Munkaügyi Tudástár

A tavaly november és az idén január közötti időszakban a KSH mindössze 198 ezer munkanélkülit tartott nyilván, ami 4,3 százalékos rátának felel meg. Ennél jobb mutatókkal kontinensünkön csak Németország és Csehország rendelkezik, ám a valódi helyzet ennél sokkal kedvezőtlenebb Magyarországra nézve. Az Egyesült Államokban egyébként a 4,5 százaléknál vonták meg a teljes foglalkoztatottság mércéjét. Magyarország ugyan ezt már meghaladta, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a közel 200 ezer munkanélküli mellett jelenleg 117 ezren külföldi telephelyeken dolgoznak, őket a foglalkoztatottak közé sorolják. Emellett alig kevesebb a közmunkás - a Portfolió internetes portál megítélése szerint a bújtatott munkanélküli - mint amennyi a statisztikákban szerepel. Ha mindezeket beszámolnánk az állás nélküliek táborába, akkor 11,3 százalékra nőne a munkanélküliek aránya, ami a hivatalos statisztika szerint csupán 4,3 százalék.
Nehéz felmérni a lakosság munkaerőpiaci helyzetét - említette meg lapunk érdeklődésére Adler Judit. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője emlékeztetett arra, hogy az az általános gyakorlat, hogy az adatgyűjtők megkérdezik a kijelölt családokat: a munkavállalási korú tagjaik kinek milyen a munkaügyi státusza. Abban az esetben, ha a hozzátartozó esetleg téved, akkor a téves adat kerül be az adatsorba.
A legnagyobb hazai munkaerő-tartalék az "államban van" - erről Lázár János beszélt egy múlt hétvégi, debreceni gazdasági rendezvényen. A kancelláriaminiszter utalt arra, hogy ma Magyarországon 4,4 millió munkavállaló van, számuk decemberben 137 ezerrel nőtt, és nem a közfoglalkoztatottak körében. Közülük 1-1,2 millióan az államtól kapja a fizetésüket, ami elég nagy terhet jelent. Lázár hozzátette: a következő öt évben “keményen csökkenteni kell” az állami munkavállalói létszámot.
A gazdasági tárca lapunk kérésére közölte, hogy 2016 során alig több mint 6 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon harmadik országból érkező munkavállalók részére, holott a kvóta 49 ezer főről szól. Az Európai Unióból munkavállalási céllal 10553-an érkeztek hozzánk.
(Népszava)

A bérmegállapodás az idén megemeli a GDP-növekedést, jövőre viszont már nem lesznek számszerűsíthető hatások – derült ki az Európai Bizottság országjelentéséből. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, a társadalombiztosítási járulék és a vállalatok nyereségadójának csökkentése összességében 0,3 százalékponttal járul hozzá a GDP-növekedéshez 2017-ben a bizottság modellje alapján.
Az uniós szervezet szerint az intézkedések főleg az alacsony bérkategóriákba tartozók jövedelmét emelik, ami csökkenti a munkavállalók közötti egyenlőtlenségeket. Az alacsony jövedelműekre nagyobb fogyasztási hajlandóság jellemző, így az emelés kedvező hatással lesz a fogyasztásra, vagyis ők azok, akik jövedelmük döntő részét vagy egészét elköltik, szemben a több pénzt kereső munkavállalókkal.
Az intézkedések egyébként egyenlőtlenül érintik a vállalkozásokat: a minimálbér emelésének hatása erősebb az alacsony termelékenységű szektorokban és vállalkozásoknál, ahol a munkavállalók fizetése minimálbér körüli. „Az ilyen vállalkozások esetében a munkaerőköltségek minimálbéremelés miatti növekedése meghaladja a munkáltatói járulékok csökkenéséből eredő pozitív hatást” – vélekednek a szakértők.
Kedvező hatás, hogy a minimálbér emelése arra ösztönözheti a közmunkásokat, hogy belépjenek a nyitott munkaerőpiacra, továbbá csökkentheti a keresők jelenlegi 9,3 százalékos szegénységi rátáját. A magasabb bérköltségek az alacsony termelékenységű szektorokban elriaszthatják a közvetlen külföldi befektetések beáramlását – véli a bizottság –, ugyanakkor a társasági adó és a munkáltatói járulékok csökkentése várhatóan ezzel ellentétes hatást gyakorol. A társasági adó mértéke ugyanis immár a legalacsonyabb az unióban, és feleakkora, mint a térség több országában.
(Világgazdaság)

Ma Magyarországon 4,4 millió munkavállaló van – számuk decemberben 137 ezerrel nőtt, és nem a közfoglalkoztatottak körében -, de még így is 1-1,2 millió ember az államtól kapja a fizetését, ami elég nagy terhet jelent – mondta a tárcavezető. Hozzátette: Magyarországon az összes foglalkoztatott 20 százaléka dolgozik az állami szférában, miközben a visegrádi országokban ez az arány 13 százalék, Németországban pedig 8 százalék. A következő öt évben “keményen csökkenteni kell” az állami munkavállalói létszámot – jelentette ki a miniszter.
Lázár János azt mondta, van értéke annak, hogy növekszik az adófizetők száma, amiben döntő szerepe van a munkaalapú társadalomnak. A kormánynak az a célja, hogy “jelentősen csökkentse a közfoglalkoztatottak számát piaci munkahelyekkel”. (A Policy Agenda friss elemzése szerint a program leépítése is komoly gondokat okozhat.)
A bérmegállapodás, a minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos növekedése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt az átlagkeresetek 10 százalékos emelkedését sem zárják ki ebben az évben az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagáltak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint pedig nem kizárt, hogy a kormány nyitott az év elejétől élő után további járulékcsökkentésre, így a tavalyi bérmegállapodást újra lehetne nyitni és egy nagyobb lépésben gondolkozni.
Bár a munkaerőhiány kezeléséhez szükség van rá, a kis cégek számára súlyos terhet jelent az emelés, akár munkaidőcsökkentés, túldolgoztatás, vagy a fekete gazdaság növekedése is lehet a válasz a GKI elemzői szerint.
(Piac és Profit)

Az Euromonitor elemzőcég tanulmánya szerint a kínai gyári munkások soha korábban nem kerestek annyi pénzt átlagosan, mint tavaly.
Az átlagos órabér elérte a 3,6 dollárt (kb. 1000 forint), ami 2011-hez képest 64%-os (!) emelkedést jelent. Ez az összeg közel ötszöröse az indiai átlagnak, valamint több olyan feltörekvő országét is megközelíti, amitől évekkel ezelőtt még nagyon messze volt Kína.
A növekedés elképesztő üteme talán meglepő lehet, de maga a jelenség semmiképp sem. Köztudott tény, hogy a globalizáció elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb nyertese Kína volt. Nagy nemzetközi vállalatok tömege érkezett az országba az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló munkaerő miatt. Ez egyrészt rohamos gazdasági növekedést generált az országban, másrészt pedig felgyorsította a bérfelzárkózást a gazdagabb országokhoz.
Mostanra már annyira nem igaz, hogy olcsó a kínai munkaerő, hogy sok vállalat, aki egykor emiatt települt az országba, termelésének kihelyezését tervezi például Sri Lankára, ahol az átlagos órabér mindössze 0,5 dollár.
A folyamat persze összhangban van a kínai vezetés ambícióival, miszerint a beruházás- és iparvezérelt kínai növekedési modellt egy fogyasztásközpontú, a szolgáltató szektor által dominált modellé alakítsák, ez azonban a munkanélküliség növekedésével egyre nagyobb (politikai) feszültségekkel jár majd, különösen egy hivatalosan kommunista országban.
(Portfólió)

A legfrissebb adatok szerint 200 ezer alá csökkent a munkanélküliek, száma, ami százalékosan kifejezve 4,3. Ez különösen úgy érdekes adat, hogy a szám 80 ezerrel csökkent egy év alatt, vagyis ha folytatódik a trend, akkor a munkanélküliség még számszerűen is elérheti az elhanyagolható mértéket, amikor a valóságban már erős munkaerőhiány van. Persze vannak még munkaerő-tartalékok, főleg külföldön, őket viszont csak jóval magasabb bérekkel lehet hazacsábítani.
A rendszerváltás előtt a munkanélküliség fogalma hivatalosan nem létezett, de közismert, hogy nagy volt a kapun belüli munkanélküliség, vagyis a teljes foglalkoztatottság kedvéért szükségtelen munkahelyeket is fenntartottak. Ha akkor piaci alapokra helyezik a rendszert, az időszak nagy részében valószínűleg magasabb munkanélküliség lett volna, mint a mostani 4,3 százalék.
Összegezve a mostani helyzet közelíti a teljes foglalkoztatottságot, pláne, ha az elmúlt 1-2 év folyamatai folytatódnak. Persze vannak területi eltérések is: Budapesten és a nyugati megyékben még kisebb a munkanélküliség, egyes megyékben viszont nagyobb, és távol van a kvázi teljes foglalkoztatottságtól. Összességében azonban a helyzet messze a legjobb a rendszerváltás óta, és európai összehasonlításban is viszonylag jól állunk. Kedvező hatása az erős bérnövekedés, ami végre megindította, illetve felgyorsította a felzárkózást. Mindezt döntő részben a szabad munkaerő-vándorlásnak köszönhetjük, becsüljük meg az Európai Uniónk ezt a remek találmányát.
(Privátbankár)

A munkaerő-kölcsönző szolgáltatást végző vállalkozások teljesítménye – a piaci szereplők csökkenésével párhuzamosan – folyamatosan bővül. A szektor árbevétele 2013-ban 161 milliárd forint volt, ami a következő évben 197 milliárd forintra emelkedett, míg 2015-ben meghaladta a 216 milliárd forintot.
A megszűnő vállalkozások aránya 2014 és 2015 viszonylatában megduplázódott, 7,2 százalékról 15,3 százalékra, és tavaly már elérte a 17,7 százalékot. Ezzel szemben a végrehajtás alá került cégek aránya rendkívül hektikusan alakult a vizsgált időszakban. 2014-ben az előző évhez képes 2,5 százalékkal csökkent, de a következő évre majdnem ugyanennyivel ismét emelkedett a végrehajtás alá került cégek aránya. A tavalyi évben viszont visszaállt a 2014-es szintre. Kedvező tendenciát mutat a veszteséges cégek arányának alakulása a vizsgált időszakban. 2013-ban a cégek 19,7 százaléka volt veszteséges, ez 2014-ben 16,5 százalékra mérséklődött, míg a 2015-ös évben ez az arány már csak 12,6 százalék volt, ami mindenképpen optimizmusra adhat okot a jövőre nézve.
A munkaerő-kölcsönzéssel foglakozó vállalkozások közül 39 olyan cég van, melynek árbevétele 2015-ben meghaladta az 1 milliárd forintot, ők adják a szektor árbevételének 72,5 százalékát, a közép mezőnyben 147 darab cég működik, 100 millió és 1 milliárd közötti árbevétellel, míg a fennmaradó 1255 darab vállalkozás 100 millió forint alatti árbevételről számolt be.
A biztosíték arra szolgál, hogy a kölcsönzött munkaerő részére keletkező kártérítési igények ebből az összegből kerüljenek kifizetésre. Bár az összeg első látásra nem tűnik jelentősnek a szektor többségét alkotó mikrovállalkozások egy része számára biztosan komoly nehézséget fog okozni az 5 millió forint előteremtése. Ennek alapján a cégek számának további csökkenése prognosztizálható a közeljövőben, amivel párhuzamosan a piacvezető vállalkozások további erősödése várható – zárja elemzését Hantos Zoltán projektmenedzser.
(Piac és Profit)

A döntést az év első felében hozza meg a bank - árulta el James Cowles, aki hozzátette, hogy Németország a legkedveltebb helyszínek között szerepel. Cowles azt is mondta, hogy a német felügyeleti hatóság professzionalizmusa és a magasan képzett munkaerő elérhetősége miatt is különösen vonzó Frankfurt.A Citi többszáz munkahelyet költöztet el Londonból a Brexit miatt. Frankfurtban jelenleg 370 munkavállalójuk van.
(Portfólió)

Balog Zoltán az értékek és az érdekek találkozásának nevezte nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását hétfő este a parlamentben. A humánminiszter szerint fontos lépés lenne az ország nemzet keresztény önazonosságának helyreállításában a szabad nagypéntek, ez ráadásul - miként fogalmazott - "nemcsak a családok életminőségét, de a munkaerő képességét is javítja, növelve a regenerálódás lehetőségét."A tizenegy munkaszüneti nappal egyébként Magyarország nemzetközi összehasonlításban nem lógna ki a sorból. Az Egyesült Államokban például tíz szövetségi ünnep munkaszüneti nap, többek között a mártír polgárjogi harcos, Martin Luther King emléknapja, az első elnök, George Washington születésnapja és Amerika felfedezőjének emlékére, Columbus napja. Donald Trump saját beiktatásának napját elnöki rendelettel a hazafias büszkeség napjává nyilvánította, de aligha tudta, hogy ez csak egy napra szól, új szövetségi ünnepet csak kongresszusi döntéssel vezethetnek be.Japánban nagyon szigorú a munkamorál, sokan késő estig dolgoznak, s hétvégén is bemennek a munkahelyükre. A szigetországban ugyanakkor 15 munkaszüneti napot tartanak számon, köztük van Akihito császár születésnapja, az alkotmány napja és külön ünnepet szánnak a gyerekeknek, a felnőtté válásnak, az időseknek, a tengernek, a növényeknek.Oroszországban 2012-ben emelkedett 12-ről 14-re a munkaszüneti napok száma. Az újévi vakáció mellett többek között az orosz karácsony, Oroszország védőinek napja, a nemzetközi nőnap, a munka ünnepe munkaszünet.

Az Európai Unió a tagállamok számára nem szab meg nemzeti ünnepet, az EU intézményeiben dolgozók ugyanakkor például a húsvéti ünnepeket, május 1-jét, május 9-én az Európa-napot, mindenszentek napját ünnepelik. Ausztriában 13 munkaszüneti napot adnak ki, Franciaországban a 13 állami ünnep közül a legfényesebb július 14., s az első világháború végére emlékeztető nap is munkaszünet. Németországban 16 munkaszüneti napot tartanak, de a szabadnapok száma tartományonként különböző. A legtöbb munkaszüneti napot, 13-at Bajorországban adják ki. Egész Németországban ünneplik október 3-át, a német egység napját. Nagy-Britanniában bonyolult a helyzet, Angliában és Walesben nyolc, Skóciában kilenc, Észak-Írországban tíz munkaszüneti nap van. Lengyelországban 13 ünnepnapot nyilvánítottak munkaszüneti nappá, akárcsak Csehországban, Szlovákiában 15 munkaszüneti napot tartanak számon.
(Népszava)