Munkaügyi Tudástár

Jövőre változnak a gyes- és gyed-szabályok, de a törvényjavaslat szerint a 2010. április 30-a után született gyermekek esetében lesznek érvényesek.

A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj (gyed) (azaz a két munkaviszonyhoz, illetve biztosítási időhöz kötött juttatás) jogosultsági ideje 180 napról 365-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy egy kismamának minimum 365 nap munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon tgyást, majd gyedet.

A terhességi-gyermekágyi segélynél változás még, hogy a jogszerző időbe nem számíthaté be a felsőoktatásban eltöltött idő egésze, hanem csak 180 napot lehet majd belekalkulálni. A gyed továbbra is a gyermek kétéves koráig jár majd. A gyes esetén a jövőben sem lesz szükség jogszerző időre, ám ennek időtartama háromról két évre csökken, kivéve az ikerterhességeket, ahol továbbra is három évig kapják a kismamák a pénzt. A három vagy több gyermeket nevelőknél a gyermeknevelési támogatás (gyet) eddig a legkisebb gyerek hároméves korától nyolc éves koráig járt. A törvénymódosítással az alsé határ három évről két évre médosul, a felső határ azonban nem változik. Ez azt jelenti, hogy egy évet nyernek a főállású anyák.


(MT munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ez határkő a munkaerő összetételének alakulásában, amelyben nagy szerepet játszott az elsősorban férfiakat foglalkoztató ágazatokat megtizedelő recesszié - írta a The Wall Street Journal.

Történelmi váltásról van szé, az amerikai gazdaság történetében első ízben fordul elő, hogy a női munkavállalók száma meghaladja a férfiakét.

A nők társadalmi szerepvállalásának hosszú ideje zajlé átalakulását felgyorsította a gazdasági válság; egyre több olyan háztartásban, amely korábban megengedhette, hogy a nő otthon maradjon, megszűnik ez a modell. Az ok az, hogy a recesszié elsősorban a férfiak uralta ágazatokat sújtotta, a legnagyobb elbocsátások az építő- és a feldolgozóiparban történtek.

A nők aránya a munkavállalók között 1970-ben még csak 35 százalék volt, a recesszié kezdetére elérte a 48,7 százalékot, idén szeptemberben pedig már 49,9 százalékra emelkedett. A gazdasági válság következtében a 16 év feletti férfi munkaerő körében a munkanélküliség elérte a 11,4 százalékot, ami negyedszázados rekord.

A nők körében csak 8,8 százalék az állás nélküliek aránya, a nők által dominált szektorokat, például az oktatást és az egészségügyet a válság kevésbé érintette.

Arlie Hochschild, a Berkeleyben működő Kaliforniai Egyetem professzora, a téma szakértője rámutatott: lényegi váltás következik be, míg korábban a nők sok háztartásban többnyire akkor dolgoztak, ha akartak, ma már azért dolgoznak, mert kénytelenek.

A felmérésekből az is kiderül, hogy a nők - bár egyre nagyobb részt képviselnek a munkavállalók között - lényegesen kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők keresetének középértéke 2008-ban évi 35.745 dollár, a férfiaké viszont 46.367 dollár volt.
(Világgazdaság)

Az állam reformja, a kamatok csökkentése, a foglalkoztatás növelése áll egyebek mellett a Fidesz gazdaságpolitikájának középpontjába - mondta Matolcsy György, az ellenzéki párt gazdaságpolitikusa, volt gazdasági miniszter a Munkadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) rendezvényén.

Munkahelymegtartó támogatásként 203 millió forint pályázati pénzhez jut hozzá a herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. - jelentette be a munkaügyi tárca nemrég hozott döntését Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára.

"A válság ellenére is újra biztosított a következő hónapokban a cég működése, a 919 dolgozó állása és a hungarikumnak számító tereméknek, valamint a hozzá kapcsolédé kultúrának a megtartása" - fogalmazott az államtitkár. A pénzt a cég az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkahelyek megőrzésére kiírt pályázatán nyerte - tette hozzá az államtitkár, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy a nagy múltú herendi manufaktúra az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatán - munkahelyek megőrzése címén - 217 millió forintot már nyert az év első felében.

A pályázatok révén az idén összesen 48 milliárd forintot fordítottak munkahelyek megőrzésére, a "válság foglalkoztatás-politikai gondjainak a kezelésére", s ebből mintegy 90 ezer munkahelyet lehetett megőrizni - mondta Simon Gábor. Kitért arra is, hogy a veszprémi kistérségben több cég is nyert munkahelymegtartó támogatást; 18 vállalkozás jutott 288 millió forinthoz - az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályázatán -, amely összegből 1027 munkahelyet lehetett megőrizni.

Az államtitkár hangsúlyozta: a pályázék - a herendi manufaktúrához hasonléan - vállalták, hogy megtartják a pályázatukat megelőző "átlagos statisztikai létszámukat", s így összességében a veszprémi kistérségben 1480 munkahely megtartása vált lehetségessé.

Simon Attila, a Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a munkaidőalapot csökkenteniük kellett, ám mivel speciális tudású munkavállalói kollektívával rendelkeznek, esetükben a létszámcsökkentés "nem lehetett alternatíva". Szavai szerint ezt a "tudásvagyont" - adódéan a cég tulajdonosi struktúrájából is; 75 százaléknyi tulajdoni rész a munkavállalóké, 25 százalék az államé -, a kapukon belül kellett tartani.

A vezérigazgató elmondta, hogy az év elejei támogatás elnyerésével sikeres három hónapos tovább foglalkoztatási periéduson vannak túl, s a mostani 203 millió forintos támogatás biztosításával pedig 2010 április 30-ig vállalták 919 dolgozóra a továbbfoglalkoztatás kötelezettségét.


(HVG)

A cégek 2009 első 10 hónapjában 34 500 embert érintő csoportos létszámleépítési bejelentést tettek a munkaügyi központok kirendeltségein, a legtöbbet a feldolgozóiparban, mivel a leépíteni szándékozott munkaerő több mint kétharmada ebben az ágazatban dolgozott.

Ez az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) honlapján a munkaerőpiacról közölt októberi adatokból derül ki.

Tavaly január-októberben 15 700 munkavállalóra vonatkozó leépítési szándékot jelentettek be a munkadók, vagyis a válság következtében több mint kétszeresére nőtt az elbocsátandé dolgozók száma. Az ÁFSZ az adatok kapcsán rámutat: 2009 végére ez az arány várhatéan csökkenni fog, egyrészt azért mert a havi leépítési bejelentések volumene láthatéan csökken, másrészt azért, mert a válság hatására már 2008. november-decemberben jelentősen megugrott a bejelentések száma és létszámtartalma is.

Oktéberben 25 cég, összesen 1727 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítési bejelentést tett a munkaügyi központok kirendeltségein. Az előző hónaphoz képest újra – ezúttal 18,4 százalékkal – csökkent a bejelentett elbocsátandé létszám. Ugyanakkor az egy évvel korábbi, 2008 októberi bejelentések létszámtartalmát még így is jelentősen, 637 emberrel – 58,4 százalékkal - haladta meg a 2009 októberi bejelentett létszám. Ennek egyik fő oka, hogy tavaly októberben még nem jelentkezett a válság hatása a leépítési bejelentésekben, sőt, az átlagosnál is alacsonyabb volt akkor az egy hónap alatt érkezett bejelentések száma.

A 2009 első 10 hónapjában tett bejelentések régiék szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a legnagyobb létszámokat épp a legfejlettebb régiék munkadói jelentették be: az összes leépítésből Közép-Magyarország 24,1 százalékkal, Közép-Dunántúl 21,7 százalékkal, Nyugat-Dunántúl pedig 15 százalékkal részesedik. A nemzetgazdasági ágak szerint kiugréan legnagyobb súlyt az első 10 havi összesítésben is a feldolgozóipar adja (66,8 százalék), a következő legnagyobb, a szállítás, raktározás, posta és távközlés ág már csak 9,4 százalékos súllyal szerepel. Az elbocsátandé dolgozók megoszlása az első 10 hónap összesítése szerint az elbocsátandé munkavállalók 71,9 százaléka fizikai, másik része pedig szellemi foglalkozású.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség közzétette az első három negyedévre vonatkozó ellenőrzési eredményeit.

Az első kilenc hónap során 43 454 munkáltató vizsgálatára került sor. Ebből 31 384-nél találtak szabálytalanságot a felügyelők, ami az összes ellenőrzött munkáltató 72,2 %-a. Ez az előző időszakhoz képest 0,9 %-os növekedést mutat.

Az ellenőrzött munkavállalók száma 671 168 fő volt, közülük 414 360 főnél volt szabálytalan a foglalkoztatás, ami az ellenőrzött létszám 61,7 %-a. Ez az előző időszakhoz képest 2 %-os csökkenést mutat.

A munkavédelemben és munkaügyben kiszabott bírságok összege 5 154 910 352Ft volt ebben az időszakban.

Továbbra is rendkívül magas a feketén foglalkoztatottak száma, ebben az időszakban a hatóság 48 078 főnél állapította meg ezt a szabálytalanságot.
(OMMF)

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium egy olyan közép- és hosszú távú stratégiát dolgozott ki, amelynek fő célja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának bővítése. Igaz, hogy a kormányzati stratégiában vannak támogathaté elemek, azonban a Fidesz szerint, jelenleg az a fő kérdés, hogy hogyan élik túl a következő hónapokat a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.

A rehabilitációs foglalkoztatáshoz a cégeknek nyújthaté támogatás három forrásból áll: a bértámogatásból, a költségkompenzáciés támogatásból, valamint a rehabilitációs költségtámogatásból. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatóknak akkreditáltatniuk kell magukat, ennek célja a foglalkoztatási rehabilitációs tevékenység szabályainak, valamint azoknak a feltételeknek és szabályoknak a meghatározása, amelyeket az állam elvár a munkavégzéshez nyújtott támogatás fejében, olvashaté a HR Portálon. Augusztus végén felfüggesztették az új akkreditáciés, és bértámogatási kérelmek befogadását, mivel a kötelezettségvállalások meghaladták a költségvetésben rendelkezésre állé összeget - mondta Czomba Sándor a Fidesz képviselője hozzátéve az elmúlt hónapokban emiatt több mint 3 ezer megváltozott munkaképességű embert bocsátottak el elsősorban költségkompenzáciét alkalmazé cégek.

Az ellenzéki politikus szerint nem elegendő az a 45 milliárd forint, amelyet a 2010-es költségvetésben a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására szánnak.

Vécsi István (MSZP) szerint a stratégia fő célja az kell, hogy legyen, hogy a 30 ezer megváltozott munkaképességű foglalkoztatott munkája megmaradhasson, sőt bővüljön alkalmazásuk. Ha egy megváltozott munkaképességű kikerül a piacról, soha nem kerül vissza, ezért nagyobb a társadalmi felelősség - mondta Krőzser Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal akkreditáciés főosztályának vezetője.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A 27 tagállamban 1,9, Magyarországon 4,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatás 2008 és 2009 második negyedéve között – derül ki az Eurostat friss összegzéséből. A jelentés arra is rámutat, hogy rövidebb ideig dolgoznak az alkalmazottak a teljes állásokban, miközben nőtt a részmunkaidős foglalkoztatós aránya az EU-ban. A 2008 és 2009 második negyedéve között eltelt időszakban 41-ről 40,3 érára csökkent a heti átlagos munkaidő a teljes állások esetében az EU27ben, a részmunkaidőben foglakoztatottak aránya pedig 18,3-ről 18,8 százalékra emelkedett.
(Világgazdaság)

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj feltétele a 62. életév betöltése és 20 év szolgálati idő, jobban mondva munkaviszony letöltése. A rendszer több lehetőséget is biztosít a korhatár előtti öregségi nyugdíj igénybevételére. Közülük az egyik leggyakoribb az előrehozott öregségi nyugdíj, melynek megállapításhoz 40 év szolgálati idő szükséges. Erre a nők 59 . a férfiak 60. életévük betöltésétől lehetnek jogosultak. Három évvel kevesebb szolgálati idő birtokában ők kaphatnak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat.

A harmadik lehetőség a korhatár előtt nyugdíj megállapításához a korengedményes nyugdíj igénylése. Ez egy önálléan szabályozott, a megállapítását követően öregségi nyugdíjnak minősülő – korhatár előtti nyugdíjazási forma, elsősorban alkalmazotti jogviszonyban állék részére. A korengedményes nyugdíj megállapítása és folyósítása a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodés alapján történik melynek aláírására legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás előtt egy évvel kerülhet sor. Ekkor azonban már az egyéb jogosultsági feltételeknek: 37 és 40 év közötti szolgálati idő, betöltött 57. életév, valamint a biztosítási jogviszony megszüntetése a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig is teljesülniük kell.

A munkáltatók 2009-ben kizárólag az 1952-ben született nőkkel és férfiakkal köthetnek megállapodást, s ezt legkorábban az 57. életévük betöltésének napjától, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt előtt 5 évvel tehetik meg. Korábban a női munkavállalók esetében azért nem volt erre lehetőség, mert a korengedményes és az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosíté korhatár - 57. életév - egybeesett. Nem érdemes azonban megállapodés azzal a munkavállalóval, aki a csökkentett összegű, előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti. Ugyanis ezeknek a 60 éves férfiaknak és 59 éves nőknek a nyugdíjkasszából finanszírozzák a nyugdíjukat.

A korengedményes nyugdíj lényege ugyanis az, hogy a foglalkoztatónak előre meg kell téritenie, az alkalmazott előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárának betöltéséig járó nyugdíjköltségét, egyösszegben. Eszerint a munkáltatónak vállalnia kell azt is, hogy megfizeti a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárának (nő esetén ez 59, férfiaknál 60) betöltéséig terjedő időszakra a nyugdíj összegével együtt a postaköltséget. Ezt legkésőbb a fizetési értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül, egy összegben a nyugdíjfolyósító igazgatóság elkülönített számlájára kell utalnia. Amennyiben nem utalja az összeget a megjelölt határidőig, az ellátást megállapító határozatot visszavonják.

Tizenöt napja van arra is a munkadónak, hogy megállapodásról értesítse az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságot, s azt legkésőbb 2009. december 31-éig ugyanoda be is nyújtsa, 2010. január 1-jótől ugyanis már nincs lehetőség korengeménnyel nyugdíjba vonulni. Kivételnek számít, ha az igénylő jogviszonya a 2009-ben objektív okok miatt – például azért, mert a felmentési idő nem járt le - nem szűnt meg, de 2009. december 31-éig a szükséges szolgálati időt megszerezte és a meghatározott életkort betöltötte, valamint a munkáltatóval megkötött megállapodást a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz benyújtották. Ez esetben 2010. január 1-je után is kaphat nyugdíjt korengedménnyel.
(Adózóna)

A nyári elképzelések szerint a béreket jövőre nem a minimálbérhez, hanem egyfajta elvárhaté, az adott tevékenységre jellemző jövedelemhez kell igazítani. Eredetileg a jogszabályban benne volt az is, hogy az Állami Foglalkoztatási Hivatal által összeállított, országos bérfizetési lista alapján kell megállapítani az elvárhaté jövedelmet, ám a szavazás előtt ez a passzus kikerült a szövegből. Valészínűleg egy rendeleten vagy állásfoglaláson keresztül mégiscsak az ÁFSZ listája lesz a mérvadó, ám ilyen állásfoglalás még nem jelent meg.

A érintett médosíté javaslat ezt nem is kezeli, mindössze a vállalkozásoknál személyesen közreműködők és az egyéni vállalkozók díjazását határozza meg. Ezek szerint ezeket a kifizetéseket a szokásos piaci ár meghatározásának elvéhez kell igazítani, vagyis úgy kell tekintetni a cég és a személyes közreműködő viszonyát, mintha független felek lennének. Ennek következtében a díjazás is a piaci viszonyoknak kell megfeleljen, azaz összhangban kell lennie azzal a munkadíjjal, amely egy azonos végzettségű és tapasztalatú munkavállalót megillet. Erről feljegyzést is kell készítenie a vállalkozásnak, és a figyelembe vett szempontokról és körülményekről szóló dokumentumot öt éven át meg kell őriznie.

(MT munkaügyi Tanácsadó Iroda)