Munkaügyi Tudástár

Legalábbis annyi fizetésért nem, amennyivel számoltak. Pedig 160 lakásból 75-re már be is fizették a milliós előleget, így ezt visszafizetik a vásárlóknak.
Most még csak ez az építkezés dőlt dugába, mert nincs elég munkáskéz, de egyre durvább hatással lesz a mindennapjainkra a munkaerőhiány. A vasútnál nincs elég mozdonyvezető, jegyvizsgáló, váltókezelő, nem tudni, kik fogják vezetni a pótlóbuszokat a 3-as metró felújításakor, és nem fogunk megbízható mesterembert találni, ha elromlik valami otthon vagy beázik a tető. Mindezen túl a munkaerő hiánya áremelkedéseket hoz minden téren.
Ausztriában egy segédmunkás órabére 3500 forint, itthon meg jó ha 10 ezer forintot kapnak egy teljes napra, azt sem mindig legálisan. Most megy nyugdíjba a 210 ezer fős Ratkó-generáció, akik az ötvenes években születtek. Tavaly csak 90 ezer volt a születésszám, és évek óta egyre kevesebben mennek szakiskolába, a végzősöknek is csak töredéke marad a szakmában: ezért fogynak el az építőipari dolgozók – sorolta Pallagi Gyula szakszervezeti vezető. A szakember szerint mindennek elsősorban a lakosság fogja megérezni a hatását.
– Nem találunk majd mesterembert tetőjavításhoz, a vízvezeték-szerelő pedig csak három hét múlva tud kijönni. Több külföldön dolgozó szakmunkással beszéltünk, és azt mondták, legalább nettó 280 ezer forintért jönnének haza, mert Ausztriában 4000 forintos órabérért dolgoznak, és jár nekik 13. és 14. havi bér is.
Amikor megkérdezik a cégeket, hogy mi a legnagyobb bajuk, a cégvezetők 80 százaléka említette a munkaerőhiányt – mondta a Blikknek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ahhoz, hogy ne menjenek tömegesen külföldre dolgozni a magyarok, legalább 50-100 százalékkal kellene emelni a fizetéseket.
(Blikk)

Ehhez elengedhetetlen, hogy elég forrás jusson az oktatásra, ez a pénz hatékonyan kerüljön felhasználásra, illetve az, hogy az esélyegyenlőség elve minél inkább érvényesüljön, vagyis mindenki kihozhassa magából képességeihez mérten a maximumot.
A World Economic Forum a napokban hozta nyilvánosságra Global Human Capital Report 2017 című tanulmányát, amelyben 130 országot rangsorolt az alapján, hogy mennyire fejlett humántőkével rendelkeznek, vagyis hogy az emberek milyen mértékben rendelkeznek az értékteremtéshez szükséges készségekkel.
A mutatót alapvetően úgy állították össze a szakértők, hogy tükrözze a készségek dinamikus mivoltát, azaz a fiatal generációk oktatása mellett a felnőttek tovább- és átképzésére, a folyamatos tanulásra is nagy hangsúlyt fektet. Ez utóbbi ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzhető legyen a humántőke minőségének romlása (amortizációja) a gyorsan változó világban.
A fejlettségi rangsor első 10 helyezettje között az Amerikai Egyesült Államok és Új-Zéland mellett 8 európai ország található.
Más szóval: túlságosan a jelenre koncentrálunk és nem foglalkozunk eleget azzal, hogy a jövőbeli változásokra felkészítsük az ország humántőkéjét.
(Portfólió)

A cég pénteki közleménye idézi a Nemzetgazdasági Minisztérium statisztikáit, amelyek szerint tavaly 6300 cég vette igénybe a munkaerő-kölcsönzést, ami éves alapon 26 százalékos növekedést jelent.
A kölcsönzött dolgozók 90 százaléka fizikai munkakörben vállalt állást és elsősorban a feldolgozóiparban - főleg gépek, gépi berendezések, fémfeldolgozási termékek gyártásában -, 10 százalékuk pedig szellemi foglalkoztatottként ügyintézői, ügyviteli állásokban helyezkedett el.
2015-höz képest megduplázódott a kölcsönzött munkaerőt igénybe vevő építőipari, illetve vendéglátóipari cégek száma, így a kölcsönzött munkaerőt már nem csupán szezonális munkákra keresik, ráadásul foglalkoztatási helyzetük is évről évre javul: tavaly már 83 százalékuknak kínáltak határozatlan idejű munkaszerződést, a teljes állásban dolgozók aránya 87 százalékról 92 százalékra emelkedett, 9,3 százalékukat pedig idővel saját állományba vették át - írták. A Trenkwalder ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a munkaerő-toborzás a jobb elhelyezkedési lehetőségek miatt egyre nagyobb kihívás a cégek számára - olvasható a közleményben.
(Tőzsdefórum)

Folyamatosan szaporodnak a nyugdíjas-szövetkezetek, júliustól már több mint tíz, időseket foglalkoztató közösséget alapítottak országszerte. A KSH felmérése szerint a nyugdíjasok 29 százaléka szeretett volna már tovább dolgozni. Jelentősen megugorhat a munkába állók létszáma, mivel sok cég adhat megbízást idősek foglalkoztatására – nyilatkozta Kováts Balázs, az országos lefedettségű Szomszédok szövetkezet ügyvezető igazgatója.
A Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezet három regionális irodája már működik. A napokban várhatóan a negyedik, a Pesti Szomszédok is elindul. Még ebben a hónapban megalakulhat az érdekképviseletük is, amely összefogja a közösségeket, emellett biztonságot nyújt a tagoknak.
A Szomszédok mellett a Harmadik Kor szövetkezet már elindult, Miskolc környékére, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyére fókuszál. Nemrégiben alakult meg a Coop-hálózat első szövetkezete Szolnokon, ahová eddig a Coop-üzletekben dolgozó nyugdíjasok léptek be, de a közösség nyitott más munkakörökben dolgozókra is. A CBA már felvette a kapcsolatot a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségével annak érdekében, hogy segíthessenek a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásában a CBA hálózatán belül – jelezte Fodor Attila kommunikációs igazgató.
A kiskereskedelemben dolgozó nyugdíjasok a szövetkezeti formának köszönhetően az eddigi keresetüknél legalább 10-12 százalékkal magasabb összeget vihetnek haza havonta – mondta el Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop elnöke. Ennek oka, hogy a szövetkezeten keresztül végzett munkára csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetni. Vagyis a jelenleg már dolgozó nyugdíjasoknak is érdemes belépniük, és a nyugdíjba készülőket szintén az eddiginél kedvezőbb feltételekkel lehet tovább foglalkoztatni. Mindeközben nemcsak az öregségi nyugdíjasok dolgozhatnak nyugellátásuk megtartása mellett, hanem a 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonult nők is.
(Sonline)

A Nemzetgazdasági Minisztérium statisztikái szerint a munkaerő-kölcsönzés tavaly mintegy 6 300 munkáltatónak kínált rugalmas, az üzleti helyzetekre gyorsan reagáló megoldást. 2015-höz képest 26 százalékkal több vállalat vette igénybe ezt a foglalkoztatási formát.
A munkaerő-kölcsönzés továbbra is a fizikai munkakörökben volt jellemző. A kölcsönzöttek 90 százaléka főként betanított és szakmunkát végez, jellemzően a feldolgozóiparban (azon belül is elsősorban gép, gépi berendezések, illetve fémfeldolgozási termékek gyártásában) kaptak munkát. A fennmaradó 10 százalékot kitevő szellemi foglalkoztatottak elsősorban az adminisztratív (ügyintézői, ügyviteli) szolgáltatások területén láttak el feladatokat.
„Noha a munkaerő-kölcsönzés sok esetben kézenfekvő megoldás lehet a munkaerőhiány miatt üresen maradó álláshelyek betöltésére, tavaly már nem növekedett a kölcsönzésben részt vevő alkalmazottak száma – mutat rá Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. – Ennek oka az, hogy a keresleti piacon jóval könnyebbé vált a jelöltek elhelyezkedése, és a kölcsönző cégek számára is egyre komolyabb feladatot jelent a toborzás.” Tízből kilenc kölcsönzött munkavállalót fizikai munkakörben foglalkoztatnak.
A kölcsönzött munkavállalók körében 27 százalékot tesznek ki a 25 év alattiak, közülük sokan első munkatapasztalataikat szerzik meg ezen a foglalkoztatottsági formán keresztül. További 13 százaléknyian már betöltötték ötvenedik életévüket: számukra gyakran ez az egyetlen lehetőség arra, hogy megfelelő állást találjanak.
(Piac és Profit)

A Perfekt Zrt. idén is megvizsgálta, hogy milyen tendenciák figyelhetők meg az ipari OKJ-s képzések területén. Szilber Erzsébet, a Perfekt Ipari Képzések Központjának vezetője elmondta, hogy 2017-ben tovább nőtt az érdeklődés az ipari képzések iránt, melynek egyik oka, hogy sok vállalat belső átképzésekkel igyekszik pótolni a hiányzó munkaerőt.
Az iparban is hasznos a különböző képesítések kombinációja, hiszen a többféle szaktudással rendelkező kolléga több munkakört is betölthet, így rugalmasabban tervezhető a munkaerő beosztása. A 2017-es ipari OKJ-s képzések toplistájának legfelső fokán továbbra is a targoncvezetői tanfolyam áll. Idén közel kétszer annyian jelentkeztek rá, mint az ezüstérmes emelőgép-kezelő OKJ-ra. A tavalyi toplista bronzérmese a külszíni bányász volt, amely 2016-ban jelent meg először a legnépszerűbb képzések között, de idén már csak a 8. helyet sikerült megszereznie. Helyette ezúttal új belépőként a gázcseretelep-kezelő képzés tudott fellépni a dobogó harmadik fokára. A negyedik helyre idén is az ipari olaj- és gáztüzelő-berendezés kezelő OKJ került, viszont a nyomástartóedény-gépész kiszorította az első ötből a földmunka-, rakodó-, szállítógép kezelő képzést, így utóbbinak 2017-ben csak a 9. hely jutott.
A tapasztalatok szerint a munkaerő továbbképzése jelentősen segíti egy vállalat stabil eredménytermelő képességét. Egyre nehezebb ugyanis hosszú távon megtartani a jó munkaerőt, és még nehezebb a távozó munkavállalók helyére új, jól képzett szakembereket találni. Fontos ezért, hogy a munkáltatónak legyen stratégiája a munkatársak képzésére, motiválására és így megtartására. A Perfekt szakértője szerint ehhez érdemes igénybe venni a felnőttképzők szakembereinek segítségét, akik személyre szabott tanácsadással, képzési programok összeállításával is támogatják a vállalatok emberi erőforrás területét.
(Pénzcentrum)

Mivel az idősgondozás területén jelentős hiány van Németországban, ezért akár a teljes átképzés, akár a rövidebb továbbképzéseken való részvétel jelentősen javítja a munkanélküliek foglalkoztatási esélyeit. A korábban munkanélküliek közül a teljes átképzésben résztvevők 70 százaléka, míg a rövidebb továbbképzésben részesülők nagyjából fele hosszú távon el tud helyezkedni az ápolás területén - állapítja meg a nürnbergi kutatás.
Az öregedő, ápolásra szoruló népesség növekvő részaránya miatt Németországban egyre nagyobb igény van az idősek ápolásához, gondozásához értő szakemberekre, a tanulmány szerzői szerint ezért lenne kívánatos, ha a munkanélküliek egy részét az idősgondozás felé terelnék a német munkaerő-piacon.
A nürnbergi munkaerő-piaci kutatóintézet adatai szerint legkésőbb 2050-re 30 százalékra emelkedhet a 65 év felettiek aránya a német társadalomban.
2016 júniusában 100 szakképzettséget igénylő idősgondozói állásra 38 megfelelő képzettségű munkanélküli jutott.

(Origo)

A szezonálisan kiigazított adatok alapján a Munkaerő-piaci mutató értéke 18 százalákos pluszban áll, amely még mindig a legerősebb az EMEA régióban. A felvételi szándék csak 2 százalékponttal gyengébb az előző negyedévhez képest, de 6 százalékponttal nőtt a 2016-os harmadik negyedéves eredményekhez viszonyítva.
"A Nyugat- és Észak- keleti régiókban jelentett erős felvételi szándékot a meglévők mellett az újonnan nyitott gyárak, például autóalkatrészeket, elektronikai eszközöket vagy építőanyagokat gyártó cégek határozzák meg" - mondta Vég Ottó, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezetője.
Növekedésre lehet számítani mind a négy szervezeti méret kategóriában az elkövetkező negyedévben. A közepes méretű munkaadók foglalkoztatási szándékának előrejelzése 31 százalék. A kimutatások alapján a nagy- és kisvállalatok körében 29 százalék illetve 16 százaléka, míg a mikrovállalatok 9 százaléka tervez felvételt.
Az előző negyedévhez képest a kisvállalkozók es a középvállalatok 2 es 6 százalékpontos növekedést mutatnak, míg a mikrovállalkozások 6, a nagyvállaltok munkáltatói pedig 1 százalékpontos csökkenést jelentettek.
Az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest a legnagyobb növekedést a középvállalatok esetében figyelhetjük meg 19 százalékpontos Munkaerő-piaci Mutatóval. A kis- es nagyvállalatok 8 es 10 százalékpontos javulást mutattak, míg a mikrovállalatok munkaerő felvételi szándéka nem változott tavalyhoz képest.

(Tőzsdefórum)

Minden országrésznek meg vannak a maga kihívásai. Így van ez a keleti országrészen is és a nyugatin is. Amíg más városoknak a problémája Budapest közelsége és a munkaerő elszívó ereje, addig Szombathely ugyan ezzel a problémával néz szembe, csak éppen az konkurenciája Ausztria. Amely verseny Szombathely szempontjából még megnyerhetetlenebbnek tűnik. Míg mondjuk, egy segédmunkás Budapesten másfélszer-kétszer annyit kap, mintha vidéken dolgozna, addig Ausztriában háromszor-négyszer annyit kaphat, mintha Szombathelyen dolgozna. Hogy lehet ezzel felvenni a versenyt? Mi lehet Szombathely túlélésének a módszere?
Érezhetjük, hogy ez egy olyanfajta kihívás, amivel nem lehet versenyezni. A Magyar vállalatoktól nem várható el, hogy ezt a bérszínvonalat megtartsák, hogy ezekkel versenyre tudjanak kelni. A közelség miatt pedig még nem is olyan nehézkes a sógorainknál való munkavállalás. Ez mondjuk azzal az előnnyel is jár, hogy sokan nem költöztek ki, csak ingáznak Ausztriába. Indulnak vasárnap este vagy délután és péntek délután, estére általában haza is érnek.
Mivel nem tud semmilyen módszerrel versenyre kelni Szombathelynek más módszer után kellett néznie, hogy kiegyensúlyozza a saját gazdaságát, a fogyó munkaereje mellett. Így friss munkavállalókra volt szüksége, akiket az ország Keleti felében talált meg. Ezek az emberek hasonló módon ingáznak Szombathelyre, mint a szombathelyi munkások Ausztriába. Tegyük fel magunka a kérdést, sikeres volt ez a taktika, hogy kiegyensúlyozza a helyi gazdaságot?
Ha megnézzük, a állásajánlatok Szombathely láthatjuk, hogy nem teljesen. Rengeteg a betöltetlen állás a városban és már nem is maradt kivel feltölteni az üres helyeket. A munkanélküliség is 2% környékén mozog, még a betöltetlen pozíciók valahol 4-5 % környékén vannak. Az egyik legnagyobb hiány a magasan képzett munkavállalók közül a mérnökökből van és így a mérnök állások feltöltése a cégek számára kifejezetten nehézkes.
(Alon)

A hazai gyümölcstermesztés 2-3 évtizede erőteljes lejtmenetben van, melynek - a Fruitweb szakcikke szerint - szemléletes példája az alma és a málna. A korábban világhírű magyar málna és alma termelési volumene is folyamatosan csökken, piacuk egyre inkább szűkül. A probléma nem a piacigény hiánya, lenne, aki megvenné a magyar gyümölcsöket. A gond az, hogy versenyképes méretű árualapok hiányában nem sikerült piacra juttatni és/vagy a termelés gyenge hatékonysága miatt nem versenyképes önköltségen termelnek Magyarországon.
A jelenség ráadásul nem is új a portál szerint: a fent felsorolt tényezők hiányoznak a hazai kertészetből már mintegy 15-20 éve. Ennek az állapotnak, illetve folyamatnak az egyik állomása, hogy a leginkább tőke-, szaktudás- és munkaerő-igényes, valamint a klimatikus viszonyok változására legérzékenyebb ágazatok (málna, szeder) mára eltűntek a termesztésből.
A termőterület változása nagyon eltérő az egyes gyümölcsfajok között. Egyes szakágazatok esetében (kajszi, őszibarack, alma, málna, szeder, köszméte, ribiszke) területi visszaesés tapasztalható, sőt a málna, a szeder és a fekete ribiszke a megszűnés határára jutott, néhány ágazat növekedett (cseresznye, szamóca, bodza, dió), a harmadik "blokkba" tartozók (körte, meggy, szilva) pedig területileg gyakorlatilag stagnálnak. A bodza és a dió megháromszorozta termőterületét az elmúlt 10-15 évben, ami azonban alapvetően nem a kiváló jövedelmezőségükre, hanem alacsony tőke- és munkaerő-igényükre vezethető vissza - írják.
(Napi.hu)