Munkaügyi Tudástár

A genfi székhelyű intézmény összesítése szerint 35 ország esetében állnak rendelkezésre az első negyedéves reálbéradatok, s ezek felében csökkenés volt megfigyelhető 2008-hoz képest. A többi országban zömében is gyakorlatilag stagnálást mértek, érdemi reálbér-emelkedés csak néhány államban volt.

Mint ismert: Magyarországon a január–augusztusi időszakban a versenyszférában gyakorlatilag stagnáltak a reálbérek (0,3 százalékos növekedést regisztrált a KSH). A költségvetési szférában viszont meredeken zuhantak – éves szinten 7,9 százalékkal –, ez elsősorban a 13. havi fizetés eltörlésére vezethető vissza. Nemzetgazdasági átlagban így 2,1 százalékos volt a reálbércsökkenés. Hasonlé adatokat mértek az ILO-összevetésben szereplő január–márciusi időszakban is.
(Világgazdaság)

Az 1997 éta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történt visszaélések miatt jövő januártól egyszerűsített foglalkoztatással lehet háztartási- és idénymunkára munkavállalókat alkalmazni, ennek a közterhe több lesz az eddiginél - az erről szóló törvénytervezetet a szociális és munkaügyi miniszter terjesztette a parlament elé.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a következő tevékenységeket lehetne ellátni: háztartási munka, idénymunka, mezőgazdasági idénymunka, növénytermesztési idénymunka, illetve alkalmi munka.

A törvényjavaslat közli azt a szerződésmintát, amelyet a munka megkezdése előtt ki kell töltenie a munkadónak, és a feleknek alá kell írniuk azt. Ha a munka nem haladja meg az 5 napot - növénytermesztési idénymunkánál a 30 napot - akkor nem kell szerződést kötni. Ha valaki már normál munkaviszonyban dolgozik, akkor nem lehet azt a munkaviszonyt egyszerű foglalkoztatássá alakítani.

Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe 40 százalék. Ezt a kifizetett - nettó - bér után a munkadó fizeti, és ezen túlmenően sem a munkadónak, sem a munkavállalónak más fizetési kötelezettsége nincs. Sőt a munkavállalónak - ha az éves jövedelme az egyszerűsített foglalkoztatásból nem haladja meg az évi 840 ezer forintot - bevallást sem kell tennie.

A 40 százalék közteher nyugdíjra, baleseti egészségügyi ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosít. A befizetés 91,8 százaléka a nyugdíj alapé, 1,4 százalék az egészségbiztosítási-, 6,8 százalék pedig a munkaerő piaci alapé. A jelenleg működő munkavállalói könyv alapján vásárolt közteherjegy ellenértékéből 83 százalék a nyugdíjalapot, 6 százalék az egészségbiztosítási-, míg 11 százalék a munkaerő piaci alapot illeti.

A törvényjavaslat indoklása szerint az új rendszer kevesebb adminisztráciéval jár, és megszünteti az alkalmi munkavállalói könyvvel valé visszaélést - a fekete munkét.
(MT munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Egyetértettek az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői pénteki brüsszeli találkozéjukon abban, hogy a nemzetközi gazdasági válságnak addig nincs vége, amíg a munkanélküliség növekszik - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök az ülést követően tartott helyszíni sajtétájókoztatóján.

Hozzátette, bár Európai és nemzetközi szinten is a javulás jelei mutatkoznak, évakodni kell a túlzott optimizmustól, mert mindaddig nem tekinthető stabilnak a fellendülés, amíg a munkanélküliség alakulása nem fordul meg.

A Brüsszelben megfogalmazott Uniós megállapítások egybeesnek a magyar kormány álláspontjával - szögezte le a kormányfő. Hozzátette: Eurépában jelenleg mindenhol növekszik a munkanélküliség, 8 és fél millióra becslik az elvesztett állásokat. Tájókoztatása szerint Brüsszelben megállapodtak abban is, hogy a munkanélküliség növekedésének megállításáig folytatni kell az összehangolt, tudatos gazdaságélénkítési politikét.

Bajnai Gordon Magyarország miniszterelnökeNem szabad viszont megkezdeni a válság utáni kivezetési programokat, mert "azzal csak súlyosbítanánk a bajt" - fűzte hozzá Bajnai Gordon. Az Európai Tanács szerint nagy veszélyeket rejt az is, ha a mostani támogatási csomagokat túl hirtelen állítják le - fejtette ki. Ez ugyanis azt is eredményezheti, hogy a világ visszaesik egy újabb válságba.

"Ez valédi kockázat" - fogalmazott Bajnai. Rámutatott: visszaesésekkel, döccenőkkel tarkított lassú növekedés várhaté Eurépában, és "Magyarországon is még időbe telik, mire az utca embere számára is érzékelhető gyarapodást hoz mindaz az áldozat, amit meghoztunk, és aminek kívülről már látszanak az eredményei". A miniszterelnök beszámolt arról is: megállapították, hogy halad előre az Európai pénzügyi újraszabályozás ügye. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány is benyújtotta az Országgyűlésnek a pénzügyi felügyeletek megerősítéséről szóló jogszabályt, erről remélhetőleg még az idén döntés is születik.

(ProfitLine)

A gazdasági válság miatt tízezer munkahely megszüntetését tervezi a ThyssenKrupp acélipari csoport Németországban az október 1-jóvel kezdődött új üzleti évben.

Lapértesülés szerint november elsejóvel indulhat a volt diésgyőri kohászok DIFO Kft.-nél történő foglalkoztatása. Lassan rendeződhet a szebb napokat megért diésgyőri kohászat sorsa – írta csütörtökön az Észak-Magyarország. Szerdán tájókoztatóra hívták a felszámolés alatt állé DAM 2004 Kft. 157 egykori dolgozóját a DIFO Kft.-hez.

A tájókoztatón azok a dolgozók vettek részt, akikre első körben számítanak az üzem karbantartása és az állagmegévás terén, majd pedig a termelési folyamatok visszaindítása, a berendezések üzemeltetése és az új dolgozók betanítása során – nyilatkozta a napilapnak Takács Béla, a DIFO Kft. ügyvezető igazgatója.

Szerdán már 103-an jelezték is, élnek a lehetőséggel, velük pénteken és szombat délelőtt megkötik a szerződést, és várják a többiek visszajelzését is. Jövő péntekig fel kell tölteni a létszámot – olvashaté az Észak-Magyarországban.

(Magyar Nemzet)

Az AAM Tanácsadó Zrt. elemzése szerint felül kellene vizsgálni az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mivel a világgazdasági körülmények, és Magyarország helyzete is jelentősen változott a terv 2006-os elkészítése éta.

A tanácsadó cég kedden hozta nyilvánosságra "Gyorsítésáv" című, a fejlesztési források hatékony felhasználásáról szóló kiadványát, amely azzal is részletesen foglalkozik, hogy milyen szempontoknak megfelelő kitörési pontokra van szükség Magyarország gazdaságának fellendítéséhez.

Az eddig lekötött fejlesztési források kifizetése esetén sem várhaté jelentős közvetlen foglalkoztatási hatás, ugyanakkor olyan markáns kitörési pontok sem látszanak az ÚMFT-ben, amelyek egy fenntarthaté gazdaság teljesítményéből finanszírozott magasabb életszínvonalú Magyarországot körvonalaznának - nyilatkozta Szűcs Zoltán, az AAM Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve ezért lenne indokolt az ÚMFT felülvizsgálata.

Az AAM szakértői szerint az ÚMFT által biztosított keretből 2010 után fennmaradó körülbelül 2.000 milliárd forint felhasználásával érezhető változás már csak egy jól fékuszált program mellett lesz elérhető. Ezért 2010 legfontosabb feladata új, gazdasági kitörési pontok beazonosítása, amelyek Magyarország adottságaira építenek, nemzetközi szinten is versenyképes munkahelyeket teremtenek és a rendelkezésre állé hazai erőforrásokkal, illetve az Európai Unió (EU) fejlesztési forrásaival a fenntarthaté fejlődési pályáig három éven belül eljuttathatéak.

Az elemzés rámutat: a fejlesztési forrásoknak csupán 20-23 százalékét fordítják közvetlenül gazdaságfejlesztésre a Gazdaságfejlesztési és a Regionális Operatív programokon és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) egyik prioritásán keresztül. A Magyarország hosszú távú felemelkedését célzé ÚMFT forrásai jelenleg főként olyan közcélú beruházásokat, felújításokat szolgálnak, amelyeket egy jól működő gazdaság és költségvetés mellett a befizetett adóforintokból kellene megvalésítani.

Cserneczky Tamás, a cég EU üzletágvezetője szerint "sok támogatott beruházás nem mutat semmilyen kitörési lehetőséget az adott település, kistérség számára sem, sőt fenntarthatóságuk is kétséges." Ezek infrastrukturális támogatások és olyanok, mellyel a foglalkoztatás, jövedelemtermelő képesség nem nő jelentős mértékben.

A tanácsadó cég szakértői szerint az egyik kitörési pont a felsőoktatás exporttevékenységének elősegítése lehet. A cég felhívja a figyelmet arra, hogy minden 10, Magyarországra érkező külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre. A 20.000 fős az AAM által elérhető célérték esetében ez már 4.000 fős, jellemzően egyetemi oktatéi, magas hozzáadott értékű munkakört jelent.
(HR Portál)

2009 III. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 784 ezer, a munkanélkülieké 436 ezer fő volt, ami 10,3%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,9%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,5%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. július–szeptemberben átlagosan 3 millió 753 ezer fő volt, 138 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55,5%-os foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal maradt el a 2008 III. negyedévitől.

A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 436 ezer fő volt, 109 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10,3%-os értéket ért el, ami az előző év azonos időszakinál 2,6 százalékponttal, az előző negyedévinél 0,7 százalékponttal magasabb. 2008 III. negyedévhez képest a férfiak munkanélkülisége 3,1 százalékponttal, a nőké 2,1 százalékponttal nőtt. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapjában /augusztusban/: EU–15 9,1%, EU–27 8,9%, Magyarország 9,5%.)

A munkanélküliség az előző év azonos időszakihoz képest a nyugat- és a közép-dunántúli régiéban
nőtt leginkább. A munkanélküliek 19,8%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Annak ellenére, hogy ez az arány az előző év azonos időszakához képest némi (0,6 százalékpontos) csökkenést mutat, az ilyen korú fiatalok munkanélküliségi rátája az elmúlt egy évben 20,8%-ról 27,7%-ra emelkedett. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája is jelentősen nőtt, a 9,3%-os érték 2,4 százalékponttal magasabb, mint 2008. július–szeptemberben.

A munkanélküliek 42,3%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap, 2,4 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál, ami a munkanélküliségi státusba történő intenzív beáramlás következménye.
(KSH)

2009 III. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 784 ezer, a munkanélkülieké 436 ezer fő volt, ami 10,3%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,9%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,5%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. július–szeptemberben átlagosan 3 millió 753 ezer fő volt, 138 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55,5%-os foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal maradt el a 2008 III. negyedévitől.

A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 436 ezer fő volt, 109 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10,3%-os értéket ért el, ami az előző év azonos időszakinál 2,6 százalékponttal, az előző negyedévinél 0,7 százalékponttal magasabb. 2008 III. negyedévhez képest a férfiak munkanélkülisége 3,1 százalékponttal, a nőké 2,1 százalékponttal nőtt. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapjában /augusztusban/: EU–15 9,1%, EU–27 8,9%, Magyarország 9,5%.)

A munkanélküliség az előző év azonos időszakihoz képest a nyugat- és a közép-dunántúli régiéban nőtt leginkább. A munkanélküliek 19,8%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Annak ellenére, hogy ez az arány az előző év azonos időszakához képest némi (0,6 százalékpontos) csökkenést mutat, az ilyen korú fiatalok munkanélküliségi rátája az elmúlt egy évben 20,8%-ról 27,7%-ra emelkedett. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája is jelentősen nőtt, a 9,3%-os érték 2,4 százalékponttal magasabb, mint 2008. július–szeptemberben.

A munkanélküliek 42,3%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap, 2,4 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál, ami a munkanélküliségi státusba történő intenzív beáramlás következménye.

(KSH)

A hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatási esélyeinek növelésére projektet indított két Győr megyei kistérségben Európai Uniós támogatással, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a győri székhelyű United Way Kisalföld Alapítvány – közölte Kovács Katalin projektmenedzser szerdán sajtétájókoztatón.

Kovács Katalin elmondta: a győri és a téti kistérségben a súlyos leszakadással, társadalmi kirekesztődéssel küzdő, munkavállalásukban korlátozott emberek foglalkoztatási esélyeit szeretnék javítani. A program célja, hogy a két kistérségben élő részorulék munkaerő-piaci és társadalmi integráciéját elősegítse. A két és fél éves programot több mint 60,5 millió forintos Uniós és állami támogatással valésítják meg. Ennek keretében hatvanöt embernek nyújtanak segítséget szociális szolgáltatásokkal és a szociális munka eszközeivel.

A munkanélkülieket olyan ismeretekkel vértezik fel, amelyek birtokában meg tudnak jelenni a nyílt munkaerőpiacon. A foglalkoztatás felé vezető „első lépést” azok a támogaté szolgáltatások jelentik, amelyek képessé teszik a résztvevőket az önállé életvitelre és előkészítik őket arra, hogy a munkaerőpiacra lépjenek. Az egyéni fejlesztés során önállé életvezetési készségeket, kulcsfontosságú alapismereteket sajátíthatnak el a résztvevők, egyebek között álláskeresési és pszicholégiai tanácsokat kapnak, s családterápiában is részesülhetnek. Az egyéni fejlesztés mellé csoportos képzés is társul.

A programra jelentkezők számára a képzés ingyenes, számukra képzési hozzájárulást, étkezést, tananyagot, igény szerint gyermekfelügyeletet biztosítanak. Toborzásuk megkezdődött az együttműködő partnerekkel, köztük Tét roma kisebbségi önkormányzatával és a győrszemerei önkormányzattal. A projektmenedzser kifejtette: a munkaerő-piaci részvétel szempontjából különösen rossz helyzetben vannak a roma emberek, a megváltozott munkaképességgel vagy fogyatékossággal élők, a szenvedélybetegek és a pszichés betegséggel küzdők. Nekik egyénre szabott, többirányú segítségre van szükségük ahhoz, hogy ebből a helyzetből ki tudjanak lépni.


(Magyar nemzet)