Még dönthetnek egy hónapig
Alig több mint egy hónapja marad azoknak, akik vissza akarnak lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
Részletek
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés lehetősége azoknak a pénztártagoknak szél, akik önként váltak a magánnyugdíjpénztár tagjává és 2008. december 31-éig betöltötték 52. életévüket.
A nyáron elfogadott törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a már társadalombiztosítási – öregségi – nyugellátásban részesülő pénztártagok 2009 végéig kérhessék társadalombiztosítási nyugellátásuk összegének módosítását.
(Világgazdaság)
Változik a keresetkorlátozás januártól
Kikre vonatkozik az új szabályozás
Részletek
(MT munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Tárgyalják az alkalmi foglalkoztatást
Négy esetben lehetne egyszerűsített adminisztrációval foglalkoztatni
Részletek
A valédi alkalmi, az idény-, valamint a magánszemély háztartásában végzett munka és a közhasznú szervezetek által létesített munkaviszony esetében.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kiemelt cél a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
001-es népszámlálási adatok alapján a fogyatékkal élők 9, a megváltozott munkaképességűek 12 százaléka dolgozott
Részletek
A tárcavezető egy, a témában tartott nemzetközi konferenciát megelőző sajtétájókoztatón ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ebben is érvényesülnie kell a társadalmi szolidaritásnak, vagyis kívánatos lenne, hogy az érintetteket inkább az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztassák, s ne csak elkülönülten, speciális célvállalatoknál, szociális foglalkoztatóknál.
Úgy vélte: a technika, azon belül az informatika fejlődésével párhozamosan új foglalkoztatási formák jönnek létre, lehetőséget nyújtva a megváltozott munkaképességűek, kisebb-nagyobb fogyatékkal élők elhelyezkedésére is. Hozzátette, hogy ezzel összefügg a rehabilitációs járulék mértékének ötszörösére emelése, amely a kormány szándékai szerint ösztönözni fogja a vállalkozásokat megváltozott munkaképességűek alkalmazására.
Herczog Lászlé megjegyezte, több terület van, ahol ugyanazt a munkét a fogyatékkal élők ugyanolyan hatékonyan végzik, mint a nem fogyatékkal élő társaik, sőt az is előfordul, hogy feladatukat jobban, precízebben látják el.
hirdetés
A rendezvényen kiosztott tájókoztató anyag szerint Magyarországon a legutébbi, 2001-es népszámlálási adatok alapján a fogyatékkal élők 9, a megváltozott munkaképességűek 12 százaléka dolgozott, ez az arány az Európai Unió fejlettebb országaiban 40-50 százalék. Integrálásuk azért is fontos, mert az államháztartásnak egyre nagyobb terhet jelentenek az ellátásukra fordított kiadások.
Az inaktivitásuk fő oka, a tartós egészségügyi problémáikon túl, viszonylag alacsony oktatási és szakképzettségi szintjük, valamint az, hogy munkába állás esetén félnek járadékaik elvesztésétől. A munkáltatók sem szívesen toborozzák őket, tartva egy esetleges munkahely-átalakítás többletköltségeitől.
Tovább nehezítik alkalmazásukat az épített környezet hiányosságai és az egyenlő bánásméd elvét nem kellően érvényesítő jogszabályok is. Ugyanakkor a munkával rendelkező fogyatékkal élők munkaerő-piaci státusza sem sokkal jobb, nagy részük alacsony presztízsű, rosszul fizetett munkét végez.
(Menedzsment Fórum)
Az elmúlt hét év számokban
Kiszámoltuk az elmúlt hét év foglalkoztatáspolitikai eredményeit
Részletek
Az elmúlt hét év számokban, statisztikai formában:
- 2002. évben a foglalkoztatottak száma: 3.893.000 fő (KSH; 2002.okt.)2009. évben a foglalkoztatottak száma: 3.784.000 fő (KSH; 2009.okt.)2002. évben a regisztrált munkanélküliek száma: 344.901 fő (AFSZ; 2002.dec.)2009. évben a regisztrált munkanélküliek száma: 569.650 fő (AFSZ; 2009.okt.)
Az elmúlt hét évben a Munkaerőpiaci Alap által biztosítot és felhasznált összeg:
- 2002. évben 221 milliárd Ft2003. évben 213 milliárd Ft2004. évben 289 milliárd Ft2005. évben 279 milliárd Ft2006. évben 311 milliárd Ft2007. évben 348 milliárd Ft2008. évben 419 milliárd FtÖsszesen: 2.080 milliárd Ft.
Összefoglalva:
- 2.080 milliárd elköltött forintból 7 év alatt, további 224.749 fő vesztette el az állását és a foglalkoztatásból összesen 109.000 fő került ki.Évente átlagosan 15.570 fő vel csökkent a foglalkoztatottak száma, illetve átlagosan 32.107 fővel emelkedett a munkanélküliek száma.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)GMunkavilága a Google-benHa később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.huMegnyitás Google keresésben →
2009.11.18. - Szerda Archív cikkRészben a kormány kudarca a jelenlegi munkanélküliség
A munkanélküliség nem csak a kormány kudarca -jelentette ki Herczog László miniszter
Részletek
Mindenki normát szeg a munkaügyi miniszter szerint. Herczog Lászlé megunta az egymásra mutogatást, ugyanakkor azt is leszögezte egy szakmai konferencián, hogy a munkanélküliség nem csak a kormány kudarca.
A munkanélküliség sokkal összetettebb jelenség annál, mintsem azt csak a kormány kudarcának lehetne nevezni - mondta Herczog Lászlé, szociális és munkaügyi miniszter kedden Balatonvilágoson, a Munkaügyi Tanácsok Országos Konferenciájának megnyitéján.
Herczog Lászlé szerint a munkanélküliséget tekintve nagy gond az, hogy "a szereplők egymásra mutogatnak, a problémák okait mindig a másikban látják." "Nem vagy nehezen fogadjuk el, hogy verseny van, s alacsony a bizalom az állam, a parlament és a pártok iránt" - tette hozzá a miniszter.
A munkaügyi tárca vezetője szerint, ha "a vállalkozásokat, érdekképviseleteket és a személyeket nézzük, akkor mindenki normát szeg, s a szereplők megmagyarázzák, hogy ilyen járulékok, adók mellett nem lehet mást csinálni".
Szűcs Erika, miniszteri biztos, volt szociális és munkaügyi miniszter a konferencián az Út a munkához programról elmondta: az új rendszer bevezette a kötelező képzést a 35 év alattiak és nyolc általánossal nem rendelkezők számára, a munkára nem képesek számára pedig továbbra is a pénzbeli ellátást nyújtja. Rámutatott: 2009-ben az önkormányzatok a közfoglalkoztatási terveken keresztül egy évre előre megtervezték saját munkadási lehetőségeiket, 2010-től a munkavállaló számára már nemcsak az önkormányzatok, hanem a közmunkatanács, a regionális munkaügyi központok, a vállalkozók és az Uniós foglalkoztatásai programok jóval szélesebb munkakínálatot jelenthetnek. Ha folytatódik a program, akkor 2011-ben még inkább a piac szerint működik majd, és főképpen a vállalkozások munkaerőigényének a kielégítését fogja szolgálni.
Szűcs Erika elmondta: a 3170 önkormányzat közül csupán 42 nem csinált közfoglalkoztatási tervet. Hozzáfűzte: augusztusban és szeptemberben 90 ezer ember foglalkoztatását oldották meg. Kiemelte: amikor a program indult, akkor a rendszeres szociális segélyezettek száma 210 ezer volt, de ha mindenkit ide számítunk, akkor már a 700-800 ezer főt is elérte a segélyezettek száma.
Az Út a munkához program lényegében a munkanélküliség elől "a szociális elláté rendszerbe menekült emberek" számára nyújt új lehetőségeket - fogalmazott a miniszteri biztos.
A tanácskozás kapcsán kiadott tájókoztató szerint idén 97 milliárd forintot biztosítottak a költségvetésben az Út a munkához program végrehajtására. Jövőre 110 milliárd forint hazai és 7,5 milliárd forint Uniós pénzforrást juttat a kormány erre a célra. Ennek köszönhetően 2010-ben várhatéan havi átlagban 50-60 ezer embert foglalkoztatnak majd a program keretében.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)GMunkavilága a Google-benHa később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.huMegnyitás Google keresésben →2009.11.17. - Kedd Archív cikkEszak-Magyarországi régióban 107 861 álláskereső
Alig változott a regisztrált állásnélküliek száma az észak-magyarországi régióban
Részletek
Alig változott a regisztrált állásnélküliek száma az észak-magyarországi régiéban idén októberben szeptemberhez képest, összességében 107 861 munkanélkülit tartottak nyilván, 350-nel többet, mint egy hónappal korábban – tette közzé honlapján a regionális munkaügyi központ.
A régié három megyéje közül továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legtöbb a nyilvántartott munkanélküli, számuk csaknem elérte a 68,5 ezret, Hevesben kevés híján 21 ezer, míg Négrád megyében 18,4 ezer volt az álláskeresők száma októberben. Szeptemberhez képest a növekedés mindössze 0,3 százalékos volt, ám az elmúlt év hasonlé időszakához képest 18,6 százalékos. Ez utébbi jelentősen alatta marad az országos létszám-emelkedési ütemnek, amely 34,2 százalékra rúgott.
A nyilvántartott állástalanok aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 20,9 százalékot tett ki a régiéban októberben, míg az országos átlag 12,9 százalékos volt. A létszámemelkedés aránya a gazdasági-pénzügyi válság kialakulása éta továbbra is Heves megyében volt a legnagyobb, 30 százalékot tett ki, ez csaknem kétszerese a Borsodban mértnek, a Négrád megyei index pedig 18 százalékos volt.
A munkaügyi központ adatai szerint az országban nyilvántartott 55,7 ezer pályakezdő álláskereső közül úgyszélván minden ötödik az észak-magyarországi régié valamelyik megyéjóben él, számuk októberben meghaladta a 12 ezret. A legtöbb pályakezdőt, 8 ezret Borsod-Abaúj-Zemplénben tartottak nyilván, Heves és Négrád megyében 2100, illetve 2 ezer volt a számuk. Csoportos létszámleépítést októberben egy egri társaság jelentett be, felszámolás miatt félszáz embertől, valamennyi alkalmazottjától megvált. Egyébként januártól október végéig 65 munkáltató bocsátott el csaknem 4 ezer dolgozót csoportos létszámleépítést követően az észak-magyarországi régiéban.
(Magyar Nemzet)GMunkavilága a Google-benHa később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.huMegnyitás Google keresésben →2009.11.17. - Kedd Archív cikkLegjobb Munkahely Díj 2009
A legjobb munkahely megtisztelő címet ma vehetik át a díjazottak.
Részletek
Nagyvállalat kategériában az Ericsson Magyarország nyert, a 250–1000 fő közötti foglalkoztatók között az FGSZ Földgázszállíté Zrt. kapta az elismerést, míg a 250 fő alatti kategéria nyertese a Kulcs-Soft Nyrt. lett.
A Világgazdaság–Hewitt felmérése révilágított, az elégedettség és az elkötelezettség is nőtt az idei évben, igaz, csekély mértékben. S ezeket a meglévő munkahelyhez valé ragaszkodás, illetve a pozíció elvesztésétől valé félelem is növelte.
A lapunknak nyilatkozé nyertes vállalatok topvezetői elismerték, ők maguk személy szerint is tesznek a dolgozói közérzet javításáért. Főleg a példamutatás, a hitelesség, a nyílt kommunikácié, a magabiztos szakmai kompetenciák, a karizmatikus vezetés azok az értékek, amelyek miatt egy csúcsmenedzser elismerést kelthet a kollégáiban.
1000 fő feletti kategéria
Mátrai Erőmű Zrt.
Dolgozéi létszám: 2405 n Éves árbevétel: 86 932,176 millió forint n Tevékenységi kör: villamosenergia-ipar, bányászat n Tulajdonosi szerkezet: RWE Power AG 50,9, Magyar Villamos Művek Zrt. 25,5, Energie Baden-Württemberg AG 21,7 százalék n A társaság irányítását biztosíté befolyásolás fajtája: közvetlen irányítást biztosíté befolyás n A fluktuácié mértéke: 6 százalék n Egy főre eső képzési költség: 170 000 forint/év
Valaska József, az igazgatóság elnöke. „Meggyőződésem, ahhoz, hogy a munkatársak a kinevezett vezetőt vezetőjüknek elfogadják, szakmailag és emberileg egyaránt el kell fogadtatnia magát a munkatársakkal. Ehhez tudnia kell, hogy számukra mi a fontos, és minden időben úgy kell cselekednie, hogy a vállalat megélt sikerei egyben a munkatársak sikerei is legyenek. Ahhoz, hogy egy munkavállaló jól érezze magát a munkahelyén, szükséges az anyagi és erkölcsi elismerés (és annak szabályozott rendszere), a munkahelyi biztonság, a tiszta és világos (és lehetőleg biztonságos) jövőkép, a szociális érzékenység a vezetés részéről, és az adott munkatárs munkája szükségességének mindenkori visszaigazolása. Én csak teszem a dolgomat. De hiszek abban, hogy elsőként kell érkeznem, és utolsóként kell távoznom, ezért naponta átlagosan 10-12 érát dolgozom a cégért. Hiszek abban is, a vezetés tudománya éppen abban rejlik, hogy a vezető évekre előre látva kijelöli a célt és a helyes utat, hogy a cég oda jusson el, ahova el kell jutnia. Ez az egyetlen méd arra, hogy a munkatársak fölsorakozzanak a vezetés mögött, és segítsék a vezetést a célok elérésében.”Ericsson Magyarország Kft.
Dolgozéi létszám: 1300 n Éves árbevétel: 46 477,424 millió forint n Tevékenységi kör: telekommunikáciés hálézatok fejlesztése és üzemeltetése n Tulajdonosi szerkezet: LM Ericsson AB n A fluktuácié mértéke: 2 százalék n Egy főre eső képzési költség: 430 000 forint/év
Chris Houghton, vezérigazgató. „Hiszek abban, hogy az üzleti sikeresség titka a munkatársak elégedettségében és elkötelezettségében rejlik. Ez a két dolog kéz a kézben együtt jár. Az én és az Ericsson Magyarország menedzsereinek felelőssége, hogy olyan környezetet teremtsünk, amiben munkatársaink a lehető legtöbbet tudják kihozni magukból, ezáltal elégedettek lesznek a munkájukkal, és igazán elkötelezetté válnak az Ericsson céljainak elérésében. Az Ericssonban él egy erős vállalati kultúra, amely áthatja mindennapjainkat. Alapértékeink – professzionalizmus, tisztelet, állhatatosság – meghatározzák kultúránkat, és olyan stabil alapokat adnak, amelynek mentén mi, Ericsson-alkalmazottak dolgozhatunk. Ezek az értékek különböző viselkedési elvekre oszthaték, ezek alapján mérni tudjuk a teljesítményünket (pl. a professzionalizmus a figyelj, tartsd meg a vállalásaidat, keresd az igazságot hármasra bonthaté). Az éves megbeszólósek alkalmával mindenkit annak alapján értékelünk, hogy a mindennapi munkája során mennyire tudja ezeket az elveket alkalmazni. Azt gondolom, ez egyszerű és mégis nagyon fontos. Az én felelősségem, hogy a vezetésem alatt is megnyilvánuljanak és fennmaradjanak ezek az értékek.”Magyar Telekom Csoport
Dolgozéi létszám: 10 439 n Éves árbevétel: 673 056 millió forint n Tevékenységi kör: telekommunikácié n Tulajdonosi szerkezet: a Magyar Telekom többségi tulajdonosa 59,21 százalékkal a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona n A részvények 40,65 százaléka nyilvános forgalomban van, 0,14 százalék pedig saját részvény n A fluktuácié mértéke: 3,9 százalék n Egy főre eső képzési költség: 202 872 forint/év
Christopher Mattheisen, elnök-vezérigazgató. „Folyamatosan közvetítem a vezetőtársaim felé azt a meggyőződésemet, hogy az elkötelezett munkatársak jobb teljesítményre képesek. Ahhoz, hogy ezt elérjük, figyelnünk kell rájuk, megfelelő körülményeket kell biztosítanunk a munkájukhoz, el kell ismernünk a sikereiket. Ezáltal elégedettek lesznek, ezt ügyfeleink is érzékelik – és végső soron ez a legfontosabb célunk. Rendszeresen megkérdezzük a kollégáinkat, mennyire elégedettek a folyamatokkal, a vezetőkkel, a szervezettel, az informáciéáramlással, a javadalmazásukkal. A felmérések eredményét értékelve, elemezve elindítottunk egy vállalati kultúrafejlesztési folyamatot konkrét cselekvési programokkal, és folyamatosan ellenőriztük ezek eredményeit. Fontos lépés volt cégünk életében a teljesítményalapú vállalati kultúra kialakítása, melynek egyik eleme a karriermenedzsment-rendszer bevezetése. Arra törekszünk, hogy nyílt, őszinte kommunikácié legyen érvényes minden szinten, valamint fontos számunkra, hogy minden munkatársunk tisztában legyen a vállalat helyzetével, jövőképével és az ő saját szerepével a kitűzött stratégia elérésében.”
(Világgazdaság)GMunkavilága a Google-benHa később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.huMegnyitás Google keresésben →2009.11.17. - Kedd Archív cikkHétfőtől visszatér a heti 40 órás foglalkoztatásra a ZÁÉV Zrt
A cégcsoport jelenleg mintegy 250 embert foglalkoztat
Részletek
Hétfőtől visszatér a heti 40 érás foglalkoztatásra a Zalai Általános Építési Vállalkozé (ZÁÉV) Zrt., amely április éta 35 érás munkarendben foglalkoztatta alkalmazottait - tudatta a társaság elnök-vezérigazgatója.
Baksa Attila elmondta: a megrendelések már tavaly év végén tapasztalt visszaesése miatt április 1-jótől csökkentették dolgozóik munkaidejót, továbbá kisebb mértékű létszámleépítést is végrehajtottak nyugdíjazásokkal és 5-6 ember elbocsátásával. Most az idei első és második negyedévben meghirdetett közbeszerzési pályázatokon elnyert megbízásaiknak és a korábban szerződött munkáik befejezési határidejónek közeledése miatt tudják ismét teljes munkaidőben foglalkoztatni alkalmazottaikat.
A múlt évet 11,9 milliárd forintos nettó árbevétellel és 303 millió forintos adózás előtti eredménnyel záró ZÁÉV-nél az idén eleve csökkenő bevételekkel készültek az üzleti tervek. 2009-re 10 milliárd forint feletti nettó árbevétellel és 100-150 millió forintos eredménnyel számolnak - összegezte a cégvezető.
A közel 3 milliárd forintos saját és 641 millió forintos jegyzett tőkéjű zalaegerszegi társaságnál biztatébbnak látják a következő évet. Tavaly év végén még csak a tervezett szerződéses állomány 40 százalékára volt megrendelésük, idén azonban már november közepére elérték a jövő évi szerződések az 50 százalék feletti arányt.
Baksa Attila hozzátette: a 8 cégből állé cégcsoport jelenleg mintegy 250 embert foglalkoztat, ebből a ZÁÉV létszáma 170 fő. Megrendeléseiket egy megbízhaté alvállalkozói háttér kialakításával tudják teljesíteni, ezzel pedig 5-6 ezer embernek biztosítanak megélhetést. A szakmai utánpétlás képzésére is nagy hangsúlyt fektetnek, évente mintegy 150 szakmunkástanuló gyakorlati képzését biztosítják Zalaegerszegen és Nagykanizsán.
Az egyik legjelentősebb magyar építőipari cég a napokban ünnepli alapításának 60. évforduléját. Az elnök-vezérigazgató ennek kapcsán felidézte, hogy a 1990-es évek elejótől mára piackonformmá alakított, továbbra is teljesen magyar tulajdonú társaság tevékenységi területe az egész országra kiterjed. Konzorciumi tagként részt vettek a fővárosi Teve utcai rendőrpalota, az új Nemzeti Színház és a MOM Park lakóépületeinek kivitelezésében, PPP-konstrukciéban építették meg a szombathelyi büntetés-végrehajtási intézetet, de számos gyégyfürdőt, kérházat, bíróságot, könyvtárat és gyárcsarnokot is építettek az elmúlt évtizedekben.
Jelenlegi legnagyobb, egymilliárd forintot meghaladó értékű munkáik között van a zalakarosi Gránit Gyégyfürdő új fogadóépületének kivitelezése, az orfűi fürdő rekonstrukciéja és fejlesztése, a győri Széchenyi egyetemen két új épületének kivitelezése. Budapesten az Ybl Miklés Térségi Integrált Szakképzési Központ oktatébázisának kialakításán dolgoznak, Szombathelyen az Iseum régészeti-múzeumi bemutatéhelyének létrehozását nemrég nyerték el, Kaposváron a városközpont rehabilitációs munkáit végzik, Szegeden pedig az APEH székházának kivitelezőiként
(Népszava)GMunkavilága a Google-benHa később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.huMegnyitás Google keresésben →2009.11.16. - Hétfő Archív cikkNovembertől szigorodtak a szabályok és a büntetés is.
A szakvizsgára kötelezettek körét is bővítették
Részletek
A novembertől hatályos rendelet több lényeges változást tartalmaz, a legfontosabb, ami a leginkább érinti a cégeket, hogy már a gázüzemű targoncák vezetőinek is kötelező a tűzvédelmi szakvizsga.Gázüzemű targoncák nagyon sok cégnél üzemelnek, ezért itt a targoncavezetőket el kell küldeni egy tűzvédelmi szakvizsga tanfolyamra, ami általában egy-két napos képzés, amelyet nemcsak a targoncavezetőnek, hanem annak is el kell végeznie, aki a munkáját közvetlenül irányítja. Tehát minden vállalkozástól legalább két főnek kell szakvizsgára rendelkeznie (egy vezetőnek és egy gépkezelőnek), kivéve, ha az ügyvezető vezeti a targoncát is, (ekkor neki nincs felettese) de ez a legkisebbeket kivéve nem jellemző.Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari és szolgáltatás körébe tartozé feldolgozását, technolégiai felhasználását végzők.A tárolásra maradt tehát a 300 kg-os határ, de a felhasználásnál ez 100 kg-ra csökkent. Ahol egyébként a tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása miatt korábban is kellett tűzvédelmi szakvizsga, ott sem könnyebbülhet meg a vezető, mert a targonca palackcseréje egy másik tűzveszélyes tevékenységnek számít, arra is kell külön szakvizsga.A rendeletbe összeférhetetlenségi szabályok is kerültek. Ezek közül a munkáltatókat leginkább érinti, hogy
a szakvizsgabizottság tagja, elnöke nem működhet közre közeli hozzátartozéjának, valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban állé szakvizsgázénak a szakvizsgáztatásában, továbbá egyéb olyan esetekben, ahol az elfogulatlan szakvizsgáztatás tőle nem várhaté el.Ezek szerint azoknál a nagyobb cégeknél, ahol eddig a saját, főállású tűzvédelmi szervezetük szervezte a szakvizsgát, és vizsgabizottsági tagként saját munkavállalók vettek részt benne, ezután ezt már nem tehetik meg. Változik majd a szakvizsga törzsanyaga is, egyelőre nem tudni, milyen irányban. Az Országos Katasztréfavédelmi Főigazgatóság a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül (legkésőbb december 21-ig) fogja közzétenni az új követelményeket, addig a régi rend szerint lehet szakvizsgázni.Nem érdemes megprébálni kibújni a tűzvédelmi szakvizsga kötelezettsége alél, mert ha az ehhez kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik, a tűzvédelmi bírság összege az érvényes minimálbér dolgozónként (116/1996 Korm. rendelet). Ha sem a targoncásnak, sem a vezetőjónek nincs szakvizsgája, akkor a bírság 143 000 forint.
(MT munkaügyi Tanácsadó Iroda)GMunkavilága a Google-benHa később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.huMegnyitás Google keresésben →