Munkaügyi Tudástár

A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 440 ezer fő volt, 112 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10,4%-os értéke 2,7 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélkülisége 3,1 százalékponttal, a nőké 2,2 százalékponttal nőtt. A munkanélküliek 19,7%-a a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,7%-os munkanélküliségi ráta 7,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 9,4% volt, 2,4 százalékponttal magasabb, mint 2008. augusztus–októberben.
(KSH)

Számolni kell az EU-n belül mozgé munkavállalók fokozottabb ellenőrzésével. Európai Uniós tagállamként Magyarországra is kötelező érvényű lesz az új, egységes nemzetközi szabályozás, amely várhatéan 2010 májusától lép életbe.

A társadalombiztosítási szabályok változása érinti többek között az EU tagállamokból magyar vállalkozásokhoz kiküldött külföldi munkavállalók és külföldön foglalkoztatott magyar kiküldöttek biztosítási jogviszonyát, valamint az általuk igénybe vehető egészségbiztosítási ellátásokat is. Lényeges eljárósi változás lesz, hogy a külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló 24 hónapig a kiküldetés szerinti államban maradhat biztosított, ez az időtartam azonban nem hosszabbíthaté meg. Jelenleg a kiküldetés időtartama legfeljebb 12 hónap lehet. Ez külön kérelemmel újabb 12 hónappal meghosszabbíthaté, amennyiben a kiküldő vállalkozás gazdasági érdeke azt megkívánja. A kiküldetésekre vonatkozó szigorú feltételek várhatéan továbbra is érvényben maradnak.

Az adószakértő szerint már most érdemes elkezdeni a felkészülést és tanácsadó cégeknél, vagy az egészség- és nyugdíjbiztosítási szerveknél előre érdeklődni afelől, hogy az adott vállalkozás kiküldötteire nézve milyen hatással lesznek az új szabályok. Ezek gyakorlati alkalmazása várhatéan nem lesz zökkenőmentes, többek között azért sem, mert átmenetileg a régi rendelet is érvényben marad.
(HVG)

A válság kitörése éta négymillió munkahely veszett el az Unióban, de a munkaerőpiac összességében ellenállénak bizonyult - írja a Népszabadság.

A foglalkoztatottak aránya 56,7 százalék volt 2008-ban Magyarországon - az Unióban ezt csak Málta múlta alul 55,2 százalékkal. Az Európai Bizottság által kiadott 2009-es foglalkoztatási körkép szerint még három állam találhaté hatvan százalék alatt: Olaszország 58,7, Románia 59 és Lengyelország 59,2 százalékkal. Az évezred elejón 2010-re kitűzött lisszaboni célok szerint a foglalkoztatásnak hetven- százalékosnak kellene lennie, vagyis az említett országokban tetemes a lemaradás. Nyolc ország jutott túl a megkövetelt szinten: Dánia, Németország, Ciprus, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és Nagy-Britannia. A listát Dánia vezeti 78,1 százalékkal.

A hétfőn közzétett elemzés ugyanakkor azt sugallja, hogy a munkaerőpiac általában ellenállénak bizonyult a gazdasági válsággal szemben, a foglalkoztatás kevésbé csökkent, mint a nemzeti össztermék (GDP), s ez a különböző programoknak köszönhető, például a rövidebb munkaidőnek, s annak a politikai célnak, hogy a vállalkozók állami segédlettel is tartsák meg képzett alkalmazottaikat, akár a termelékenység csökkenésének árán.

Az év közepéig a foglalkoztatás négymillióval csökkent az idén az előző év azonos időszakához képest. A múlt év tavaszával összevetve 2009 őszére 9,2 százalékra, 22 millió főre kapaszkodott fel a munkanélküliek aránya és száma. Az Unión belül azonban e tekintetben is nagyok az eltérések: miközben Írországban és Spanyolországban megkétszereződött, a balti államokban megháromszorozédott a munkanélküliség, Ausztriában és Hollandiában alacsony maradt. Írország és Spanyolország mellett Magyarországon és Litvániában mért az Eurostat negatív növekedési ütemet a foglalkoztatásban. A válság előtt az Unió átlagosan nagyon jó éveket zárt. Például 2005 és 2009 között 9,7 millió munkahely keletkezett, felgyorsult a foglalkoztatás növekedésének irama a nők és az idősebbek körében. A válság ugyanakkor elsősorban a férfiakat, a fiatalokat, az alacsony képzettségűeket és a részmunkaidőben alkalmazottakat érintette nagyon hátrányosan - írja a napilap.
(Népszabadság)

Rugalmas munkavégzést népszerűsítő programot indított az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), a munkáltatók és munkavállalók egy honlapon keresztül tájókozédhatnak a flexibilis állásokban rejlő előnyökről és lehetőségekről.

Mintegy 150 rugalmas és távmunkában végezhető szakmát fejleszt és alakít át a Telework Budapest Konzorcium, amely közbeszerzési eljáróson megnyerte az Uniós támogatással megvalésulé majd 2,5 milliárd forintos beruházást.

A program középpontjában a www.rugalmas.hu internetes címen elérhető honlap áll, amely tájókoztatást nyújt a munkáltatóknak és munkavállalóknak a rugalmas munkavállalást érintő kérdésekben. A jelenleg még számos ponton fejlesztés alatt állé honlap ingyenes szolgáltatásokkal áll az érdeklődők rendelkezésére. A projekt fő célja elsődlegesen kiszemelt célcsoport a magyarországi kis- és középvállalkozások informálása és támogatása.

A program keretében többek közt ingyenesen hozzá lehet jutni tananyagokhoz, különböző nyomtatott és elektronikus kiadványokhoz, tájókozédni lehet a jogszabályi környezetről, és akár egyénre szabott ingyenes tanácsadással is segítik a munkaerőpiaci szereplőket.

A 2010. december 31-g tartó program segítségével a tervek szerint mintegy 3000 új munkahely jön létre Magyarországon. Hazánkban az Uniós átlag alatt - 5% körül - van a részmunkaidős foglalkoztatás, és a távmunkában dolgozók aránya is alacsonyabb itthon, mint a fejlettebb Európai országokban.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

2010. május 1-jótől a felmondási védelem változatlanul a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót - függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e eddig az időpontig a fizetés nélküli szabadságot vagy sem. A felmondási védelem azt a szülőt illeti meg, aki a gyermek otthoni gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. A gyermekgondozási ellátások 2010. május 1-jót követő átalakítása ugyanis nem indokolja, hogy a felmondási védelem időtartama is együtt változzon a gyes két évre történő lecsökkentésével. Az elfogadott módosításnak köszönhetően felmondási védelem illeti meg a jövendőbeli nevelőszülőt is az örökbefogadásról szóló döntésig a gyermek kihelyezésének időtartamára. Ez a tapasztalatok szerint egy-két hónap.

Adminisztratív úton történő bezáratással fenyegette meg vasárnap Xavier Darcos francia munkaügyi miniszter a külföldieket illegálisan alkalmazé cégeket. Az ügy előzménye, hogy az illegálisan alkalmazott külföldi munkavállalók hét hete megkezdett sztrájkja egyre nagyobb méreteket ölt Franciaországban: jelenleg negyven vállalatnál 5 ezren követelik munkabeszüntetéssel, hogy a kormány legalizálja helyzetüket az országban. A tiltakozé megmozdulást öt szakszervezet és több jogvédő szervezet is támogatja.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy a külföldiek jelentős része már évek éta dolgozik olyan ágazatokban - például az építőiparban, a vendéglátásban vagy a takarítévállalatoknál -, amelyekben nincs elegendő francia munkaerő. "A rendezetlen helyzetű külföldi munkavállalókat alkalmazék ezentúl a munkafelügyelet célkeresztjóben lesznek. Megerősítjük az ellenőrzéseket és olyan szankciékat vezetünk be elrettentési szándékkal, amelyek érinteni fogják a cégek pénztárcáját és imázsát" - mondta a miniszter a Le Parisien című napilapnak adott interjúban. Darcos elmondta, hogy amennyiben egy cégről ezentúl bebizonyosodik, hogy munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat külföldieket, a kormány "adminisztratív úton" be fogja záratni az érintett vállalatot. Az "új hatáskörrel" a közigazgatási vezetőket, a prefektusokat bízzák meg. A bezárt cég munkavállalóit viszont - akkor is ha szabálytalanul alkalmazott külföldiekről van szé - meg fogja illetni a munkajognak megfelelő munkanélküli segély - tette hozzá a miniszter. Darcos az olyan cégeknek is szankciékat helyezett kilátásba, amelyek illegális munkavállalókat foglalkoztató alvállalkozókat alkalmaznak.

(Hír3)

Az ellenőrzött kilencezerből minden harmadik munkavállalót érintett valamilyen munkaügyi vagy munkavédelmi szabálytalanság a nyolc társhatóság együttműködésével végzett Szüret II. akcié alatt – derül ki az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tájókoztatójából.
hirdetés

Bár az idén rövidebb volt az ellenőrzés, és a felügyelők tapasztalata szerint javult a mezőgazdaságban a jogkövetési hajlandéság, így is szép számmal találtak szabálytalan munkáltatókat: az ellenőrzött 757 munkadó 67 százalékánál állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot. A munkavédelmi ellenőrzések alkalmával 2009 szeptemberében 36 százalékkal több szabálytalan munkáltatót találtak, mint tavaly. Ugyanakkor mivel a szüret javarészt kisméretű, családi gazdaságokban zajlik, ahol szervezett munkavégzés hiányában a felügyelet nem vizsgálódhat, számos jogsértés vagy munkabiztonsági probléma feltáratlan maradt. Az OMMF az akcié húsz napja alatt 238 esetben szabott ki valamilyen bírságot, amelyek összege eléri a 130 millió forintot.

Az akcié során elsősorban a feketemunka feltárására koncentráltak az OMMF felügyelői: az idén 1342 feketemunkást találtak. És bár több körülmény is nehezíti a tapasztalatok elmúlt évekkel valé összevetését, az megállapítható, hogy drasztikusan nőtt a illegális munkavégzés: az ellenőrzött munkáltatók 41 százaléka felejtette el bejelenteni egyes alkalmazottait, és 2009 őszén közel kétszer annyi feketén foglalkoztatott dolgozót találtak, mint tavaly – írta a Napi Gazdaság.

(Napi Gazdaság)

Gyakorlatilag csak nyíltan bevállalt feketemunkával lehet kijátszani a januártól bevezetendő, egyszerűsített, alkalmi foglalkoztatási rendszert, és biztosan nő a napszám közterhe is. Az elektronikus bejelentési kötelezettségen alapulé nyilvántartás ugyanis becsukja azokat a kiskapukat, amelyekkel az alkalmi munkavállalói kiskönyves rendszerben tömegesen éltek a valéjában alkalmazottat foglalkoztató, de velük szabályos munkaszerződést nem kötő munkáltatók.

Az új rendszerben, vagyis a blankettaszerződéses, egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató már a munkakezdés előtt köteles az illetékes állami adóhatóságnak bejelenteni a munkavállaló legfontosabb azonosíté adatai mellett a munkaviszony kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a napi-heti munkaidőt és a munkavégzés helyét is.

Mivel a háztartás körüli és a mezőgazdasági idénymunka kivételével ezt előzetesen, elektronikus úton kell megtenni, gyakorlatilag megszűnik a legjellemzőbb feketealkalmazási módszernek tartott - nemegyszer csak a helyi ellenőrzés során aláírt, netán eltűnő tintával megírt - "bianké szerződések", illetve félig-meddig vezetett kiskönyvek rendszere. A hatóság előre rögzített, naprakész adatok birtokában mehet vizsgálódni az egyes munkahelyszínekre. Eszerint tehát egy tervezett másnapi betonozáshoz felvett segéderő alkalmazását is előre jelezni kell a hatóságnak.

Minden reggel munkaszerződés, bólyegragasztás, jelenléti ív, munkavédelmi eligazítás, foglalkozásegészségügyi vizsgálat és egyéb més adminisztráciék. A javaslat szerint az idénymunkás nettó bérét 40 százalékos közteher fogja sújtani.
(MT munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mintegy háromezer új munkahely jöhet létre az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) most indulé, rugalmas foglalkoztatást lehetővé tevő projektje keretében.