Munkaügyi Tudástár

A munkaerő elvándorlásával kapcsolatos megállapítások után logikusan gondolhatjuk azt, hogy egyre több magyar diák tanul külföldön. Ennek oka, hogy egyrészt sokan családostól költöznek el a magasabb fizetés reményében külföldre, másrészt az utóbbi időben a diákok körében is egyre nagyobb elégedetlenség tapasztalható, vagyis sokan az oktatási rendszerrel való elégedetlenség miatt mennek el. Utóbbi főleg a felsőoktatásra lehet jellemző.
Sajnos ez a statisztika sem teljes körű, a hivatal tájékoztatása szerint ugyanis ha egy magyar állampolgár külföldön kezdi el a tanulmányait, akkor a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak kell bejelentenie. Ezekről a bejelentésekről nincs statisztika. ha viszont egy diák valamelyik hazai oktatási intézmény tanulója, és külföldön folytatja tanulmányait, akkor azt az iskola igazgatójának kell bejelentenie, ebben az esetben a hazai tanulói jogviszonya szünetel. Ezekről tudott adatot adni az OH, ahogy a fenti grafikonon láthatjuk.
Az ábrán jól látszik, hogy az utóbbi években több mint a duplájára emelkedett azoknak a diákoknak a száma, akik külföldi tanulás miatt szüneteltetik itthon tanulói jogviszonyukat. A 2012/13-as tanévben még 3350 ilyen diákról beszélhettünk, a nemrég lezárult 2016/17-es tanévben viszont 7578 tanulóról tudott az OH. ÉS a fenti korlátozások miatt ebben nincsenek benne azok a magyar diákok, akik valahol külföldön kezdik meg a tanulmányaikat, vagyis soha nem tanulnak egyik magyarországi intézményben sem. Ráadásul a statisztika csak a 16 évnél fiatalabbakat tartalmazza, hiszen a tankötelezettségi kor elérése után már nem kötelező bejelenteni a külföldi tanulmányokat.
Vagyis ez a szám inkább csak a nagyságrend és a tendencia érzékeltetésére szolgálhat. Azt a következtetést azért ezek alapján le lehet vonni, hogy az utóbbi években több mint kétszeresére emelkedett azok száma, akik a magyar oktatási rendszer helyett külföldön végzik már az általános vagy a középiskolát.
(Portfólió)

Oroszország demográfiai helyzete az egyik legnehezebb a világon, a munkaképes korú lakosság évi mintegy 800 ezer fővel csökken majd az elkövetkező öt-hat évben – jelentette ki Makszim Oreskin orosz gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn, egy Moszkva közelében megtartott pénzügyi tanácskozáson.
Oreskin elmondta, hogy Oroszországban a születések száma 1999-ben érte el a mélypontot, az akkor születettek 18 évesen most lépnek ki a munkaerőpiacra. A miniszter szerint a munkaképes korú lakosság csökkenése okozta negatív hatást új technológiák bevezetésével fogják enyhíteni, ami reményei szerint a növekedés húzóerejévé válik.
Újságírói kérdésre válaszolva, hogy vajon az új technológiák bevezetése nem szabadít-e fel jelentős számban munkaerőt, Oreskin úgy vélekedett, hogy a változás aligha jár majd jelentősebb negatív következményekkel.
2015 és 2020 között több negatív demográfiai hullám is érezteti utóhatását Oroszországban. Putyin emlékeztetett rá, hogy a második világháború okozta katasztrofális népességcsökkenés következtében megcsappant a 70-es évek elején születettek száma is, ennek a nemzedéknek a gyerekei pedig éppen a nehézségekkel terhelt 90-es években születtek, és most alapítanak családot.
Putyin felszólította az illetékes minisztériumokat, hogy ne fukarkodjanak a népességnövekedés ösztönzésével.Oroszországban 5,2 százalékos munkanélküliségi ráta mellett 2016 közepe óta folyamatosan növekszik a munkaerő iránti kereslet, ami az orosz központi bank figyelmeztetése szerint a béreknek a termelékenységet meghaladó növekedéséhez, ennek eredményeként pedig áremelkedéshez vezethet.
(Világgazdaság)

Magyarországon csaknem minden olyan vállalkozás munkaerőt keres, ahol a mester nem egyedül dolgozik. A kétkezi munkát igénylő szakmákban jellemzően minden harmadik ember hiányzik, de vannak foglalkozások és régiók, ahol ennél is rosszabb a helyzet. Országosan az összes alkalmazottal dolgozó szaki 77 százaléka keres szakmunkást vagy segédmunkást, és 12 százalékuk tíz vagy annál több munkást toborozna. Ilyen körülmények között, a vállalkozások munkaerő-feltöltöttségi mutatója országosan 56 százalék.
A szakik zöme arról számolt be, hogy az elmúlt években veszített már el alkalmazottat azért, mert az külföldre ment dolgozni. Ilyen szempontból drámai a helyzet a Nyugat-Dunántúl régióban, ahol a szakik átalagosan több mint 3 főt veszítettek el ilyen okok miatt. Ám nem pusztán a külföldi munkavállalás, hanem a belföldi elvándorlás és az általános szakmunkáshiány is gondot okoz. Ezt bizonyítja, hogy a mesteremberek a legtöbb munkát az Észak-Alföld régióban kénytelenek visszautasítani: itt átlagosan 75 százalékkal tudnának több munkát elvállalni, ha lenne elég emberük.
De nemcsak a beosztottak, gyakran a mesterek maguk is külföldre mennek dolgozni, még úgy is, hogy ott alkalmazottként kell munkát vállalniuk. A kísértés nagy, a szakik általánosságban úgy vélik, hogy külföldön legalább az itthoni jövedelmük kétszeresét kereshetnék meg. Mivel a JóSzaki kérdőíve kizárólag a náluk regisztrált, itthon dolgozó mestereket érte el, azt nem tudni, hány önállóan vállalkozó szakiparos hagyta el a magasabb jövedelem reményében az országot.
A munkaerőhiány részben válasz arra a kérdésre is, hogy mégis miért van sok panasz a mesterek által elvégzett munkára. Személyes beszélgetéseken több mester is elmondta, hogy a megbízások visszautasítása nem vet jó fényt a vállalkozására, ezért igyekszik a lehető legtöbb megkeresésre pozitív választ adni, és ezzel túlvállalja magát, illetve olyan embereket is foglalkoztatnia kell, akiket lecserélne, vagy ha kevesebb lenne a munka, nem is dolgozna velük. Országos szinten a mesterek 20 százaléka mondja, hogy egy vagy több emberét azonnal lecserélné, ha tehetné.
(Index)

Pogácsás Tibor felhívta a figyelmet arra: a közfoglalkoztatásban megszerzett bér biztosítja a résztvevőknek az alapvető életfeltételek megteremtését, de arra ösztönzi őket, hogy minél előbb kilépjenek az elsődleges munkaerőpiacra.
Az államtitkár utalt arra: a közösségi foglalkoztatásnak hagyománya van Európában és Magyarországon is, és szerepet játszott bizonyos társadalmi-szociális vagy munkaerőpiaci anomáliák kezelésében.
Kifejtette: a közfoglalkoztatás sokkal több egy munkaerő közvetítésénél, a közfoglalkoztatás irányítása figyelembe veszi a közgazdasági folyamatokat, szociálpolitikai érdekeket és az empirikus tapasztalatokat is.
Hozzátette: 2010 előtt gazdasági-szociális-társadalmi-foglalkoztatási válság jellemezte az országot, és széles, de mégsem hatékony, ugyanakkor fenntarthatatlan segélyezési rendszerrel próbáltak a különböző kormányok ezen úrrá lenni.
Megjegyezte: a kormány 2010-ben azért döntött a közfoglalkoztatási rendszer bevezetése mellett, mert elsődleges célnak tartotta a munka, az értékteremtés becsületének helyreállítását. A munka megléte, a munka biztonsága az élet biztonságát is jelenti a családoknak, és ahol munka van, ott minden van - jegyezte meg.
(Webrádió)

A legfrissebb munkaerő-piaci adatok szerint Magyarországon 4,2 százalék körüli a munkanélküliség, aminél csak Csehország, Málta és Németország rendelkezik alacsonyabb értékkel az Európai Unión belül. És bár gyorsan csökken, ám a 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája még mindig bő 10 százalékos Magyarországon, vagyis a kétszerese a teljes népességen belül mért rátának.
A kormányzati szakemberek, kutatók és a nagyvállalatok is egyetértenek abban, hogy a fiatalok elhelyezkedését ösztönző gazdaságpolitikai intézkedések mellett a képzés erősítésére, kormányzati és nagyvállalati összefogásra van szükség ahhoz, hogy több fiatal találjon munkát. Ilyesmire jelenthet példát a Coca-cola és a Mercedes új képzése is.A Mercedes csütörtökön jelentette be, hogy 8000 négyzetméteres képzési központ építése kezdődött meg Kecskeméten, elsősorban a duális képzésben résztvevő középiskolások és felsőoktatási hallgatók számára.
A Mercedes-Benz Academy Kecskemét oktatócsarnokában elsősorban a duális képzésben résztvevők fogják a gyakorlatukat végezni, illetve az esetleges projektmunkáikon tudnak dolgozni. Az oktatótermek belső képzéseknek, adminisztratív és gyártósori tréningeknek is helyet adnak majd, de a munkaerő toborzási és kiválasztási napokat az új munkavállalók gyártósori betanítását szintén ide fogják szervezni.
A közlemény szerint régióban egyedülálló módon az épület kialakítása és berendezése is a legmodernebb technológiákkal történik, hogy az itt tanulók megismerjék az autógyártás folyamatait és az ipar 4.0 világát. A tervek szerint az épületben 2018 szeptemberétől mintegy 250 fiatal fog gyakorlati képzésben részt venni.
(Index)

Az Interreg Magyarország-Szlovákia Együttműködési Program által támogatott „Silver Economy” (Ezüstgazdaság) című projekt keretén belül az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, kormánytisztviselők, vállalkozók, civil szervezetek és intézmények képviselőinek részvételével kerekasztal-találkozót szerveztek egy olyan időszerű témában, amely napjaink demográfiai problémájának egyik következményére, az elöregedő társadalom kihívásaira próbált válaszokat adni.
A résztvevőket Németh Gabriella, Pozsony megye MKP-s alelnöke köszöntötte, aki vitaindító beszédében az elöregedő populációra, mint európai jelenségre hívta fel a figyelmet, és kifejezte meggyőződését, hogy az ezüst gazdaság egyben lehetőséget is jelenthet az innovatív gazdaság fejlődéséhez.
Biriki Arianna, a HU-SK INTERREG Közös Titkárságának kommunikációs menedzsere az Európai Együttműködési Nap lényegét ismertette a hallgatósággal. Egyben egy megszívlelendő afrikai mondással adta meg a kerekasztal-beszélgetés alaphangját, azaz: „Ha gyorsan akarsz haladni, menj egyedül! Ha messzire akarsz jutni, menj együtt másokkal!”
Az Ezüstgazdaság projekt az érintett térségben erősödő elöregedésre reagál, és a munkaerő életkori összetételének valós statisztikai adataira épít. Az ezüstgazdaság piacát az 50+ korosztályhoz tartozó fogyasztók, alkalmazottak vagy vállalkozók alkotják. Mivel az idősebbek aránya növekszik a lakosság, illetve a fogyasztók körében, ezért igényeik, az életminőségük javítását segítő termékek, szolgáltatások komoly piaci lehetőséget kínálnak a gyártók és szolgáltatók számára.
(Felvidék)

A MGYOSZ főtitkára, Wimmer István elmondta, a magyar gazdaság helyzete rendkívül stabil, de a munkaerőhiány miatt ez kevés ahhoz, hogy a vállalkozások gördülékenyen működjenek. A felmérés szerint a vállalatvezetők azonban továbbra is bíznak saját cégük növekedésében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 40-50 ezer szakképzett munkaerő hiányzik a hazai munkaerőpiacról, de álláspontjuk szerint ez a szám eléri a 150-200 ezret.
Ehhez társul, hogy Nyugat-Európának nagy az elszívó ereje, az ottani munkaerőhiány miatt is. A főtitkár kitért arra is, hogy a szakemberhiánynak demográfiai okai is vannak, csökkent a születésszám, gyorsult az elvándorlás, ugyanakkor bővült a gazdaság. Megjegyezte, hogy alacsony a technológiai színvonal és a munkaerő-szervezés, emiatt pedig a munkaerő igény túlzott. Az MGYOSZ főtitkára szerint fontos, hogy a fiataloknak legyen jövőképük, élénkíteni kell a belföldi regionális mobilitást, az át- és továbbképzés pedig nagyobb súlyt kell kapjon az aktív munkaerőpiaci eszközök között. Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke elmondta, hogy a magasabb képzettségűek iránti kereslet folyamatosan nő, egy felmérés szerint ugyanakkor a szakmájában OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező száz emberből mindössze 18-an tudnak elhelyezkedni, és az sem biztos, hogy a megszerzett tudása megfelel a munkaadójának.
A szakképzés intézménye "rettenetesen elaprózott és nagyrészt lepusztult állapotban van" - jelentette ki. Hozzátette: a megoldási javaslatok között szerepel az alapfokú oktatás minőségének javítása, a szakképzés tartalmi módosítása, a pályaorientáció intézményesítése, az innováció megjelenése az intézményekben, valamint hogy a szakmai szervezetek és a munkaadói oldal fokozottan legyen jelen az intézményekben.
Az MGYOSZ a jövőben minden megyébe ellátogat, hogy a szakképzést érintő általuk összegyűjtött szempontokat a helyi szakképzési intézmények és vállalatok, vállalkozások tapasztalataival kiegészítve egy javaslatcsomagot állítsanak össze, amit először a társ szakmai szervezeteknek juttatnak el, később a kormány elé terjesztik. Az országjárás első állomása volt a Győr-Moson-Sopron megyei megyeszékhely.
(Pénzcentrum)

Az a furcsa jelenség alakult ki mára a magyar munkaerőpiacon, hogy egyszerre van munkaerőhiány, és munkanélküliség. Lehetne még aktív korúakat mozgósítani a piacon, és bevonni, mégsem találkozik kereslet és kínálat. A jelenség mögött több tényező is meghúzódik, ma azonban egy, a fiatalokra koncentráló munkaerő-piaci szakmai délelőttön arra keresték a választ, miért tudnak csak nehezen elhelyezkedni a fiatalok, és miért hiányoznak a sikeres munkakereséshez szükséges alapvető készségeik. A vállalatoknak és a fiataloknak egyaránt égető kérdés, hogy minél hamarabb megoldást találjanak a problémára.
A nyáron elfogytak a kamionsofőrök, hónapok óta nem találunk megfelelő pénzügyi elemzőt és már ahhoz is fejvadászokat kell alkalmazni, hogy a gyártósor mellé találjunk munkaerőt, utóbbira eddig még sosem volt példa" - mondta Tóth Valentin, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója. A cég 1100 főt alkalmaz, és 50-60 betöltetlen álláshely van. Ez messze nem nevezhető kritikus mértékű hiánynak, ugyanakkor a tendencia aggasztó. Az igazgató elmondása szerint a keresési idő egyre inkább kitolódik, ami hatalmas többletköltséget is jelent a vállalatnak és európai szintű a probléma. A cég elérte a 100 milliárd forintos éves forgalmat, és 25 milliárdot adóztak. A járulékcsökkentés miatt megmaradt pénzt visszaforgatták.
Százmilliókat költünk munkáltatói márkaépítésre, ugyanakkor még mindig többet kötünk házon belül munkavállalókra (béremelés és munkavállalói programok), hogy megtartsuk őket, és szeressenek nálunk dolgozni, mint házon kívül, tehát hogy megszerezzük az új munkavállalókat"
(Pénzcentrum)

A Nemzetgazdasági Minisztérium statisztikái szerint a munkaerő-kölcsönzés tavaly mintegy 6 300 munkáltatónak kínált rugalmas, az üzleti helyzetekre gyorsan reagáló megoldást. 2015-höz képest 26 százalékkal több vállalat vette igénybe ezt a foglalkoztatási formát.
A munkaerő-kölcsönzés továbbra is a fizikai munkakörökben volt jellemző. A kölcsönzöttek 90 százaléka főként betanított és szakmunkát végez, jellemzően a feldolgozóiparban (azon belül is elsősorban gép, gépi berendezések, illetve fémfeldolgozási termékek gyártásában) kaptak munkát. A fennmaradó 10 százalékot kitevő szellemi foglalkoztatottak elsősorban az adminisztratív (ügyintézői, ügyviteli) szolgáltatások területén láttak el feladatokat.
„Noha a munkaerő-kölcsönzés sok esetben kézenfekvő megoldás lehet a munkaerőhiány miatt üresen maradó álláshelyek betöltésére, tavaly már nem növekedett a kölcsönzésben részt vevő alkalmazottak száma – mutat rá Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. – Ennek oka az, hogy a keresleti piacon jóval könnyebbé vált a jelöltek elhelyezkedése, és a kölcsönző cégek számára is egyre komolyabb feladatot jelent a toborzás.”
A kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatási helyzete évről évre tovább stabilizálódik: tavaly már 83 százalékukat foglalkoztatták határozatlan idejű munkaszerződéssel a kölcsönző cégek, és túlnyomó többségüket (92 százalék) teljes munkaidőben alkalmazták – ez a szám két évvel korábban még 87 százalék volt. A kölcsönbe vett munkavállalók 9,3 százalékát, 11 400 főt a kölcsönbe vevők idővel saját állományba vettek át, lehetővé téve számukra a cégen belüli karrier építését.
(Adó)

Idén módosították a törvényt, az új jogszabálynak augusztus utolsó napján jelent meg a módszertana, ám hatalmas csalódást okozott, mert a két cikkely nem old meg semmit, nem egyszerűsíti a vállalkozók helyzetét. A munkahelyen történő inasképzés lényege, hogy az állam a 250 lejről idén 1125 lejre emelt támogatással siet a vállalkozók segítségére, hogy tizenhat évet betöltött inast alkalmazzanak, aki dolgozik a cégnél, és közben elsajátítja a szakmát – utóbbiról oklevelet is kap.
Az új törvényben leszabályozták a képzés időtartamát is, ha kettes fokozatnak megfelelő képesítést szerez a fiatal, tizenkét hónapos munkaszerződéssel alkalmazzák, a fokozatok emelkedésével pedig nő az időtartam, két, illetve három esztendőre. Téglás Ferenc leszögezte, eddig még egyetlen inast sem alkalmaztak Kovászna megyében, mert annyira bonyolult a procedúra, hogy a vállalkozók „nem állnak be a táncba”.
Az inasnak évi 360 órányi elméleti és gyakorlati képzést kell biztosítani. A cégtulajdonosok azonban nem rendelkeznek olyan képesítéssel, hogy taníthassanak, sem az elméleti, sem a gyakorlati órákat nem tarthatják meg, így két lehetőségük marad: vagy elvégeznek valamilyen egyetemet, hogy taníthassanak, vagy leszerződnek egy erre szakosodott személyt. Ez általában túl bonyolult és költséges, ezért senki nem vállalkozik rá. Téglás Ferenc elmondta, faipari vállalkozókkal találkoztak, akiket érdekelt volna a lehetőség, de amikor értesültek a feltételekről, lemondtak róla.
Valójában öt százalékkal, vagyis mintegy 200 személlyel tudunk előrukkolni, ha a cégek munkaerőt keresnek, közülük válogathatnak – szögezte le Téglás Ferenc. Hozzátette, azok a munkanélküliek akik nem kapnak segélyt, általában visszautasítják a felkínált munkahelyet.

(Székelyhon)