Munkaügyi Tudástár

Hogy mindez mennyire így van, azt jól mutatják a Központi Statisztika Hivatal most publikált azon adatai, amelyek egy 2015-ben végzett felmérésnek köszönhetőek, és amelyek a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetét tükrözik. Mint kiderült, kis hazánkban tavaly a 19-64 éves polgárok több mint 11 százaléka, 700 ezer ember minősült megváltozott munkaképességűnek, ami nemcsak azért baj, mert ezen az arányon évek óta nem tudtunk érdemben változtatni, de amiatt is, mivel ezek a számok nemzetközi összehasonlításban is meglehetősen rossznak tekinthetők. Ha meg azt is figyelembe vesszük, hogy a megváltozott munkaképességű férfiak és nők 80 százaléka a 45-64 évesek táborából kerül ki – ezen belül 60 százalékot képviselnek az 55 évesnél idősebbek –, megállapíthatjuk, hogy több százezerre tehető azoknak a nyugdíj előtt álló honfitársaink a száma, akiket vagy sehogyan sem, vagy csak speciális módon lehet foglakoztatni. Ami már most a leggyakrabban előforduló egészségügyi problémákat illeti, kiderült, hogy az érintettek több mint egyharmadát mozgásszervi bajok kínozzák, amelyeket a keringési rendszer különféle megbetegedései követnek.
És bár a KSH anyaga – minthogy a célja a jelenlegi állapotok feltérképezése volt – nem tért ki e cseppet sem szívderítő helyzet okaira, bizonyosra vehető, hogy a munkaképességet és az életminőséget egyaránt rontó betegségek kialakulásában komoly szerepe van az egészségügyi ellátórendszer különféle bajainak, továbbá annak a szemléletnek, amelynek „köszönhetően” az emberek legnagyobb része alig-alig szentel figyelmet az egészsége megőrzésének. Hogy a „sok munkát” vajon ide kell-e sorolnunk vagy sem, abba most ne menjünk bele, ugyanis a kutatások egy része azt mondja, a magyarok rengeteget dolgoznak, míg más részük szerint az az idő, amit munkával töltünk el, nem számít kiugrónak. Ám bármint is van, annyi biztos, hogy a nyugdíjhoz közeledők megroggyant egészsége nemcsak a munkaerőpiac, de az érintettek szempontjából is tragikus. Hiszen míg a nálunk szerencsésebb helyzetben lévő országok nyugdíjasainak az a legfőbb gondja, hogy mi is legyen a legközelebbi úticél – gondoljunk csak a fél világot bejáró német szépkorúakra –, addig magyar sorstársaik az aktív éveiket követő időszak java részét (már persze, ha nem halnak meg előbb) orvosi várókban vagy kórházakban töltik. Ami sok mindennek nevezhető, csak éppen felhőtlen szórakozásnak nem. És ami elég méltatlan „jutalma” egy munkával eltelt életnek.
(Blikk)

A Hargita megyei AJOFM igazgatója, Tiberiu Pănescu pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: hét cég részéről érkezett ilyen értesítés. A vállalatok közül hat építkezéssel, egy fafeldolgozással foglalkozik – tudósít az Agerpres.
Pănescu szerint összesen 470 személyt érintenének az elbocsátások, amelyeket bejelentettek ugyan, az ezzel kapcsolatos procedúra azonban még nem indult el, ennek elkezdését ugyanis az időjárástól teszik függővé a vállalatok.
„Az építkezéssel foglalkozó cégek általában elővigyázatosságból nyújtanak be ilyen értesítést, mert esetükben minden attól függ, hogy milyen az idő. Ha beáll a fagy, le kell állniuk a munkálatokkal. Mindig próbálják húzni az időt, hogy minél később kerüljön sor az elbocsátásokra” – fogalmazott az igazgató.
Amint állás nélkül maradnak, az érintettek igényelhetik a munkanélküli segélyt, és ingyenes képzéseken vehetnek részt az AJOFM szervezésében, amíg ismét visszatérnek a munkaerő-piacra. Ezeket a személyeket tavasszal általában ismét alkalmazzák volt munkaadóik, mert mindenhol hiány van szakképzett munkaerőből – tette hozzá Pănescu.
Hargita megyében jelenleg 5,54 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami enyhe növekedést jelent az előző hónapban mért szinthez képest, és meghaladja az országos átlagot.
(Székelyhon)

A vállalkozások az elmúlt években nem panaszkodhattak, hiszen jelentős nagyságrendű hazai és uniós forrásokat tudtunk a számukra biztosítani a fejlesztésekhez – hangsúlyozta a miniszter, példaként említve, hogy az uniós források 60 százalékát, 4 ezer milliárd forintot csak kis-és középvállalatok vehetnek igénybe 2020-ig, miközben a multinacionális vállalatoknak nem jut semmi.
Emellett a kormány lehetőséget biztosított, hogy ne 19 százalékkal, hanem egy kedvezőbb 10 százalékos adókulccsal adózzanak a kisvállalkozások – tette hozzá.
Amikor munkaadói felvetésre arról döntött a kormány, hogy a társasági adó szintjét 19-ről ne 10, hanem akár 9 százalékra csökkentsük, hogy legyen egy versenyelőnye az országnak európai összehasonlításban, akkor a kormány 140 milliárd forint bevételről mond le, mert ennyi marad a vállalkozásoknál. Ebből 20-25 milliárd forint a kis-és középvállalkozásoknál, a többi a nagyvállalkozásoknál jelentkezik majd – ismerte el Varga Mihály.
A nagyobb vállalatok több kedvezményt vehetnek igénybe, de ők többet is fizetnek be a közös kasszába – mondta a miniszter, aki szerint a lényeg, hogy az intézkedés 140 milliárdot hagy a vállalkozásoknál.
Nincsenek már olyan nagyon távol egymástól az álláspontok, szerencsére azt érzékeltem, hogy a munkaadók is felismerték azt, hogy bár mi szeretnénk egy erőteljesebb bérnövekedést, szeretnénk, ha a bérek az általuk elképzeltnél gyorsabban növekednének, de ez számukra is fontos lehet, hiszen a jó munkaerő megtartása és a munkaerő megszerzése most, az egyre kisebb munkanélküliségi adatoknál egyre nehezebb – fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter.
(Orient Press)

A személyszállítás után az árufuvarozásban is történelmet írt az Uber: a startup cég által augusztusban felvásárolt Otto egyik önvezető kamionja már élesben szállít árut Colorado Springs és a Loveland-i Anheuser-Busch sörgyár között, ahol Amerika kedvenc sörét, a Budweisert gyártják. Az első szállítmány október 20-án tette meg a 120 mérföldes távolságot – javarészt anélkül, hogy a sofőr akár egyszer is a volánhoz nyúlt volna. A Volvo kamiont, amelyet a biztonság kedvéért egy rendőrségi járőrkocsi kísért, az Otto kamerákkal és szenzorokkal kiegészített saját fejlesztésű szoftvere „vezette” céljáig. Az Otto-t, amelyet augusztusban 680 millió dollárért vásárolt meg az Uber, ugyanis ahelyett, hogy saját önvezető kamionokat fejlesztene, olyan hardver- és szoftverrendszert tervezett, amelyet bármelyik gyártó kamionjára fel lehet szerelni.
Az október 20-i dátum ezért történelmi fontosságúnak tekinthető, hiszen ez volt az első alkalom, amikor nemcsak kísérleti jelleggel, hanem tényleges áruszállításban teljesített az önvezető rendszer. A szakemberek szerint azonban a fejlődés hamarosan exponenciális léptékben fog gyorsulni, és 2020-ra elérjük azt a pontot, amikortól az emberi munkaerő elveszíti versenyképességét a logisztikai feladatokban – így a közúti áruszállításban is. Mint a Roland Berger tanácsadócég egy korábbi tanulmányából kiderül, jelenleg az egy egységre kiépített robotizációs megoldások bekerülési költsége 100 ezer, és 110 ezer euró között mozog Nyugat-Európában. Egy robot üzemeltetése körülbelül 18-20 eurót tesz ki óránként, míg az emberi munkaerő költsége nagyjából 14-15 euró/óra. Hosszú távon azonban termelékenység, illetve a robotok élettartamának növekedése és a berendezések árának csökkenése lesznek a fő érvek a robotizáció mellett, míg a humán munkaerő költsége viszont várhatóan növekedni fog. A tanulmány előrejelzése szerint 2020-ra a piaci költségek 100 000 euró alá süllyednek, köszönhetően az iparág agilis startup cégeinek, amelyek költséghatékony megoldásokra törekednek.
Mindez persze nem jelenti az emberi munkaerő teljes kiváltását: az Uber önvezető kamionja is „csak” az út négyötödét teszi meg önállóan, ugyanis egy emberi sofőr irányította a kamiont Colorado Spring utcáin, mivel az emberi elme még mindig hatékonyabban reagál a váratlan, gyors döntést kívánó közlekedési helyzetekre, mint bármelyik szoftver. Hasonlóan a közúti fuvarozáshoz, a logisztikai ágazat más területein, így a csomagolásban, rakodásban vagy raktározásban sem lehet egyik pillanatról a másikra robotokra váltani, hiszen még a lehető legteljesebben automatizált rendszerek is állandó emberi felügyeletet igényelnek.
(Piac és Profit)

A járműgyártás a feldolgozóiparon belül is a gazdaságpolitika egyik legfontosabb ágazatává vált: a kecskeméti Mercedes-gyár beüzemelése, az Audi újabb beruházásainak megvalósítása, valamint az Opel termelésének felfutása az elmúlt 2-3 évben további jelentős lökést adott az ágazat fejlődésének, amely ez idő alatt mintegy 40 százalékkal bővítette termelési volumenét. A válság előtti szinthez képest ez nem kevesebb, mint 70 százalékos növekedést jelent. A teljes feldolgozóipar ugyanebben az időszakban összességében 14 százalékkal bővült, vagyis a járműgyártás nélkül ez a terület még mindig csak a válságot megelőző szintet produkálná.
A járműgyártás kibocsátása 2015-ben elérte a 7 100 milliárd forintot, miközben a szektorban alkalmazott munkaerő létszáma átlépte a 80 ezer főt. Az export részesedése az árbevételből tavaly 93 százalék volt, ami jóval meghaladja a teljes hazai feldolgozóipar 75 százalékos exportarányát. A szektorban összesen közel 300 cég működik, közülük a legnagyobb 50 állítja elő a hozzáadott érték 93 százalékát.
A járműgyártás közvetlen hozzájárulása a magyar GDP-hez immár elérte a 4,3 százalékot. A 3,8 milliárd euró közvetlen hatáson felül a közvetett és indukált hatásokat is figyelembe véve a teljes súlya eléri a 6,2 milliárd eurót. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy nincs-e túlzottan kiszolgáltatva a magyar gazdaság ennek az egy ágazatnak, különösen tekintettel arra, hogy a járműgyártás az átlagosnál érzékenyebben reagál a gazdasági környezet változásaira.
"A kibocsátás járműgyártással összefüggő hányadát tekintve Csehország és Szlovákia igen magas szintjéhez állunk közelebb. Ha azonban a GDP (hozzáadott érték) és a foglalkoztatottság arányait vizsgáljuk, sokkal inkább a lengyel, román vagy szlovén szinteket jelentő középmezőnybe tartozunk. Vagyis egyelőre nem beszélhetünk arról, hogy a magyar gazdaság extrém módon függene a járműipari szektortól." - jelentette ki Romhányi Balázs.
(Portfólió)

Ezt Fazekas Sándor agrárminiszter mondta a tejágazat piaci helyzetének áttekintésére és rendezésére összehívott szakmai fórumot követően. A minisztérium tájékoztatása szerint a tejágazat a magyar mezőgazdaság meghatározó ágazata, a tárca számára kiemelt fontosságú. Szintén fontos az FM számára, hogy a belföldi tulajdonban levő ágazat Magyarországon, magyar munkaerő közreműködésével továbbra is egészséges és jó minőségű tej- és tejtermékekkel lássa el a hazai lakosságot – szögezte le Fazekas Sándor.

A szaktárca a szarvasmarhatartást és a tejágazatot továbbra is stratégiai ágazatnak tekinti, a piaci viszonyok rendezésében a termelők pártján áll. A kormányzat az utóbbi években az ágazatnak rekordnagyságú, több milliárd forintra rúgó támogatást adott, a termelők piaci alkupozícióinak erősítéséhez és érvényesítéséhez továbbra is maximális erkölcsi támogatást nyújt – mondta a szakminiszter.

A tanácskozáson szintén résztvevő Czerván György államtitkár elmondta: kiemelt agrárkormányzati cél, hogy a piaci helyzet konszolidációját követően a termelés növekedjen, a magyar tej és tejtermékek pozíciója a hazai és külpiacokon egyaránt erősödjön.

A minisztérium szerint a tejpiacon az utóbbi fél évben biztató folyamatok mutatkoznak, ugyanakkor a felvásárlási árak csak lassan növekednek. Célkitűzés, hogy a termelőknek, feldolgozóknak és a kereskedőknek is méltányos jövedelmet termeljen az ágazat, ezért javasolja a szaktárca az önszabályozási eszközök alkalmazását – tartalmazza a közlemény.
(Agroinform)

Az intézet felmérése alapján bár a negyedik negyedévben több embert vesznek fel, mint amennyit elbocsátanak, azonban a nettó foglalkoztatás 22-re csökken az előző negyedéves 27-ről. A CIPD szerint továbbá a bérek reálértéke valószínűleg csökkenni fog jövőre, mivel a munkáltatók kisebb mértékben kívánják emelni a fizetéseket, mint ahogy az infláció nő.

„A jelentés rámutat arra, hogy az Egyesült Királyság gazdaságának bizonyos mértékű ellenszéllel kell szembenéznie azután, hogy eldöntötték: elhagyják az Európai Uniót” – nyilatkozta Gerwyn Davies, a CIPD munkaerő-piaci elemzője. „A fizetési elvárások már eleve gyengék, és ahogy az infláció egyre emelkedik, a következő időszakban a reálbérek alacsony vagy negatív növekedésével lehet számolni” – tette hozzá.

Eddig a brit munkaerőpiac és a tágabb értelemben vett gazdaság nagyrészt túlélte a népszavazás eredménye által kiváltott kezdeti sokkot. Ám a közgazdászok további lassulásra számítanak a fogyasztói árindex növekedésében azután, hogy megkezdik a kilépési tárgyalásokat. Theresa May miniszterelnök kijelentései aggodalomra adnak okot, hogy a szigetország exportcégei számára vajon mennyi hozzáférést engedélyez majd a kormány az EU egységes piacához.

A CIPD felmérése azt mutatja: a munkáltatókat az is aggasztja, hogy tudnak-e majd munkaerőt felvenni az EU-ból. A brit cégek mindössze 6 százaléka támogatja az ún. „hard” Brexitet, vagyis azt az elképzelést, hogy Nagy-Britannia ne csak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról és a vámunióból is vonuljon ki, és ami egyúttal megakadályozná a munkaerő szabad áramlását is a blokkból.
(Kitekintő.hu)

„Az Eckerle cégcsoport 30 millió eurós éves forgalmat bonyolító kiskőrösi üzeme jelenleg több mint 300 munkavállalót foglalkoztat. Az Automotive üzletágban 186, az Industrie üzletágban pedig 115 fő dolgozik, amiből a fejlesztési területeken 40 mérnököt, valamint 40 fő szakképzett munkaerőt alkalmazunk” – nyilatkozta Hubina Péter, a cégcsoport európai automatizálási vezetője. Elmondta továbbá, hogy munkaerő-utánpótlásuk egy részét duális szakképzésben részt vevő gyakornokokkal, valamint az új és jelenlegi munkavállalók képzésével tervezik megoldani. Jelenleg is több munkakörbe keresik a megfelelő munkatársakat, egyes pozíciók esetében pedig a cég akár nemzetközi karrierlehetőséget is biztosít. Emellett az Eckerle fontosnak tartja, hogy stabil, kiszámíthatóan működő és megbízható munkahelyként tekintsenek a cégre a régióban, ahova az emberek örömmel járnak dolgozni.

A vállalat kiskőrösi telephelyén 1991-ben a szénkefegyártással megkezdődött az Eckerle magyarországi működése. Néhány évvel később automatizálással, valamint CNC megmunkálással bővült az üzemi termelés. Az Eckerle Magyarország 2000 óta a műanyagtechnológiában és a stancolt alkatrészek gyártásában is kiemelt minőségű termékkínálattal rendelkezik, tevékenységeit pedig külön Automotive és Industrie üzletágakkal képviseli. Az idén 25 éves, 300 főt foglalkoztató kiskőrösi üzem mellett ma már Bólyon, Császártöltésen és Zalaegerszegen is működnek gyáregységek. A magyarországi telephelyeken így összesen 1200 fő dolgozik, amivel az Eckerle cégcsoport nemzetközi munkavállalói létszámának több mint egyharmadát hazánkban foglalkoztatják.

Az Eckerle Gruppe jelenleg öt ország, közel 3600 dolgozója számára biztosít álláslehetőséget gyáregységeiben. Tevékenysége kiterjed szénkeferendszerek-, műanyag alkatrészek tervezésére és gyártására, gyártósorok fejlesztésére, CNC megmunkálásra, valamint ezek értékesítésére. A tavalyi évben a cégcsoport 207 millió eurós teljes árbevétele 160 millió darab termék értékesítésével párosult. Ez Magyarországon megközelítőleg 500 millió darab alkatrész feldolgozását jelentette, így a cég büszkén mondhatja el, hogy 60%-os eséllyel találkozhatunk termékeivel a világ bármely új gépjárművének műszaki megoldásaiban.
(Baon.hu )

A generalista módú szakemberek képzése kell, hogy az alap legyen, vagyis a munkatársaknak olyan általános ismeretekkel kell bírniuk, amellyel az ügyek elvégzése elképzelhetetlen – mondta Emődi Ferencné. Mint azt az Oroszlányi Járási Hivatal vezetője elmondta, az itt dolgozók a közigazgatás motorja, s a generalisták és specialisták együttes munkája kell, hogy megjelenjen a hivatalban. „Mivel a kormányablakban a kollégák egy légtérben dolgoznak, így ki tudják segíteni egymást.”

„Nagy gondokkal küzdünk a jogi végzettségű kollégák hivatalhoz való odacsábításával” – mondta J. Nagy Éva. Ehhez véleménye szerint erősíteni kellene a gyakornoki képzéseket, hiszen így lehetne a fiatal munkaerőt odacsábítani. Emellett nehéz akollégák utánpótlása.

Naponta mintegy 23 ezer ember jár el Komárom-Esztergom Megyéből a közigazgatási határon kívülre dolgozni, miközben a helyi vállalatok munkaerő-hiánnyal küzdenek. Ezen a helyzeten próbál segíteni a kormányhivatal munkaerő-közvetítő szolgáltatásával. Mint azt J.Nagy Éva elmondta, a megyében lévő vállalatokhoz nemcsak kétkezi munkásra, de felsőfokú végzettségűekre is szükség lenne. Ezért nemcsak az álláskeresőknek, de az olyan állással rendelkezőknek is kínálnak lehetőségeket, akik eljárnak a megyéből dolgozni, de megfelelő ajánlat esetén szívesen dolgoznának a lakóhelyükhöz közelebb.

Emellett az ipari parkok igényeinek felmérését követően képzésekkel, átképzésekkel segítenek azon inaktív rétegeknek, akik jó ideje nem dolgoznak. Ezekre az oktatásokra a járási foglalkoztatási osztályon keresztül lehet jelentkezni – mondta a hivatalvezető.
(OrientPress )

A járműgyártás a feldolgozóiparon belül is a gazdaságpolitika egyik legfontosabb ágazatává vált: a kecskeméti Mercedes-gyár beüzemelése, az Audi újabb beruházásainak megvalósítása, valamint az Opel termelésének felfutása az elmúlt 2-3 évben további jelentős lökést adott az ágazat fejlődésének, amely ez idő alatt mintegy 40 százalékkal bővítette termelési volumenét. A válság előtti szinthez képest ez nem kevesebb, mint 70 százalékos növekedést jelent. A teljes feldolgozóipar ugyanebben az időszakban összességében 14 százalékkal bővült, vagyis a járműgyártás nélkül ez a terület még mindig csak a válságot megelőző szintet produkálná.

A járműgyártó cégek közül a hozzáadott érték szempontjából a kisebbek kevesebbet fizetnek a munkavállalóiknak. Ebben a körben a külföldi tulajdonban lévők átlagos bruttó bére 221 ezer, míg a hazai tulajdonúaké 195 ezer forint. Előbbi 11, az utóbbi 21 százalékkal marad el a 248 ezer forintos átlagbérszinttől. Ezzel azonban nem mutatnak lényeges lemaradást a környező országokban működő, hasonló termelékenységű külföldi versenytársaiktól.

A hozzáadott érték szerint legnagyobb 50 cég átlagosan bruttó 354 ezer forintot ad havonta dolgozóinak, ami a magyar viszonyok között kedvezőbb adat, de az ő termelékenységüket figyelembe véve legalább 30 százalékkal marad el a környező országokban mért szintektől. Ha a nettó béreket vizsgáljuk, a munkabért terhelő hazai közterhek kiemelkedő mértéke miatt ez a lemaradás már a 40 százalékot is meghaladja - olvasható a KFIB elemzésében.

A munkáltatói járulékkulcs csökkentése ezzel szemben lehetőséget adna arra, hogy azokban az állásokban, ahol ezt a munkaerő-piaci kereslet és kínálat viszonyai szükségessé teszik, emelkedni tudjon a szerződés szerinti bruttó bér anélkül, hogy ez veszélyeztetné az adott cég versenyképességét.

Ahol pedig nyílt vagy közmunkában elrejtett túlkínálat van munkaerőből, ott a munkaerő költségének csökkentésével élénkíthetné a keresletet.

Hosszabb távon elsősorban az oktatási rendszerben kezelhetőek a munkaerőpiac strukturális problémái.
(Napi.hu)