Munkaügyi Tudástár

Magyarországon mind a szakképzésbe, mind a felsőoktatási diploma megszerzésébe fektetett energia és pénz megtérül.
Egyebek mellett azért, mert ha valakinek van szakmája, lényegesen többet keres az átlagosnál, és ez igaz a magasan képzett szakmunkásokra és a felsőoktatásban végzettekre is - tette hozzá.
A duális képzési formáról elmondta: míg a 2015/2016-os tanévben az egyetemek 198 partnerszervezettel működtek együtt és mintegy 400 hallgatót vettek fel, addig a tavalyi felvételi időszakban a partnerszervezetek száma már 350, a felvett hallgatóké több mint 600 volt.
Az államtitkár azt mondta: a vállalatok lendületének köszönhetően a duális képzés jó irányba halad. Beszélt arról is, hogy az autóipar a magyar gazdaság fontos része. Ezt pedig a kormány nemcsak az oktatási, hanem a kutatási rendszeren keresztül is támogatja - tette hozzá. Palkovics László megemlítette, hogy a Magyarországon működő vállalatok igényei alapján épül Zalaegerszegen egy járműipari tesztpálya, kizárólag központi költségvetésből, míg európai forrásból fejeződhet be hamarosan a szegedi lézerkutató központ kialakítása, amely körül egy tudományos park is létrejön.
Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára azt mondta: erősödik a verseny a munkaerőért, a vállalkozások egyre inkább küzdenek munkaerőgondokkal. Egyszerre van jelen munkaerő-felesleg és -hiány, ugyanakkor minőségi romlás figyelhető meg a munkaerő-kínálatban. Beszélt arról is, hogy a munkaerőpiacra "visszaterelhető" felnőttek között sok a nyugdíjas. A nyár óta megalakult mintegy 40 nyugdíjas szövetkezet tagjai - a nyugdíj felvétele mellett - akár teljes állású munkát is vállalhatnak.
(Atv)

Hujber Tibor (Trenkwalder) egyetértett azzal a megállapítással, hogy a munkaerő megtartása az egyik legjobb rekrutáció, amelynek része lehet a munkáltató rugalmassága (pl. sokszor érdemes eltekinteni az angol tudástól vagy az excel ismeretektől a jó képességek megtartásáért cserébe), a munkaerővel kapcsolatos professzionalitása, a képzés, a belső értékelési rendszerek működése, a rugalmas munkaidő, lakhatási támogatások megléte is. A lojális munkavállalókat érdemes megkülönböztetni, és valami plusszal díjazni őket. A fizikai munkaerő számára rendkívül fontos az alapbér, a képzettség növekedésével a bónuszt és más juttatásokat is jobban nézik a munkavállalók. Az új munkaerő megszerzésénél egyre jobban beváló módszer a saját munkaerő ismerősi körében történő munkaerőszerzés. Míg Nyugat-Európában egy IT-s általában nem kap sokkal többet egy hegesztőnél, nálunk jóval nagyobb a különbség, és egy magyar IT-s már hasonló bért kaphat, mint egy nyugat-európai. Az IT-sok mellett a speciális (pl. holland vagy skandináv) nyelvtudással rendelkezőket is jól megfizetik, norvég nyeltvtudással pl. majdnem annyit lehet keresni nálunk, mint hasonló munkakörben Norvégiában.
Nánássy András (SmartScale) szerint számos munkahelyi körülmény demotiváló lehet a nem eléggé versenyképes bér mellett. Az egyik legnagyobb ilyen a túlszabályozott vállalaton belüli bürokrácia, de ilyen lehet a nem megfelelő munkahelyi hőmérséklet, a munka élvezetességének és a továbbfejlődési lehetőségeknek a hiánya is. Általános trend a cégeknél, hogy a többlet juttatásokat egyre inkább beépítik az alapbérbe, a munkavállalók ugyanis a biztosra mennek. A rekrutálás trendjei közül nagyon meghatározó az online adatfeltöltés háttérbe szorulása, és a direkt fejvadászi módszerekkel történő megkeresés dominanciája. A friss munkaerő megszerzése szempontjából kapóra szoktak jönni a cégeknek a gyakornoki programok, miközben a duális képzés sok nehézséggel is jár a cégeknek. Norvég fizetést akarsz? Megmondta a szakértő, mi kell hozzá
Felfalusi Péter az Intrum Justitia vezérigazgatójaként azt tapasztalja, hogy nagyon gyorsan változnak a bérek, és kinyílt az olló: az új embereket már csak sokkal magasabb bérrel tudják felvenni a régiekhez képest, az pedig utópia, hogy nem tudják meg egymás bérét, így a jelenség feszültséget szülhet. Bár csaknem háromszorosára nőtt az elmúlt években a követeléskezelő cég létszáma, a munkaerőhiányt ők is érzik. Felfalusi Péter tapasztalatai szerint nem a teljes javadalmazási csomagot, hanem elsősorban az alapbért nézik az új munkavállalók. A legnehezebben az informatikusat, a jó matematikai-statisztikai képességekkel rendelkezőket, a projekt- és folyamatmenedzsereket találják meg a cégek a szolgáltatói szektorban.
(Portfólió)

A szakemberhiányt jelölte meg a vállalatvezetők 92 százaléka a növekedés legnagyobb korlátjának a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által készített felmérésben, ezért a szakképzés megújítását szorgalmazza a szervezet - mondta Wimmer István, a szövetség főtitkára a munkaerőpiac és a szakképzés aktualitásairól szóló konferencián. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság helyzete rendkívül stabil, de a munkaerőhiánymiatt ez kevés ahhoz, hogy a vállalkozások gördülékenyen működjenek, a felmérés szerint a vállalatvezetők azonban továbbra is bíznak saját cégük növekedésében.
Az MGYOSZ főtitkára szerint fontos, hogy a fiataloknak legyen jövőképük, élénkíteni kell a belföldi regionális mobilitást, az át- és továbbképzés pedig nagyobb súlyt kell, hogy kapjon az aktív munkaerő-piaci eszközök között.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének fehérvári konferenciája Marjay Gyula, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezetének elnöke hangsúlyozta: a VOSZ a szakképzés megújítása mellett tette le a voksot, hogy a következő tíz-húsz évben legyen szakképzett munkaerő a kis- és középvállalkozások számára. Bízik abban, hogy rövidtávon segít majd a munkaerőpiacon, ha 2018 második felében, vagy 2019-ben a közszférából felszabaduló munkaerőt átképzéssel át lehet vezetni a versenyszférába. Ehhez azonban a felnőttképzésben is előre kell mozdulni.
A rendezvényen Székesfehérvár alpolgármestere, Mészáros Attila a regionális munkaerőpiac és a szakképzés helyzetéről, illetve a témához kapcsolódó városi tervekről számolt be. Székesfehérváron 1430 fő a nyilvántartott álláskeresők száma, ami elenyésző szám a 100 ezer lakoshoz viszonyítva. A foglalkoztatottak körében az ipari alkalmazotti arány nagyon magas, mintegy 44,5%-a a székesfehérvári munkavállalóknak az iparban dolgozik, ez 19.001 főt jelent a legutóbbi felmérés alapján. Mészáros Attila elmondta, hogy a 90-es évek elején az összeszerelő üzemek telepedtek meg Székesfehérváron, azonban egyre inkább ezek a vállalatok is már magasabb hozzáadott értékű munkára váltanak át. Az alpolgármester szólt arról is, hogy a megye teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak több mint 40%-a itt dolgozik Székesfehérváron.

(Székesfehérvár)

A két rendezvény az idén először kapcsolódik össze, hiszen vannak olyan cégek, amelyek a duális képzés kapcsán a diákokkal is kapcsolatban állnak, de állásajánlataik is vannak az érdeklődők számára. A Felsőoktatási Expo hétfőn 13 órától 18 óráig várja a továbbtanulókat, kedden pedig az Állásbörze 10 órától 18 óráig az álláskeresőket.
A helyben tanulásnak és a duális képzésnek is nagyon sok előnye van.Az Alba Regia Felsőoktatási Expo-n a középiskolás diákok és szüleik a Székesfehérváron elérhető egyetemi képzésekről, azon belül is hangsúlyosan a duális képzés nyújtotta lehetőségekről kaphatnak tájékoztatást.
A rendezvényen önálló standokon képviseltetik magukat a fehérvári felsőoktatási intézmények: az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara, a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusa és a Kodolányi János Főiskola.
A város életében nagyon fontos rendezvény az Alba Regia Felsőoktatási Expo – mondta Mészáros Attila alpolgármester. "Fehérvár gazdasági életében a munkaerőhiány nehezíti a gazdaság további növekedését, ezért is indítottuk el azt a felsőoktatási fejlesztési programot, melynek komoly eredményei vannak már. A Corvinus Egyetem már a második tanévet kezdte meg Székesfehérváron, az Óbudai Egetem Alba Regia Műszaki Kara komoly eredményeket ér el a duális képzés terén és folyamatosan nő a hallgatói létszám és a Kodolányi János Főiskola már a 25. tanévet kezdte meg a városban. A három intézmény mellett a duális partnerek is ott lesznek. A fehérvári felsőoktatási intézményeknek csaknem negyven céggel van megállapodása duális képzési helyekre."
(Székesfehérvár)

Talán a növekvő munkaerőhiány által okozott gondok miatt is, de váratlanul csökkent a KKV index értéke, és az előző negyedévi 48,8%-ról 47,8%-ra módosult. Ha távlatosabban nézzük, akkor ez az érték továbbra is a 2015 vége óta mért 45-49% közötti sávba illik, és messze van a 2014-es választások idején mért 57%-os csúcstól.
A KKV cégvezetők 38%-a (félévvel ezelőtt még 42%-uk) vár kisebb-nagyobb javulást a magyar gazdaságtól az elkövetkező félévben, míg csak 14%-a (félévvel ezelőtt 17%-uk) gondolja azt, hogy inkább zsugorodni fog a teljesítmény. Továbbra is érezhető egy bizonytalansági faktor is, amit az érzékeltet, hogy a cégvezetők 35%-a számít olyan nehézségre az elkövetkező évben, amely alapvetően megingathatja vállalkozásának helyzetét. Ez 5 százalékponttal kisebb érték ugyan, mint félévvel ezelőtt, de mindenképpen magasnak számít.
Saját vállalkozásának helyzetét illetően a cégvezetők 40%-a azt gondolja, hogy javulhat a helyzet az elkövetkező időszakban, míg relatív többségük (43%-uk) inkább azt feltételezi, hogy nem lesz változás. Kedvező azonban, hogy kisebbségben vannak azok, akik szerint – 17%-uk válaszolta ezt – romlani fog vállalkozásának helyzete.
Fél évvel ezelőtt is megkérdezték a cégvezetőket, hogy mennyire érzik a saját ágazatukban a munkaerő hiányát. 55%-uk jelentős problémának tartotta, míg 22%-uk szerint mérsékelt gondokat okoz, hogy nem találnak elég munkaerőt. Mindössze a válaszadók 20%-a mondta, hogy nem jelent nehézséget a munkaerőhiány a saját területén (3%-uk nem tudta eldönteni).
(24.hu)

Ezek célja ugyanis, hogy eltántorítsák a kelet-európai dolgozókat a nyugati munkavállalástól annak érdekében, hogy a helyi munkanélkülieket, valamint a bevándorlókat integrálhassák. Az irányelvek módosításával kapcsolatos döntéshozatal is felgyorsulhat, ráadásul a magországok szavazata elegendő ezek elfogadásához.
Felgyorsulhat a következő hetekben az uniós döntéshozatali mechanizmus a kiküldetési irányelv módosításáról, valamint az uniós szociális pillérről – értesült a Magyar Idők. A kiküldetési irányelv lényege, hogy a küldő ország bérezési, járulékfizetési szabályai helyett legalább a fogadó országban adható legkisebb bért fizessék a cégek, ahogyan az ahhoz kapcsolódó egyéb terheket is a fogadó ország szabályai szerint lenne kötelező teljesíteniük.
A kelet-európai tagállamok korábban az úgynevezett sárga lapos eljárással megvétózták az elsősorban a nyugati tagállamok által kezdeményezett elképzelést. Ez hátrányt jelentene ugyanis a felzárkózó keleti tagállamoknak, mivel a vállalkozások jóval nehezebben tudnák kigazdálkodni a magasabb nyugati fizetéseket, ez pedig csökkentené a keleti tagállamok versenyképességét.
A Magyar Idők információja szerint november elején tartják Svédországban az európai szociális csúcstalálkozót, majd a nemzeti kormányokkal, valamint az érdekképviseletekkel folytatott konzultációt követően akár már az év végén az Európai Bizottság elé kerülhetnek a javaslatok, ezt követően pedig az Európai Tanács dönthet. Amennyiben a lakosságszám alapján abszolút többséget élvező magországok megszavazzák az előterjesztéseket, jelentős hátrányba kerülhet a kelet-európai térség.

(Inforádió)

Kérdéses a Tesco magyarországi jövője. Úgy tűnik ugyanis, hogy az áruházlánc londoni anyavállalata megelégelte a magyarországi, illetve korábban például a lengyelországi dolgozók munkalassító megmozdulásait – állítja a Magyar Idők.
A lap azt írja, hogy a Tesco szerint a jelenlegi forgalom nem teszi lehetővé, hogy több pénzt áldozzanak béremelésre és humánpolitikai kérdésekre.
Ezért az az álláspont körvonalazódik a vállalat londoni központjában, hogy amennyiben a régióban tovább feszítik a húrt az elégedetlen munkavállalók, akkor a kivonulás mellett döntenek az érintett piacokról.
Hogy technikailag ez miképp történne meg, az egyelőre kérdéses. Az egyik forgatókönyv szerint akár úgy, hogy a magyar, cseh, lengyel és szlovák leánycégeket egyesítő Tesco Europát megbontják, vagy ha sikerül, csomagban értékesítik 2018 márciusa után.
A hírre reagált Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke is: Elegünk van a kettős mércéből a keleti és a nyugati piacok között.
Szerinte az olcsó munkaerő kihasználására épített üzleti modellnek meg kell dőlnie minden olyan multinál, amely az adókönnyítések ellenére tovább szipolyozná a magyar munkavállalókat.
(Origo)

Szeptemberben 58,1 pontra, több mint hat és fél éves, 79 havi csúcsra emelkedett az augusztusi 57,4 pontról a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) az euróövezetben. A végleges érték az előzetes 58,2 pontnál 0,1 ponttal kisebbnek bizonyult. A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági ágazat teljesítményének a növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a zsugorodását jelzi.
Szeptemberben a német feldolgozóipar teljesített a legjobban a 77 havi csúcsnak számító 60,6 ponttal. Hollandia 79 havi csúcsot ért el 60,0 ponttal. Ausztriában 59,4 pontot, Olaszországban 56,3 pontot, Franciaországban pedig 56,1 pontot ért el szeptemberben a feldolgozóipari BMI. Még Görögországban is lendületet vett a feldolgozóipari teljesítmény növekedése, a BMI 52,8 ponton, 111 havi csúcsot ért el.
Az euróövezeti feldolgozóipar olyan nagy sebességbe kapcsolt szeptemberben, amit a BMI állása szerint az elmúlt 17 évben csak egyetlen alkalommal múlt felül – mutatott rá Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza, hangsúlyozva, hogy az adatgyűjtés tanúsága szerin a fellendülés egyre szélesedő alapokra támaszkodik, a kereslet növekedése pedig már szerte a régióban érezteti áldásos hatását. A görög feldolgozóipar például 2008 júniusa óta nem nyújtott olyan jó teljesítményt, mint most szeptemberben.
Elmondta: A megrendelés-állomány nagymértékű növekedése a BMI felmérések húsz éves történetében soha nem tapasztalt mértékű munkaerő-felvételre ösztönözte a vállalatokat. A termelési teljesítmény fellendülésével párhuzamosan erősödő inflációs várakozások alapján már bízván lehet számítani arra, hogy az EKB hamarosan bejelenti mennyiségi monetáris lazító intézkedései fokozatos kivezetésének a megkezdését.
(Világgazdaság)

A fejlett gazdaságok számára a migrációs folyamatok kedvezőek lehetnek, ehhez megfelelő integrációra van szükség - hangsúlyozta Madár István, a Portfolio elemzője.
„Tényszerűen el lehet mondani, hogy általában a nagyon steril munkaerő-piaci modellek pozitív hatásúnak értékelik a migrációt, különösen egy fejlett gazdaságban. Nemcsak a magas, hanem az alacsony képzettségűek migrációját is. Ha az ezzel kapcsolatos problémák nem válnak tömegessé, addig egy országnak megéri a migrációban gondolkozni, ha az egyéb típusú munkaerő-piaci problémáit nem tudja kezelni.
Magyarországon a következő évtized közepén mindenféle reform ellenére meg fog állni a foglalkoztatottság növekedése.
A munkaképes korú népesség száma már hosszabb ideje csökken. Ha abban gondolkodunk, hogy ne csökkentse a nemzeti termékünket, a gazdasági erőnket az, hogy a foglalkoztatás demográfiai okokból csökkenni fog, akkor valamilyen megoldást erre kell találni.”
„Nem látszik az, hogy bármi problémát jelentene, ha egy ügyvezető kormányzás lenne. Az európai konjunktúra erős, hétről hétre jönnek ki nagyon jó adatok az Európai Unióról, a munkaerő-piacról. Németország ilyen szempontból már a másik véglet, hiszen nem arról van szó, hogy a válság sebei gyógyulnak és csökken a munkanélküliség, hanem már a munkaerőhiány jelensége is felüti a fejét.”
Madár István hozzátette: ha csak 2018 elejére állna fel az új német kormány, az a német, de az európai gazdaságot sem befolyásolná érdemben.

(Inforádió)

Az ENSZ jelentése szerint a polgárháborúban álló Szíria után Románia a második helyen áll az országot elhagyó állampolgárok tekintetében. Az országot elhagyó személyek átlagos életkora 30 és 45 év között van. A Román Előrejelzési és Stratégiai Intézet adatai szerint a román családok felének legalább egy tagja külföldön él. A külföldön letelepedett románok negyvenkilenc százaléka családjával együtt hagyta el az országot, 23 százaléka azonban gyermekét romániai rokonaira bízta.
Romániából egyaránt távozik szakképzett és szakképesítés nélküli személyek, utóbbiak közül igen sokan viszont választott országukban szereztek szakképzést. A szakképesítéssel rendelkezők elsősorban a túlságosan alacsony bérek miatt próbáltak szerencsét a határokon túl, de többen azért távoztak, mert egyszerűen nem találták a szakmai felkészültségüknek megfelelő munkát idehaza.
A hivatalos romániai statisztikák szerint 2017-ben tovább nőtt a külföldön munkát vállaló román állampolgárok száma, és elérte a négymilliót. Közülük a legtöbben – mintegy 2 millióan – Spanyolországban és Olaszországban dolgoznak. Néhány év alatt gyakorlatilag az ország lakosságának 17 százaléka távozott külföldre.
A trend azonban az, hogy a fejlett dél-európai országok fokozatosan teret veszítenek, helyüket átveszik az észak- illetve nyugat-európai államok, mint például Norvégia, Svédország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia.
(Maszol)