Munkaügyi Tudástár

„Írok, írok, de hol a szöveg?" – jegyzi meg bosszankodva egy könyvkiadónál dolgozó alkalmazott, Andrea, aki mikor felpillant a monitorjára, nem látja azt a sort, amit az elmúlt percben a klaviatúráján bepötyögött. Aztán persze fáziskéséssel meglesz az, de addig megy az idegeskedés... Elmeséli: ha egyszer, netán kétszer előfordul, hogy a technika a munkavégzése elé gördít akadályokat, még elviselhető, de ha ez nap mint nap probléma – ahogyan náluk is –, az már igencsak hangulatromboló. Sokszor azért nem halad, mert lefagy a gépe, nincs internetelérhetőség, miközben neki a számítógép a legfontosabb munkaeszköze.
Motiváló és demotiváló is lehet a munkahelyi légkör attól függően, hogy egy cégnek rendben van-e az eszközparkja vagy sem. Kapunk-e például mobiltelefont vagy laptopot, ha az egyébként szükséges a munkavégzésünkhöz. Korszerű, gyors a számítógépünk, vagy folyton lefagy, és ezzel rendre bosszúságot okoz. Van-e naptár az asztalunkon. Az sem mindegy, hogyan fogad az IT egy új belépőt. Rövid időn belül kap belépőkódot a különböző rendszerekhez, belépőkártyát, várja az asztala, hogy elláthassa a feladatát... Ezekből jól kitűnik, hogy vártak, számítottak-e ránk. Ellenkező esetben, ha a munkáltató slendrián, és húzza, halasztja ezeket a dolgokat, az rendkívül demotiváló az új munkaerő számára.
De nem mindegy, hogy milyen szektorban dolgozunk, hiszen mondjuk informatikai területeken két kézzel kapkodnak a jól képzett munkaerő után, hiszen hiányszakma, a jogászokból viszont Dunát lehet rekeszteni... – faggatjuk tovább Letenyei Juditot. Megtudjuk: utóbbi felvetésünk a ritkább. Aki most nem ébred fel, hogy milyen fontos a jó munkaerő megtartása, nagyon sok pénzt veszíthet. Az is tény, ha nem megfelelők a munkafeltételek, mert mondjuk lassú egy számítógép, és folyton lefagy, azt a munkavállalók bosszankodások közepette általában lenyelik, viszont ezzel is a munkáltatók veszítenek; hiszen ilyen körülmények között nem megy gördülékenyen, hatékonyan a munka. A késés, hanyagabb minőség szintén számszerűen kimutatható anyai veszteséget jelenthet a vállalatnak.
(Délmagyar)

Ha végzek, és lesz lehetőségem, akkor elmegyek külföldre dolgozni. Még az is lehet, hogy nem a tanult szakmámban helyezkedek el – mondta a szegedi Fodor József Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola tizedikes péktanulója. Nickmann Ádám négyágú fonott kalácsot hajtogatott csütörtökön a gyakorlati órán a társaival. Elmondta, családtagjai közül már többen kinn dolgoznak Angliában.
Osztálytársa, Szögi Ádám viszont itthon szeretne boldogulni. – Mivel hiányszakma a pék, biztosan találok magamnak állást Magyarországon, de még nem tudom, hol dolgoznék szívesen – mondta a 17 éves fiatalember. A diákok egyébként dicsérték a képzést, azt mondták, jól meg lehet tanulni a szakma alapjait a Fodorban. Ugyanezt mondták az iskola hentestanulói is, akik között lányok is vannak.
– Azért választottuk a hentesszakmát, mert az édesapánk is az – mondta a tizedik osztályos ikertestvérpár, Furák Erika és Furák Alexandra a kolbászalapanyag, a lapocka felkockázása közben. Erika maradna, Alexandra viszont szívesen elmenne külföldre dolgozni. Búcsú Péter édesapja is hentes, és dolgozott már külföldön, ezért ő is tervezi, ha leérettségizik, elmegy szerencsét próbálni. Kapocsi Balázs viszont az apja hentesvállalkozásában dolgozna az érettségi után. A fiúk juhbeles virslit töltöttek a gyakorlaton.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) rendkívül fontosnak tartja a minőségi szakképzés és a munkaerőpiaci helyzet javítását, mert ez elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növeléséhez és a bérek felzárkóztatásához. Erről kedden beszéltek egy szegedi fórumon. Ha nem rendezik a béreket, akkor felgyorsul az elvándorlás – mondta Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke, aki szerint drasztikus változás kell a szakképzésben. Az MGYOSZ alelnöke Abraham Maslow amerikai pszichológust idézve hangsúlyozta, vagy előrelépünk egyet a növekedés irányába, vagy hátrafelé a biztonságba. Szerinte kockáztatnunk kell. Többek között azért is, mert Magyarországra alig települnek külföldi vállalkozások, mert nincs megfelelő szakképzett munkaerő, és nem jönnek a munkavállalók, mert a magyar bérek már tőlünk délre és keletre sem versenyképesek.
(Délmagyar)

Az állást keresők és munkát ajánlók egymásra találását segítő rendezvényre a főváros kormányhivatala és annak kerületi foglalkoztatási osztálya szervezésében került sor a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) kiemelt projektjének keretében.
A Közép-Magyarországra – a fővárosra és Pest megyére - vonatkozó (VEKOP 8.1.1) projekt kerete 10,4 milliárd forint, melyből a budapesti részprojekt közel 5 milliárd forint. A projekt 2015 decemberében indult és 2018. december 31-ig tart. A fővárosban a munkaerő-piaci programot Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) bonyolítja le, szorosan együttműködve a kerületi hivatalokkal. A projekt a fővárosban a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, forrása az Európai Szociális Alap (ESZA) és a nemzeti társfinanszírozás által biztosított összeg. A projekt célja Budapesten a 25 év feletti álláskeresők és inaktívak, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatása, a munkaerő-piaci eszközök hatékonyságának javítása, valamint a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése azon közfoglalkoztatottak esetében, akik képessé tehetők és készek munkát vállalni a versenyszférában. Csete László projektmenedzser az Orientpressnek elmondta, hogy a program egyike eleme, hogy meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújt az ügyfeleknek, akiket szakemberek segítenek. A másik fő pillére – folytatta - a különböző bérjellegű támogatások, ezeket vagy az álláskereső kapja, ha például vállalkozni akar, vagy pedig azok a munkáltatók, akik a programba bevont ügyfelek foglalkoztatását vállalják. Harmadik fontos része pedig, hogy az alacsony iskolai végzettségűeknek képzésekkel biztosítsák a lehetőséget a munkaerő-piacra lépéshez.
(Orientpress)

Csütörtökön tartotta szeptemberi rendes ülését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése. A testület tájékoztatót hallgatott meg a megyei kereskedelmi és iparkamara tevékenységéről, amely egyben képet adott pátriánk gazdasági helyzetéről Bihall Tamás, a Bokik elnöke előterjesztésében. Mint elhangzott, ahhoz, hogy a megyei kis- és középvállalkozói versenyképesebbek legyenek, egyrészről gondoskodni kell elegendő szakképzett munkaerőről. Ennek egyik forrása a duális szakképzés kiterjesztése.
Hasonlóan fontos volt a megye tömegközlekedési helyzetéről szóló tájékoztató, amely Dávid Ilona, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatója és Pelcz Gábor, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója munkája.
(Boon)

Életük talán első komoly döntése előtt állnak a nyolcadikosok, amelynek meghozatalában kiemelkedő szerep jut a szülőknek és pedagógusoknak – mondta Mayer Judit, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési vezetője. – A továbbtanulásról szóló megalapozott, tudatos döntés megszületését széleskörű tájékoztatással segíti a kamara.
Üzemlátogatások, kiállítások, pályaorientációs kiadványok és szakmai bemutatók: a SKIK számos lehetőséget kínál a pályaválasztáshoz. A különböző célcsoportoknak – a többi közt diákoknak, pedagógusoknak – megyénk számos településén szerveznek pályaorientációs programokat, amelyek megkönnyítik a döntést. Varga József, a SKIK elnöke kiemelte: a szakképzés stratégiai kérdés a kamaránál, hiszen a gazdaság alapvető érdeke, hogy minél több, jól felkészült fiatal lépjen ki az iskolapadból a munkaerő-piacra. A gyakorlatorientált duális képzés is ezt a célt szolgálja, mert a tanulók valós munkakörnyezetben, termelésben sajátíthatják el választott szakmájuk fogásait.
A kaposvári pályaválasztási fórumon, ahol részt vettek a fontos döntés előtt álló diákok tanárai, osztályfőnökei is, Mayer Judit azt is hangsúlyozta: úgy tervezik meg az interaktív tanműhely látogatásokat, hogy a tanulók az egyes szakmák fogásait is kipróbálhassák. A szakmai rendezvényeken különleges élményhez, tapasztalathoz is juthatnak majd a fiatalok, hiszen például akár fa kulcstartót is készíthetnek, vagy éppen szó szerint belekóstolhatnak a sütés-főzés rejtelmeibe. A pályaválasztási rendezvénysorozat tovább folytatódik: csütörtökön Barcson, később pedig Marcaliban, Csurgón, Siófokon és Nagyatádon várják a pedagógusokat. Október 16-tól pedig indul egy igazi pályaválasztási roadshow Somogyban, amely november 24-ig tart. Ezen közel ezer (!) nyolcadik osztályos diák vesz részt, s a kamara nemcsak a programokat szervezi meg, hanem az utazásukhoz az autóbuszt is biztosítja.
Amikor hozzánk kerülnek a diákok, először szintfelmérőn vesznek részt – folytatta. – Pillanatnyi képzettségüknek megfelelő feladatot kapnak, s öröm látni, ahogy fejlődnek és egyre komolyabb munkák elvégzésére válnak alkalmassá.
(Sonline)

Az állami beavatkozást a munkaerőpiaci folyamatokba leginkább az indokolta Németországban, hogy 1990 után az újraegyesített országnak kezdeni kellett valamit a piacon hirtelen megjelenő új munkaerő-tömeggel.
Ők jellemzően a kelet-német, szovjet modell alapján szerveződött ipar munkásai voltak, akik alól a túlkínálat miatt sorra bezárták az amúgy is gazdaságtalanul működő kelet-németországi gyárakat.
Ráadásul az NDK-ban egyébként is magasabb volt a foglalkoztatás – az NSZK-val ellentétben itt például általában a nők is dolgoztak – így a tömeges munkanélkülivé válásuk eléggé megrázta a német gazdaságot, és – ahogy Wolfgang Müller fogalmazott – „a társadalmi békét is megrendítette”.
A közfoglalkoztatás részleteiről – formáiról, megszervezéséről, szerkezetéről – szándékosan nem beszélt előadásában Müller. Egyszerűen azért, mert a szövetségi munkaügyi hivatalnál hamar rájöttek, a közfoglalkoztatás nem lesz jó arra a célra, amire kitalálták: hogy felkészítse és hozzásegítse a valódi munkaerőpiacra való belépéshez a kelet-német munkaerőt.
A munkanélküliség néha jobb, mint a közfoglalkoztatás – mondta Müller, és ennek szemléltetésére egy példát idézett: a munkaügyi hivatal felmérései alapján a kilencvenes-kétezres években Németországban a közfoglalkoztatásban részt vevőket egyszerűen kevesebbszer alkalmazták, mint azokat, akiknek az önéletrajzában „munkanélküli” szerepelt korábbi munkaügyi státuszként. Negatív kicsengése volt annak, hogy valaki közmunkásként dolgozott, míg a “munkanélküli” egy sokkal semlegesebb státusznak számított.
Arra a gondolatra pedig, hogy Wolfgang Müller, a német munkaügyi szakember szerint a képzés és a tanácsadás a legfontosabb lépés az elsődleges munkaerőpiacra vezető úton, érdemes felidézni egy, a magyar közmunkások körében végzett nem reprezentatív kutatást. Ebből kiderült: a megkérdezettek 75 százalékának soha nem ajánlottak fel semmiféle képzési lehetőséget a közfoglalkoztatás keretein belül.
(24.hu)

Ugyanezen időszak alatt a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 4,2 százalékra esett vissza, 27 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség ebben az időszakban. A kormány foglalkoztatáspolitikájának sikerességét a munkaerő-piaci adatok is igazolják, a hatéves bérmegállapodás és adócsökkentési program újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak, egyfelől tovább ösztönözve a munkavállalási hajlandóságot, másfelől csökkentve a magyar munkaerő elvándorlását.
A 2017. június-augusztusi időszakban 4 millió 444 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak száma. A hazai elsődleges munkaerőpiacon továbbra is közel 100 ezer fős növekedés következett be, miközben a közfoglalkoztatottak száma 40 ezer fővel mérséklődött, és a külföldön dolgozók száma is csökkent éves alapon. A munkanélküliségi ráta a 15-24 éves korosztályban éves alapon 1,4 százalékponttal 11,4 százalékra mérséklődött, ami az európai átlagnál számottevően kedvezőbb érték. A pozitív folyamatokban szerepet játszottak a Munkahelyvédelmi akció 25 év alatti fiatalok elhelyezkedésének támogatását szolgáló intézkedései is.
Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy bár 700 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezünk, de egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság kivételével minden piaci ágazatban bővülést mutatott 2017. II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Augusztus végén összesen 91,5 ezer bejelentett munkahely maradt betöltetlen, ami csökkenés az előző havi 94,5 ezres adathoz képest.
A foglalkoztatottak száma a nyár végéig valószínűleg már nem éri el a 4,5 millió főt, erre 2018 nyaráig várnunk kell. Várhatóan tovább csökken a munkanélküliek száma, idén a nyár végére 4 százalék alá csökken némileg a ráta, míg éves átlagban 4,2 százalék lehet az arány. Ez 2018-ban átlagosan 3,8 százalékig süllyedhet. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését.
(Origo)

Szeged egyik legrégebbi épületébe költözött be a British Petrol – a beruházással 500 új munkahelyet teremt a cég. Az alig egy év alatt teljesen felújított üzleti szolgáltató központban nagyrészt fiatalok dolgoznak, akik a legmodernebb eszközöket használhatják. A brit olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó nagyvállalat Budapesten is működtet központot, Magyarország pedig az ötödik legtöbb British Petrol-munkavállalót foglalkoztató ország – derült ki az épület átadóján.
„Számos ok miatt választottuk Szegedet. Nagyon jó az infrastruktúra, nagyon jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, és az egyetemnek köszönhetően nagy mennyiségben áll rendelkezésre magasan képzett, tehetséges munkaerő, és nagyon jó az együttműködés az állammal és a város önkormányzatával” – emelte ki Richard Hookway, a BP GBS ügyvezetője.
A vállalatnál dolgozók mintegy ötöde külföldi, a foglalkoztatottak többsége pedig 35 év alatti. A szegedi irodaházban folyamatos lesz a bővítés, melyben elsősorban számviteli, valamint ügyfélszolgálati munkát látnak el, de a repülőgép-ipari ágazatban is fontos szerepet képvisel az új központ.
„270 embert vettünk fel, ebből már 200 itt dolgozik. 70 ember valamelyik piacunkon vagy a budapesti irodánkban tanulja be a munkát. Év végére körülbelül elérjük ezt a számot, tehát nagyjából beköltözik ide mind a 270 ember. 500 volt a vállalásunk, belsőleg is és az kormányzat felé is, Szeged városa felé is, ezt az 500-at, ezt fogjuk tudni hozni 2020-ig” – mondta Knezevics Viktor, a BP szegedi központjának igazgatója.
A szegedi szolgáltató központhoz további, felsőfokú végzettséggel, valamint idegen nyelvtudással rendelkező munkavállalókat is keres.
(Hír TV)

Gyakorlatilag azonban mégis, hiszen a dolgozót nem lehet kötelezni arra, hogy adja meg végzettségi adatait. De amelyik cég annyira szabálytisztelő, hogy ragaszkodik ehhez, annál bizony nem terem babér a bizonyítvány nélküli jelentkezőnek.
Azt is írtuk: nemigen várható, hogy a szabályt hatályon kívül helyezik, kiderítettük viszont, hogy a NAV legalább nem szankcionálhat, ha a felvételkor nem írják be a bizonyítvány adatait, mert a dolgozó nem tudja, vagy nem akarja bemutatni azt.
Tavaly februárban az NGM munkaerőpiacért felelős államtitkára, Cseresnyés Péter azt mondta, hogy a szakterület továbbra is fenntartja véleményét: a törvénymódosítás előnye, hogy a valós munkaerőpiacon forgó munkavállalók képesítési adatairól információkat tud biztosítani, amely segíti a munkaerő-piaci helyzetkép pontosítását. Cseresnyés szerint egyébként nem okozhat nehézséget a szabály betartása, az élet, a mindennapok azonban egészen mást mutatnak, mint Roland esetében is láthattuk.
Ruszin Zsolt adószakértő azt is elmondta a 24-nek, hogy az adatok már addig is rendelkezésre álltak, csak össze kellett volna azokat fésülni.
De nem számít, hogy az előírás rengeteg pluszadminisztrációt okoz a vállalkozásoknak, hiába a szorongató munkaerőhiány, az sem probléma, ha a bizonyítvány-bemutatási kötelezettség miatt jó páran nem tudnak munkába állni, a szabály maradt.
(24.hu)

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs jelentése szerint idén a rendkívüli béremelkedés ellenére is csak 2,3 százalék körüli az infláció, és még a jegybanki célnak tekintett három százalékot is csak 2019-ben éri el.
Ez azt jelenti, hogy tíz százalékos reálbér növekedés zajlott le, ami egészen különleges eset, ritkán fordul elő, pláne, ha maga a gazdaság ugyan gyorsan növekszik, de messze nem ekkora mértékben.Ugyanez a helyzet az egész régióban, a 2004 és 2008 között az Európai Unióhoz csatlakozott országok majdnem mindegyikében. Ezt a példátlan, de igen kedvező helyzetet több tényező egyidejű fennállása segíti.
Az egyik, hogy rendkívül alacsonyak voltak a bérek, nem csak a kontinens legfejlettebb országaihoz képest, hanem még a gazdaság teherbíró képességéhez is.
A cégek többet is költhettek volna munkabérre, jóllehet ez profitjukat csökkentette volna, de nem álltak ilyen kényszer alatt. Most viszont - egész meglepő módon közel tíz évvel a válság után - megjelent a munkaerőhiány, és ez kikényszeríti a béremelést.
Sok idő eltelt azóta, sokat is emelkedtek a bérek, nagyot is csökkent a különbség a régebbi EU-tagokhoz képest, de annyira mélyről indultunk, hogy még mindig nagy a különbség, mire megnyílt a munkaerő szabad áramlásának lehetősége. Vártuk is sokáig az igazi felzárkózást és ennek nagy része 25-30 évvel a rendszerváltás után most meg is valósul.
(Origo)