Munkaügyi Tudástár

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) a munkabeszüntetést pénteken 16 órától 24 óráig, szombaton 10 órától 24 óráig hirdette meg. A sztrájk miatt kieső munkaerő pótlására a vállalat diákmunkát rendelt.
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke az InfoRádiónak azt mondta, a dolgozók folyamatosan teszik le a munkát.
A szakszervezetek hétfőn jelentették be, hogy országos sztrájkra készülnek a Tescónál, mivel az augusztus végén benyújtott követeléseikről nem sikerült megállapodni a vállalat képviselőivel. A tiltakozás időpontját akkor nem közölték.
Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke pénteken délután azt mondta: "több Tesco-áruházat be kellett zárni, például Hatvanban, illetve óriási fennakadások vannak egyebek mellett Komáromban és a győri hipermarketben, a fővárosban a Fogarasi úti Tescóban négyen dolgoznak, ötven munkavállaló letette a munkát".
Az első reakciók alapján hatalmas támogatottsága van a Tescónál a sztrájknak - mondta Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) Tesco alapszervezetének elnöke pénteken délután az MTI-nek. Kiemelte: a visszajelzések szerint Debrecenben, Ózdon, Kazincbarcikán, Egerben, Budapesten a Campona áruházban, Bicskén, Pakson és Győrben a kisebb boltokban jelentős számban sztrájkolnak, a kasszákban csak a bérelt munkaerő dolgozik. Sokáig így nem lehet dolgozni, ezek az áruházak meg fognak bénulni - tette hozzá.
(Inforádió)

A British Future nevű, elsősorban integrációs és migrációs kutatásokra szakosodott intézet megbízásából az ICM közvélemény-kutató által elvégzett, kedden ismertetett országos felmérés szerint a válaszadók 86 százaléka támogatja, hogy a szakképzett külföldi EU-állampolgárok - orvosok, kórházi ápolók, tudósok, kutatók, információtechnológusok, üzleti-pénzügyi szakértők, építőipari szakmunkások, sőt képesített bárpultosok is - a Brexit után a jelenlegihez hasonló, vagy akár még nagyobb számban vállalhassanak munkát Nagy-Britanniában.
A British Future szakértői a felmérés eredményét ismertetve kiemelték: azok körében is 82 százalékos a magasan szakképzett külföldi EU-munkaerő jelenlegi szintű, vagy növekvő számú beáramlásának támogatottsága, akik a brit EU-tagságról tavaly nyáron tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak.
Az országos átlagon belül azoknak az 50 százaléka is így nyilatkozott, akik a tavalyi EU-referendumon a bennmaradásra szavaztak.
London álláspontja szerint a brit EU-tagság 2019 tavaszára várható megszűnésével véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az Európai Unió tagállamaiból.
Amber Rudd belügyminiszter ugyanakkor a Financial Times című londoni üzleti-gazdasági napilapban nemrégiben közölt írásában arról biztosította a brit üzleti szektort és a külföldi EU-állampolgárokat, hogy a brit EU-tagság megszűnése után "sem zárulnak be hirtelen az ajtók", mivel Nagy-Britanniának is érdeke, hogy "a legtehetségesebb, legjobb" munkavállalók számára vonzó helyszín maradjon.
(Tőzsdefórum)

„A megkötött új szerződések nagyfokú volumennövekedése, valamint az építőipar komoly kapacitáshiánya alapján prognosztizálható, hogy az alacsonyabb tőkével rendelkező vállalatok nem lesznek képesek teljesíteni a megnövekedett igényeket, és ez egyes beruházások leállását vagy elindulásának meghiúsulását eredményezheti” – véli Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója.
Elmondása szerint a jó fizikai munkaerő megszerzése és megtartása érdekében már-már komolyan elharapódzó verseny folyik, emiatt a munkaerő költsége meredeken emelkedik – bizonyos szegmensekben akár 300 százaléknál jár –, ami az inflációt jelentős mértékben meghaladó árszintfelhajtó hatással bír. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a szakmunkások visznek haza háromszor magasabb munkabért, mivel ennek egy része profitként csapódik le, ami után adót kell fizetni, beruházásokat lehet belőle indítani, tehát kedvező hatással bír a magyar gazdaságra.
– A kapacitáshiány mellett nem szabad elfelejteni az építőipar másik nagy problémaforrását; a hatékonyságot. Ez a nehézség már a recesszió előtt is megfigyelhető volt, ám a minőségi munkaerő kivándorlása miatt még romlott is. A jelenleg gyengébb kvalitásokkal bíró munkaerő bérköltsége kifejezetten magas, miközben hatékonyságuk nem fejlődött, ezt a problémát pedig a kivitelezőknek kell feloldania. Meglátásunk szerint a minőségi munkát végző szakemberek megszerzése és megtartása érdekében komolyabb hangsúlyt kell fektetni a képzésükre – véli.
(Haon)

A felmérés adatai szerint a magas fluktuációs arány mellett különösen aggasztó, hogy a frissen kiválasztott munkatársak 24 százaléka rövid időn belül elhagyja a céget (vagy nem válik be, vagy talál egy számára vonzóbb helyet), így az alkalmazásukba befektetett költség és energia esetükben sosem térül meg.
„Tapasztalataink egyértelműen azt igazolják, hogy egy megfelelően felépített utánpótlásképzési rendszer jelentősen lassíthatja a szervezetben tapasztalható fluktuációt – emeli ki Szegedi Levente, a Blooment Alapítvány kuratóriumi elnöke. – Amennyiben a cégek hajlandóak energiát fektetni abba, hogy maguk neveljék ki a munkatársaikat, és például már a gyakornoki pozíciókhoz kapcsolódva is megfelelő mentorprogramokat szervezzenek, már rövidtávon is érezhetően motiváltabb munkatársakkal, sokkal kevésbé megosztott vállalati kultúrában tudnak működni, ami alapvetően növeli az alkalmazottak lojalitását.”
A fluktuáció visszaszorítása egyre komolyabb hatékonyságnövelő tényező. A felmérésnek arra a kérdésére, hogy mekkora költséggel (hirdetés, kiválasztási tevékenységek: interjúk, tesztek, adminisztráció, stb.) jár egy új munkavállaló felvétele, a megkérdezett cégek 29 százaléka jelölt meg 1 millió forintnál magasabb összeget. Ez azonban még korántsem a teljes költség, hiszen az új munkatársat be is kell tanítani: itt már a vállalkozások 35 százaléka számol be milliós nagyságrendű további közvetlen és közvetett költségről.
(Piac és Profit)

Elkerült egy méretes csapdát Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Egerben: a magyar gazdaság esélyeit reális tónusban latolgató elemzésében nem szállt bele abba a vitába, hogy a növekedés az uniós forrásoknak tulajdonítható-e, vagy azoknak nincs ebben szerepük. A kormányfő ugyanis a minap azt mondta, nem engedhetjük meg, hogy a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítsa bárki. (Arról pedig, hogy minderről miként vélekedett ugyancsak Egerben Matolcsy György MNB-elnök, itt olvashatja el a beszámolónkat.)
Varga ebbe nem ment bele, csak megállapította, ha rossz a gazdaságpolitika, a támogatások a víz fölé emelhetik a gazdaságot, de nem érnek el tartós javulást. Majd azt hangsúlyozta, hogy 2013 óta a magyar gazdaság hozta a V4 átlagát, és prezentációjának ábrájából kiderült, hogy ez nem számít csúcsteljesítménynek a felzárkózó uniós tagállamok között. „Ez jó alap arra, hogy ennél erőteljesebb is legyen a növekedés” – mondta Varga, megemlítve, hogy „hiányoznak az elpazarolt évek”. Mármint a 2010 előttiek.
Varga hangsúlyozta, hogy fontosak a demográfiai folyamatok, „bár a döntés lehetőségét senkitől nem lehet átvenni”, vállal-e gyermeket, és ha igen, hányat, de a jelenlegi népességfogyást csak akkor lehet megállítani, ha 10 szülő korú nő nem 15 gyermeket vállalt, hanem 21-et. Ennek ösztönzésére a célzott lakástámogatásokon kívül a második gyermek után a diákhitel felét, a harmadik gyermek után az egészet elengedi az állam.
(HVG)

Palkovics László kiemelte: a tavaly elfogadott, mintegy kétszázmilliárd forintos kollégiumstratégia első beruházása volt a győri diákotthon, amely a nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon az olimpiai falu részét képezte. Az építést azonban nemcsak a sportesemény, hanem a növekvő hallgatói létszám is indokolta - mondta.
Hozzátette: a stratégiát átdolgozzák, mert Budapest nem rendez olimpiát, de ez nem érinti a keretösszeget, mert a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által kezdeményezett Jövőkép programnak is eleme.
A győri kampuszon létrehozott tízszintes, húszezer négyzetméteres kollégiumot tavaly április elején kezdték építeni. Az épületben 550 szoba van, több közösségi teret és egyetemi lelkészséget is kialakítottak.
Palkovics László az egyetem központi tanévnyitó ünnepségén azt hangoztatta: a kormány kutatási és ipari innovációs politikájának elsődleges célja, hogy a magasan hozzáadott értékű tevékenységek arányát növelje. Ezt a célt szolgálják a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok a jövőben, ezek közül az első ilyen központ alapkövét Győrben tették le.
A Széchenyi István Egyetemnek öt kollégiuma van, amelyek összesen 2864 személyesek. Ezek közül a legnagyobb a most átadott új kollégium.
(Web Rádió)

A budapesti új lakások folyamatosan drágulnak, ami elsősorban a már sokat emlegetett építőanyagok és munkaerő költségeinek növekedésével magyarázható. Az OTP Jelzálogbank Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint míg 2015-ben 450 ezer forint volt a budapesti új lakások átlagos négyzetméterára, addig 2016-ban már elérte az 500 ezer forintot, az idei átadású lakások pedig 560 ezer forintos fajlagos ár körül vásárolhatók meg, legalábbis az, ami még nem talált gazdára. A jövő évben elkészülő lakások esetében viszont már biztos, hogy az átlagár meghaladja a 600 ezer forintot is.
Azt, hogy meddig tarthat az újlakás boom, nehéz megjósolni. Az alacsonyabb áfát a lakásépítők rohamtempóban próbálják kihasználni, így kínálatban egészen biztosan bővülést látunk 2019-ig. Az építési engedélyek száma Budapesten ugyanis már most közelíti a válság előtti értékeket, a használatbavételi engedélyek száma ugyanakkor még csak harmada az engedélyek számának. Ez tehát azt jelenti, hogy a mostani szintekhez képest a következő két évben háromszor annyi lakást adhatnak át évente Budapesten, míg a mélyponthoz képest közel hatszor annyit.
A kereslet még mindig lépést tud tartani a növekvő kínálattal, az átlagos eladási idő azonban emelkedik. Míg 2016 első két negyedévében még a 80 négyzetméternél nagyobb lakásokat is átlagosan 8 hónap alatt eladták - az 50 négyzetméternél kisebb új lakásokat kevesebb, mint 5 hónap alatt - addig 2017 elején a nagyobb méretű új lakások értékesítési ideje közel 12 hónapra, az 50 négyzetméter alattiaké pedig közel 7 hónapra hosszabbodott.Megjelentek a piacon az akciós lakások - Véget érhet az áremelkedés Magyarországon?
A vásárlók tehát egyre inkább olyan lakásokat vásárolnak szívesen, ahol már elkezdődött az építkezés, a tervasztalról történő vásárlást egyre kockázatosabbnak látják.
(Portfólió)

Amikor a hazai IKT ipar munkaerő-problémáiról esik szó, mindig felmerül az elvándorlás kérdése. A legjobb IT-szakembereink elmennek külföldre dolgozni – mondják a munkaerőpiaci felméréseket végző szakemberek. Amikor pedig az okokat keresik felmerül, hogy azért mennek, mert ott többet fizetnek, mert jobbak a karrierlehetőségek, mert jobbak az életkörülmények, mert...
De sokan vissza is jönnek, és erre is vannak mindenféle okok: mert itt van a család és a barátok, mert kiderül, hogy nem is lehet sokkal többet keresni, vagy ha igen, akkor a többletet elviszi az, hogy drágább az élet, a karrierlehetőségeknek külföldön ugyanazok a korlátai, mint itthon és így tovább.
Megkerestünk hét szakembert, akik kipróbálták magukat külföldön – közülük ketten haza is tértek –, hogy történetükön keresztül bepillantást kaphassunk abba, ami a felmérések számai és grafikonjai mögött van. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi hajtotta őket, hogy külföldön keressék a boldogulásukat, mit vártak és mit találtak. A hazatértektől azt is megkérdeztük, hogy mit hoztak magukkal külföldi munkahelyükről.
Szonjáék minden nehézség ellenére viszonylag gyorsan gyökeret vertek a szigeten. Élvezik a mediterrán életvitelt, azt, hogy minden gyorsan elérhető, és hogy egész évben találnak izgalmas szabadidős elfoglaltságot. Sokat számított, hogy gyermekük, aki Magyarországon kezdte az általános iskolát, nagyon gyorsan beilleszkedett az új iskolai közösségébe, és gyorsan leküzdötte a nyelvi korlátokat. Ebben Szonja szerint nagy szerepe volt annak, hogy az iskola úgy volt képes jó teljesítményre sarkallni, hogy közben nem frusztrálta úton-útfélen. Az pedig egy újabb kötődés Máltához, hogy a második gyermekük már ott született. A család szerint nagyon jó, hogy van rendszeres és olcsó repülőjárat Budapest és Málta között, ami sokat segít a kapcsolattartásban hazai barátokkal, a családdal. Ottani életüket pedig úgy alakították ki, hogy barátaikat vendégül láthassák pár napig.
"Nem is tervezzük a hazaköltözést – írta a kint maradás vs. hazatérés dilemmát firtató kérdésünkre Szonja. – Ha mégis erre kényszerülnénk, a jelenlegi szakmai körülményeim közül a büdzsét vinném, a többit valahonnan máshonnan kéne importálni. A magánéletemből mindent vinnék… bár őszintén szólva inkább ide hoznám az otthoni barátainkat."
(BitPort)

"A kormány továbbra is elkötelezett a 2010-ben megfogalmazott kereskedelempolitikai akcióterv végrehajtása mellett. Eltökélt szándékunk egy olyan, egészségesebb szerkezetű intézkedéscsomagot javasolni az Országgyűlésnek, amely a munkavállalók védelmére és a fogyasztók érdekeire fókuszáló hazai kereskedelmi szektor létrehozása felé hat" - közölte Lázár János kancelláriaminiszter a Tesco áruházláncnál kialakult kollektív bérvitában sztrájkkészültséget hirdető Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ).
A Magyar Időkhöz eljutott miniszteri levél szerint az Orbán-kormány fontosnak tartja a bérfelzárkóztatás ügyének rendezését a kereskedelmi szektorban, és teljes mértékben egyetért a szakszervezetek azon felvetésével, hogy a létszámhiány problémájára mielőbb megoldást kell találni.
Lázár János szerint a kiskereskedelemben kialakult munkaerőhiány miatti anomáliák megoldására két lehetséges út van: egyrészt fontos a dolgozók bérének rendezése, másrészt a megfelelő számú munkaerő biztosítása érdekében szükséges a szektorban foglalkoztatottak színvonalas szakmai képzése, illetve átképzése. Ennek megvalósításához és a további lépésekhez javaslatokat vár a kormány - derül ki a KDFSZ-nek küldött levélből.
(Origo)

A kiskereskedelemben már felismerték, hogy a júliusban indult, országos lefedettségű, közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti rendszer kiváló lehetőséget nyújthat a hiányzó munkaerő pótlására – közli a Magyar Idők. Regionális szinten már több mint tíz ilyen közösség alakult, ahol a dolgozó nyugdíjasok fizetése akár 10-12 százalékkal is nőhet.
Ma kezdi meg üdülését az első hét-nyolc menekült, akik a Migration Aid segélyszervezet szervezésében egy-két hétre utaznak a Balatonhoz – tudta meg a Magyar Nemzet Siewert Andrástól, a segélyszervezet igazgatósági tagjától. Rékasi Csabáné, az érintett Zala megyei település, Esztergályhorváti polgármestere a lapnak azt mondta: „A falu egy emberként fog összefogni ez ellen.”
Az M3-as metró rövidesen kezdődő felújítása miatt újabb buszsofőrök kellenek majd a BKV-nak, ahol az optimálisnál már most is kevesebb, de a működést még nem veszélyeztető számú autóbuszvezető van – olvasható a Világgazdaságban. Már dolgoznak a Budapesti Közlekedési Központnál a hálózat, illetve a menetrendek kialakításán - közölte a lappal a BKV Zrt.
A napi.hu egy olyan, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál várható újításról számol be, amellyel mindenki ellenőrizheti „adóhelyzetét”. Az elektronikus szja-bevallási rendszer után, a NAV 2.0-val ugyanis a hivatal bővítené valós idejű, papírmentes szolgáltatásait, hogy segítse a lakosságot és a vállalkozókat. Mindez a cikk szerint hatalmas csapást mérhet a feketegazdaságra.
(Inforádió)