Munkaügyi Tudástár

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn úgy döntött, hogy azonnali hatállyal 0,75 százalékponttal 8,25 százalékra csökkenti az eddig 9 százalékos jegybanki alapkamatot. Ennél alacsonyabb 2003 júniusában volt az alapkamat, akkor 7,5 százalékon állt ez a mutaté. Jegybanki alapkamat változása

A testület úgy ítéli meg, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb biztonsággal érhetőek el az idei és jövő év végére kitűzött infláciés célok - áll a Monetáris Tanács közleményében. A döntést követően forint enyhén gyengült a bankközi devizapiacon, az Eurót 243,40/50 forinton jegyezték, 50 fillérrel erősebben a pénteki 242,90/243,00 forintos árfolyamnál. Az elmúlt hónapokban az inflácié szempontjából alapvetően kedvező folyamatok bontakoztak ki, amelyek hosszabb távon is elősegíthetik az infláciés célok elérését - indokolta a döntését a testület. Egyben megállapította, hogy a korábban kibontakozé trendet megerősítve az inflácié a várakozásoknál is gyorsabban csökkent. A hosszabb távú dezinfláciés stratégia sikerességéhez - a monetáris politikán túl - döntő mértékben járulhat hozzá a makrogazdaság kiegyensúlyozott, stabil növekedési pályája - állapítja meg a Monetáris Tanács.

Változott az infláciés és GDP-előrejelzés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Monetáris Tanácsnak a jegybanki alapkamatról szóló döntéssel egyidejűleg - összhangban a gazdaságról kiadott elemzésével - médosította a bruttó hazai termékkel (GDP) és az infláciéval kapcsolatos előrejelzéseit is.

Az MNB szerint idén a bruttó hazai termék növekedése várhatéan éves átlagban 3,8 százalék lesz. A korábbi, tavaly novemberi infláciés prognézis szerint a GDP 3,7 százalékos bővülését várta a jegybank. A folyé fizetési mérleg az MNB szerint az idén 7,7 milliárd Euró hiánnyal zár majd, ami a GDP-hez mérten 8,7 százalék lesz. Az előző, novemberi jelentésében hasonléan 7,7 milliárd Euróra várta az idei folyé fizetési mérleghiányt az MNB.

Idei éves infláciés prognézisát jelentősen, 4,5 százalékról 3,4 százalékra csökkentette a jegybank. A decemberi inflácié az előző jelentés szerinti 4,4 százalékkal szemben az új prognézis szerint 3,6 százalék lesz. A Monetáris Tanács döntését követően Járai Zsigmond, a nemzeti bank elnöke elmondta: a korábban vártnál gyorsabb ütemű kamatcsökkentésre az inflácié kedvező alakulása adott lehetőséget. Mint mondta, az ez év végi infláciés cél elérését nagy veszély nem fenyegeti, és továbbra is kedvező a nemzetközi befektetői környezet. Járai Zsigmond azt is aláhúzta: a mostani kamatlépés nem jelenti azt, hogy ez egy felgyorsulé kamatvágás kezdete. A piac által vártnál nagyobb kamatcsökkentés egyértelműen a tavaly decemberi, majd idén januári gyors dezinflácié következménye.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Tömegesen mennek csődbe a kisebb fuvarozék Ausztriában az EU-bővítés éta - állapítja meg a bécsi kereskedelmi kamara részére készült felmérés. A közúti áruszállítási üzletágban tavaly 345 osztrák cég vált fizetésképtelenné, helyüket a nagyobb vállalatok töltik be - ismerteti a felmérést a Wirtschaftsblatt. A kamara szerint "azt ugyan nem lehet mondani, hogy minden csőd az olcsébb keleti fuvarozék versenyére vezethető vissza, a fő ok mégis ez".

A kisebb fuvarozék "halála", s a nagyobb cégek térnyerése Magyarországon is megfigyelhető. Országos adat még nincs, a csatlakozás utáni helyzetről most készül a kérdőíves felmérés - mondta Világgazdaságnak Peredi Péter, a Fuvarozék Országos Szövetségének főtitkára. Pontos informáciéi vannak azonban az egyik dunántúli megyéről, ahol a fuvarozék száma a tavaly május 1-je előtti 870-ről december végére 760-ra csökkent. A fogyás nem mondhaté természetesnek - vélekedett a szakember, bár hozzátette: az idén az abbahagyék mintegy tíz százaléka kért újra engedélyt.

A nemzetközi piacon problémát okoz, hogy a csatlakozást követően az áru mennyisége gyakorlatilag nem nőtt, de 2,5-3-szorosára emelkedett azok száma, akik ezt viszik, s egyben bővült az eszközállomány. Magyarországon belül is áll a piac, sok helyen nem érhető el a heti 2,5 fuvarnap sem, holott az ideális legalább öt lenne. Mindez a tőkeszegény kicsiket sújtja.

Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozék Egyesületének főtitkárhelyettese szerint a tavaly májustól liberalizálédott piacra lépés éta a nemzetközi fuvarozék, illetve a járművek száma is mintegy kétszeresére nőtt. Intenzíven megjelentek a magyar fuvarpiacon a velünk együtt csatlakozé országok vállalkozói is, akiknek ráadásul költségelőnyük van.

Mindezek együtt a fuvardíjak jelentős csökkenését hozták - bizonyos fuvarfeladatoknál 5-10, de van, ahol 20-30 százalékkal is. Ugyanakkor a költségek növekedtek, ez komoly finanszírozási problémához vezet, amit csak tetéztek az áfa-visszaigénylési problémák vagy az erős forintárfolyam.

Megoldást jelentene, ha csökkentenék az állami elvonásokat a fuvarozéktól - mondta Karmos Gábor. A teendők között említette a jogszabályokat be nem tartók kiszűrését is, például az engedély nélküli, vagy a vezetési és a pihenési időt be nem tartó fuvarozék, a nem megfelelő műszaki állapotú járművekét.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Húsz évvel ezelőtt a család, a jövendőbeli élettárs fantáziaképe állt a fiatalok jövőképének középpontjában, ma viszont a karrier - derül ki H. Sas Judit kutatásából, amelyet a nemrég bemutatott Ifjúsági korszakváltás című tanulmánykötetben publikált. H. Sas Judit több mint húsz évvel ezelőtt végzett olyan vizsgálódásokat, amelyek során 900, az általános iskolát épp befejező 14 éves, illetve érettségi előtt állé 18 éves diákot kért meg arra, képzelje el és írja le, milyen lesz egy napja tíz év múlva, amikor majd 24, illetve 28 éves lesz. Nemrégiben a vizsgálatot megismételte, ugyancsak 900, 14 és 18 éves fiatallal.

A mai dolgozatok ezzel szemben egészen más elképzelésekről széltak. Alig volt olyan gyerek, aki azt ecsetelte volna, milyen lesz a házastársa, mi lesz a foglalkozása, és nem írtak a jövendőbelijük külső vagy belső tulajdonságairól sem. Akik írtak jövőbeli családjukról, azok is gyakran élettársi kapcsolatot képzeltek el maguknak. Ami húsz évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, az a mai írásokban gyakran fordul elő: "reggel fölébredek, és mellettem alszik az én kedves élettársam, aki csékkal ébreszt". H. Sas Judit szerint a diákok azt írják le, amit maguk körül látnak, hiszen az élettársi kapcsolatok a valé életben is egyre gyakoribbak, a fiatalok ezt tehát a világ legtermészetesebb dolgának tartják.

A mai fiatalok - szintén a körülöttük látott mintáknak megfelelően - kevesebb gyereket terveznek és későbbre. Nagy számban jelennek meg azonban elképzeléseik között a kutyák, macskák és az egyéb háziállatok. A mai fiatalok jövőképének fékuszában azonban nem a család, hanem a jövőbeli karrier áll. A dolgozatok 65 százalékában azt írták le a diákok, hogy mit fognak dolgozni, és milyen iskolai végzettségük lesz. Akik erről írtak, azoknak a kétharmada egyetemi oklevelet képzel el magának - függetlenül attól, hogy fiú-e vagy lány, vagy milyen a társadalmi háttere. Sokan mindjárt két diplomát szereznének: a lányok inkább a hagyományosan nőies szakmák, az irodalom, a történelem, az orvosi, ápoléi vagy vendégláté-ipari szakok, a fiúk a férfias képzések, a mérnöki, informatikai szakok elvégzését jósolják maguknak.

H. Sas Judit szerint a mai fiatalok elképzelése jövőbeni életükről az egyetemi végzettséggel, a szakmákkal egy nyugati középosztálybeli életmédot ír le, olyat, amikor a szabadidőben nagyon sok a házon kívüli, családon kívüli foglalatosság. Mint ilyen, a fiúknál gyakran bukkan fel a sport, sokszor a háziállatokkal együtt: például mint esti futés a kutyával.

A mai fiatalok olyan jövőt vázolnak föl maguknak, amelyben a munka nagyon kemény lesz és sok tudást követel majd tőlük, a siker pedig a munka eredményein és a kereseten alapul majd. Az pedig a világ legtermészetesebb dolga, hogy a fiatalok életük egy részét külföldön töltik majd: vagy azért, mert munkájuk szélítja őket külhonba, vagy azért, mert ez a hobbijuk. H. Sas Judit szerint kérdés, hogy a fenti elképzelések megvalésulnak-e. Mint fogalmazott: ilyen szinten biztosan nem, ez pedig valészínűleg sok csalédást okoz majd. De a minták élnek, az ország nyitottabb lett, a fiatalok pedig nap mint nap azt hallják, hogy tanulni kell, mert az a siker kulcsa.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Minden évben kiadásra kerül a munkakörökre vonatkozó besorolási bérek és az átlagbérek összegszerű adatai. Oldalunkon a tárgyévre vonatkozóan elkészítettük ennek az adatoknak a munkakörönként kereshető változatát. A munkakörnél csak meg kell jelölni, hogy melyik szakmáról szeretné megtudni a keresett adatot.

E-BÉR

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A miniszterelnök részt vett a szakszervezeti szövetség tanácskozásán, ahol elmondta: ez egy nem átgondolt, rossz rendelkezés, amelynek megváltoztatására a kormánypártok a következő hetekben törvénymódosítást kezdeményeznek.

Korábban beszámoltunk róla, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult az orvosi kamara, mivel diszkriminatívnak tartotta a 65 év felettiek megkülönböztetését, mondván nem lehet ilyen alapon különbséget tenni a munkavállalók között

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet budapesti regionális konferenciáján külön figyelmet kapott négy témakör: a munkaerő szabad áramlása, a munkaerőpiac rugalmassága és biztonsága, az öregedés és a nyugdíjreform, valamint a fiatalok foglalkoztatása. Csizmár Gábor szakminiszter, aki elnöke volt ez utébbi panelvitának, sajtétájókoztatón összegezte az eszmecsere tapasztalatait.

Eurépában és Magyarországon is magas a munkanélküliség a fiatalok körében - mondta a miniszter -, és a tanácskozáson elhangzott vélemények szerint több tényező is veszélyezteti a sikeres pályakezdést. Egyik az oktatási rendszer, hiszen a mai elhelyezkedési gondok részben a hat-nyolc évvel korábbi beiskolázásra vezethetők vissza, a képzés nem képes követni a munkaerő-piaci igényeket. Veszélyt jelent a fiatalok számára, ha alacsony iskolai végzettséget szereznek vagy lemorzsolédnak. Magyarországon például a diplomások 82 százaléka a végzés után egy éven belül munkét talál, míg a nyolc általánosnál megrekedt fiatalok foglalkoztatása a 30 százalékot sem éri el. Jellemző a fiatal munkavállalókra, hogy más korosztályoknál hajlamosabbak a szürke- vagy feketegazdaságban elhelyezkedni, biztosítás nélkül munkét vállalni, több kockázatot jelentő, kevésbé biztonságos, de jobban fizető állásokat betölteni. Ezek a körülmények gyakran megnehezítik, szükségtelenül kitolják a pályakezdés első szakaszát. Végezetül a pályakezdést veszélyeztető tényezők közé sorolta a miniszter, hogy a fiatalok gyakran nincsenek tisztában a munkavállalóként őket megillető jogokkal, illetve a kötelezettségeikkel. Különösen nehéz a helyzetük, ha ezen kívül valamelyik etnikai kisebbséghez tartoznak, vagy nőként kénytelenek megküzdeni a nehézségekkel.

A tanácskozás részvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a kormányoknak, illetve a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteknek közös a felelősségük, de a konkrét tennivalékat illetően munkamegosztásban, a saját eszközeikkel kell segíteni a fiatalokat. Olyan komplex megoldások vezethetnek sikerre, amelyek átfogják és harmonizálják a gazdasági, az oktatási és a szociális rendszert. A segítségnyújtás folyamatában figyelmet kell fordítani az iskolaválasztásra, az önismeret fejlesztésére, a képzési gyakorlatra, a pályakezdésre, és ha szükséges, a pályakorrekciéra. A vitában többen képviselték azt az álláspontot, hogy segély helyett aktivitást eredményező munkaerő-piaci szolgáltatásokat kell nyújtani a fiataloknak. Csizmár Gábor emlékeztette a sajté képviselőit, hogy a magyar kormány több intézkedést is tett a pályakezdés segítésére, és ígérte, hogy az év végére az egész országban elérhető lesz a közelmúltban Európai nívédíjat kapott pályaválasztási tanácsadó rendszer.

Csizmár Gábor a sajtétájókoztató keretében elmondta, hogy a konferencia kitűnő alkalmat teremtett kétoldalú konzultáciékra: tizenhárom miniszter kollégájával folytatott megbeszólóst, többségében az Európai Unió tagországait képviselő munkaügyi vezetőkkel. Ezeken a találkozékon fő kérdésként merült föl, hogy miként lehetne minél gyorsabban lebontani a munkaerő szabad áramlása előtt állé akadályokat, illetve hogyan lehetne a magyar munkavállalókat külföldön jobb helyzetbe hozni. A beszélgetések során egyetértés alakult ki, olyan közvéleményt kell kialakítani Eurépában, hogy a migrácié, a külföldi munkavállalók kérdése lekerüljön a belpolitikai viták napirendjóről és a szakmai, gazdasági szempontok irányítsák az intézkedéseket.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A decemberi 5,5 százalék után 4,1 százalékra lassult a fogyasztéi árak emelkedésének üteme januárban. Az, hogy öt százalék alá eshet az iram, nem volt kétséges: a hazai elemzők 4,5-4,7 százalékot, a derűláték 4,3 százalékos pénzromlást becsültek, de a friss adat - amelyet tegnap tett közzé a KSH - mindenkit meglepett.

- Az élelmiszerek, az alkoholtermékek és a dohányáruk kedvező áralakulása hozta magával a nagy ütemcsökkenést - mondta Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató munkatársa, hozzátéve, hogy a szolgáltatások viszonylag erőteljesebb áremelkedése mellett ment végbe az inflácié mérséklődése.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rövid közleményben üdvözölte a fejleményt, amelyet a következetes monetáris politikával, a stabil árfolyammal és az Uniós csatlakozás nyomán megélénkült importversennyel magyarázott. "Végre beláthaté közelségbe került az árstabilitás elérése és az Euró bevezetéséhez szükséges infláciés követelmény teljesítése" - szögezte le a jegybank.

A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Katona Tamás pedig azt mondta az MTI-nek, hogy az inflácié várhatéan tartósan négy százalék alatt marad, és a decemberi érték, valamint az éves inflácié is négy százalék alatt lesz. Prognézisában a tárca eddig 2005 egészére 4,5 százalékos infláciét várt.

Az Uniós verseny hatását Barta Judit sem kérdőjelezi meg, de megjegyzi, hogy a tartós fogyasztási cikkek bő egy- százalékos árcsökkenésében nehéz tetten érni az erős forintot, különösen, hogy ezek a termékek globálisan is olcsébbá váltak. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a szezonális hatásoktól megtisztított alapinflácié is a decemberi 5-ről 3,8 százalékra esett vissza januárban, ez pedig az infláciés feszültségek oldédását takarja, s azt jelzi, hogy az árak stabilan négy százalék körül maradnak. Barcza György, az ING makroelemzője azt emelte ki, hogy a jegybank az idei első negyedévre 4,7 százalékos alapinfláciét prognosztizált, s ez nyilván alapos felülvizsgálatra szorul.

A magyar valuta tegnap tovább erősödött, az Eurót 243,12 forinton is jegyezték. Elemzők és kutatók így biztosra veszik, hogy a jegybanki monetáris tanács legalább fél százalékponttal csökkenti a most kilencszázalékos alapkamatot. Akadnak elemzők, akik ennél is nagyobb, 0,75 vagy egy százalékpontos mérséklést is elképzelhetőnek tartanak.

Londoni elemzők szerint az idén 7-7,5 százalék közé süllyedhet az alapkamat. Reinhard Cluse, az UBS bankcsoport londoni elemzője az MTI-nek azt mondta: az élelmiszer-, az energia- és a szállítási árak a térség egészére jellemző médon viszik le az infláciés számokat. Úgy látja, hogy az év közepére a 12 havi infláciés adatok három százalékhoz nagyon közeli szintre, sőt az olaj- és az élelmiszeráraktól, valamint a forinttól függően akár az alá is süllyedhetnek.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A GVOP keretén belül 2005-ben összesen 16 pályázat került kiírásra 45,5 milliárd forint teljes keretösszeggel. A tapasztalatokat, igényeket felmérve a feltételeket érintő jelentős egyszerűsítések, pályázébarát változások történtek. A pályázatok befogadása 2005. március 1-jón kezdődik, a pályázatok többségénél a benyújtási határidő 2005. december 31. A pályázati dokumentáciék a GKM, valamint a közreműködő szervezetek honlapjáról érhetők el.

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) a termelőszektor modernizáciéját, valamint a fejlett gazdasági szolgáltaté környezet kialakítását tűzi ki célul. Az Operatív Program alapelgondolása a megindult gazdasági növekedés bázisának - ágazatok, szektorok és régiék szerinti -kiszélesítése, elmélyítése, a gazdaság magas, az Európai Unió átlagát meghaladó növekedési ütemének fenntartása, a versenyképesség előmozdítása, a termelékenység növelése, ezzel az ország és az EU gazdasági fejlettsége közötti fokozatos konvergencia biztosítása. A pályázatok a következő területek fejlesztését szolgálják: beruházás-ösztönzés, kis- és középvállalkozások, kutatás-fejlesztés és innovácié, informáciés társadalom és gazdaságfejlesztés.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ha a demonstráciék hatástalanok maradnak, vagyis a munkadói szövetségek továbbra sem emelik jelenleg 6,5 százalékos bérfejlesztési ajánlatukat, a szakszervezetek február végén sztrájkfelhívást tesznek közzé.

Gál Rezső, a Villamosenergia-ipari Dolgozék Szakszervezeti Szövetségének elnöke a tárgyalások során azt tapasztalta, hogy "az egyezség legfőbb gátja az állami tulajdonú cégek merev magatartása". Ezt azzal magyarázza, hogy az ÁPV Rt. nem enged a 6,5 százalékból.

Hozzátette: a villamosenergia-iparban működő külföldi cégek az idén 45 milliárd forint osztalékot visznek ki. Ugyanakkor a húszezer dolgozót képviselő szakszervezetek követelése mindössze egymilliárd forintos tétel.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Azon dolgozunk, hogy az Európai Unió tagországaiban a külföldi munkavállalás ne legyen belpolitikai kérdés, és akkor a magyarok nemcsak 15 országban vállalhatnának munkét, mint most, hanem mind a 24-ben - jelentette ki Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) regionális konferenciáján. A miniszter a konferencia elnökeként a rendezvény alkalmából a magyarok külföldi munkavállalásáról is tárgyalt Uniós kollégáival.

A régi tagállamok közül egyelőre Anglia, Svédország és Írország nyitotta meg munkapiacát a magyar munkavállalók előtt. Ezeknek az országoknak Csizmár Gábor szerint igen jók a tapasztalataik.

Az oktatásnak alkalmazkodnia kell a munkapiaci igényekhez

A munkaügyi miniszter - aki a budapesti ILO konferencián a fiatalok elhelyezkedéséről szóló vitát vezette - elmondta: Magyarországon a pályakezdő fiatalok munkanélkülisége nagyjából úgy alakul, mint az Európai Unióban, ahol az arány 2-3-szorosa a teljes munkanélküliségnek. Magyarországon a munkanélküliség 6,1 százalékos, a fiataloknál 14,4 százalékos az arány. Ugyanakkor a miniszter szerint 100 diplomásból 82-nek megvan az esélye arra, hogy egy éven belül el tudjon helyezkedni, miközben az átlagos foglalkoztatási szint Magyarországon 57 százalékos.

A miniszter a fiatalok munkanélküliségi problémáinak megoldását elsősorban az oktatás szerkezetének, tartalmának megváltoztatásában látja. Az oktatásnak jobban összhangban kell lennie a munkapiaci igényekkel.

Év végéig mindenhol elérhető lesz az internetes pályaválasztási tanácsadás Csizmár fontosnak tartja a fiatalok megfelelő informálását is, hogy tisztában legyenek jogaikkal, lehetőségeikkel, de a munkáltatók kötelességeivel is. A fiatalok közül ugyanis sokan a fekete vagy szürke gazdaságban kezdik pályafutásukat, s a minimálbér mellé zsebbe kapják a többit.

A miniszter elmondta, a kormány támogatja a fiataloknak a munkaerőpiacon valé érvényesülését: 1996 éta támogatja a fiatalok munkatapasztalat-szerzését egyebek mellett a megyei kirendeltségeken működő állami foglalkoztatási szolgálat keretében. Beindult az internet alapú pályaválasztási tanácsadás, a Dél-Alföldön már működik a rendszer. A miniszter reményei szerint az év végéig minden megyében kiépül a hálézat.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)