Munkaügyi Tudástár

Az Európai Munkadók Szövetségének jelentése szerint a 26 Európai ország közül, ahol létezik a minimálbér intézménye, 12 országban történt változés annak mértékében január 1-gyel. A béremelés azért túlzé, mert annak mértéke általában meghaladja az inflácié 50 százalékét, de ennek többszöröse is lehet.

Hollandia 2003-mal befagyasztotta a minimálbérek emelését.
Németországban egyre népszerűtlenebb a kollektív béralku, így kérdéses, hogy sikeres lenne-e egyáltalán a minimálbér bevezetése. A bérek ráadásul egymástól teljesen függetlenül emelkednek az ország keleti és nyugati felében.
Nagy-Britanniában csak a munkavállalók 6-7 százalékét érinti a minimálbér, és változásának szélesebb kihatása csak 1-2 hónapig érzékelhető.

A minimálbérek vásárléértékét tekintve is nagyon nagy a szérés az Európai országok között. A szegényebb országokban, így Portugáliában és Kelet-Eurépában a minimálbér nem fedezi a hétköznapi megélhetési költségeket, ezért nem lehet a vállalati bérkategériák reális kiindulási alapja sem.
Forrás: Európai Munkadók Szövetsége
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A rendkívül tiszta levegő miatt telepítette 1922-ben Vácra George Eastman, a Kodak alapítéja a cég kelet-Európai fotépapírgyárát, amelyet 1947-ben eladtak a Magyar Általános Hitelbanknak, s a bank államosítása után a Forte Rt. nemzeti vállalat lett. Az elmúlt évtizedekben a világ egyik legtekintólyesebb fekete-fehér fotéipari cégévé vált a Forte, amelyet a kilencvenes évek elejón a gyár vezetői és dolgozói vásároltak meg. Ebből fakadt a tőkeszegénysége.

A színes és a digitális fotézás előretörése visszavetette a forgalmat, s súlyosbította a helyzetet a dollár gyengülése. Az igényes fényképezésnél ugyanakkor még mindig tekintólye van a Forténak a világ sok országában. Ezért fűznek reményeket a cég vezetői ahhoz, hogy sikerül egyezségre jutni a legfőbb hitelezővel, az Apeh-hel. Kummer Béla vezérigazgató elmondta: 820 millió forint a cég adóssága, ebből 530 millió az Apeh-hel szembeni tartozás. Ha sikerülne megállapodni a hivatallal, akkor elkerülhető lenne, hogy a német Orwo utéda, a Filmotech és a francia Bergger cég vásárolja fel a gyár területét és eszközeit.

A Forte vezetői azt tervezik, hogy a termelést egy 2,5 hektáros területre összpontosítják. A megmaradó 14-15 hektáros területből öthektárnyit a váci önkormányzat lakóövezetté nyilvánított. Itt 200-400 új lakást építhetnének fel. Állításuk szerint megállapodás esetén mintegy 1,5 milliárdos forgalommal az idén 100-120 milliós nyereséget tudnának elérni, mert jelentős exportrendeléseik vannak. A cég tavalyi 260 fős létszámát 180-ra csökkentették, és még 20-30 ember elbocsátását tartják szükségesnek a gyár talpon maradásához.
Forrás: Népszabadság Online
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A költségvetési törvény szerint idén 278,7 milliárd forint kiadás és bevétel szerepel a Munkaerőpiaci Alap (MPA) büdzséjóben. Ebből a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására 52 milliárd forintot, a munkanélküliek járadékából kikerülők önkormányzati foglalkoztatására, segélyezésére 29,3 milliárd forintot ad át az alap a központi költségvetésnek, míg az Európai Uniós programok társfinanszírozására 6,6 milliárd forintot biztosít - derül ki a törvényből.

Az alap a hagyományos munkaerő-piaci programokra - így a különféle képzési, foglalkoztatási támogatásokra - 50 milliárd forintot irányozhat elő. A szakképzési célú kifizetések kerete 21,8, míg a munkanélküliek járadékára 80,3 milliárd forintot tervezett az MPA.

A felszámolés alá kerülő cégek dolgozóinak bér- és végkielégítés járandóságára felhasználhaté bérgarancia idei kerete 4,2 milliárd forint lesz. A rehabilitációs célú munkahelyek létrehozását 3,3 milliárd forinttal támogatja az alap. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működtetésére, fejlesztésére 20,7 milliárd forintot biztosítanak.

A nonprofit munkavállalást 250 millióval támogatják

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek 396 millió forintot adnak, a társadalombiztosítási alap részére 730 milliót, területkiegyenlítésre pedig 405 millió forintot továbbítanak. A nonprofit szektorban történő munkavállalást 250 millió forinttal támogatja a Munkaerőpiaci Alap. Az MPA bevételét - ami a tervek szerint az idén ez 230,4 milliárd forint lesz - döntő részben a munkadók és a munkavállalók e célból fizetett járuléka teszi ki. A munkadói járulék jelenleg 3 százalék, a munkavállalói pedig 1 százalék, míg a szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék. Ugyancsak jelentős forrés a munkadók szakképzési hozzájárulása, amiből 2005-ben 23,6 milliárd forint bevételt terveznek. A munkadói rehabilitációs hozzájárulás előirányzata további 9,9 milliárd forint.

Új bevétel lesz az idén a vállalkozói járulék, ami 11,2 milliárd forintot tesz ki: ezt az egyéni vállalkozók fizetik annak érdekében, hogy igénybe vehessék az alap szolgáltatásait.
Forrás: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Jelentése szerint a leendő gyárból nemcsak a térséget, illetve Oroszországot látnák el termékeikkel, hanem az egész Európai piacra szállítanának innen. A Nikkei ugyanakkor megjegyzi, hogy a Toyota és a Peugeot csehországi vegyesvállalata az egyik meghatározó vásárléja lehet az új gyárnak.

Ugyanakkor elképzelhető, hogy Dél-Korea legnagyobb gumiabroncsgyártéja, a Hankook Magyarországon építi első Európai üzemét. A 700 millió Eurós beruházásért rajtunk kívül Cseh- és Lengyelország van versenyben.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A magyar számviteli standardokról, azok értelmezéseiről és a kapcsolédé eljárósi rendről szóló 202/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet alapján a magyar számviteli standardalkotásért felelős testületek megkezdték a működésüket. A hivatkozott jogszabály szerint a Standard Előkészítő Testület (a továbbiakban: Testület) - többek között - azért is felelős, hogy összeállítsa az egyes standard-javaslatok részletes szakmai koncepciéját. A Testület e feladata végrehajtásának elősegítésére tagjaiból és szükség esetén további felkért szakértőkből standard-javaslatonként - legfeljebb összesen 5 fős - munkacsoportot hoz létre, a Testület valamely tagjának szakmai irányítása mellett. A szakértők felkérésére a Testület elnöke jogosult, a Testület előzetes jóváhagyása alapján.

A szakértők kiválasztásának elősegítése céljából szakértői jegyzék felállítására kerül sor, amelybe jelentkezési határidő nélkül, folyamatosan jelentkezhetnek azok, akik felkért szakértőként részt kívánnak venni a magyar számviteli standard-javaslatok részletes szakmai koncepciéjának kidolgozásában, és megfelelő ismeretekkel rendelkeznek az alábbiakkal kapcsolatban:
- a számvitel elméleti és módszertani háttere,
- a számvitel legjobb nemzetközi gyakorlata,
- a Nemzetközi Számviteli Standardok (az IAS-ek), a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (az IFRS-ek), valamint azok értelmezései,
- a számviteli szabályozással összefüggő magyar és nemzetközi ajánlások (ide értve az Európai Unió ajánlásait is),
- a kötelező érvényű magyar és nemzetközi számviteli előírások (ide értve az Európai Unió előírásait is) és az azok magyarországi gyakorlati végrehajtásával összefüggő tapasztalatok,
- a számviteli szabályozással és gyakorlattal összefüggő magyar és nemzetközi nem számviteli előírások (ide értve az Európai Unió előírásait is) és az azok magyarországi gyakorlati végrehajtásával összefüggő tapasztalatok.

A szakértői jegyzékbe történő felvétel - részletes szakmai önéletrajz mellékelésével, és a preferált szakterület(ek) megjelölésével - az alábbi elérhetőségeken kérhető:

Az Országos Számviteli Bizottság Titkársága
Levélcím: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.
Fax: (06-1)327-2500
E-mail: oszb@pm.gov.hu
Érdeklődni a (06-1)327-5967 telefonszámon lehet.

Felhívjuk a jelentkezők szíves figyelmét arra, hogy a szakértői jegyzékbe történő felvétel kizárólag informáciés célokat szolgál, a Standard Előkészítő Testület nem köteles a szakértői jegyzékben szereplő személyeket felkérni, illetve a szakértői jegyzékben nem szereplő személyeket is felkérhet szakértőként történő közreműködésre.
Országos Számviteli Bizottság Titkársága
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2004. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 915 ezer fő, a munkanélküliek száma 262 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 6,3% volt. 2004. szeptember-novemberi időszakban a 15-74 éves népesség 54,1%-a jelent meg a munkaerőpiacon, ebből 3 millió 915 ezren foglalkoztatottként, 262 ezren pedig munkanélküliként. A nemzetközi összehasonlításban használt, 15-64 évesekre számított foglalkoztatási ráta 57%-nak felelt meg. (2003-ban a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája az EU-15-ben 64,4%, az EU-25-ben 62,9% volt.)

A januártól novemberig tartó időszakban a munkaerőpiacon a foglalkoztatottak száma átlagosan 3 millió 900 ezer főnek felelt meg, ami stagnálást jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül azonban az utolsó három hónapban átlagosan 57 ezerrel kevesebben voltak foglalkoztatottak, mint az előző év azonos időszakában.

A munkanélküliek száma a 2004. szeptember-novemberi időszakban 29 ezer fővel volt több, mint 2003 szeptember-novemberében. A munkanélküliségi ráta 6,3%-ra emelkedett, ami kisebb, mint az Uniós átlag. (A munkanélküliségi ráta az EU-15-ben az időszak középső hónapját jelentő októberben 7,8%-ot, az EU-25-ben 8,7%-ot ért el).

A munkaerőpiacrajutós a fiatalok esetében nehezebbé vált, a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 17%-ra nőtt, azaz 4,3 százalékponttal magasabb volt, mint 2003 azonos időszakában. (Az EU-15-ben a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája az időszak középső hónapját jelentő októberben 16%, az EU-25-ben 18,1% volt.)

A munkanélküliek 45,8%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást, ami közel egy százalékpontos aránycsökkenést jelent a tavalyi értékhez képest. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,5 hónapnak felelt meg.

Összefoglalva:
Főként a fiatlabb korosztályhoz tartozék munkanélküliségi rátája szaladt meg;
Az egy évvel korábbi adatok ismeretében 57.000 fővel növekedett a munkanélküliek száma
A munkanélküliek közel fele több mint egy éve nem talál állást

Részletes adatok grafikonon
Forrás: KSH
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A határozott idejű munkaszerződéseknél a munkáltatók gyakran a munkaviszony létesítésével együtt annak lejártát, megszűnését is jelzik egy bejelentéssel. Ilyen vegyes be- és kijelentés csaknem 258 ezer érkezett idáig - jegyezte meg Oroszlán Andrea.

Az interneten vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül történő bejelentéshez a munkáltatóknak PIN-kédot kell kiváltaniuk az illetékes munkaügyi kirendeltségnél. Ilyen azonosítét eddig 84.585 munkáltató váltott ki.

A PIN-kéd segítségével munkavállalók is az interneten ellenőrizhetik, hogy munkáltatójuk bejelentette-e őket, s milyen keresettel. Ez a társadalombiztosítási jogosultság miatt fontos a munkavállalóknak. A munkavállalók közül 15 949-en kérték ki a PIN-kédot. A PIN-kéd nyújtotta kényelmesebb, gyorsabb bejelentési lehetőséget viszont még mindig viszonylag kis részarányban használják ki a munkáltatók.

Az eddigi bejelentésekből csaknem 565 ezer postán érkezett, s mintegy 243 ezer bejelentéssel személyesen jelentkeztek a munkáltatók a munkaügyi kirendeltségeken. Alig több mint 270 ezer bejelentést küldtek el interneten, s a telefonos ügyfélszolgálatra valamivel több mint 63 ezer bejelentés érkezett.

Oroszlán Andrea elmondta: a rendszer alapadat-bázisát az Országos Nyugdíjfolyósítótól, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól vették át. Ezek az adatok a 2002. és a 2003. év végi helyzetre, valamint a 2004. január 1. és április 30. között létesített és megszűnt munkaviszonyokra vonatkoznak. Ezt követően a kötelező bejelentések alapján követhetők a változások. Az új munkaviszonyokat még a munkavégzés megkezdése előtt kötelező bejelenteni, a munkaviszony megszűnését egy munkanapon belül.

Az adatbázisban valamennyi, a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozé munkavállaló, s az őket foglalkoztató munkáltató szerepel. Az adatbázis hatékonyabbá teszi a munkaügyi ellenőrzéseket, segítségével jól követhetők az aktuális munkaerő-piaci jellemzők is - mutatott rá Oroszlán Andrea. (MTI)
Forrás: Menedzsment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az adózék 2005. január 1-jótől már nem kötelesek bejelenteni a bankszámláikat. Ez lényegesen leegyszerűsíti a bankszámlák közti váltást, hiszen nem kell a könyvelőnek, vagy a bejelentést végzőnek a megfelelő APEH és önkormányzati nyomtatványokat kitöltenie. A változás hatálybalépésével célszerű tudni, hogy a bejelentési kötelezettség szakaszait ugyan törölték az adózás rendjónek szakaszaiból, azonban továbbra is bírsággal lesz sújthaté az az adózé, aki elmulasztja 15 napon belül a bankszámla megnyitását. Egyelőre kizárólag az általános forgalmi adó fizetésére kötelezettek esetében kötelező pénzforgalmi bankszámlát vezetni.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Azok cégek, amelyek 2005. január 1-jón még mikrovállalkozásnak minősültek, de az előző adóévben legfeljebb 5 főt foglalkoztattak, adóalap-csökkentést vehetnek igénybe legelőször a 2005. évi társasági adóalapjukban. Mindegyik egy fős létszám-emelkedés "hozománya" a minimálbér éves összege, amely a 16%-os társasági adó kulcsát és a havi 57.000 Ft-os minimálbért figyelembe véve egy kellően nyereséges vállalkozásnál kb. 109.000 Ft-nyi társasági adómegtakarítást hozhat. Sajnos a létszámcsökkenés adóalap-növeléssel jár és a kedvezmény igénybevételéhez egyébként sem lehet a mikrovállalkozásnak az adóév utolsó napján köztartozása.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Munkanap áthelyezés:
Március 14-e hétfőt március 19-én szombaton dolgozzuk le.
Oktéber 31-e hétfőt november 5-én szombaton kell ledolgozni.

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a 25/2004. (VIII. 30.) számú rendelet hatálya bizonyos kivétellel minden munkáltatóra, közigazgatási szervre és az általuk foglalkoztatott munkavállalókra, közalkalmazottakra, közszolgálati jogviszonyban állékra vonatkozik. A rendeletet nem kell alkalmazni a folyamatosan üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében. A lakossági szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje a rendelettől eltérően is meghatározhaté.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)