#
2017.02.13.
- Hétfő
Archív cikk
Rossz hír a magyaroknak - ennyit ér az emelt minimálbér valójában
Az EU-ban szinte mindenhol emelkedett a minimálbér januártól, igaz, az uniós tagállamokban meghatározott minimálbérek között óriási, kilencszeres különbség van.
Részletek
Az EU 28 tagállamából 22-ben van minimálbér, míg Ausztriában, Dániában, Finnországban, Olaszországban és Svédországban a minimálbér szintjét ágazati kollektív megállapodásokkal határozzák meg. Az elmúlt évben a legtöbb uniós tagállamban emelkedett a minimálbér, a legnagyobb mértékben az újabb tagállamokban - derül ki az Európai alapítvány az élet- és munkakörülmények javításáért (Eurofound) legfrissebb kutatásából.
Mindezek mellett a minimálbér intézményét használó 22 ország között jelentős a különbség az Eurofound szerint: míg Luxemburgban egy minimálbéres 1999 eurót kap havonta, addig Bulgáriában csak 235 eurót, azaz majdnem kilencszeres a különbség. A minimálbéreknél ugyanakkor látszik egy kelet-nyugati megosztottság is, miszerint havi 500 euró alatti értékeket Kelet-Európában lehet látni, míg az 1000 euró felettieket a nyugat-európai régi uniós tagállamokban.
Az Eurostat - amely szintén közölte ezt a felmérést -, három fő csoportra osztotta a felmérésben szereplő országokat, az 500 eurónál alacsonyabb, az 500 és 1000 euró közötti és az 1000 euró feletti minimálbért fizető országokra.
A legalacsonyabb, 500 euró alatti minimálbérrel rendelkező országok az új uniós tagállamok közül kerülnek ki, azaz Magyarország (412 euró) mellett Bulgária (235 euró), Románia (275 euró), Lettország és Litvánia (380 euró), Csehország (407 euró), Horvátország (433 euró), Szlovákia (435 euró), Lengyelország (453 euró) és Észtország (470 euró) tartozik ebbe a csoportba.
Magyarországnál nincs egy közvetlen forrás a minimálbéresekre vonatkozó adatokra, de a következőkből lehet az arányra következtetni:
- egyrészt 2012-ben a beadott adóbevallások alapján az adózók egyharmadának (mintegy 1,26 millió ember) volt a minimálbérnek megfelelő vagy annál alacsonyabb havi jövedelme,
- másrészt a kormány egyéni bérek és keresetek statisztikája szerint 2016-ban körülbelül 600 ezer foglalkoztatott (az összes foglalkoztatott 14 százaléka) kapott minimálbért és garantált bérminimumot.
(Napi.hu)
(Napi.hu)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
#
2017.02.13.
- Hétfő
Archív cikk
A digitális átalakulás által lehet Magyarország sikeres
A kormány egyértelmű szándéka, hogy a digitális átalakulásnak minden magyar polgár nyertese legyen, és Magyarország Európa legsikeresebb országai közé tartozzon
Részletek
A kormánybiztos kifejtette: a kormány a magyar üzleti élet valamennyi szereplőjével együttműködve szeretné elérni, hogy a digitalizáció folyamatában jóval több új munkahely jöjjön létre, mint amennyit a digitális átalakulás megszüntet.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a digitális átalakulás a társadalmi esélyteremtés, a társadalmi egyenlőség, az egyes emberek boldogulásának alapvető kérdése, amelynek minden vonatkozására egyenlő súllyal kell figyelni. Jóval fontosabb kérdés annál, mintsem, hogy kizárólag mérnökökre és informatikusokra bízzák - mondta.
Arról is beszélt, hogy Magyarország Németországgal együtt a digitális átalakulásnak azt az európai modelljét képviseli, amely szerint ez egyszerre jelenti az oktatás és a gazdaság digitális átalakítását. Hozzátette, Magyarország a digitális gazdaságot tekintve már most is Európa legjobb teljesítményt felmutató országai közé tartozik, a GDP 20 százalékát a digitális gazdaság adja, és ott dolgozik a foglalkoztatottak 15 százaléka. Európában csak Nagy-Britannia, Írország és a skandináv államok előzik meg e tekintetben.
A kormánybiztos szerint elsőrendű fontosságú, hogy olyan intézkedéseket valósítsanak meg, amelyek a digitális kompetencia fejlesztését össztársadalmi szinten szolgálják. A kormány azt szeretné, ha Magyarországon most meglévő digitális tudásához képest a következő három-öt évben mindenki legalább egyet előre tudni lépni. Ezért átfogó, térítésmentes, a digitális kompetenciák gyarapítását szolgáló képzéseket indítanak a digitális alapkompetenciákkal sem rendelkezők részére. Hozzátette, egyáltalán nem kedvező a kép, európai összevetésben Magyarország e téren a középmezőny végén van. Az alapszintű és átlagos digitális készségekkel rendelkezők digitális kompetenciájának gyarapításával az átlagnál nagyobb digitális tudással rendelkező munkaerő iránti keresletet szeretnék kielégíteni.
Szólt arról is, hogy az Ipar 4.0-val Magyarország a siker jó esélyével kecsegtető programot fogalmazott meg a nemzetgazdasági tárca irányításával, ez azonban nem egyenlő a magyar gazdaság digitalizálásával. E stratégiában elsősorban a nemzetközi vállalatok magyarországi vállalatai, a technológiai cégek, a szolgáltatók, a magyarországi nagy- és középvállalatok tudnak részt venni. A kis- és középvállalkozói szektor a működés digitalizációját segítő programokat igényel, ezek közül a kormánybiztos kiemelte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által már egy éve működtetett Modern Vállalkozások Programot, amely 2017-2018-ban is folytatódik.
Bejelentette, tavasszal egy 5G koalíciót szeretnének létrehozni a kormány, az üzleti élet szereplői, a technológiai cégek, a hírközlési szolgáltatók, az autóipar, a szakmai és tudományos szervezetek képviselőinek összefogásával, hogy Magyarország az 5G technológia világméretű szabványosításáról szóló 2019-es értekezletre olyan teszteredményekkel rendelkezzen, amelyekkel a világméretű szabványosítás kérdéseibe is érdemben bele tud szólni. Az 5G koalíció tevékenysége a Zalaegerszegen létesülő önvezető gépjárművek tesztelését szolgáló tesztpályához kapcsolódik, amely egy kutatás-fejlesztési övezet is lesz. Zalaegerszeg földrajzi elhelyezkedése arra is lehetőséget teremt, hogy az 5G technológia kísérleti jelleggel történő alkalmazásának a határon átívelő hatásait is vizsgálni tudják - mondta a kormánybiztos.
(Profitline)
(Profitline)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
#
2017.02.13.
- Hétfő
Archív cikk
Ujhelyi: a robotok ellen nem véd a szögesdrót
Négyszázezer munkahelyet vehet el az automatizáció.
Részletek
Egyáltalán nem készül az Orbán-kormány az automatizáció és a mesterséges intelligencia kihívására - írja közleményében Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője.
A közleményben felidézi az OECD előrejelzését, mely szerint a közeljövőben a foglalkozások tíz százaléka teljesen eltűnik, negyedüket pedig komolyan veszélyeztetik a robotok. Mint írja, ez mindenekelőtt a nőket fogja érinteni, mert az emberi munkaerő kétharmada a hivatalokban és az adminisztratív területen teljességgel feleslegessé válik; a legfejlettebb tizenöt országban minimum ötmillió munkahely szűnik majd meg 2020-ig. Idézi Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert is, aki úgy számolt, hogy Magyarországon négyszázezer munkahely kerülhet veszélybe a digitális robbanás miatt.
A képviselő szerint a magyar kormány nemcsak nem készül a jövőre, hanem azzal ellentétesen cselekszik, lezüllesztve az oktatást és a kutatást, "külföldre kergetve" a tehetséges fiatalokat. Felrója továbbá, hogy nagyon alacsony a kompetenciamérések szerint a magyar fiatalok technológiai és digitális képzettsége. Mint írja, a szögesdrótkerítés és a "nacionalista bezárkózás" nem nyújt védelmet a negyedik ipari forradalom következményei ellen. Ujhelyi arra szólítja fel a kormányt, hogy cselekedjen, illetve készítsen világos akciótervet.
(HVG)
(HVG)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
#
2017.02.13.
- Hétfő
Archív cikk
Szertefoszlottak a Toshiba atomerőmű-álmai
Kiszáll az atomerőművek építéséből a japán Toshiba, mert beleroppant az általa megvásárolt amerikai Westinghouse veszteségeibe.
Részletek
Új lendületet várt a nukleáris iparba való beszállástól, ám ehelyett a tönk szélére sodródott a japán Toshiba, amely a The Wall Street Journal értesülése szerint arra készül, hogy a jövő héten bejelenti: nem épít több atomerőművet. Kínai és amerikai projektjeit még befejezi, de utána már csak terveket értékesít majd beruházóknak. A Westinghouse amerikai reaktorépítő 2006-os megvétele ugyanis olyannyira nem jött be, hogy a várakozások alapján csak az a kérdés, hogy a 3–7 milliárd dolláros skálán mekkora veszteségről számol majd be a japán cég február 14-én. A lap úgy tudja, lemond az igazgatótanács elnöki posztjáról Siga Sigenori, és távozik Danny Roderick, aki korábban a pittsburghi székhelyű Westinghouse vezére volt.
Annak idején meghökkenést váltott ki a versenytársak körében, milyen agresszíven akarta megszerezni a Toshiba az 1886-ban alapított Westinghouse Electric nevét 1999-től reaktorépítő és nukleáris szolgáltatásokat kínáló vállalkozásként továbbvivő céget. Az akkori anyavállalat, a brit állami tulajdonban lévő British Nuclear Fuels Limited – amely atomipari érdekeltségeit felszámolta, majd 2010-ben megszűnt – alighanem szép haszonnal szállt ki; elemzők túlzottnak tartották a japán vevő által fizetett 5,4 milliárd dollárt. A Toshiba azonban abban bízott, hogy az amerikai, japán, brit és kínai atomerőmű-építési tervek fellendülést hoznak, és a Westinghouse AP1000 nevű, nyomottvizes, passzív biztonsági elemeket tartalmazó, modulrendszerű reaktora költséghatékonyabb megoldást jelent, mint ha minden megrendelőnek személyre szabnák az erőművet. Egyik számítás sem jött be.
A 2011. márciusi földrengést és szökőárat követő fukusimai atombalesetben három reaktor sérült meg. Ebből kettőt a Toshiba/Westinghouse épített, és ő végzi a négy évtizedesre becsült kármentesítési munkákat. A katasztrófa világszerte az atomerőmű-építések átgondolására késztette a megrendelőket, a futó beruházások menet közben megnövelt biztonsági követelményei pedig jócskán felsrófolták a költségeket. Japánban az összes atomerőművet leállították.
(HVG)
(HVG)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
#
2017.02.13.
- Hétfő
Archív cikk
Az elektromos autók gyártásához kevesebb munkaerő kell - ezzel riogat a VW
A digitalizáció és elektromos mobilitás elterjedése csökkenteni fogja az alkalmazottak számát az autóiparban - elentette ki Karlheinz Blessing
Részletek
Úgy gondolom, hogy az elektromos mobilitás és a digitalizáció korában kevesebb munkáskézre lesz szükség az autók gyártásához
- mondta, megjegyezve, hogy az új technológia hoz majd ugyan magával új feladatokat is, de összességében az alkalmazottak száma valószínűleg az egész ágazatban és így a Volkswagennél is csökkenni fog.
Ha egymás mellé teszünk egy villanymotort és egy rendkívül komplex felépítésű belső égésű motort, rögtön látható, hogy villanymotort gyártani sokkal egyszerűbb feladat
- mutatott rá.
Hasonló véleményének adott hangot korábban Dieter Zetsche a Daimler elnök-vezérigazgatója is, aki a motorgyártásban szükségszerűen bekövetkező létszámcsökkentésről tett kijelentésével nagy riadalmat keltett a stuttgarti vállalat munkavállalói képviseleténél.
Az autóipari ágazatban a munkaerőszükséglet növekedésére elsősorban a szoftverfejlesztésben és az autóelektronikai eszközök fejlesztésében lehet számítani.
"Nemcsak Németországban, de világszerte toborozzuk a szakembereket. Wolfsburg mágnesként fogja vonzani a fejlett technológiai és informatikai szakembereket. A digitalizáció és az elektromos mobilitás fővárosává akarjuk tenni Wolfsburgot" - mondta Blessing.
A Volkswagen tervezett németországi akkumulátorgyártó üzeméről a személyzeti igazgató megjegyezte, hogy az rengeteg pénzbe kerül ugyan, de munkaerőigénye nem feltétlenül magas.
(Napi.hu)
(Napi.hu)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
#
2017.02.08.
- Szerda
Archív cikk
Nehéz idők jönnek a lazítókra
Az integráció elmélyítését, a reformok folytatását szorgalmazó, egyben a protekcionizmust és a pénzügyi szabályozás lazítását elutasító nyilatkozatot tett hétfőn az Európai Parlamentben Mario Draghi.
Részletek
Az Európai Unió – a tőke és a munkaerő szabad mozgása mellett – a szabad kereskedelem elvén alapul, így a protekcionizmus egyfajta fenyegetésként értékelhető.
Ezt válaszolta Mario Draghi az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottságában rendezett hétfői meghallgatásán, az új amerikai elnök politikájában megbúvó veszélyeket feszegető kérdésre válaszolva. Több képviselő azt is felvetette, vajon a pénzügyi stabilitásra leselkedő kockázatokat nem növeli-e, ha az Egyesült Államokban lazítják a szabályozást, gyengítik a bankszektort megregulázó Frank–Dodd-kerettörvény erejét.
"Amire most aztán egyáltalán semmi szükség sincs, az éppen a könnyített szabályozás – válaszolta az európai jegybankelnök, aki emlékeztetett rá: a nagy recesszió az élénkítő monetáris politika és a pénzügyi dereguláció miatt robbant ki. A monetáris politika ugyanis most újra ösztönző jellegű, a szabályozás lazítása pedig éppen azokat a feltételeket teremtené újra, amelyek a válságot tüzelték.
Burkoltan Schauble nyilatkozatára is kitért Mario Draghi, emlékeztette hallgatóságát, hogy a maastrichti szerződést huszonöt éve írták alá azzal a céllal, amely máig sem változott: hogy nehéz időkben egységesen léphessenek fel az övezet országai, s nem egymás ellen, nemzeti alapon. Az EKB továbbra is támogatja a fellendülést az alacsony kamatokkal és az eszközvásárlásokkal, ráadásul egyre magabiztosabban ítéli meg a folyamatokat.
A jegybankelnök azt mondta, hogy – miközben az infláció még mindig jóval a cél alatt tanyázik – az utóbbi két évben az egy főre jutó nemzeti jövedelem három százalékkal bővült, s ez megfelel a fejlett ipari államok teljesítményének, a munkanélküliségi ráta tíz százalék alá, a 2009. májusi szintjére ereszkedett. Az utóbbi két évben minden negyedévben éves alapon 1,9 százalékos növekedést ért el az eurózóna, a munkanélküliek száma 3,5 millióval, azaz 18 százalékkal esett, az üzleti hangulati indexek régen nem voltak ilyen kedvezőek.
Az európai képviselők előtt Draghi állást foglalt az eurózóna integrációja mellett, ami persze megkívánja a nemzeti és európai szinten érzékelhető sérülékenységek orvoslását.
(Világgazdaság)
(Világgazdaság)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
#
2017.02.08.
- Szerda
Archív cikk
Emelkednek a keresetek a magasabb bérkategóriákban is
A minimálbér és garantált bérminimum emelésével, a bevezetett adócsökkentés mellett nemcsak az alacsonyabb, hanem a magasabb bérkategóriákban is nő a kereset.
Részletek
Hozzátette, a tárca arra törekszik, hogy minél több embert lehessen bevonni a munkaerőpiacra. Tájékoztatása szerint ezt egyrészt az igényeknek megfelelő szakember-képzésekkel vagy a munkaerő mobilitás elősegítésével és támogatásával biztosítanák. A munkába járáshoz kapcsolódó támogatások körét bővítették januártól – jelezte.
A bruttó béremelkedés Magyarországon 8-9 százalékos lesz idén – mondta
(Híradó)
(Híradó)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
#
2017.02.08.
- Szerda
Archív cikk
Tetszett az Európa Tanács képviselőjének , hogy csak az iskolába járó gyerekek után jár családi pótl
A társadalmi integráció kulcsa és elengedhetetlen előfeltétele az oktatás, egész Európában.
Részletek
A társadalmi integráció kulcsa és elengedhetetlen előfeltétele az oktatás, egész Európában. Ha nem érjük el, hogy a fiatalok iskolába járjanak és elvégezzék az iskolát, majd pedig belépjenek a munkaerőpiacra, akkor nem fog működni a fenntartható társadalmi és munkaerő-piaci integráció - mondta Tobias Zech német politikus, az Európa Tanács romák és más nomád népek társadalmi integrációjáról szóló jelentéstevője hétfőn Budapesten. Fontos szempontként emelte ki, hogy nemcsak az egyes országokat érintő, hanem európai kihívásról van szó.
Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének idei első, januári ülésszakán egyhangúlag fogadta el a romák és más nomád népek befogadásáról és integrálásáról szóló határozatot. Eszerint a mintegy 11 millió, javarészt szegénységben, nem megfelelő körülmények között élő európai roma gyakran ellenszenvvel, bizalomhiánnyal szembesül. A határozat kimondja, hogy etnikai származása senkinek sem határozhatja meg életkörülményeit.
Pozitív példaként említette a magyar kormány által indított Biztos kezdet programot, amely segít a kisgyermekeknek és a szülőknek a bizalomépítésben, valamint lebontani az iskolába menetel akadályait. Szintén kiemelte azt a rendelkezést, amely hároméves korban határozta meg a kötelező óvodai részvételt, ugyanakkor támogató intézkedéseket sürgetett annak biztosítására, hogy a legalacsonyabb jövedelmű családok is eleget tehessenek ennek a követelménynek.
A megoldandó problémák között sorolta, hogy bizonyos iskolákban tapasztalt szegregációt meg kell szüntetni, és befogadó környezetet kell teremteni az oktatásban a roma gyerekeknek. Szerinte mindezek hozzájárulhatnak a hiányzások, az évismétlések, a korai iskolaelhagyások csökkenéséhez. Kiemelte, hogy Magyarországon több olyan oktatási program - mint a Tanoda program, vagy a Második esély program - sikerrel segíti befejezni azoknak az iskolát, akik korábban kiestek az oktatási rendszerből.
Kijelentette, sosem volt még ilyen jó esélye Európában a romák hátrányai leküzdésének, befogadásuk előmozdításának.
(Edulina)
(Edulina)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
#
2017.02.08.
- Szerda
Archív cikk
Elképesztő béremelés: egy korsó sör árával növelték csak az egyetemi tanársegédek fizetését
Az Együtt szerint a kormány által belengetett felsőoktatási béremelésből jól nem lett semmi, a tanársegédeknek pedig összesen 650 forinttal lett több a fizetése.
Részletek
Bár Palkovics László oktatási államtitkár 2015-ben azt ígérte, hogy három lépcsőben 25 százalékkal fog emelkedni az egyetemi tanárok alapfizetése, illetve az ennek százalékában meghatározott alacsonyabb fizetési kategóriába sorolt oktatók fizetése, Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője most azt közölte, a tanársegédek bére összesen 650 forinttal emelkedett.
A beígért háromlépcsős béremelés alapján 2016-ban 15 százalékkal, majd 2017-ben és 2018-ban 5-5 százalékkal kellene emelkednie az egyetemi tanárok alapfizetésének, de Szabó szerint a kormány nem teljesítette ígéretét, mert az idei évre beígért 5 százalékos emelés helyett egyes egyetemek csak beépítették a bérbe a korábban béren kívüli juttatásként adott Erzsébet-utalványok összegét.
Az ELTE oktatói például arról számoltak be, hogy a nekik eddig juttatott havi 6000 forintos utalvány összegét építették be a fizetésbe, így a tényleges béremelkedés az adjunktusok esetében összességében az 5 százalék helyett mindössze 1,4 százalékos lett, vagyis nettó 2379 forintos emelkedés mutatkozik havonta, míg egy tanársegéd fizetése csupán 650 forinttal emelkedett, ami egyes budapesti helyeken egy korsó sör ára.
Az Együtt képviselője most rákérdezett Palkovicsnál, hogy hogy is van ez.
(HVG)
(HVG)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
#
2017.02.08.
- Szerda
Archív cikk
A svájciaknak elegük lett a multikból
Népszavazáson szegülnek ellen a multiknak a svájciak, akik nem szeretnék a továbbiaknak a nagyvállalatokat különleges bánásmódban részesíteni és erről jövő vasárnap döntenek.
Részletek
A nemzeti és a külföldi vállalatokra egyforma adókulcs legyen érvényes, és az általános adószabályok alól ne lehessenek kivételek – erről tartanak népszavazást Svájcban jövő vasárnap.
A svájciak akkor lettek igazán dühösek, amikor kiderült, mennyivel kevesebb adót kell az egyedi elbánásban részesülő multinacionális nagyvállalatoknak fizetniük a helyi cégekhez képest.
Akad olyan tartomány, ahol a hivatalos társasági adó felét sem kell fizetniük a kantonnal speciális megállapodást kötött nagyvállalatnak.
A népszavazás tétje, hogy el lehessen törölni a kölönleges adókedvezményeket és egységes, az eddiginél alacsonyabb társasági adókulcsot lehessen bevezetni Svájcban.
(Origo)
(Origo)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →