Munkaügyi Tudástár

Mekkora idei béremelést akarnak adni dolgozóiknak, és ehhez mekkora pluszforrásra lesz szükségük – lapunk megtudta, ezt vasárnapig kell hogy jelezzék a kormánynak a nagy állami társaságok vezetői. A MÁV-nál már kedden megállapodott a cégvezetés a szakszervezetekkel azokról a számokról, amelyekkel a kormányhoz fordulnak, a Volán-társaságoknál viszont nem jött létre egyezség, ott információink szerint tegnap enélkül adták le az igénylistát. Mindez több tízezer munkavállaló fizetését érinti, hiszen csak a vasúttársaságnál mintegy 38 ezren dolgoznak.
A mostani kör a MÁV-ot, a Magyar Postát, az állami víziközmű-szolgáltatókat, az egykori Volán-társaságokat (jelenleg regionális közlekedési központok), valamint a rehabilitációs vállalatokat érinti. Hatalmas gondot okoz a létszámhiány az állami cégeknél, és akár az ellátás is veszélybe kerülhet, ha nem történik meg a bérek rendezése – hívta fel a figyelmet a Napi.hu. Ezért a kormány állítólag egy több tízmilliárd forintos bértámogatási csomagról hozhat döntést a hónap közepén, ehhez gyűjtik be az igényeket.
Annyi biztos, hogy az öt állami cég alkalmazottainak bérrendezéséhez mélyen zsebbe kell nyúlnia a kormánynak. Kedden a MÁV-nál arról állapodott meg a cégvezetés a szakszervezetekkel, hogy – ha a kormány is rábólint – három év alatt összesen harminc százalék béremelést kapnak a nem vezető munkakörben dolgozó vasutasok. Idén átlagosan 13, 2018-ban 12, 2019-ben pedig legalább 5 százalékkal nőnek a bérek. Információink szerint ez csak az idén 15 milliárd forintot igényelne, és jövőre is majdnem ugyanennyit. Az emeléssel azt a bérfeszültséget oldanák fel, amit a minimálbér és a garantált bérminimum idei (15, illetve 25 százalékos) emelése okozott – ugyanis aki többet keresett, az ebből nem részesült. Közleményében a MÁV jelezte is, hogy „a bérfejlesztés célja – a közszolgáltatás zavartalan ellátása érdekében – a fluktuáció és a szakemberhiány kialakulásának megelőzése, a munkaerőpiaci helyzetre is tekintettel a szakképzett munkaerő megtartása és jövőbeni biztosítása, valamint a munkakörök közötti bérfeszültségek kezelése”.
Nem ilyen kedvező a helyzet a Volán-társaságoknál. A Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke, Baranyai Zoltán lapunknak elmondta, nem jött létre egyezség. Korábban közölték, idén 18, jövőre 15, 2019-ben pedig 12 százalékos béremelést szeretnének. Az elvárás ennél a társaságnál is sokmilliárdos lehet, ahogy a másik három állami cégnél is. A vízügyi szakszervezetek például 35 százalék körüli bérkompenzációs igénnyel állnak elő a következő három évre.

(MNO)

Első megkérdezettünk Jean Podilă, a President turisztikai cég (többek között a félixfürdői President szálló) tulajdonosa volt, aki elmondta: azon kívül, hogy Ponta egyszer csökkentette a nyugdíjbiztosítást öt százalékkal, a vállalkozók helyzete egyetlen kormányt sem érdekelt. A minimálbérek rövid idő alatt 900-ról 1450 lejre nőttek, s ezzel együtt persze a nyugdíjbiztosítás (mely a munkavállaló számára a bruttó fizetés 10,5, a munkaadó számára pedig 20,8 százalék) is nőtt. Mindez komoly terhet ró első sorban a sok alkalmazottat foglalkoztató munkaadókra.
Nem érinti őket, mivel a fizetések eddig is elérték, illetve meghaladták a jelenlegi minimálbért, válaszolt kérdésünkre Mihuț Ana, a Gavril Curteanu városi kórház alkalmazottainak szakszervezeti vezetője. Tavaly augusztus előtt még voltak nagyon alacsony fizetések, azonban augusztusban, illetve októberben fizetésemelésekről döntött a kormány ( a legutóbbi átlagban 15 százalékos volt), így a legalacsonyabb fizetések is magasabbak már az új minimálbérnél. A béremeléseknek nagyon örültek, hiszen az osztályokon sok a munka és kevés az alkalmazott – tette hozzá.
Egy negatív hatása is lehet a minimálbérek emelkedésének, mondta az AJOFM igazgatója: mivel így első sorban a képzetlenek, illetve alacsony képzettséggel rendelkezők bére nő, kisebb lesz a különbség az ő bérük és a magasabban képzetteké között, hiszen a munkaadók valószínűleg nem engedhetik meg maguknak, hogy a többiek fieztését is ezzel arányosan megemeljék. Ez pedig elégedetlenséget szülhet a munkavállalók között. Az igazgató megemlítette, hogy korábban a minimálbér szektoronként változott, más volt a szállításban, közélelmezésben, építkezésben, a patronátus a szakszervezetekkel közösen dolgozta ki – ez talán egy méltányosabb rendszer volt, mint a mostani.
(Erdon.ro)

Amióta a magyar munkavállalók számára is megnyílt a korlátozásmentes európai uniós munkaerőpiac, az uniós munkáltatók munkavállalási engedély nélkül foglalkoztathatnak magyar állampolgárságú munkavállalókat. Megszűnt a korábbi engedélyezési eljárás, amely sok esetben ahhoz vezetett, hogy az uniós külföldi munkáltató csak körülményes engedélyezési eljárások után tudta alkalmazni a magyar munkavállalót.
E fordulóponttal magyar munkavállalók tízezreinek nyílt lehetősége arra, hogy jobb fizetés reményében, otthagyva eddigi magyarországi munkáltatóját, egyéni munkavállalóként szerencsét próbáljon az uniós nyugat-európai munkaerő piacon, munkát, munkáltatót találjon szakmájának, végzettségének megfelelően. Ezzel sok tízezren éltek is: óvatos becslések szerint is legalább három-négyszázezer magyar dolgozik jelenleg a határainkon túl. Sokan anélkül vágnak neki a külföldi kalandnak, hogy alapvető ismeretekkel vagy nyelvtudással rendelkeznének. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint azonban van egy biztonságosabb lehetőség is arra, hogy szerencsét próbáljunk külföldön.
Az osztrák és németországi munkákat a csoportok olyan munkaidőkeretben végzik, hogy havonta legalább egy alkalommal, több napra haza tudjanak látogatni. Ezért nem szükséges, hogy a család kiköltözzön Németországba, ugyanakkor pedig megoldott a rendszeres hazalátogatás. A munkavállalók megkapják a mindenkori, az egyes szakmákra előírt külföldi bruttó órabéreket, erre a magyar munkáltatójuknak kötelezettséget kell vállalniuk a külföldi hatóságok felé.
A kiküldött munkavállalók szálláskeresését és a szállás költségeit csaknem minden esetben a magyar munkaadó viseli, tehát a bruttó bérből a szállásköltségre nincs külön kiadása a munkavállalónak. A munkáltató köteles viselni a munkakezdés előtti németországi kiutazás, valamint a munkavégzés befejeztével a hazautazás költségeit. A munkavállaló kizárólag a magyar munkáltatójával áll munkaviszonyban. Ennek értelmében bármilyen munkaügyi vitát a magyar munkajog szerint kell lefolytatni, magyar munkaügyi bíróság előtt.
(Piac és Profit)

A február 2-án rendezett megbeszélésen Szilágyi Péter, a Magyar Pékszövetség tanácsadója elmondta: hosszú évek óta nehéz helyzetben van a sütőipar, a vállalkozások eredménye elmarad az - amúgy is alacsony eredményességű - élelmiszer-ipari ágazat számaitól - olvasható a NAK közleményében.
A sütőipari vállalkozások árbevétel-arányos bruttó jövedelmezősége két százalék körül alakul, ez az alacsony eredményszint nem teszi lehetővé a szükséges fejlesztések, korszerűsítések végrehajtását. Elmondta: sütőipar az egyik leginkább kézimunka-igényes szakágazat, ezért a munkaerő költségének változásai az átlagnál érzékenyebben érintik a sütőipari vállalkozásokat. Azt szeretnék elérni, hogy legalább a munkaerőköltség növekedését érvényesíteni tudják az áraikban.
A megbeszélésen részt vett Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is, aki szerint fontos, hogy mihamarabb rendeződjön a sütőipar helyzete. Ellenkező esetben félő, hogy nő a szürkegazdaság aránya az ágazatban, vagy a termékek minőségének romlásával kell számolnia a fogyasztóknak.
A hazai sütőiparban körülbelül ezer vállalkozás működik, a szakágazat bruttó termelési értéke mintegy 156 milliárd forint. A sütőipar megközelítőleg 23 ezer főt foglalkoztat. Az egy főre eső éves kenyérfogyasztás 37 kilogramm körül alakul.

(Napi.hu)

A felhívás célja, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) által megvalósított munkaerő-piaci programokon belül nyújtott szolgáltatásokat, támogatásokat kiegészítse civil és nonprofit szervezetek által nyújtott szolgáltatásokkal - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Az NFSZ által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások nem minden esetben tudnak a speciális, hátrányos helyzetű célcsoportok tagjainak személyre szabott segítséget nyújtani, illetve minden munkanélküli vagy inaktív személyt elérni. Ezért van szükség a nem állami szervezetek által nyújtott szolgáltatásokra is.A felhívás célcsoportját a regisztrált álláskeresők, a nyilvántartott közvetítést, illetve szolgáltatást kérők, valamint az inaktívak alkotják.
A program megvalósítására 36 hónap áll rendelkezésre. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 80 és 888 millió forint között lehet, a támogatási kérelmeket március 10-től lehet beadni - ismertette az államtitkár.
(Napi.hu)

Ebben a megyében jelenleg 3000 szakképzett munkaerő hiányzik, s miközben egyre több nagy ipari cég telepszik meg itt, vagy fejleszti már meglévő kapacitását - lásd a Gyöngyöshalászon gumigyárat építő Apollo Tyres vagy a hatvani térségben tovább terjeszkedő BOSCH - lassan lasszóval kell fogdosniuk a munkára alkalmas, s arra motivált embereket.
Az erdélyiek, a kárpátaljaiak és a vajdasági magyarok már régen itt vannak, sőt, jelentős létszámban tovább is álltak, és Európai nyugati felén dolgoznak, magasabb bérért, jobb körülmények között. Ezekből a térségekből már nincs utánpótlás, a hazai erőforrások pedig lassan kimerülnek – hangzott el az egri rendezvényen. Vendégmunkásként így most már azok az ukránok kerülnek szóba, akik nem beszélik ugyan a magyar nyelvet, de szívesen áttelepülnek, hisz az ottani bérük három-négyszeresét is megkereshetik. Sokan jönnek a háború sújtotta vagy épp feszültségekkel terhelt térségekből, s nem csak egyedülálló férfiak vagy asszonyok hanem házaspárok, sőt, alkalmasint egész családok is. A nyelvi nehézségeket eleinte azzal hidalják át, hogy a brigádokban mindig akad olyan, aki beszéli a magyar nyelvet, s eleinte ő közvetíti a feladatot a többieknek.
Az ukrán munkaerő motivált, hamar beilleszkedik, szakképzett és jól dolgozik – mondta a jászberényi Jász-Plasztik Kft-t képviselő Bátonyi Attila. A motiváció elsősorban a pénz: Ukrajnában jelenleg ötvenezer forintnyi az átlagfizetés, nálunk pedig kétszázezer forintot is hazavihetnek. Aki vállalja az itteni munkát, annak szolgálati lakást biztosítanak, vagy szállást bérelnek, de egyre több cég épít munkásszállókat.
Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára lapunknak elmondta: Heves megyében az utóbbi időszakban évente átlag 3-4 százalékkal nőtt a „munkaerő-deficit”, s ha ez a folyamat nem áll meg, nagyon nagy bajban lesznek a cégek. Épp ezért a mostani konferencia után február közepén a térségi polgármestereket hívják majd össze, s arra kérik őket: nézzék meg, milyen lakhatási támogatással tudnák segíteni a jelenlegi, s a jövőbeli munkavállalókat, hogy az elvándorlást csökkentsék, az esetleges áttelepedési kedvet pedig növeljék.

(Népszava)