Munkaügyi Tudástár

Munkavégzés közben járó pihenőidő Legalább húsz perc legfeljebb egy éra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat érát meghaladja, valamint minden további három éra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával. Ha napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy érát nem haladhatja meg. Az a fiatal munkavállaló, akinek napi munkaideje a négy és fél érát meghaladja, legalább harminc perc munkaközi szünetre jogosult.Munkanapok között, illetve hetenként járó pihenőidő A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 éra egybefüggő pihenőidő biztosítandé. A jogszabályban meghatározott egészségkárosíté kockázatok között dolgozó munkavállalók kivételével a készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli vagy többműszakos munkarendű, továbbá idénymunkét végző dolgozó esetén kollektív szerződés akként is rendelkezhet, hogy 11 éránál kevesebb - de legalább 8 éra egybefüggő - pihenőidő jár két munkanap között. Ha a nyári időszámítás kezdetének időpontja a pihenőidő időtartamára esik, akkor - és csak abban az esetben - a pihenőidő minimális mértéke egybefüggő 7 éra is lehet.A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, melyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Ettől a szabálytól el lehet eltérni, ha a munkáltató a munkavállalót munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatja. Ilyenkor a munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc érát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosíthaté, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie.Szintén speciális rendelkezés vonatkozika rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
a készenléti jellegű munkakörben,
a megszakítás nélküli, illetve
a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott,
az idénymunkét végző munkavállaló esetében, akiket munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatnak.
Nekik a pihenőnapok helyett a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább negyvennyolc érát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosíthaté, amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie . Fiatal munkavállaló részére a napi pihenőidő két munkanap között legalább 12 éra és mindig két teljes pihenőnap jár hetente. Munkavégzés elrendelése vasárnap, illetve munkaszüneti napon Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csaka rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy
a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkét végző munkavállaló esetében, továbbá akkor rendelhető el,
ha a pihenőnapot munkaidőkeret alkalmazása miatt összevontan adja ki a munkáltató.
Ha a munkavállaló a jogszabályban biztosított lehetőség alapján - a megszakítás nélküli, illetve a három- vagy ennél többműszakos munkarendben, a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint az idénymunkét végző munkavállaló kivételével - vasárnap végez munkét, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el. A Munka Törvénykönyve alapján munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Természetesen ezeken a napokon is csak a jogszabályban megállapított korlátok betartásával rendelhető el munkavégzés. Pihenőnapok összevonása Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap kéthetente, illetve kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta, idénymunka esetén a felek megállapodása alapján legfeljebb kéthavonta - részben vagy egészben - összevonhaté. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkét végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb a munkavállaló foglalkoztatására megállapított munkaidőkeret tartama alatt - részben vagy egészben - összevontan is kiadhaté. Az összevonás esetén is figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a pihenőnap összevonásának időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg, illetve arra is, hogy hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utébbi alél a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkét végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet. Nem vonhaté össze a fiatal munkavállalóknak, illetve azoknak a munkavállalóknak a heti pihenőnapja, akiknek a foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosíté kockázatok között kerül sor. Az anyákkal szemben - a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig -, valamint a gyermekét egyedül nevelő férfivel szemben - a gyermeke egyéves koráig - csak akkor alkalmazhaté a heti pihenőnap összevonása, ha ahhoz a munkavállaló is hozzájárulását adja. A leírtaktól eltérően a kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott részmunkaidős munkavállaló akár úgy is megállapodhat a munkáltatóval, hogy a pihenőnapja nem vasárnapra esik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2005-től az egyéni és a társas vállalkozók is jogosultak munkanélküli ellátásokra, vállalkozói járadék igénybevételére, de ezzel egyidejűleg bevezették a vállalkozói járulékot is. Az egyéni és társas vállalkozó 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet, melynek alapja az egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem. Nem kell járulékot fizetnie annak, akiöregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált,
a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 érát (a heti 36 érás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennállé munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani),
aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. Vállalkozéi járadék illeti meg azt, aki- munkanélküli,
- a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett,
- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
- munkét akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A vállalkozói járadék összegét a vállalkozói járulék alapját képező jövedelem összegének alapulvételével kell kiszámítani. A kiszámítás során a munkanélküli munkanélkülivé válását megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelmét kell figyelembe venni, amelyben a munkanélküli legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 2005. november 1-jót megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jótől az állami foglakoztatási szervvel valé együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Akinek a munkanélküli járadékra valé jogosultsága 2005. november 1-jót megelőzően keletkezett, és a kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtotta, ezt az ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.Álláskeresési járadékban csak az a személy részesülhet, aki:álláskereső, és
a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
munkét akar vállalni, de önállé álláskeresése nem vezetett eredményre és az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani. Álláskeresőnek az a személy tekinthető, akimunkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik ( a szabad beutazási és tartózkodási jogával rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkét),
oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat,
öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint 2008. január 1-től hatályba lépő szabály szerint rehabilitációs támogatásban nem részesül,
az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat,
elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik,
az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartja. .
Az itt megállapított valamennyi feltételnek teljesülnie kell.Álláskeresési megállapodásAz álláskeresési megállapodés az álláskereső a munkaügyi központ kirendeltségénél történő jelentkezései gyakoriságát, az álláskeresőnek az álláskeresése érdekében folytatott tevékenységének, a munkába lépés vállalt időpontjának, az álláskereső által keresett munkahely főbb jellemzőinek meghatározását tartalmazza.Kereső tevékenységKereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, illetve gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tag (pl. bt. beltagja), szintén kereső tevékenységet folytatónak minősül.Nem minősül kereső tevékenységnek a közérdekű önkéntes tevékenység. A munkanélküli járadékra valé jogosultság feltételeként említett, legalább 365 nap munkaviszonyba nem számít be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó időtartama - kivéve a GYES, GYED ideje -, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek otthoni gondozása, tízévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, továbbá saját részre magánerőből lakás építése miatti fizetés nélküli szabadság. Az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkahely akkor megfelelő, hamegfelel az álláskereső képzettségi szintjónek (vagy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott képzéssel megszerezhető képzettségnek, illetve az általa utoljára legalább fél évig betöltött munkakör képzettségi szintjónek);
az álláskereső egészségi állapota szerint alkalmas a munka elvégzésére;
foglalkoztatása munkaviszonyban történik;
várhaté keresete eléri az álláskersési járadék összegét, illetve a minimálbért (ha a járadék ennél alacsonyabb); végül, ha
a munkahely és a lakóhely közötti oda-visszautazás legfeljebb három éra, tíz éven aluli gyermeket nevelő nő, illetve ilyen gyermeket egyedül nevelő férfi esetben pedig két éra. Az álláskeresési járadék alapja A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni.Ha az álláskereső ez idő alatt több munkadóval állt munkaviszonyban az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset alapján kell a járadék összegét kiszámítani.Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonlé munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell kiszámítani. Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része. Az álláskeresési járadék összegeAz álláskeresési járadék összegét két szakaszra bontottan eltérően állapítják meg, összege az első szakaszban az álláskereső korábban elért átlagkeresetétől függ, a második szakaszban pedig a minimálbér figyelembevételével számítják ki.A járadék összege az első szakaszban, mely a folyósítási időtartam feléig, de maximum 91 napig terjedhet, a járadékalap 60%-a, a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra valé jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 60%-a. Az álláskeresési járadék alsé és felső határa Az álláskeresési járadéknak az első folyósítási szakaszban van alsé és felső határa:Az első szakaszban az álláskeresési járadék összegének alsé határa megegyezik a minimálbér az álláskeresési járadékra valé jogosultság kezdő napján hatályos összegének 60 százalékával, felső határa pedig az így megállapított összeg kétszeresével.Az álláskeresési járadéknak a megszüntetését követő 90 napon belül történő ismételt megállapítása esetén alsé határként a kötelező legkisebb munkabérnek a korábbi jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb összege 60 százalékét kell figyelembe venniHa a járadék alapjául szolgáló korábbi átlagkereset az álláskeresési járadék alsé határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék a folyósítási idő mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező összeg. A járadéknak a szünetelést követően történő folyósítása esetén azonban - ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott (pl. GYES) - az alsé határ számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni. Amennyiben a jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs kereset-kiegészítésben részesült, annak összegét a járadékalapot képező keresetbe be kell számítani; az így megállapított járadékösszeg a kereset-kiegészítés 65%-ával arányosan a munkanélküli járadék felső határát meghaladhatja. A járadékfolyósítás időtartama A folyósítás időtartamának megállapításánál az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időt kell vizsgálni. A munkaviszony időtartamába nem számíthaté be az az időszak, amely alatt az állástalan álláskeresési járadékban részesült.Ez a négyéves időtartam meghosszabbodik abban az esetben, ha ezek alatt nem állt fenn munkaviszony:katonai és polgári szolgálat,
keresőképtelen betegség,
beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
terhességi gyermekágyi segély, GYES, GYED folyósítása,
rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának ideje, 2008. január 1-től a rehabilitációs járadék folyósításának ideje,
előzetes letartóztatás, szabadságvesztés és elzárás büntetés,
ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása időtartama,
a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időtartamával. Az álláskeresési járadék folyósítási idejót oly médon kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni. A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. A folyósítási idő számítása szempontjából a munkaviszonyban töltött bármely időtartam csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező munkaviszonyban töltött időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ha a járadékban részesülő a járadék folyósítási idejónek kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy legalább napi négy éra munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon, ezt a munkadónak kell igazolnia. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejónek lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni. Ha ez a juttatás kifizetésre kerül, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejót kimerítette.A járadék folyósításának kezdő napja A folyósítás kezdő napja az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak 90 nap elteltével folyósíthaté. Meg kell szüntetni a járadék folyósítását, ha az álláskeresőkéri,
álláskeresési járadékban részesül, és törlik a nyilvántartásból,
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
kereső tevékenységet folytat (kivéve a rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet, mert ekkor szüneteltetni kell a folyósítást),
olyan képzési lehetőséget fogad el, melynek során a minimálbért elérő rendszeres támogatásban részesül,
oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
a járadékfolyósítási idejót kimerítette,
meghalt. Ha a járadék megszüntetésére azért kerül sor, mert az álláskeresési járadékban részesülőt törlik a nyilvántartásból vagy úgy létesített munkaviszonyt, hogy annak bejelentését a munkaügyi központnál elmulasztotta, a járadék újból csak a megszüntetés kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósíthaté, az egyéb feltételek megléte mellett. A bejelentési kötelezettség azt jelenti, hogy a járadékban részesülő az általa folytatott kereső tevékenységet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles az állami foglalkoztatási szervnek bejelenteni, kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. Ilyenkor az alkalmi munkavállalói könyvet a járadék számfejtése előtt kell a kirendeltségen bemutatni. Szüneteltetni kell a járadékot, ha az álláskereső : terhességi, gyermekágyi segélyben, gyedben, gyesben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára,
előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapítják meg,
közhasznú munkavégzés alatt,
rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett,
keresetpétlé juttatásban részesül.
alkalmi munkavállalói könyvvel munkét végzett - az alkalmi munkavállalás napjaira (ebben az esetben az állami foglalkoztatási szerv külön határozat meghozatala nélkül a munkavégzés napjaira nem folyósítja a járadékot).
Ha a szünetelés oka megszűnik, az egyéb feltételek fennállása esetén a járadékot tovább kell folyósítani.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az álláskeresési segély a nyugdíj előtti munkanélküli segély, illetve 1998. előtt létezett előnyugdíj jogintézménye helyére került 2005. november 1-től.Az álláskeresési segélynek három speciális típusa van.Az álláskeresési segély első típusa annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, de a járadék folyósítási idejót kimerítette. Ebben az esetben az álláskeresési segély folyósítása iránti kérelmét az álláskeresési járadék megszüntetésétől számított 30 napon belül kell benyújtania.Az álláskeresési segély második típusa azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik.Az álláskeresési segély harmadik típusára jogosult az az álláskereső, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy az álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesüljön, és a járadék folyósítási idejónek kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Az álláskeresési segély megállapításának előfeltétele, hogy az álláskereső- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül,
- munkét akar vállalni, de önállé álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Milyen időtartamra állapítható meg az álláskeresési segély? Az első és második típusú álláskeresési segély folyósítási időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély első típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. Az álláskeresési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósíthaté.Ha az álláskeresési segély folyósítása a következő okok miatt a folyósítási idő kimerítését megelőzően megszüntetésre kerül- az álláskereső a megszüntetést kéri,
- törlik a nyilvántartásból,
- olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
- oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
- ismételt álláskeresővé válás esetén az álláskeresési segélyt a folyósítási időtartamból még hátralévő időtartamra folyósítani kell, feltéve, hogy az álláskereső álláskeresési járadékra, vállalkozói járadékra nem jogosult. A folyósítási időtartam kimerítését követően az álláskeresési segély megállapítását megalapozé munkaviszony időtartama az e törvény alapján járó ellátásokra valé jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe.Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja a kérelem benyújtását követő nap. Az álláskeresési segély összegeA segély összege megegyezik a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének 40%-ával, vagyis az álláskeresési segély összege 2008-ban 27 600 forint . Ha azonban az álláskereső korábbi átlagkeresete ennél az összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel megegyező összeg. Milyen esetben szüneteltethetik a segély folyósítását? - terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára,
- előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
- közhasznú munkavégzése alatt,
- rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy ezt bejelentette a munkaügyi központnak,
- keresetpétlé juttatásban részesül. A 3. típus esetén az alábbi esetekben is:
- kereső tevékenység idejére, függetlenül annak időtartamára - csak a 3. típus esetén,
- az álláskeresési segély folyósításának szüneteltetése alatt kereső tevékenységet folytatott, és ennek eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot,
- 90 napra, ha az álláskereső az általa folytatott kereső tevékenységhez kapcsolédé bejelentési kötelezettségét elmulasztja. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását:- ha az álláskereső kéri,
- az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felréhaté okból nem teljesíti,
- olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
- oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
- meghalt,
- az álláskeresési segély folyósítási idejót kimerítette,
- kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi munkavállalói kiskönyvvel folytatott kereső tevékenységet - csak az első két típus esetében. Álláskeresők költségtérítése Az álláskeresők részére ideértve az álláskeresők támogatása és a vállalkozói járadék megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Teljes munkaidő A teljes munkaidő mértéke főszabály szerint napi nyolc éra, illetve heti negyven éra. Törvény, törvényi felhatalmazés alapján kiadott egyéb jogszabály, kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb - és bizonyos korlátok betartásával - akár hosszabb időre is szabhatják a teljes munkaidőt.Legfeljebb 12 érányi, illetve legfeljebb heti hatvan éra munkavégzés minősíthető a teljes munkaidő kitöltésének, ha a munkavállalókészenléti jellegű munkakört tölt be,
a munkáltató vagy a tulajdonos közeli hozzátartozéja.
További megkötés, hogy 18. évét még be nem töltött munkavállalók (fiatal munkavállalók) teljes munkaideje maximum 8 éra lehet.Munkarend A munkaidő felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat - így a napi munkaidő kezdetét, befejezését, a munkaidő beosztását, a pihenőidő kiadását - a munkarend tartalmazza. A munkarendet, munkaidőkeretet és a napi munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató határozhatja meg, ha erről a kollektív szerződés nem rendelkezik. A legtöbb korlátozást a megszakítás nélküli munkarend előírásakor kell figyelembe venni. Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a munkáltató működése naponta legfeljebb hat érát, illetve évente kizárólag a technolégiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technolégiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosíthaté. Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg akkor is, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. A munkaidő beosztása A munkaidő beosztásánál a munka jellegére, az egészséges és biztonságos munkafeltételekre kell figyelemmel lenni. Ezen felül a beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban és legalább egy hétre előre közölni kell; ha ez elmarad, az utolsó beosztásnak megfelelően kell munkét végezni . Munkaidőkeret alkalmazásával a munkaidő a munkanapokra - főszabály szerint - egyenlőtlenül is beoszthaté. Nem kívánhaté egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés a terhes nőtől, valamint az egy évesnél kisebb gyermekes anyától, illetve apától sem, ha gyermekét egyedül neveli. Amennyiben a felek nem részmunkaidőben történő foglakoztatásban állapodtak meg, úgy a napi munkaidő négy éránál rövidebb nem lehet. Ha az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály vagy kollektív szerződés meghatározza a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordíthaté idő leghosszabb mértékét, a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem tölthet az előírtnál hosszabb időt a korlátozás hatálya alá tartozé feladatok ellátásával. A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc érát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét érát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az ügyelet teljes tartamát és az ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani. Munkaidőkeret A napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti keretben is meghatározhaté. Kollektív szerződés esetén legfeljebb hat havi vagy huszonhat heti keret írhaté elő. Szintén kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb ötvenkét heti keretet állapíthat meg a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkét végző munkavállaló esetében. Fiatal munkavállalónál maximálisan egyhetes keret lehetséges. A munkáltató írásban, illetve a helyben szokásos médon köteles a munkavállalót tájókoztatni a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor a távolléti díjra jogosíté időtartamot, illetve a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkavállaló részére távolléti díj jár:- az állampolgári kötelezettség teljesítése miatti távollét során kiesett munkaidőre . Az állampolgári kötelezettségét teljesítő munkavállalónak a munkáltató a kiesett munkaidőre munkabért akkor köteles fizetni, ha e kötelezettségének munkaidőn kívül nem, csak munkaidőben tehetett eleget;
- közeli hozzátartozé halálakor, esetenként két munkanapra . Közeli hozzátartozénak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs ;
- a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára . Kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni;
- a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, munkahelyen kívül szervezett véradás esetén pedig legalább 4 érára ;
- a munkaszüneti nap miatt kiesett időre. Munkaszüneti napok: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 25-26. . A munkaszüneti napon munkét végző munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja is megilleti;
- az Mt.-ben biztosított rendes szabadság (alap- és pótszabadság) időtartamára ;
- a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére ;
- a munkáltatói utasítás jogszerű megtagadása miatt kiesett munkaidőre ;
- az általános iskolában tanuló munkavállaló tanulmányi munkaidő-kedvezményének idejére ;
- a szakszervezeti tisztségviselő, üzemitanács-tag munkavállaló munkaidő kedvezményének idejére ;
- a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés aléli felmentés időtartamára . Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alél, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás;
gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Hogyan számítják ki a távolléti díjat? Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, nekia távollét idejón (időszakában) érvényes személyi alapbére,
rendszeres bérpótlékai, valamint
a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékai
együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótléknak minősülnek azok a bérpótlékok, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik (pl. nyelvpótlék, vezetői pótlék stb.). Rendszeres pótléknak számít a műszakpótlék is, ennél azonban nem a ténylegesen kifizetett (vagy kifizethető) összeget kell számításba venni, hanem műszakpótlékként a munkavállalókétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 %-át;
kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 %-két meghaladja, valamint háromműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 %-át;
megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén pedig személyi alapbére 20 %-át kell figyelembe venni.
Rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint 50 éra - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni.A kiegészítő pótlék mértéke attól függ, hogy az irányadó időszakban elrendelt rendkívüli munkavégzés ténylegesen hány érát tett ki. Ha ugyanis az100 éránál kevesebb volt, a kiegészítő pótlék a személyi alapbér 3 %-a;
ha pedig 100 éra vagy ennél több, a kiegészítő pótlék a személyi alapbér 5 %-a.
A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az éraszámhatárokat csak arányosan lehet figyelembe venni. A távolléti díj számításának részletes szabályai A távolléti díj számítására vonatkozó részletes szabályokat az Mt. tartalmazza (1992. évi XXII. tv. 151/A. § (5)-(12) bekezdés).A távolléti díj számítási médja attól függ, hogy a munkavállalót havi időbérben, órabérben vagy teljesítménybérben díjazzák-e.A havi időbérrel foglalkoztatott munkavállaló 1. egy naprajutó távolléti díja az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhé munkanapjai számának hányadosa, 2. egy érára járó távolléti díja pedig az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa . (Nem kell alkalmazni e számítási médot abban az esetben, ha a távolléti díj megegyezik azzal az összeggel, amelyben a munkavállaló a munkavégzése esetén részesülne).
Órabérrel foglalkoztatott munkavállaló esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy érára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzatával egyenlő.
Teljesítménybérnél a távolléti díj számítása feltételezi a munkavállaló úgynevezett teljesítménytényezőjónek meghatározását. A munkavállaló távolléte idejón (időszakában) érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének - ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utébbinak - a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjóvel szorzott összegét kell figyelembe venni . Mindezt azonban nem kell alkalmazni, ha a teljesítménytényező egy, vagy annál kisebb.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkaviszonyt leplező szerződéseket egyrészt a munkaügyi felügyelők munkaügyi ellenőrzés keretében, másrészt az adóhatóság adóellenőrzés során vizsgálják. A munkaügyi ellenőrzés során a felügyelő jogosult a tényállés alapján a foglalkoztató és a részére munkét végző személy között létrejött, az ellenőrzés megkezdésekor fennállé kapcsolat minősítésére . A minősítést a tényleges állapotnak megfelelően a tényállés alapján kell elvégezni. Ebből következik, hogy nem a szerződést minősítik, hanem a felek közötti jogviszonyt. Lényeges feltétel, hogy a munkaügyi felügyelő csak az ellenőrzés megkezdésekor fennállé kapcsolatot vizsgálhatja és minősítheti. A már megszűnt foglalkoztatás (például megbízási szerződéssel leplezett munkaviszony) utólagos megállapítására nincs méd. Ez nem vonatkozik a bíróság előtti eljárósra, amelyben természetesen lehetőség van az utólagos megállapításra is. Munkaviszonyt leplező színlelt szerződés esetén a munkaügyi felügyelő megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására. Az adóhatóság utólagos adómegállapítás során az adózét a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi, valamint teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok, illetve az adóköteles tevékenység ellenőrzése szempontjából jelentőséggel bíré mulasztások megszüntetéséről . Nagy jelentőséggel bír, hogy az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazon jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózénként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkavégzésre irányuló szerződések típusai Ismét napirendre került a színlelt szerződések témaköre. Az adómoratérium 2005. június 30-ával járt le. A fekete- és a szürkemunka mellett a nyilatkozatokban megjelent egy új fogalom is, az ún. "kékmunka". Indokolt tehát áttekinteni, hogy milyen kereteket biztosít a jog a munkavégzés legálissá tételéhez, milyen munkavégzésre irányuló szerződéseket ismerünk. A szerződő felek leggyakrabban a munkaszerződést, illetve a megbízási, vállalkozási szerződést alkalmazzák. Az előbbit egy külön jogág, a munkajog szabályozza, míg az utébbiak a polgári jog szerződései közé tartoznak. A munkajogra vonatkozó szabályozási anyag sokkal részletesebb, míg a polgári jog tágabb teret enged a felek szabad megállapodásainak. A szerződéstípus kiválasztásának szempontjai Azt, hogy melyik szerződést célszerű megkötni az adott helyzetben, elsősorban az elvégzendő munka jellege dönti el. További elhatárolási ismérvek: - a munka rendszeressége, állandé jellege,
- a munkadó és a dolgozó közötti szoros kapcsolat,
- a munkét végzőnek a munkadótól függő helyzete,
- a munkafegyelem megtartásának kötelezettsége,
- a munkaerőnek meghatározott keretben állandé jellegű lekötöttsége, tehát a munkaerőnek a munkadó rendelkezésre bocsátása,
- a munkadó utasításadási jogának köre, szélessége. Általánosságban elmondhaté, hogy az önállétlan vagy ún. függő munka a munkajog tárgya, a vállalkozási, megbízási szerződés alapján önállé munkavégzésre kerül sor. A megbízási szerződés alapján a megbízott egy adott feladatot köteles elvégezni, egy adott ügyet köteles ellátni. Amegbízási szerződés tehát ún. ügyviteli kötelmet hoz létre, azaz a megbízott a megbízé által rábízott ügy ellátása érdekében fejti ki tevékenységét. A megbízott valamely cél érdekében valé tevékenységre vállal kötelezettséget, de nem ígéri azt, hogy a tevékenysége valamilyen eredménnyel fog járni. Ennek keretében viszonylag nagy szabadsága nyílik az eljárós médjának, idejónek megválasztására. A lényeg, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a megbízást határidőre teljesítse. Ezért egyöszszegű megbízási díjban részesül. Vállalkozási szerződés esetén a vállalkozó szolgáltatása nem csupán a szerződésben meghatározott tevékenység kifejtése, hanem a tevékenységgel elérhető s a szerződésben meghatározott eredmény létrehozása. Tehát ez ún. eredménykötelemnek minősül. Mind a megbízási, mind a vállalkozási szerződés abban is különbözik a munkaszerződéstől, hogy a megbízott, illetve vállalkozó - mint a szolgáltatást nyújté - jogügyletileg korlátozott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a polgári jogi szerződésben a szerződés tárgya előre, konkrétan meg van határozva az ügy, illetve a szolgáltatandé eredmény szerződésbeli rögzítése által. A jogviszony a felek kölcsönös teljesítésével automatikusan meg is szűnik. A munkaviszony esetén ugyanakkor a mindenkori munkáltatói utasítások teljesítését vállalja a munkavállaló, a munkaköri leírás keretei között. A polgári jogi szerződéseknél az önálléság jellegzetessége megjelenik egyfelől a megrendelő, illetve a megbízé utasítási jogában: az utasítások megfogalmazása részéről nem a munkafolyamat irányítását jelenti, hanem az esetlegesen megváltozott körülményekre valé tekintettel csak korrekciés jellegű lehet. Másfelől az önálléság jele az is, hogy a vállalkozó saját költségén köteles a munka elvégzésére, a felhasznált anyagok, alkatrészek és egyéb szükséges ráfordítások őt terhelik. Az előbbiekkel ellentétben, munkaszerződés esetén egy folyamatos jellegű munkáról van szé, amit a munkáltató által meghatározott helyen (a munkahelyen), a munkáltató által rendelkezésre bocsátott munkaeszközzel, megszabott munkaidőben és a munkáltató közbenső utasításait megtartva kell végezni. A munkaszerződés tehát egy kötöttebb és állandébb munkavégzési folyamat szabályozására szolgál.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Fiatal munkavállalók munkajogi védelme: a munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki még nem töltötte be a 18. életévét. A fiatal munkavállalók munkajogi védelme érdekében a Munka Törvénykönyve az alábbi kötelezettségeket réja a munkáltatókra:a fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8 éra, illetve heti 40 éra lehet, s egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazhaté rá, amennyiben a napi munkaideje meghaladja a 4 és fél érát, legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani számára, napi pihenőideje legalább 12 éra, amit nem lehet csökkenteni, illetve a heti pihenőnapját sem lehet összevontan kiadninem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel hátrányos következményekkel járhat rá. Azokat a munkaköröket, amelyekben nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztathaté fiatalkorú, külön jogszabály határozza meg éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint készenlétre nem lehet igénybe venni, évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg (utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti).
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)