Munkaügyi Tudástár

Ismeretes, Ukrajnában klasszikus marketingkampánnyal hívják fel a figyelmet a magyarországi munkalehetőségre, itthon pedig egy tizenhárom helyszínt érintő országos szakmai konferenciasorozat indítanak a témában. Korábban pedig útjára indult az Ukrán állampolgárok hazai hiányszakmákban történő foglalkoztatása című munkaerőpiaci roadshow.
Pedig Orbán Viktor miniszterelnök óvott ettől. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó rendezvényén ugyanis azt mondta: „Óvnám magunkat attól, hogy bármilyen vendégmunkásprogramot hirdessünk meg, ugyanakkor nagyon támogatom a cégeket, tehát anélkül, hogy meghirdetnénk egy országos vendégmunkásprogramot, abban én nagyon támogatom a cégeket, keressük az útját-módját a miniszter úrral (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – a szerk.), hogyha valakinek az adott munkahelyre nincs Magyarországon már munkaerő-lehetősége vagy fölvételi lehetősége, nem talál ilyet, akkor legyen minél könnyebb és egyszerűbb idehozni olyanokat, akik egyébként hajlandók ezt a munkát elvégezni” – mondta a miniszterelnök.
Csath Magdolna közgazdász is úgy nyilatkozott lapunknak a Mitsubishi esetleges magyarországi megjelenése kapcsán, hogy valószínűsíthető, hogy a beruházás megvalósulása esetén már elsősorban a környező országokból érkező munkaerőre támaszkodna, azaz román, szlovák, ukrán vagy szerb munkások bérét támogatná a magyar állam.
A munkaerőhiánnyal küszködő cégeknek nincs idejük arra, hogy megvárják, míg bekopogtat hozzájuk a szakképzett dolgozó. Azonnali megoldásokra van szükségük, ezért egyre többen döntenek úgy, hogy a háború sújtotta Ukrajnából importálnak munkásokat. A külföldiek alkalmazásával a cégek jól járnak, mivel olcsón jutnak hozzá motivált munkásokhoz, az ukránok pedig azért örülnek, mert akár a négyszeresét is megkaphatják az otthoni bérüknek, noha kevesebbet kell dolgozniuk. Első látásra úgy tűnik, a munkaerő-áramlással mindenki jól jár, mégis vannak olyan vélemények, hogy ebből még nagy balhé lesz.
(MNO)

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: ezt a szándékot segíti elő a tavaly novemberben aláírt hat évre szóló béremelési és adócsökkentési program. Megfogalmazása szerint Magyarország gazdasági helyzete és kilátásai az unió, és a világgazdaság várható növekedési ütemével kedvezőnek látszanak.
A magyar tulajdonban lévő Kovács Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az elmúlt évben 10 milliárd forintos éves árbevétel könyvelt el, több mint négyszáz embert foglalkoztat, főként sebességváltó rendszerekbe és kormányművekbe beépítendő kovácsolt, esztergált és mart alkatrészeket gyártanak tehergépkocsik részére, a ZF Hungária Kft. legnagyobb beszállítójaként.
A cég 602 millió forintos kapacitásbővítő fejlesztését a Nemzetgazdasági Minisztérium a nagyvállalati beruházási támogatáson belül 301 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti.
(Világgazdaság)

Magas a vállalatok munkaerő-felvételi szándéka – írta pénteki számában a Világgazdaság a ManpowerGroup munkaerőpiaci felmérése alapján. A megkérdezett munkaadók mind a kilenc vizsgált ágazatban a dolgozói létszám bővítését tervezik.
A gyártási szektorból jelentették a legerősebb szándékot, ott 24 százalék tervez létszámbővítést – tették hozzá.
A ManpowerGroup által megkérdezett 750 munkaadó 23 százaléka növekedésre számít, 3 százalékuk tervez elbocsátást, míg 71 százalék semmiféle változtatásra nem készül 2017 második negyedévében.
A területi megoszlást tekintve négy régióban erősödik a felvételi szándék, legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon. Három régióban gyengébb felvételi kedvet jelentettek, az Észak-Alföldön számottevő a csökkenés – írták.
A kutatás a munkaadókat méret szerint négy kategóriába sorolta, mindegyikben bővülésre számítanak: legnagyobb mértékben a nagyvállalkozásoknál, legkevésbé a mikrovállalkozásoknál – olvasható a Világgazdaságban.
(Híradó)