén. Közös jellemzőjük azonban, hogy az elmúlt három évben elhagyták a tech szektort és a munkakört is.
A nagyjából félórás kérdőív 40 kvantitatív és 4 kvalitatív nyílt végű kérdést tartalmazott, többek közt arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők vezettek a munkahelyváltáshoz a válaszadó esetében, milyenek voltak a munkahelyi tapasztalatok és ezek hogyan viszonyultak a váltáshoz, a különböző háttérrel rendelkező szakembereknek voltak-e egyedi tapasztalatai. Továbbá, hogy milyenek voltak a váltás pénzügyi és reputációs következményei, és milyen tényezők akadályozhatták volna meg az elpártolást a technológiai cégtől vagy a munkakörből.
(Hwsw)

Az eredmények alapján a legnagyobb növekedés Magyarországon (10 százalék), Horvátországban (6 százalék) és Szlovákiában (5 százalék) volt. A régióban azonban nem csak növekedés volt, hiszen az év első hat hónapjában a cseh autóiparban 4 százalékkal csökkentek a fizetések, míg Szlovéniában és Szerbiában mindössze 1 százalékos volt a növekedés.
Csehország és Szlovákia a régió két legnagyobb autóipari termelője, mindkét országban a legyártott járművek száma meghaladja az évi egymilliót. A Magyarországon készült autók száma Lengyelországhoz hasonlóan ennek a fele – közölte a fizetésekkel foglalkozó nemzetközi portál, melynek magyarországi tagja a Fizetesek.hu.
A magyar, szlovák, cseh és lengyel autóipari szövetségek sikeres együttműködésre törekszenek a regionális versenyképesség megőrzése érdekében, ezért felszólították a kormányokat arra, hogy jobban készítsék fel a jövő munkavállalóit az autóipar igényeire – közölte a Paylab, hozzátéve, hogy ebben fontos szerepe lenne az oktatási rendszerek reformjának. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, a munkavállalók mobilitásának nagyobb támogatása fedezheti a munkaerőpiac hiányát – idézi a közlemény a szövetségek májusában tartott pozsonyi nemzetközi konferenciáján elhangzottakat.
(Világgazdaság)

A feltétel nélküli alapjövedelem koncepciójának lényege, hogy az adott nemzetgazdaság minden lakosa - függetlenül jövedelmi helyzettől, családi és egészségügyi állapottól, életkortól, munkapiaci részvételtől - alanyi jogon azonos mértékű havi (alap)jövedelmet kap az államtól, kiváltva ezzel minden célzott támogatási formát. (Léteznek más, korlátozottabb koncepciói is az alapjövedelemnek, amelyek kiegészülnek más támogatásokkal.) Az alapjövedelem tehát szemben áll azzal a gyakorlattal és elvi megfontolással, hogy a jövedelem alapvetően a munkavégzésből (és a tőkéből) ered, illetve a munkát vállalni nem tudó csoportokban azt az egyéni élethelyzet alapján biztosítsa a jóléti államokban a társadalombiztosítás (GYES, GYED, munkanélküli segély, öregségi nyugdíj, rokkant nyugdíj stb. formájában). Kiemelendő, hogy ezen támogatások nagy része korábbi munkaviszonyhoz van kötve.
Az alapjövedelem bevezetésével szemben számos érv szól, amelyek mind arra mutatnak, hogy egy ilyen jellegű rendszer bevezetése makrogazdasági és társadalmi szempontból is káros hatásokat eredményezne. A várható hatások közül leginkább káros, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem csökkentené a munkaerő kínálatát és a foglalkoztatást, ami mérsékelné a gazdaság potenciális növekedési ütemét és a gazdasági felzárkózás kilátásait. Ez egyben veszélyeztetné a költségvetési egyensúlyt, növelné az adóelkerülést, és végül a társadalom mentális és pszichés fejlődésére gyakorolt hatásai is várhatóan kedvezőtlenek lennének.
A fentiek alapján nem véletlen, hogy az alapjövedelmet még sehol nem vezették be, néhány szűk körű kísérlettől eltekintve. Nem volt még példa arra, hogy egy ország, egy már működő szociális rendszert teljes egészében kiváltott volna egy feltétel nélküli alapjövedelmet biztosító rendszerrel. Ahol próbálkoztak e koncepció megvalósításával, ott jellemzően egy jól behatárolható társadalmai csoportra, vagy földrajzilag jól körül határolható területen vezették csak be a rendszert pusztán kísérleti jelleggel. Kanadában feltételhez kötött alapjövedelem bevezetésére került sor 1974 és 1979 között, melyre a meghatározott létminimum alatt élő háztartások voltak jogosultak. A program a munkakínálat csökkenésével zárult [Derek Hum and Wayne Simpson (1993): Economic Response to a Guaranteed Annual Income: Experience from Canada and the United States, Journal of Labor Economics, Vol. 11, No. 1. Part 2.]. Svájcban tavaly nyáron bocsátották népszavazásra az alapjövedelem bevezetésének kérdését, amelyet nagy többséggel elutasított az ország lakossága. A kísérleti programok közül a legfrissebb, a Finnországban - Európában elsők között - a munkanélküliek körében idén januárban bevezetett alapjövedelem. A kísérlet két év múlva ér véget, de ekkor is nehéz lesz következtetéseket levonni a társadalom egészét lefedő alapjövedelem bevezetésének hatásaira, mivel csak egy szűk (2 ezer fős), a kiinduló helyzetben munkanélküli státuszú csoporton vizsgálják a rendszer működését.
(Portfólió)

A két évvel ezelőtt érvényes garantált bérminimum kétszeresét, vagyis több mint bruttó 240 ezer forintot is hazavihetnek 2018 januárjától a vendéglátóiparban és a szálláshely-szolgáltatásban foglalkoztatott szakképzett munkavállalók – értesült lapunk a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek érdekegyeztető fórumaként működő Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) társelnökétől. Hülvely István elmondta: a szóban forgó összeg a tárgyalások jelen állása szerint jelentősen meghaladja majd a kormány által a versenypiacon kötelezően előírt, bruttó 180 ezer forintos garantált bérminimumot.
– Erre azért van szükség, mert az egyik legfeszítőbb tényező ma a munkaerőpiaci helyzet, aminek a megoldása a következő húsz évben a legnagyobb kihívások közé tartozik a magyar gazdaság számára. A turizmusban sem találkoztunk még ilyen méretű munkaerőhiánnyal, amelynek orvoslását markáns szemléletváltással kell kezdeni – mondta a munkaadói oldalt képviselő ÁPB-társelnök, aki a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) alelnöke is. – Egy olyan ágazati kollektív szerződésen dolgozunk, amely a jövő évtől a legmagasabb bérminimumot biztosítja a szűkebb értelemben vett statisztikai ágazatban, azaz az szj-számok szerint besorolt vendéglátó- és a szálláshely-szolgáltatások területén – mondta.
-Ez a vendégek és a vendéglősök által is alkalmazott bérkiegészítő elem jelentős forrása a feketézésnek, amit az általános szervizdíj kiterjesztésével lehetne láthatóvá tenni. A szervizdíj önmagában egy kedvező adózási formát takar, ráadásul legális bevételként jelenik meg a vendéglátóhelyen, ami után áfát, kisebb közterhet fizet az üzemeltető, majd a nettó összeget kötelezően osztják szét a dolgozók között – fejtette ki. Megjegyezte: a közvélekedésben kevésbé ismert, hogy évtizedek óta a borravaló után is adót kellene fizetni valamennyi területen, csak kevesen vallják azt be. Példaként említette, hogy egy korábbi évben az adóhivatal nyilvántartása szerint mindössze 113 polgár ismerte el az államnak, hogy az esztendő során borravalót is kapott a munkájáért.
– Ehhez képest a díj vállalása valóban adótehernek tűnhet, hiszen kifehérítésről szól, de még mindig olcsóbb megoldás, mint a normál bérkifizetés. Ezzel együtt a szervizdíj kérdése indokolatlanul került előtérbe, csupán az egyik elképzelés a szakmai javaslataink közül. Főként a garantált béremeléssel, illetve a többletjárulékok vállalásával komoly lépést tennénk a sötétszürke foglalkoztatás visszaszorításának irányába, miközben javulnának a tisztuló piac versenyfeltételei és nőnének az állami adóbevételek – összegezte Hülvely István.
(Gondola)

Az ágazatban 2016-ban megkezdődő fellendülés az idén is folytatódik, amit a beruházási érték és a hozamok, a kereslet, a bérbeadottsági mutatók és a bérleti díjak egyaránt mutatnak – mondta a Magyar Időknek Kovács Attila, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) nemrég megválasztott alelnöke, a Horizon Development Kft. ügyvezető partnere. Az alelnök kifejtette: a hazánkban is egyre jelentősebb nemzetgazdasági tényezőt jelentő ingatlanfejlesztési szektorban – a korábban megszokotthoz hasonlóan – az irodafejlesztés a legmeghatározóbb terület, amelyet nem sokkal lemaradva követnek a lakóingatlan-beruházások.
Noha a tavalyi adatok szinte elhanyagolható szállodafejlesztési tevékenységet mutattak, az IFK e területen is számottevő növekedési lehetőséget lát.A teljes ingatlanfejlesztési ágazatot figyelembe véve idén az elmúlt évtized legkiemelkedőbb eredményét várjuk – emelte ki Kovács Attila.
Mivel a bérszínvonal továbbra is elmarad a nyugat-európai szinttől, az elvándorlás miatti munkaerőhiány is jelentős gondokat okoz a szektorban.
Ennek megoldása lehet a rejtett munkaerő bevonása átképzéssel, ami középtávon jelenthet gyógyírt, rövid távon pedig a munkaerőimport, például Ukrajnából, ideiglenes munkavállalási engedéllyel – fejtette ki Kovács Attila.
A szakember hangsúlyozta: az IFK kormányzati beavatkozást tart szükségesnek, hogy megállítsák a helyzet további romlását, megakadályozva ezzel a nagyberuházások ellehetetlenülését.
(Inforádió)

A legrosszabb napokon is két-három cég megkeres minket, és vannak köztük külföldiek is, például ezek közül az egyik éppen Magyarországon szeretné fejleszteni a site-ját, ehhez kért tőlünk segítséget munkatársak felkutatásában. Korábban az volt a tapasztalat, hogy a nyár elejéig teljes gőzzel pörög a piac, aztán a szabadságolások miatt erősen visszaesnek a megkeresések, de tavaly már nem jött el ez az úgynevezett uborkaszezon. Most is úgy látjuk, hogy nem lesz megállás, a cégeknek folyamatosan szükségük van a magas szintű munkaerőre.
Nagy az igény a kvalifikált szakmunkások iránt, példának hozhatom a gyártósori vagy épületkarbantartókat. Ezen kívül az idegen nyelvet beszélő munkaerő továbbra is aranyat ér, és hasonlóan sok a pénzügyi, informatikai és mérnök területről érkező megrendelés.
Nem könnyű, de mi a HSA-nál képesek vagyunk rá. Múltkor volt egy megbízónk, aki magasan kvalifikált logisztikai vezetőt keresett, és azzal lépett be az irodánkba, hogy hajlandó nagyon sokat fizetni azért, ha öt napon belül bemutatunk neki egy alkalmas jelöltet. Másnap felhívtam, hogy megtaláltuk az emberét, aki annyira elnyerte a tetszését, hogy két héten belül munkába is állt. Azt mondta, hogy ilyet még nem látott munkaerő-közvetítőtől. Nem sokkal később volt egy másik hasonló esetünk, akkor vezetőt kerestek, és két nap alatt megvolt a jelölt.
Mi nem csak átküldünk egy random önéletrajzot, hogy ha targoncás kell, akkor nesze, itt egy targoncás. Azzal kezdjük a munkát, hogy elbeszélgetünk a megbízóval, feltérképezzük, pontosan milyen igényei vannak a leendő munkavállalóval kapcsolatban, és ezek alapján szűrünk az adatbázisunkban, majd interjúkat folytatunk a szóba jöhető munkavállalókkal. Utána már csak olyan jelölteket továbbítunk a partnerhez, akik elvárásokban, bérigényben, tapasztalatban és személyiségben is passzolnak az elképzeléseihez.
A HSA-nál például a munkaerő-kölcsönzési üzletágunk foglalkozik ukrajnai munkavállalókkal is. Ezen a területen azonban elsősorban a fizikai és betanított munkákra keresünk jelentkezőket, és egyszerűen szükség van erre a módszerre, mert mennyiségileg kevés az elérhető dolgozó. Azért nem mindegy, hogy 500 embert kell találni a gyártósorra, vagy egyetlen, de jól képzett mérnököt… A munkaerő-közvetítésnél a kvalifikált, szaktudással rendelkező munkavállalókon tartjuk a szemünket, és az imént említett módszereinkkel ki tudjuk szolgálni a cégeket tisztán hazai és minőségi jelöltekből.

(Délmagyar)

Minden eddiginél több állást hirdettek meg a profession.hu állásportálon a második negyedévben, az áprilistól júniusig megjelent, majdnem 35 ezres kínálat 11 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
Az álláskereső oldal hétfői közleménye szerint a munkahelyek többségét a fővárosban (55 százalék) és Pest megyében (15 százalék) hirdették meg.
A legtöbben szakmunkásokat (21 százalék), fizikai, segéd- és betanított munkásokat (13 százalék), valamint értékesítési és kereskedelmi munkavállalókat (8 százalék) toboroznak. Különösen a betanított munkások iránt nőtt meg az igény, amit a portál az élénkülő építőipari beruházásokkal és a külföldi munkavállalás miatt jelentkező munkaerőhiánnyal magyaráz, de kiemelik a vendéglátóipar szezonális hatását is.
A munkaerő iránti kereslet növekedésével a munkaadói elvárások is csökkennek az összesítés szerint. A munkáltatók több mint háromnegyede legfeljebb 1-3 évnyi munkatapasztalatot kér, de sokszor még ennyit sem, a meghirdetett állások kétharmadát pedig közép- vagy alapfokú végzettséggel is be lehet tölteni - írták.
A felmérés a profession.hu saját adatbázisa alapján készült, ahol a vizsgált időszakban havonta átlagosan 4 ezer cég hirdetett és majdnem 25 ezer új önéletrajz jelent meg. Mindkettő csaknem 20 százalékos növekedést jelent a tavalyi második félévhez képest, de az egy hirdetésre jutó jelentkezések száma nemzetközi viszonylatban továbbra is magasnak számít - áll a közleményben.

(Mfor)

A NAV pénzügyi nyomozói még 2015 júniusában hét gyanúsítottat vettek őrizetbe, a bíróság elrendelte az irányító férfi és négy társának előzetes letartóztatását, két személy ellen pedig körözést rendeltek el.
Ők a legnagyobb adótartozók - megjelent az új szégyenlistaA bűnbanda tagjaira akár húsz évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak - jegyezte meg a sajtóreferens. Simon Béla elmondta, a banda országszerte harmincnégy gazdálkodó társasággal szerződött le vagyonvédelmi, takarítói és futárszolgálati feladatok ellátására.
A bűnszervezet az ismert módszert követte: a több mint kétezer munkavállaló után nem fizették meg az adót és járulékokat, illetve a - csak papíron - nyújtott szolgáltatás után esedékes áfát, ezzel jelentős kárt okoztak az államnak.
A banda irányítói jól szervezett, összehangolt és hierarchikus rendszert építettek ki: a fiktív szolgáltatást igénybevevő cégek színlelt szerződést kötöttek a külön erre a célra fenntartott, strómanok vezette munkaerő-kölcsönző vállalkozásokkal, ahová bejelentették régebbi dolgozóikat - ismertette a sajtóreferens.
A költségvetésnek okozott kár enyhítésére a pénzügyi nyomozók negyvenhat bankszámlát zároltak százmillió forint értékben. A negyvenezer oldalas nyomozati iratot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségnek küldik meg.
(Napi.hu)

Továbbra is alacsony munkanélküliség és kedvező foglalkoztatottsági arány jellemzi a magyar gazdaságot. A KSH legutóbbi adata szerint 4,4 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak átlagos létszáma pedig 4 millió 393 ezer fő volt, 79 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. (A munkaerőhiányt a béremelés sem oldja meg.)
„A foglalkoztatottságról szóló adatok örvendetesek, azonban egyre több szektorban találkozunk szakemberhiánnyal. Ezt támasztja alá kutatásunk is, amely szerint ma már azok a cégek vannak többségben, amelyeknek akár időszakosan, akár állandósuló problémát okoz a szakképzett munkaerő utánpótlása. A kkv-k 37 százaléka szinte mindig azzal szembesül, hogy nehezen talál új munkaerőt, további 30 százalék pedig időnként fut bele ebbe a problémába. A kkv-k 28 százaléka szerencsésnek mondhatja magát, mivel nekik nem okozott gondot a megfelelő szakember megtalálása” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. Ha a különböző ágazatokat nézzük, az iparnak és a mezőgazdaságnak van a legnehezebb dolga az utánpótlást illetően, miközben a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban egy fokkal könnyebben találnak megfelelően képzett szakembereket. (Még takarítóból sincs elegendő.)
A cégek többsége hagyományos módon toboroz új munkaerőt, de egy részük nyitott az újdonságokra. Ezt mutatja, hogy a kkv-k közel kétharmada (61%) álláshirdetést ad fel. Hangsúlyos szerepet kap a dolgozók vagy ismerősök ajánlása is, hiszen minden második cég ez alapján választja ki az új kollégákat, míg minden nyolcadik cég a közösségi média erejét hívja segítségül. Egy kis réteg (4%) az, akik már közvetlenül az oktatási intézményekben hirdetik meg a megüresedett vagy új pozíciókat.

(Piac és Profit)