Munkaügyi Tudástár

Összességében az ÉVOSZ 1850 milliárd forint körül várja a 2016-os építési-szerelési tevékenység értékét. A válaszadók megrendelés-állományának összetételéről elmondható, hogy a tavalyihoz képest jelentősen megcsappant a közbeszerzésből származó megrendelés. Az uniós forrásból finanszírozott munkák jelentős részének 2015. év végi befejezését követően, lényegesen kisebb értékben kaptak közmegrendeléseket.
Szerződésállományuk volumene a korábbi időszakhoz képest ugyan nőtt, de összértékben még mindig alacsony, a viszonylag nagy volumennövekedést az alacsony bázisértékek okozzák. A cégek várakozásai szerint az év hátralévő részében a megkötött új szerződések száma tovább fog növekedni.
A lakások építéséhez rendelkezésre álló szakembergárdát akkor tudják a cégek hatékonyan munkába állítani, ha nettó 250-300 ezer forintos fizetéseket tudnának a dolgozóiknak biztosítani a jelenlegi havi 150-200 ezer forint helyett, mely évek óta a versenyszféra országos átlaga alatt van. Csak így lehet az építőiparban meglévő jelentős munkaerő-kivándorlást megállítani, a szakmunkásokat visszaterelni a hazai munkaerőpiacra - írja az ÉVOSZ a vállalkozók megkérdezése alapján.
A vállalkozások a bérek emelése nélkül nem tudják teljesíteni az újonnan kötendő 1,5-2 éves átfutású szerződéseket, melyekre 2016-ban az engedélyeket megkérték, az egyszerű bejelentéseket megtették. A válaszadók ezen a területen részben megtették a kezdő lépéseket, átlagosan 6 százalékkal növelték a bruttó béreket 2016. év első felében.
A lakásállomány megújításához többek között az energetikai felújítások is elengedhetetlenek, melyhez szükséges lenne a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban minél több európai uniós forrás felhasználása. Kulcskérdés a kivitelezői kapacitás mennyiségének és minőségének a biztosítása, amelynek hiánya korlátja lehet - akár már rövidtávon is - a lakásépítésnek. Ez mindenképpen komoly kreativitást, hatékonysági javulást igényel a vállalkozói oldalról.
(Napi)

A gyárigazgató előadásából kiderült: az eltérések megnyilvánulhatnak egyebek mellett a változásokhoz, a folyamatos tanuláshoz viszonyulásban, a karrierépítésben, vezetőkkel, illetve a munkakörnyezettel szembeni elvárásokban. Mert a Y generáció most 20–35 éves korú tagjainak, mint értékes munkavállalóknak a megtartásához a menedzsmentnek alapos ismerettel kell rendelkeznie erről a korosztályról. Például azzal, hogy ők „online élnek”, számukra legfontosabb digitális tudást már nem az előző generációtól, hanem saját maguktól, kortársaiktól szerzik meg. Fontos számukra a munka, ám a magánélet nem különben. Egyre több autonómiát szeretnének a munkában, így csak ennek biztosításával foghatók meg.A Michelin sok energiát fektet a nála dolgozó emberek fejlesztésébe, ami pozitív hatással volt a termelésre is. Sikerült elérni, hogy a fizikai dolgozóik döntésképessé tételével gyorsabban tudnak reagálni a felmerülő problémákra, alacsonyabb lett a munkaerő-fluktuáció, mindez végül a cég eredményességében kamatozik – mondta dr. Nemes Attila, a Michelin nyíregyházi gyárigazgatója.Manapság a munkaerő a hazai vállalkozások legnagyobb gondja – mondta zárszavában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Pekó László emlékeztetett rá, hogy a külföldön munkát vállalt félmillió aktív magyar (zömmel szakmunkás és mérnök) hiányzik itthonról. A közfoglalkoztatás intézménye kellett, de az így foglalkoztatott mintegy 300 ezer ember munkájának hatékonysága mára erősen megkérdőjeleződött. Vissza kell terelni őket a versenyszférába, de nagy kérdés, tudnak-e dolgozni napi 8 órát egy gyártószalag mellett, vagy a kereskedelemben. Ami a béremelést illeti, természetesen indokolt volt, de negatív következményekkel is járhat – vélekedett az elnök.A kis- és középvállalkozások (kkv) képviseletére felesküdött Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) nem igen sikerült tagsága érdekeit keresztülvinnie a bértárgyalásokon – ismerte be a TOP 100 rendezvényen a VOSZ megyei elnöke. Czomba Csaba hangsúlyozta: a szövetség csupán a 10 százalékos minimálbér és a 20 százalékos garantált bérminimum emelésbe akart belemenni. Az ettől jóval magasabbal egyet nem értve, mégis aláírta tegnap a megállapodást, mert nem akarta cserben hagyni a 900 ezer minimálbéres munkavállalót. Ugyanakkor erősen tartanak attól, hogy nagyon sok céget a kkv szektorban hátrányosan érint ez az előírás, ami nettó 20 százalékos béremelést jelent. – Az kétséges, hogy a vállalkozások érvényesíteni tudnak ezt majd az áraikban – tette hozzá a megyei elnök.
(Szon.hu)

Ma már az ipari bővülés legnagyobb akadálya a munkaerő hiánya, és a helyzet csak akkor javul, ha végre elindul egy bérlakásépítési program az olyan ipari városokban, mint Győr, Székesfehérvár vagy Kecskemét – fogalmaztak szociológusok és gazdasági vezetők is a Habitat for Humanity és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) tegnapi tanácskozásán.

A jelenleg 1200 embert foglalkoztató Nemak Győr Aluminiumöntőde Kft. munkatársa például hangsúlyozta, az összes munkaerőtartalék elfogyott a környéken, és már most is csak úgy tudják fenntartani a termelést, ha a bérelt dolgozóknak a régi munkatársakéval azonos bért kínálnak, hozzá pedig lakhatási támogatást. Amikor azonban a jól dolgozókat át akarják venni hosszú távra, ők inkább továbbállnak, mert a bér mellé ekkor már nem tudnak lakásmegoldást kínálni nekik.

Szilasi Tamás emlékeztetett, a kormány stratégiai megállapodás kötött a fémipari céggel és a szintén Győrben működő Audival is, de a szerződésnek azt a részét, hogy az állam támogatja a nagyvállalatok bérlakás- vagy munkásszálló-építési terveit, a jelek szerint azonnal el is felejtette. Egy éve hiába érdeklődnek a minisztériumokban, választ nem kapnak, pedig nagyon is konkrétan megállapodtak 300 lakás felépítésében.

Valójában politikai elköteleződés kellene ebben a kérdésben, mert mindenképpen kiszámíthatóbb lakásviszonyokat kell teremteni az országban, ha a gazdasági teljesítmény javítását akarjuk elérni. A hozzászólók egységesen gondolkodtak abban is, hogy a közvéleménynek meg kell ismernie a megoldási lehetőségeket, mert a mostani kabinet csak társadalmi nyomásra lesz hajlandó komolyan átgondolni a lakástámogatások rendszerének átalakítását.
(Népszava)

Bármennyire is élvezzük a technológia vívmányait, és hiába tudjuk, hogy a jövő a digitális megoldásokban keresendő, folyamatosan küszködnünk kell az IT-szektort sújtó munkaerőhiánnyal, amely nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát sújtja ‒ írja a Világgazdaság.A helyzet különös sajátossága, hogy épp egy olyan korszakban kell erre a bosszantó megállapításra jutnunk, amelyet gyakorlatilag minden szinten áthatnak a digitális technológia nyújtotta innovatív lehetőségek és megoldások. Egész egyszerűen dúskálnunk kellene a fiatal és tehetséges informatikusokban, akik ebben az egyre csak digitalizálódó világban képzelik el a jövőjüket, hiszen a körülmények adottak, ám mégis az a helyzet, hogy csak Magyarországon körülbelül 20-25 ezer fős hiánnyal kell számolnunk ebben a szektorban. Ha pedig körülnézünk a világban, sajnos máshol sem túl biztatók a körülmények. Az az ellentmondásos helyzet állt elő, hogy bár világunk egyre inkább digitalizálódik, egyre nehezebb olyanokat találni, akik aktív részesei lehetnek ennek a folyamatnak.Az informatikai életpálya sokak számára egy megfoghatatlan, túlságosan elméleti világ képét mutatja, ami bár távol áll a valóságtól, mégiscsak riasztóan hat a fiatalság számára. Teljes joggal. Ennek a dezinformáltságnak az oka elsősorban a hiányos oktatásban, illetve a társadalom látszólagos közönyében keresendő, ám e két tényező szorosan összefügg. Ezzel egy időben folyamatosan számolnunk kell a munkaerő elszivárgásával is, ami szintén nehezíti az IT-szektort abban, hogy fenntarthatóan működjön. Az utóbbi kérdéskör megoldása viszont már nem az oktatásban, hanem a gazdaságban, illetve a megfelelő szakmai környezet kialakításában keresendő, ami elsősorban a cégek és nagyvállalatok területe.Nekünk viszont ma kell lefektetnünk azokat az alapokat, amelyekre a jövő generációja magabiztosan építhet az elkövetkezendő időkben. Arra kell hát bátorítanunk a gyermekeinket, hogy engedjenek a kíváncsiságuknak, és járjanak nyitott szemmel. Nem ismerhetjük fel helyettük azokat a lehetőségeket, amelyek előttük állnak. Éppen ezért törekszünk arra, hogy az egyetemekkel, főiskolákkal és a középiskolákkal együttműködve segítsük a tehetségek gondozását, és hogy megismertessük az informatika világát azokkal a fiatalokkal, akiknek izgalmas lehet ez az életpálya. A minőségi oktatás azonban nem elég: csupán egy apró lépés, hiszen a jövő ígérete és az értékes szaktudás képtelen megoldani a munkaerőhiány teljes problémáját. Ezért van nagy felelősségük a vállalatoknak: olyan munkahelyeket kell teremteniük, amelyek egyrészt vonzó életpályát és kihívásokat kínálnak a fiatal informatikusgenerációnak, másrészt pedig nemzetközi szinten is versenyképes lehetőségnek bizonyulnak.
(OrientPress)

A SZÉCHENYI 2020 program támogatásával megvalósuló GINOP-5.3.1 projekt célkitűzése, hogy hazánkban közel 800 kkv-nál mérje fel – cégre szabottan – a különféle rugalmas foglalkoztatási formák bevezetési lehetőségeit és feltételeit. A 2,007 milliárd forintból, európai uniós támogatás segítségével megvalósuló program kétkörös: az első körben, az e pályázaton nyertes szervezetfejlesztők munkája eredményeként, azok az átvilágítási jegyzőkönyvek és átszervezési tervek készülnek el, amelyek egyéni útmutatóul szolgálnak a vállalati foglalkoztatási reformokhoz. A második körben (GINOP-5.3.2) – az első fázis (GINOP-5.3.1) folytatásaképpen – az „átvilágításon” átesett cégek pályázhatnak az intézkedések végrehajtására.A pályázat nem csupán azt a jelentős számú hazai kkv vezetőt érinti, akiket a rugalmas munkaszervezésnek és a munka és magánélet összehangolásának jó megoldásai érdeklik, de azt a közel 27 ezer munkavállalót is, akik ezeknél a vállalkozásoknál dolgoznak, vagy dolgozhatnak a jövőben. A tapasztalatok szerint a sok szakmában munkaerőhiánnyal küzdő profitorientált szervezetek egyre nyitottabban állnak azokhoz a foglalkoztatási formákhoz, amelyek áttételesen bár, de munkaerő problémáik egy részére válaszolni képesek. A piaci rugalmasságot, alkalmazkodóképességet támogató munkahelyi megoldások ugyanis közvetetten segítenek leküzdeni a munkaerőhiányt is: a már munkaerőpiacon lévő csoportok mellett olyan inaktív rétegek számára adnak esélyt a munkaerő-piaci belépésre, amelyek – ezek hiányában – távol maradnának a munkavállalástól. Jellemzően ebbe a csoportba sorolhatók a kisgyermekes szülők, a nyugdíjasok vagy a megváltozott munkaképességűek, de bizony a munkanélkülieknek, vagy átképzésben résztvevőknek is jobb kilátásokat teremthet a részmunkaidős, kötetlen munkaidejű vagy törzsidős-peremidős rendszerek elterjesztése.A pályázat első körében 11, a rugalmas foglalkoztatás bevezetésében már tapasztalattal rendelkező szervezetfejlesztő konzorcium vagy szervezet nyert: 2016. január óta ezek kaptak felhatalmazást a kkv-k átvilágítására. Az utóbbi tevékenység hátterét jelentő egységes szakmai módszertan és végrehajtási terv nem csupán az első kör munkájának minőségbiztosításaként szolgál, de egyben az adatok egységes feldolgozását, elemzését és az eredmények kiértékelését is lehetővé teszi.
(Piac és Profit)

Megfelelőbb időpontot aligha választhatott az NMIKK arra, hogy megrendezze csütörtökön a konjunktúra fórumát, hiszen ugyancsak tegnap tartották meg első alkalommal a Magyar export napját. Az eddigi adatok alapján, várhatóan a hazai gazdaságtörténet legmagasabb exportszámait tudja felmutatni idén a gazdaság. Ez már azért is jelentős, mert mint ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az NMIKK rendezvényén elmondta, a magyar export GDP-hez viszonyított aránya 89 százalék volt idén az első fél évben, ezzel a növekedés mértékét tekintve világ 35. exportőrévé váltunk.Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország vegyes kamarájának képviselőitől megtudtuk, hogy elégedettek a saját külgazdasági eredményeikkel, ami Magyarország számára sem közömbös, bár - mint elmondták - ezt a kijelentést a magyarországi Mercedes sztrájkjának árnyékában tették. Ez is figyelmeztető jel, hiszen mint ahogy a fórumon elhangzott: ha a munkavállaló elégedetlen a jövedelmével, felkerekedik, s akár 200 kilométerrel arrább már magasabb bért kaphat.Feltehetően ezt ismerte fel a magyar kormány is, mert mint ahogy azt Szijjártó Péter bejelentette: változtatnak a hazai befektetési támogatások eddigi rendszerén. Mostanáig az új munkahelyek megteremtését díjazták. A jövőben elegendő lesz a munkaerő megtartása, a fókuszba a technológiai fejlesztés kerül, a vissza nem térítendő támogatás ez után jár majd. (Arra azonban nem derült fény, hogy miképpen képzelik el ennek a mérését.) Abban a tekintetben is finomítanak az új munkahelyek létesítésének elszámolásánál, hogy eddig csak az aktuális növekményt vették számításba, ez úgy módosul, hogy a teljes, valóságos - vagyis a már meglévővel együtt számításba vett - létszám számít majd.Az MNB is új szlogen mentén kívánja ösztönözni - az alaptevékenységétől egyébként idegen - gazdasági növekedést. Bár a konjunktúra fórum résztvevői Matolcsy György jegybankelnököt várták előadóként, ezúttal be kellett érniük Virágh Barnabás ügyvezető igazgatóval. Azt már senki sem vette komolyan, hogy a világ elismeri az unortodox jegybanki politikát, azt azonban megnyugvással fogadták a résztvevők, hogy Magyarországon nem lesz negatív alapkamat, a 0,9 százalékra tartósan berendezkedhetünk. Az újdonság pedig az, hogy a "magas nyomású" gazdaság elérésére törekszünk. A homályos fogalom mögött a robotika széles körű elterjedését, a közlekedésben az elektromos hajtást lehet sejteni, vagyis a negyedik ipari forradalmat. Mindezt már jövőre is közel 3 százalékos GDP növekedéssel kívánják elérni. Az NMIKK szerint ez is kevés lesz.
(Népszava)

A minimálbér-emelésnek ugyanis számos munkavállaló látja kárát – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Angyal József okleveles adószakértő. – Csak a szakképzetlen munkaerő jár egyértelműen jól az emeléssel, a segédmunkások bére lesz nagyobb, a képzett, tanult munkaerő továbbra is külföldre fog menni. Egyszerű példával élve: ha a műtőkocsit toló fiú fizetése magasabb lesz, attól még a szakorvos nem marad Magyarországon – hangsúlyozta Angyal József, aki szerint ez a döntés valójában jelentősen rontja hazánk versenyképességét.De nem járnak jól azok sem, akik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapján kapják a fizetésüket: néhány ezer forinttal kevesebbet kapnak majd az új rendszerben, mert a személyi jövedelemadójukat (szja) a megemelt minimálbérből vonják le. Az ekho szerint adózók száma több tízezerre tehető, ők leginkább újságírók, színészek, művészek, sportolók.Angyal József szerint a garantált bérminimum emelése a nem a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerint adózó egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozásban személyesen közreműködőket hozza majd lehetetlen helyzetbe. Ők jelenleg valamivel több mint 68 ezer forint járulékot fizetnek akkor is, ha egyetlen forint jövedelmet sem vesznek ki a vállalkozásból, ezért rengetegen mehetnek tönkre.Mindezeket a problémákat a munkáltatói érdekképviseletek már korábban is jelezték a kormánynak. Úgy látják ugyanis, a drasztikus béremeléseket a versenyképességük jelentős romlása nélkül nehezen tudják kigazdálkodni. Végül azért kedden beálltak a kormányzati javaslat mögé. Az okleveles adószakértő mást javasolna: szerinte a járulékokat egységesen 15 százalékkal kellene csökkenteni minden területen, a családi járulékkedvezményt pedig meg kellene szüntetni, mert az negatív adó. Így lehetne mérsékelni az szja-t is, s ezután lehetne valódi béremelésről beszélni.Másképpen ítéli meg az egyezséget Varga Mihály: a nemzetgazdasági miniszter kijelentette, a munkáltatói járulékok jelentős csökkentése mellett jövőre a vállalkozások egységes, 9 százalékos társasági adójával az Európai Unió élvonalába kerül az ország, ezzel erősödik versenyképessége.

(MNO)

Olyan biztosítási termékeket kínálunk a munkáltatóknak, amelyeket adó- és járulékmentesen adhatnak munkavállalóik számára, és amelyek jelentős értéket biztosítanak a dolgozóknak. Így ezek a speciális juttatások versenyelőnyt jelentenek a munkaerő megtartásában. Az a munkáltató, amelyik beszáll a programba, éves szinten háromszáz–négyszázezer forint értékű juttatást tud adni a kollégáinak, akik akár több tízmillió forint értékű biztosítást tudnak igénybe venni. A program előnye, hogy a biztosítási termékeknek köszönhetően a juttatások csak töredékükbe kerülnek a munkáltatóknak – mutat rá Füzesi Tibor.Az ENSURE Egészségprogram egyik fontos pillére az egészségbiztosítás. A cégvezetők közül sokan rácsodálkoznak, amikor kiderül, hogy az egészségbiztosítási konstrukciók akár már havi négy-ötezer forint ráfordítással megvásárolhatók, mégis szinte teljes körű privát egészségügyi ellátást tudnak biztosítani dolgozóik részére ezekkel a termékekkel. Ráadásul miközben a biztosításoknak köszönhetően a munkavállalók minőségi ellátáshoz jutnak, a munkáltató számára is hasznos a juttatás, hiszen az ellátási folyamat lerövidítése révén kevesebb időre esik ki a munkából a dolgozó. Emellett az egészségbiztosításnak a szűrővizsgálatok révén egészségmegőrző szerepe is van, így megelőzhetőek, illetve kiszűrhetőek a komolyabb megbetegedések.Az egészségprogram része a csoportos kockázati életbiztosítás is, amely konstrukció a legnehezebb pillanatokban nyújt segítséget a munkavállalóknak és családtagjaiknak, ezzel is bizonyítva számukra azt, hogy munkáltatójuk az anyagi juttatásokon túl is kifejezi a megbecsülését. Rengeteg olyan család él Magyarországon, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy havonta nyolc–tízezer forintot fizessenek ki életbiztosításra még a családfenntartó, kereső édesapára vagy édesanyára sem. A vállalatvezetők viszont jelentős értéket tudnak biztosítani a családoknak, hiszen adó- és járulékmentesen akár évi öt–nyolcezer forintért három–ötmillió forintos életbiztosítási összegeket vehetnek a csoportos életbiztosítási keretek között.Az elmúlt időben ezekre a biztosítási termékekre volt a legintenzívebb érdeklődés a vállalatvezetők részéről, hiszen az egyik legfontosabb feladatukat – a jó munkaerő megtartását – segítik speciális tulajdonságaik révén – mutat rá az idén tízéves magyar magántulajdonban lévő vállalat ügyvezetője. – Büszke vagyok rá, hogy már a legnagyobb tanácsadó cégek között jegyeznek bennünket, de még nagyobb öröm számunkra, hogy elégedett ügyfeleink száma évről évre jelentősen növekszik.
(Piac és Profit)

Magyarországon a tavalyi évben közel kétszer annyian vonultak nyugdíjba, mint ahányan beléptek a munkaerőpiacra. Az alacsony reprodukciós ráta és a nagymértékű kivándorlás egyre súlyosabb helyzetbe hozza a magyar munkaadókat. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a hazai munkakeresők majdnem fele nem rendelkezik semmilyen szakképesítéssel, ezáltal a magánszektor munkaerőpiacára nehezen integrálhatók. Ezzel párhuzamosan a betöltetlen álláshelyek száma kifejezetten magas: becsléseink szerint 100-200 ezer közötti üres pozíció lehet a versenyszférában, melyek közül sokat meg sem hirdetnek a munkaadók, mivel tudják, hogy nem találnának megfelelő szakembert az adott feladatra. A szakképzett, illetve a felsőoktatásban diplomát szerző fiatalok a jobb megélhetési körülmények reményében jelentős arányban vállalnak munkát külföldön, ennek következtében űr keletkezik az itthoni munkaerőpiacon.A munkaerőhiány felszámolására azonnali megoldásokat kell keresni a gazdasági stabilitás fenntartásának érdekében. A reálbérek emelése a munkavállaló számára épp olyan fontos, mint az adóterhek csökkentése a munkáltató részére. A munkáltatói járulékok mérséklése lényegi eleme a foglalkoztatási problémák kezelésének, ezt felismerve a nemzetgazdasági tárca már kidolgozott egy járulékcsökkentési javaslatot. Megvalósítandó célkitűzésként tartjuk számon a közfoglalkoztatottak számának csökkentését és a versenyszférába való áthelyezésüket, azonban az érintettek számára oktatási és lakhatási lehetőségeket kell biztosítani, amelyekkel a szakképzett munkaerő létszámának és az országon belüli mobilitásnak a növekedését kívánjuk elérni. A munkaerőhiány és a munkanélküliség különböző módon érinti az ország egyes régióit: a legsúlyosabb hiányban a gazdaságilag fejlettebb területek, mint például a Nyugat-Dunántúl, Budapest és környéke szenvednek, míg az északi és alföldi régióban még mindig a munkanélküliség jelenti az igazi problémát. A potenciális munkavállalók országon belüli mobilitásának javítása enyhíthetné a kialakult helyzetet.

A javaslatcsomag pontjai egy komplex egységet alkotnak, ennek értelmében az akciók együttes alkalmazása hozhat érdemi javulást a kialakult helyzetben. Tehát valamennyi rövid és hosszabb távú javaslat alkalmazását szükségesnek tartjuk annak érdekében, hogy a munkaerő-kínálat és -kereslet egyensúlyba kerüljön. A minőségi munkaerő biztosításával az ország nemzetközi versenyképessége is javul.
(Világgazdaság)

A kutató elmondta: ugyan még csak kevés idő telt el a migrációs hullám kezdete óta, de bizonyos óvatos állítások már most is megfogalmazhatóak. Az első tapasztalatok nem kedvezőek például a migránsok munkaerő-piaci integrációjával kapcsolatban.
Problémákat okoz az alacsony képzettségi szint, a kulturális különbségek, a munkatapasztalat hiánya, valamint az, hogy a befogadó országok oktatási rendszere eltér a származási országétól – tette hozzá.
“Tehát itt annyi akadály van, ami ilyen létszámnál, ilyen rövid idő alatt igenis komoly terheket ró a fogadó országokra” – hangsúlyozta.
(Hirado.hu)