Munkaügyi Tudástár

A ManpowerGroup Munkaerő-piaci Felmérése szerint a megkérdezett 750 munkaadó 23 százaléka növekedésére számít, csupán 3 százalékuk tervez elbocsátást, míg 71 százalék semmiféle változtatásra nem készül 2017 második három hónapjában. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a Munkaerő-piaci Mutató értéke +17 százalék. A felvételi szándék változatlan az előző negyedévhez, és enyhén emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
„Bár az általunk mért munkaerő-felvételi szándék továbbra is magas, ennek gyökerét leginkább a Magyarországot sújtó szakképzett munkaerő hiányában kereshetjük, melynek egyik legfőbb oka a régiós szinten is alacsony bérek, továbbá a jelenleg elérhető aktív munkakeresők nem megfelelő képzettségi szintje lehet. Az állam által előírt minimálbér és garantált bérminimum emelését egyelőre vegyesen fogadja a piac, mivel sok cég nehezen gazdálkodja ki az így felmerült többletköltséget. A jelenleg kialakult helyzet több kérdést is felvet: ’Milyen mértékben korlátozza a magyarországi növekedést a munkaerő hiánya, illetve a béremelések milyen mértékben korlátozzák a hazai cégek versenyképességét?’. Továbbá az is felmerül, hogy a közel 221 ezer fős közmunkaprogramban részt vevő emberek átképzésére miért nem fordít nagyobb hangsúlyt az állam a fennálló munkaerőhiány enyhítése céljából” – kommentálta a felmérést Vég Ottó, a ManpowerGroup magyarországi ügyvezetője. (Már a kormány is nekiállna a program leépítésének, 2018-tól jönnek a változások.)
Az előző negyedévhez képest négyből kettő cégméretben növekedést jelentettek. A nagy- és középvállalatoknál a foglalkoztatási szándék növekedett 7 és 5 százalékkal. Míg a felvételi szándék csökkent a mikro- és kisvállalkozások körében 6 és +3 százalékkal.
Az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest négyből három cégméretben nőttek a mutató értékei, a nagy- és középvállalatoknál 14, a kisvállalkozásoknál 4 százalékkal. A mikrovállalkozások esetén nincs változás.
(Piac és Profit)

Cristina Amaral: Tanulmányok és a gyakorlat is azt mutatja, hogy a vidéki nők és lányok helyzetének javítása elengedhetetlen a mezőgazdaság fejlődéséhez. A nők a mezőgazdasági munkaerő egy nem elhanyagolható részét adják. A FAO pedig elismeri a szerepüket és hozzájárulásukat az éhezés és a szegénység felszámolásához.A női egyenjogúság megvalósítása része a FAO vállalásainak, ahogy azt az 1979-ben elfogadott a Nők elleni Diszkrimináció Egyezmény (CEDAW) is megfogalmazza, melynek minden FAO tagállam részes fele, és a szervezet saját egyenjogúsági politikája is ezt bizonyítja.Miközben az országok között sok eltérés mutatkozik a női egyenjogúság tekintetében, a régió átlagát nézve az iskolázottsági és gazdasági mutatók egyértelműen biztatók. Ha azonban ezeket részleteiben vizsgáljuk, lebontva például helyre, mint város vagy vidék, feltárulnak előttünk az egyensúlytalanságok. És természetesen jellemzően nem a vidéki nők javára billen a mérleg. Ők kevesebbet keresnek, szűkebbek a gazdasági lehetőségeik, és, mindezek következményeként, nagyobb az esélyük a társadalmi lecsúszásra.A legfontosabb tanácsom az, hogy meg kell ragadni minden lehetőséget a tanulásra. Tanulni, amennyit csak lehet. Szélesíteni a látóterünket. Az oktatás elsődleges a nők helyzetének javításában, és ehhez sosem késő. Másodszor, ne ijedjünk meg az aktív társadalmi szerepvállalástól. Legyen véleményünk és váljunk részeseivé közösségünk társadalmi és politikai életének. Hallassuk a hangunkat. Csatlakozzunk másokhoz és vegyünk részt a helyi szerveződésekben. Végül, de nem utolsó sorban, küzdjünk a gazdasági függetlenségünkért.
(Piac és Profit)

2020-tól a felsőoktatási tanulmányok feltétele lesz a középfokú nyelvvizsga, amely akár 28-32 ezres költséget is jelenthet a diákok számára. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kijelentette, hogy a kormány elvi támogatást ad az első középfokú nyelvvizsga térítésmentessé tételéhez, és remélhetőleg még ebben a kormányzati ciklusban életbe lép a szabályozás. A profession.hu adatbázisának eredményei szerint a legtöbb hirdető angol, német vagy francia nyelvtudást ír elő, igazán eredményesek viszont két nyelvvizsga birtoklásával lehetünk a munkaerő-piacon.Szembetűnő, hogy olyan esetekben is követelmény a nyelvtudás, amelyekben a munkakör nem feltétlenül tenné ezt szükségessé – ez a kompetens pályázók kizárásával járhat. Ezzel szemben a profession.hu rendszerében regisztrált munkavállalók csupán 57 százaléka beszél valamilyen nyelven, 40 százalékuk legalább középfokon. Összességében elmondható, hogy azok a munkavállalók, akik egy vagy több nyelven beszélnek folyékonyan, nagyon keresettek a munkaerő-piacon.

Szembetűnő, hogy a szolgáltató központok esetében népszerűek az északi nyelvek (norvég, dán, finn, svéd). A legkisebb eltérés a hirdetők elvárása és a pályázok kvalifikáltsága között a szlovén, holland, norvég felsőfokú nyelvtudásnál figyelhető meg, míg orosz, ukrán, illetve szerb nyelvtudással rendelkezők jóval többen vannak, mint ahány hirdetés előírja ezeket a nyelvtudásokat.
(Menedzsment fórum)

2017-ben a kapacitás- valamint a munkaerőhiány jelenti az új beruházások, fejlesztések indításának és a meglévők befejezésének legfőbb kihívását. Magyarországon jelenleg 272 ezer főt foglalkoztat az építőipar, azonban 2008 és 2016 között 36 ezer fővel csökkent a munkavállalók száma. 12 ezren dolgoznak külföldön regisztráltan, de a becslések szerint további 30 ezer ember dolgozik külföldön regisztráció nélkül.Jelenleg 20-30 ezer munkavállaló hiányzik a magyar építőiparból, aminek pótlása elengedhetetlen az ágazat hatékonyságának növekedéséhez - mondta el Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója. A magasépítő-szektorban a megemelkedett árak ellenére az építkezéseken dolgozók fizetésének emelését gátolja, hogy a plusz árrést az anyagbeszállítók árai felemésztik. Hiába szárnyalna tehát az ingatlanpiac, a hatalmas mérnöki és kivitelezői kapacitáshiány erős gátat jelent.Az állami és a versenyszféra megrendeléseinek aránya 50-50 százalék, egy egészséges piacon azonban a versenyszférának legalább 65-70 százalékos részesedés lenne indokolt. A magasépítőiparra jellemző, hogy meglehetősen sok a vállalkozás melyek többsége négy főnél kevesebb embert foglalkoztat. Az építőiparban a hatékonyság növelése érdekében a vállalkozói kedv erősítése és az ágazat támogatása szükséges. Az építőiparba megfelelő bérekkel külföldről és más hazai iparágakból is át lehetne csábítani a munkaerőt, csökkentve ezzel a munkaerőhiányt.Az ágazat érdekérvényesítési erejének folyamatos növelése, a reális munkadíjak, a csökkenő közterhek és a megfelelően képzett utánpótlás biztosítása a mostani tendenciát visszafordíthatóvá tehetné - tette hozzá Forján Mátyás, a Schilling és Társai Kft. ügyvezető igazgatója. A munkaerő biztosítása a béremelések mellett a munkakörülmények javításával és átképzésekkel is erősíthető lenne. A szakértők szerint a vállalatok számára az egyik legfontosabb cél a gépesítés fejlesztése kell, hogy legyen, valamint a cégeknek érdemes minél inkább egyfajta területre specializálódniuk. A felelős megrendelői magatartás nagymértékben hozzájárul a termelés növekedéséhez, amihez viszont szükséges a megrendelők elképzeléseinek tudatos, a büdzséhez igazított pontos megfogalmazása, a gyors és határozott döntési mechanizmus, valamint a tervezői kontroll megléte.
(Portfólió)

Bár a munkaerő kölcsönzés egyre népszerűbb foglalkoztatási forma a hazai vállalkozások körében, mégis a 2014-es csúcs után évről évre csökken a munkaerő kölcsönző cégek száma. A február 28-ig esedékes biztosítékemelés pedig további cégmegszűnésekhez vezethet – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adatbázisából.A munkaerő kölcsönző szolgáltatást végző vállalkozások teljesítménye, a piaci szereplők csökkenésével párhuzamosan folyamatosan bővül. A szektor árbevétele 2013-ban 161 milliárd forint volt, ami a következő évben 197 milliárd forintra emelkedett, míg 2015-ben meghaladta a 216 milliárd forintot. A megszűnő vállalkozások aránya 2014 és 2015 viszonylatában megduplázódott, 7,2-ről 15,3 százalékra, és tavaly már elérte a 17,7 százalékot. Ezzel szemben, a végrehajtás alá került cégek aránya rendkívül hektikusan alakult a vizsgált időszakban. 2014-ben az előző évhez képes 2,5 százalékkal csökkent, de a következő évre majdnem ugyanennyivel ismét emelkedett. A tavalyi évben viszont visszaállt a 2014-es szintre. Kedvező tendenciát mutat a veszteséges cégek arányának alakulása, ami mindenképpen optimizmusra adhat okot a jövőre nézve.A munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások közül 39 olyan cég van, melynek árbevétele 2015-ben meghaladta az 1 milliárd forintot, ők adják a szektor árbevételének kétharmadát, a közép mezőnyben 147 cég működik, 100 millió ás 1 milliárd közötti árbevétellel, míg a fennmaradó 1255 vállalkozás 100 millió forint alatti árbevételről számolt be. A szektor az idei évben jelentős változás előtt áll. Egy 2016.december 1.-től hatályos kormányrendelet-módosítás előírja, hogy a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégek vagyoni biztosítéka 2 millió forintról 5 millió forintra emelkedik. A cégeknek 2017. február 28-ig kellett az erre a célra elkülönített letéti számlán elhelyezniük a többlet-összeget és ezt igazolni a nyilvántartó kormányhivatal felé. Az igazolás elmulasztása esetén a kormányhivatal törli a vállalkozást a nyilvántartásból.
(Haon.hu)

A Regus felmérése szerint az egyre elterjedtebb távmunka közel sem egyenlő az otthonról végzett munkával: csak kevesen dolgoznak kizárólag otthonról (5 százalék). Az alkalmazottak válaszaiból kiderül, hogy inkább azért dolgoznak irodán kívül is, mert így maradhatnak hatékonyak, miközben városon belül vagy városok között egyik megbeszélésről a másikra utaznak (59 százalék).A távmunkában dolgozók mindössze 5 százaléka végzi munkáját kizárólag otthonról, az egész hetet a lakásban kialakított irodában töltve. A business centerek a legnépszerűbb távmunkahelyszínek közé tartoznak, tízből egy fő (10 százalék) választja őket. A válaszadók 21 százalékánál a távmunka külföldi munkavégzéshez kapcsolódik.Ispánki Nikoletta, a Regus magyarországi divíziójáért felelős menedzser szerint „ezek az eredmények azt jelzik, hogy a munkaerő mára valóban mobilissá vált. A munkavállalók csupán elenyésző hányada dolgozik kizárólag otthonról, amikor nem a cég központi irodájában végzi a munkáját. A megkérdezettek arról számoltak be, hogy nem egy fix irodát akarnak kiváltani egy másikkal (például az otthon kialakítottal), hanem olyan helyekre van szükségük, ahová beugorva hatékonyan dolgozhatnak, ha éppen egyik üzleti megbeszélésről a másikra utaznak – akár városon belül, akár városok között.”„Az üzletemberek világosan jelezték, hogy olyan helyeket igényelnek, ahová betérve néhány órát vagy akár egy egész napot hatékony munkával tölthetnek. A business centerek népszerű megoldásnak számítanak, mivel a városok számos pontján megtalálhatók, és olyan professzionális, rendezett körülményeket kínálnak, amelyek megkönnyítik az összpontosítást, éles ellentétben a zajos kávézókkal, ahol nehéz elmélyülten, másoktól elvonulva dolgozni.”
(Világgazdaság)

Munkaerőhiány jellemez egyre több szektort, így sok esetben a munkáltatónak nincsen túl sok mérlegelési lehetősége azt illetően, hogy a jelentkezőt alkalmazni kívánja-e vagy sem. Pozíciótól függően azonban a szakmai felkészültségnek kiemelt jelentősége lehet, melyet a munkáltató valamilyen formában érthetően mérni is szeretne. Vannak ezen túlmenően olyan személyiségjegyek is, melyeket joggal szeretne elkerülni. Nem közkedvelt például a fokozott igazságtudattal rendelkező munkavállaló, a mindent tudó mérnök típus vagy a mindenben potenciális kockázatot látó jogász. Bizonyos pozícióban jelentősége lehet annak is, hogy a jelölt mennyire csapatjátékos, illetve milyen az igazmondási hajlandósága. Az sem mellékes kérdés, hogy az életrajzban feltűntetett tények (korábbi munkakör, fizetés, munkaviszony megszűnésének oka stb.) megfelelnek-e a valóságnak. Az amerikai HireRight szervezet saját adatai szerint például a 2014-ben átvizsgált 290 ezer álláspályázatnak mintegy 27 százaléka tartalmazott valótlanságokat. Míg az Egyesült Államokban számos államban az álláspályázó hiteltörlesztési múltjának a megtekintése is jogszerű lépés, illetve gyakori a korábbi munkáltató megkeresése, a kontinentális Európában a személyes adatok védelmének jóval nagyobb a szerepe.
(Adózóna)