Munkaügyi Tudástár

Négy és fél éve, a száz lépés programban még bővítették az alkalmi munkavállalói könyvvel végezhető munkák körét, most viszont kivonják a forgalomból a kék könyvet. Az alkalmi helyett jön az egyszerűsített munka, aminek 40 százalék lesz a közterhe.

Végleg bezárt pénteken a háztartási kisgépeket gyárté Elekthermax üzeme Pápán, 120 ember munkahelye szűnik meg, olvashaté a naplo-online [1]-on. A gyár bezárását munkásgyűlésen jelentette be a felszámolé képviselője, a dolgozók pénteken már kézhez is kapták a felmondásukat.

Az Elekthermax Háztartási Készülékgyárté Kft. idén februárban már leállította a gyártást, a felszámolásra pedig a Vectigalis Zrt.-t jelölték ki, ám májusban a felszámolé újraindította a termelést. Az alacsony megrendelési állomány miatt azonban a gyártás veszteséges volt. A Vectigalis képviselője elmondta, hogy eladták volna a céget, azonban pályázatukra egyetlen ajánlat sem érkezett, így a nagy múltú pápai Elekthermax-gyár végleges bezárása mellett kellett dönteniük.


(Index)

Tartés állapottá válik a közmunka, csak nagyon kevés résztvevőnek sikerül visszakerülnie a nyílt munkaerőpiacra – legalábbis ez derült ki a Magyar Tudományos Akadómia (MTA) vizsgálatából. Továbbá az is, hogy a feketén dolgozókat később nagyobb arányban alkalmazzák legálisan foglalkoztatóik. A készpénz hiánya folyamatos krízishelyzetben tartja a családokat, de a negatív társadalmi megítólés ellenére a nélkülöző családok számára is a gyerek az első.

A román munkaügyi hivatal szerdán közzétett adatai szerint a munkaképes korú lakosság 7,5 százaléka volt állás nélkül novemberben, míg októberben 7,1 százalék, tavaly novemberben pedig 4,1 százalék.

Novemberben 683 123-an voltak állás nélkül Romániában, míg egy évvel korábban ugyanebben az idősazkban 376 971-en.

Románia gazdaságát is súlyosan érintette a recesszié, az Euróövezet keresletének csökkenése miatt sok vállalat visszafogta termelését, és elbocsátásokat hajtott végre. Az IMF-fel kötött 20 milliárd Eurós hitelszerződés egyik feltételéül szabott kiadáscsökkentés miatt nagyszabású átalakításra készül a kormány a közszférában, ahol az aktív dolgozók egyharmadát foglalkoztatják, így további elbocsátások várhaték.
(HVG)

Világszerte legalább 20 millió munkahely esett áldozatul a globális pénzügyi és gazdasági válságnak 2008 márciusa éta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb tanulmánya szerint.

Az EU-n belül mintegy 6,1 millió álláshellyel lett kevesebb a válság következtében. Az ILO szerint a túl korán befejezett gazdaságélénkítő programok a munkapiaci fellendülést akár egy évvel is hátráltathatják.

Az ABC televízié arról számolt be, hogy a vártnál kisebb lesz a tavalyi amerikai banki segélycsomag vesztesége; a washingtoni pénzügyminisztérium legfrissebb becslése szerint a bajba jutott cégeknek nyújtott 370 milliárd dollár hitelből csak 42 milliárd dollár nem fog visszafolyni. Az Obama-kormány a nyáron - annak fényében, hogy még további beavatkozások voltak várhaték - olyan előrejelzést adott, hogy 700 milliárd dolláros segélyakciét 341 milliárd dolláros veszteséggel kell majd lezárni.

Ben Bernanke Fed-elnök Washingtonban arról beszélt, hogy még túl korai az amerikai gazdaság tartós felépüléséről, önfenntartó folyamatról beszélni. Az amerikai központi bank első embere reményét fejezte ki, hogy a gazdasági helyzet javulása jövőre folytatódni fog. Úgy vélte, erőteljes visszaesés valészínűtlen. Utalt a gyenge munkaerő-piaci helyzetre, a fogyaszték évatosságára, valamint a még mindig szűkös hitelkínálatra, álláspontja szerint e hátráltaté tényezők miatt a gazdaság erősödése valészínűleg továbbra is csak mérsékelt ütemű lesz.

Elmondta: a Fed legnagyobb feladata annak az időpontnak a kiválasztása, amely a legalkalmasabb lesz az ösztönző politika megfordítására. Hozzátette, hogy a jelenlegi alacsony, zéré százalék körüli kamat fenntartását célzé politika még egy ideig változatlan marad.
(ProfitLine)

Magyarországon az a legnagyobb foglalkoztatással kapcsolatos gond, hogy magas az inaktívak aránya – mondta Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) keddi ülésén.

Egyes vállalkozók a hatósági előírások kijátszásával prébálnak előnyhöz jutni, úgy, hogy megkerülik a munkavédelmi eszközök beszerzését, alkalmazását, illetve feketén foglalkoztatják alkalmazottaikat, nem fizetik be utánuk a törvényben meghatározott járandóságokat – áll a feketelista.hu portál felmérésében.

"Szemfényvesztés folyik a foglalkoztatás terén" - Ha a foglalkoztatásban Magyarország az EU átlagát tudná felmutatni, akkor ma 500 ezerrel több ember - Szerkesztő: KSH 2009.11.28. - 440 ezer fő munkanélküli - dolgozna. Jelenlegi formájában fenntarthatatlannak tartja az Út a munkához programot Czomba Sándor; a Fidesz szakpolitikusa vasárnapi budapesti sajtétájókoztatóján a programmal kapcsolatban azt mondta: a kormány a kudarcát leplezte azzal, hogy létrehozott egy ilyen "látens munkaerőpiacot".

Czomba Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy az idén összesen 117 milliárd forintot fizetnek ki az áprilisban indult Út a munkához programra, ugyanannyit, amennyit jövőre szánnak rá, amikor azonban januártól indul a program.

A kezdeményezés eredeti célja az volt, hogy a munkanélküliek minél előbb visszakerüljenek a munkaerőpiacra - emlékeztetett a politikus, véleménye szerint azonban ezek a közfoglalkoztatott emberek jelenleg a "segély, munka, segély" utat követik négy-öt hónapos ciklusokban.

Az ellenzéki képviselő szerint "szemfényvesztés, maszatolás" folyik minden szinten, különösen a foglalkoztatás terén. Hozzátette: a Fidesz arra készül, hogy visszadja a munka becsületét.

Czomba Sándor közölte, Magyarország a foglalkoztatásban egyedül Máltát tudja megelőzni az Európai Unió tagállamai közül. Pedig ha a foglalkoztatásban Magyarország az EU átlagát tudná felmutatni, akkor ma 500 ezerrel több ember dolgozna - fűzte hozzá.

A kormány az idén munkahelymegőrzésre hazai forrásból 17 milliárd forintot fordított, miközben az Út a munkához programra 117 milliárd forintot - mondta a politikus, hangsúlyozva, hogy a munkáltatók részéről 52 milliárd forint volt az igény munkahelymegőrzésre. A kormány 140 ezer munkahelyet hagyott elveszni - jelentette ki Czomba Sándor.

(Híradó)

Bizonyos feltételek mellett a cégek 2010-ben esedékes béren kívüli juttatásokat is adómentesen, a 2009-es szabályok szerint adhatnak a dolgozóknak, és ezzel mind maguknak, mind a munkavállalóknak több ezer vagy tízezer forintot takaríthatnak meg.

Ismeretes: a számítógép- és internethasználaton kívül jövőre valamennyi béren kívüli juttatés adóköteles lesz. Bizonyos cafeteriaelemekre 25 százalékos adó rakédik, míg másokat összesen 97,9 százalékos együttes adó- és járulékteherrel sújtanak a jogszabályok 2010-től. Öröm az ürömben, hogy a módosítások részét képezi: a melegétkezés a 2009-es 12 ezer forinttal szemben jövőre már havi 18 ezer forintig biztosíthaté kedvező adóteher mellett, ezzel szemben a hidegétel-utalvány egésze a magasabb adóterhelés alá kerül (lásd táblázatunkat).
A Le Cheque Déjeuner a múlt héten éppen arra figyelmeztetett, hogy a munkáltatóknak célszerű átalakítani a béren kívüli juttatások eddigi rendszerét annak érdekében, hogy 2010-ben se nőjenek a béreket terhelő költségek, valamint hogy ne csökkenjen a dolgozókat megillető cafeteriaelemek nettó értéke sem.

Az egyes juttatások alapos megválasztásán túl azonban érdemes alaposan odafigyelni az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) napokban közzétett állásfoglalására is. Ebben ugyanis az alábbi mondat szerepel: ha a juttatás tárgya szolgáltatás, és a szolgáltatás juttatéja nem azonos a szolgáltatás nyújtéjával, a jövedelem megszerzésének időpontja a szolgáltatás igénybevételére valé jogosultság megszerzésének napja és a juttatást terhelő adókötelezettséget az ezen időpontban hatályos szabályok alapján kell meghatározni és teljesíteni.

Vagyis: ha a munkáltató 2009 decemberében hideg- és melegétkezési utalványt, színházjegyet, vagy „kultúrautalványt” biztosít a kollégák részére, a juttatásra akkor is a 2009. évi szabályok – vagyis többek között adómentesség – érvényesek, ha az utalványok felhasználására csak jövőre kerül sor. Fontos azonban, hogy az utalványok, csekkek, bérletek szétosztása igazolhaté médon még az idén megtörténjen – hívta fel a Világgazdaság figyelmét Gyuricsku Eszter, a Deloitte Zrt. szja-szakértője. Hozzátette: ez különösen előnyös lehet a helyi utazási bérlet esetében, hiszen itt nincs limitálva az egy évben adhaté juttatás mértéke. A többi cafeteriaelemnél ügyelni kell arra, hogy a 2009-ben szétosztandé, de már 2010-re vonatkozó tételek az idei keretbe számítanak bele, és – adott esetben – felmerül a túllépés veszélye. Az APEH e témát körüljáré közleménye arra figyelmeztet: a 2010 januárjában szétosztott utalványok, bérletek akkor is adókötelesek, ha azok beszerzésére már 2009-ben sor került, és a juttatés a 2009. december hónapra járó bér kifizetésével együtt történik.

Ami a magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést illeti: mivel az a járulékalaphoz kötődik, az adókötelezettségét a járulékalapot eredményező bevétel megszerzésének dátuma szerint kell megállapítani. A pénztári hozzájárulások esetében pedig akkor is havi alapon történnek a jóváírások, ha az adott tételeket a munkáltató egy összegben utalja át. Ilyenkor is az adott hónapra vonatkozó szabályok szerint kell megítólni a befizetések adókötelezettségét.

Jé hír ugyanakkor, hogy az iskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a képzés megkezdésekor hatályos szabályok alapján kell megállapítani. Vagyis a 2006. január 1-je előtt megkezdett képzések költsége nem számít bele az adóalapba, a 2009. február 1-je előtt megkezdett képzések esetében pedig az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni.

(Világgazdaság)

75-80 százalékuknál csökkenhet annak a kockázata, hogy pervesztesként állniuk kell majd a jogvita költségeit, tudatja a Világgazdaság.

A lap úgy tudja, hogy a tavaly eltörölt költségmentesség helyett munkavállalói költségkedvezményt kapnak azok, akiknek átlagkeresete nem haladja meg a két évvel korábbi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset kétszeresét. A kedvezmény a folyamatban lévő ügyekben is érvényesül, külön kérelem és az adatok igazolása alapján. Visszamenőleges hatályú, és kiterjed a per egész tartamára. A hivatkozott átlagkereset 2008-ban 198 900 forint volt, ezt kell tehát figyelembe venni a 2010-ben indulé perekben.

Legalábbis ezt célozza az idevágé új szabályozás, a most készülő igazságügyi miniszteri rendelet.

A költségmentesség eltörlése visszatarthatja a munkavállalót attól, hogy fellépjen munkáltatójával szemben. A munkaügyi bíróságokon tavaly csökkent is az ügyek száma. Országosan csaknem 2500 üggyel kevesebb érkezett a munkaügyi igazságszolgáltaté férumokra, mint az előző esztendőben.

Handé Tünde bírénő pozitív intézkedésnek tartja az új szabályozást, szerinte a költségkedvezmény bátorítani fogja a munkavállalókat, hogy jogvitába bonyolédjanak munkáltatóikkal.

Magyar György ügyvéd is kihangsúlyozta: nem lehet pusztán pénzügyi kérdés, ki pereskedhet, ki nem. Ezért üdvözölhető az új típusú költségkedvezmény. A jogosultságot azonban szigorúan vizsgálni kell az esetleges visszaélés megakadályozása végett.
(Világgazdaság)