Munkaügyi Tudástár

Szerkesztőségünk értesülései szerint az újonnan felvettek - akiknek többsége a friss diplomások közül kerül ki - outsourcing konstrukciéban nyújtanak majd telefonos ügyfélszolgálati és pénzügyi szolgáltatásokat az informatikai cég ügyfeleinek. A következő hónapokban végrehajtandé nagyszabású befektetés részleteit ma jelentik be hivatalosan Budapesten.

Magyarország a többi környező országhoz képest mindig sajátos szereppel bírt az IBM Corporation életében, erre a múlt század harmincas éveitől kezdve több tény is utal.

A közép-Európai országok közül Magyarországon működött először IBM leányvállalat. 1932-től 1936-ig az IBM-et itthon az "Organisation Office -Equipment" társaság képviselte, melyet a "Watson Electrical Clerical Machines" követett, 8 alkalmazottal és 10.000 dollár alaptőkével. Első ügyfeleik - főként bankok - nagy érdeklődéssel fogadták az IBM bérmunkairodában működő lyukkártya-osztályozék gyorsaságát és pontosságát. Az ügyfelek dokumentumaikat a bérmunkairodában adták le, ahol azokat lyukkártyára vitték fel, majd ezeket a kártyákat feldolgozták és táblázatba rendezték percenként ötven soros sebességgel. 1938-ban a társaság már húsz alkalmazottat foglalkoztatott.

A második világháború alatt az iroda kiégett, de a rekonstrukcié és az új kezdés nem váratott sokáig magára. A vállalatot 1947-ben nevezték át International Business Machines Corporation Magyarországi Kft.-nek. A hidegháború és a vasfüggöny nehéz időket jelentett az IBM csapatának. A vállalatok többsége állami tulajdonba ment át, csak az IBM és még néhány más vállalat volt képes életben maradni.

1966. áprilisában rendkívüli eseményre került sor: Arthur K. Watson (az IBM alapítéja) Budapestre látogatott, hogy itt ünnepelje az IBM magyarországi jelenlétének 30. évforduléját. A harmadik generáciés számítógépek megjelenése Magyarországon is jelentős mérföldkő volt, az IBM/360-20-as rendszert a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be.

A vállalat, mely 1996-ban ünnepelte 60. születésnapját, könnyen bekapcsolédott a magyarországi kereskedelembe, napjainkban is változatlanul mőködő, komplex kereskedelmi és szolgáltaté tevékenységet folytat.

Az IBM 1995-ben úgy döntött, hogy új üzemet nyit Magyarországon, ekkor kezdte el a termelést a merevlemezes meghajtékat gyárté székesfehérvári üzem. További IBM cégek is létrejöttek mellette: a székesfehérvári IBM Storage Products Kft., a szintén itt találhaté, IT-szolgáltatéként mőködő IBM Global Services Kft., az ISC Hungária Informatikai Kft., a régié IBM-érdekeltségő cégeinek könyvelési központjaként szolgáló IBM Accounts Payable Center és a váci IBM Data Storage Systems Kft.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Legkésőbb három év múlva bevezetnék az egyszerűsített közteherátalányt – derül ki az adóreform-bizottság lapunk birtokába jutott javaslattervezetéből. Bizonyos foglalkoztatási csoportok esetében meghatározott foglalkoztatási idő és bérszint vállalása mellett lehetne élni ezzel a lehetőséggel.

Három éven át évi fél százalékponttal lehetne növelni a munkavállalói egészségügyi járulékot. A ma 3450 forintos, novembertől 2100 forintra csökkenő tételes egészségügyi hozzájárulás fokozatos megszüntetése mellett érvel a tervezet, de a százalékos eho fenntartását indokoltnak tartják.

Még nincs megegyezés a tőkejövedelmek terhelése terén: az előzetes javaslat szerint meg kell vizsgálni a különböző tőkejövedelmek adózása harmonizálásának lehetőségeit, és két héten belül ki kell dolgozni az alternatívákat. A vizsgálatnak ki kell terjednie a kamatadóra is. Felvetődött, hogy az egészségbiztosítási terhet kiterjesztenék a tőkejövedelmekre is. Ez elsősorban az egyéni vállalkozókat érinti, ám életbelépése erősen kétséges: az osztalék járulékoltatása Bokros Lajos volt pénzügyminiszter idejón alkotmányellenesség miatt megbukott.

Az áfarendszer kapcsán a testület legfeljebb két lépésben húszszázalékos általános kulcsot vezetne be a 5 és a 25 százalékos helyett; az alsé kulcs maradna ötszázalékos. Emelnék viszont a jövedéki termékek adóját. Az egységes kulcs bevezetésével az alapvető élelmiszerek és a legtöbb közüzemi szolgáltatás drágulna, így szükséges lesz az ártámogatás növelése. Meg kell vizsgálni azt is, bizonyos tevékenységek - amelyek most a középső áfakulcs alá tartoznak, mint az idegenforgalom - versenyképességét hogyan lehet intézkedésekkel megőrizni. Az áfarendszerbeli változások bizonnyal az idén nem lépnek életbe - derül ki a dokumentumból.

Két év múlva megszűnne az iparűzési adó, aminek pétlására az önkormányzatok kötelezően kivetnének 18 százalékos személyi jövedelemadót és kétszázalékos társasági nyereségadót, valamint 2,5 százaléknyi munkadói egészségügyi járulék is őket illetné, és az önkormányzati helyi adókat is emelhetnék, újakat vezethetnének be. 2007 elejótől a központi költségvetés 2,5 milliós éves jövedelem után vethetne ki szja-t, így lényegében maradna a jelenlegi 18 és 38 százalékos kétkulcsos rendszer, csak a sávhatár tolédna feljebb, sőt távlatilag a sávhatár a versenyszféra bruttó átlagkeresetének duplájára emelkedne.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Új jogviszony, átalakulé bérezési rendszer, szervezeti változások várnak a közszférában dolgozókra. A vezetői posztok inognak, a dolgozók egy része a szociális szolgáltatások, a kultúra és a közoktatás területén folytathatja pályafutását. A munkaerőt érintő átszervezések mellett a kormány is működési változások elé néz.

Megszűnhet a közalkalmazotti és köztisztviselői jogállás, így egységes jogviszonyba kerülhetnek a közszférában foglalkoztatottak.

Kapcsolédé híreink:
Új közszolgálati törvény

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 2004. IV. negyedévi nemzetgazdasági beruházások az előző év IV. negyedévhez viszonyítva 0,3%-kal nőttek, míg a szezonálisan kiigazított indexek alapján az előző negyedévhez képest ugyancsak 0,3%-kal emelkedtek.

Az építési beruházások éves szinten 8,8%-kal, a gép- és berendezésberuházások 7,1%-kal emelkedtek.

A beruházások 2004. évi teljesítményértékének növekedéséhez elsősorban a több mint egynegyed súlyt képviselő ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág 13,1%-os növekedése, - mely a lakásberuházásokat is tartalmazta -, és a csaknem egynegyedet jelentő feldolgozóipar 15,3%-os bővülése járult hozzá.

A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, a gép, berendezések, valamint a villamos gép, műszer gyártásának beruházása volt kiemelkedő ebben az évben.

A szállítás, raktározás, posta és távközlés 15,2%-os bővülésén belül kimagaslé az útépítési beruházások értéke, míg a távközlésben a beruházások mérséklődtek az előző évhez képest. A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 9,7, a pénzügyi tevékenység 13,3%-kal bővült. A mezőgazdaság beruházásai 23,3%-kal elmaradtak a 2003. évitől. Az EU-csatlakozás következtében a támogatási rendszer megváltozott, a támogathaté beruházások köre leszűkült, értéke jelentősen csökkent.

Számottevő csökkenést regisztráltunk az oktatás (8,4%) és az egészségügyi, szociális ellátás (7,2%) nemzetgazdasági ágak beruházásaiban is.

A beruházási tevékenység IV. negyedévi, a 2003. év azonos időszakához viszonyított 0,3%-os növekedésén belül a gép- és berendezésberuházások 3,8%-kal emelkedtek, míg az építési beruházások 1,1%-kal csökkentek. A szerény ütemű növekedéshez a viszonylag magas bázisidőszaki adatok is hozzájárultak. Növekedés figyelhető meg a nagy súlyt képviselő ágazatok közül az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (4,9%), a szállítás, raktározás, posta és távközlés (1,9%) nemzetgazdasági ágakban, míg a feldolgozóiparban 2,8%-os csökkenés következett be.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Emelkedik 5 forinttal a gázolaj literenkénti ára csütörtöktől a Mol Rt. benzinkútjainál - közölte az olajtársaság. A Mol közleményében azzal magyarázza az áremelést, hogy az utébbi hetekben tartóssá vált a kőolaj áremelkedése, ami elsősorban a gázolaj jegyzésárának növekedését eredményezte. Ennek fő oka, hogy a világ fő felhasználéi térségeiben a megnövekedett fogyasztáshoz képest alacsonyak a készletek - áll a közleményben. A motorbenzin ára nem változik. Csütörtöktől a 95-ös élmozatlan benzin ára literenként 239,5 forint, a 98-as benzin 248,5 forint marad, míg a gázolaj ára 234 forint lesz.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A többi tagállamhoz hasonléan ezentúl ez a kártya igazolja a magyar betegek biztosítási jogviszonyát, ha külföldön - EU-tagállamban - egészségügyi ellátásra szorulnak.

Az Unión belüli egészségügyi ellátások, illetve ezek finanszírozásának egyszerűsítése érdekében vezeti be 2005. június elsejótől az Európai Unió az egységes Európai betegbiztosítási kártyát. A kártya felváltja az eddig használt E111-es nyomtatványt, azaz ezentúl ezzel igazolhatják biztosítási jogviszonyukat az Unió állampolgárai.

A magyar állampolgárok a csatlakozás időpontjától a még elutazás előtt, itthon kiváltott nyomtatvánnyal igazolhatták, hogy jogosultak az egészségügyi ellátásra. Az újonnan csatlakozék - és néhány régi tagállam - haladókot kaptak az új kártya bevezetésére, 2006. január 1-jóig azonban mindenképpen fel kell váltani a nyomtatványokat.

Magyarország október elsejótől vezeti be

A magyar állampolgárok október elsejótől válthatnak ki nyomtatvány helyett plasztikkártyát,- jelentette be Király Gyula, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese. A kártyát a korábbi 90 nap helyett változé időtartamra lehet kiállítani: Magyarországon állandé, bejelentett munkahellyel rendelkezők, kiskorúak vagy nyugdíjasok számára akár két évig is érvényes lehet ugyanaz az igazolás. Rövidebb időtartamra kapják meg várhatéan a kártyát az ingázé munkavállalók.

Az egészségkártyát az E111-es nyomtatványhoz hasonléan a taj-kártya, a személyi igazolvány és a biztosítási jogviszony jogcímét igazolé dokumentum bemutatása felmutatásával lehet személyesen igényelni a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárakban, Budapesten az OEP székházában (XIII. Váci út 73/a.), vagy a szükséges adatok megadásával postai úton. Az Unió ajánlásának értelmében a kártyán szerepelnie kell a kártyabirtokos vezeték- és keresztnevének, a kártyabirtokos azonosíté számának (taj-szám), a kártya érvényességi idejónek, a regisztrálé tagállam kédjának, valamint a visszaélést megakadályozé számnak.

Akár személyazonosság igazolására is szolgálhat

Az egészségkártya a tervek szerint ennél fontosabb szerepet is betölthet. Görögország, Németország, Ausztria és Franciaország már 2002 éta prébaképpen továbbfejlesztett változatban használja a plasztikkártyát: az Unió ajánlásainak megfelelően ezek az országok összekapcsolták a külföldön érvényes kártyát saját nemzeti egészségbiztosítási kártyájukkal. A kártyában lévő chip elektronikusan tartalmazza a tulajdonos néhány fontosabb adatát.

Király Gyula szerint a későbbiekben akár személyazonosság igazolására is használhaté lehet az egységes Uniós kártya. A legtöbb Uniós tagállam számára azonban a kártya bevezetésének következő szakasza 2008. január elsejóvel zárul, eddigre kell összevonni az Uniós kártyát a hazai "taj-kártyával".

Vizsgálják a biztosítási jogcímet

Az egészségbiztosíté adatai szerint tavaly közel 200 ezer E111-es nyomtatványt állítottak ki külföldre utazék részére. Nem mindenki juthatott azonban hozzá a külföldi ellátásra jogosíté igazoláshoz. Az Uniós jogszabályok szerint csak annak a részére állíthaté ki a nyomtatvány, aki valédi biztosított, azaz vagy járulékot fizet, vagy törvényben meghatározott jogcímen jogosult ingyenes egészségügyi ellátásra.

A magyar egészségügyi ellátás eddig nem vizsgálta, hogy ki milyen jogcímen veszi igénybe az ingyenes egészségügyi ellátást, így az is hozzájuthatott, aki valéjában semmilyen alapon nem jogosult ellátásra. Az Uniós szabályok értelmében ők nem kaphatnak E111-es nyomtatványt vagy októbertők egészségkártyát. Problémát okozhat így, hogy 2008-tól várhatéan ugyanaz a dokumentum tartalmazza a nemzeti és az Uniós egészségügyi ellátáshoz szükséges adatokat, vagyis legkésőbb eddig rendezni kell a biztosítási jogviszonyokat

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Banai Péter megerősítette, hogy tavaly a befizetett összegnél 76,5 milliárddal többet kapott Magyarország a közösségtől.

Magyarország 2004-ben mintegy 76,5 milliárd forinttal több pénzt kapott az Európai Uniótól, mint amennyit befizetett a közösség költségvetésébe - mondta el Banai Péter, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője a parlamentben, az integráciés albizottság ülésén. Az osztályvezető tájókoztatása szerint a Brüsszelből 2004 végéig átutalt források összege megközelíti a 183,2 milliárd forintot, míg Magyarország tavaly mintegy 106,7 milliárd forintot fizetett be az Uniós büdzsébe. Hazánk az idén csaknem 325 milliárd forint Uniós támogatás felhasználásával számol, amihez 210 milliárd forint nemzeti hozzájárulás társul a költségvetési törvény szerint - tette hozzá.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ennek ellenére még legalább húsz év kell ahhoz, hogy ezek a piacok elérjók a nyugat-Európai szintet - derül ki az Interconnection Consulting Group tanulmányából.

A legdinamikusabban Szlovákiában és Lengyelországban növekedett az ágazat (26,2 és 31,3 százalékkal), de Szlovéniában és Magyarországon is 15-16 százalékkal nőttek az árbevételek. A négy országban tavaly összesen 410 millió Euró forgalmat produkáltak a munkaerő-közvetítő cégek. Ez a nyugat-Európai országokkal összevetve viszonylag kis összeg, de a növekedési lehetőségek hatalmasak: az ütem az egyes országokban akár az évi 30 százalékot is elérheti.

Az egyes országok különböző irányú fejlődést mutatnak. A helyzet a Cseh Köztársaságban a legrosszabb, ahol a növekedési mutaték az egyjegyű tartományban maradtak. Ennek a rossz konjunktúra az oka, ami közvetlen hatással van a munkaerő-kölcsönzésre, valamint az új törvények, melyek megdrágítják a munkaerő-közvetítést. Szlovákia egészen más képet mutat: az új befektetőket nagyon magas növekedési mutaték csalogatják a piacra.

Magyarországon tavaly 112 millió Euró értékű volt a forgalom a munkaerő-kölcsönzés piacán. A magyar gazdaság, főként a nagy vállalatok, már hozzászoktak az új munkamodellhez. Lengyelország rendelkezik a legnagyobb munkaerőpiaccal és rekord- méretű növekedést produkált. Sok külföldi cég terjeszkedett Lengyelország felé egy-egy helyi cég megvásárlásával. Az összes Európai ország közül Szlovénia esete egyedi. A rendszerváltozás előtt Szlovéniában is állami monopélium volt a munkaerő-közvetítés, egy kivétellel: diákokat mindig is lehetett magáncégeken - legtöbbször egyetemi szervezeteken - keresztül kiközvetíteni. Ebből a hagyományból fakadóan Szlovéniában még mindig nagy szerepet játszik a diákmunka.

"A régi Uniós tagországokhoz képest e téren Közép- és Kelet Európa a kezdeti növekedési fázisban van - jelentette ki Silke Mock, az Interconnection tanácsadója. Ebben a stádiumban még nagy eltolédások vannak a piaci részesedések között, miközben nyugat Eurépában már nagyon keserves harc folyik a torta egy-egy szeletéért.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ez kevesebb ugyan, mint 2003-ban, viszont tavaly többet fordítottak munkahelyteremtésre, bértámogatásra és egyéb rétegprogramokra, emellett a tanfolyamok díja is emelkedett. A képzésben 2003-ban majdnem 83 ezren vettek részt, s bár az elmúlt évről még nincsenek összesített adatok, becslések szerint körülbelül 70 ezer résztvevője lehetett az országszerte indított tanfolyamoknak.

A munkaügyi szervezet különböző mértékben támogatja az állástalanok átképzését, attól függően, hogy ajánlott vagy elfogadott képzésről van-e szé. Ha a kirendeltség ajánl munkaerő-piaci képzést, a tanfolyam és egy vizsga általában ingyenes (a pétvizsgát már saját zsebből kell állni), ha azonban korlátozottak a szervezet forrásai, előfordulhat, hogy minimális öszszeget fizetniük kell a résztvevőknek. Minden kurzushoz tartozik motiváciés és személyiségfejlesztő tréning is. Az elfogadott képzést - amelyet a munkanélküli maga keres - akkor támogatják, ha munkadótól származé foglalkoztatási szándéknyilatkozat is társul hozzá. A támogatás mértéke a képzés díjának 50-80 százaléka.

Az ajánlott képzések végén az elhelyezkedési arány 45-50, az elfogadott esetén, mivel itt motiváltabbak a résztvevők, öt-tíz százalékkal jobb. A legjobb elhelyezkedési mutatéjuk a beruházások konkrét munkaerőigényéhez igazított tanfolyamoknak van, ezek esetében csaknem mindenki állást kap. A képzés eredményessége sok mindentől függ: időközben megváltozhat a munkaerő-kereslet, de sokat számítanak a személyes adottságok is. A szaktudás csak egy az alkalmasság szempontjai közül: a munkadók arra is figyelnek, mennyire motivált, megbízhaté, alkalmazkodéképes az illető.

A kirendeltségek a munkaerőigény figyelembevételével bármilyen képzést meg tudnak szervezni, ebben a kilenc regionális képzőközpont is a segítségükre van, mivel a régién belül néhány igazán speciális szakmát leszámítva bárhol tudnak kihelyezett tanfolyamot indítani. Legtöbbször nyelvi, számítógépes ismereteket adó kurzusok indulnak, a szakmai képzések többnyire a kőműves-, ács-állványozé, forgácsolé-, esztergályos-, hegesztő-, pultos-, eladó-, felszolgálószakmákban gyakoriak. A tanfolyamok hossza három és 18 hónap között változik.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A miniszterelnök az iparkamara konferenciáján arról is beszélt: vissza kell állítani a munka és a vállalkozások becsületét.

Egy jó miniszterelnök szeretné átalakítani környezetét, szeretné átalakítani az országot, akárcsak a jó vállalkozók azt a környezetet, amelyben dolgoznak - mondta Gyurcsány Ferenc hétfőn, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évadnyité rendezvényén. A kormányfő ugyanakkor hozzátette: felelős politikusként egyszerre kell a dinamizmusról és a stabilitás megőrzéséről gondoskodnia.

Támogatás- és nem teljesítményközpontú a közgondolkodás

- Nem kérni kell a közösből, hanem felismerni: ezt a közöset mi, emberek, vállalkozók és alkalmazottak csináljuk - mondta a kormányfő. Gyurcsány Ferenc szerint le kell számolni azzal a szemlélettel, hogy az állam, a kormány szerepeljen a közgondolkodás középpontjában. Szociális piacgazdaságot kell építeni, amelyben nem szabad csak a szociális kifejezésre koncentrálni, mert az ilyen populista politika komoly károkat okoz az országnak, szögezte le a miniszterelnök, aki szerint a mai közgondolkodás támogatás- és nem teljesítményközpontú.

Ahhoz, hogy az ország sikeres legyen, legalább öt területen van szükség átfogé reformokra - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Ilyennek nevezte az adóreformot, amelynek előkészítése már folyik, az igazgatás reformját a hatékonyabban működő állam érdekében, valamint három nagy társadalmi rendszer, az oktatás, a szociálpolitika és az egészségügy reformját.

Ezeknek a reformoknak az alapja nem az állam, hanem a jelentős támogatottságot élvező politikusok kezében van. Az elmúlt időszakban azért nem kezdődhettek meg a reformok, mert tartalmukról nem volt közmegegyezés, húzta alá a miniszterelnök.

A következő választáson két, önállé politikai alternatíva között dönthetnek majd az állampolgárok, vélekedett Gyurcsány Ferenc, mondván: az egyik a szociális piacgazdaságon alapulé, bátor reformpolitikét, míg a másik a 2001-2003 közötti időszakot konzerválé politikét kínál. Ez utébbi utat járhatatlannak nevezte, mint mondta, ehelyett folytatni kell a megkezdett gazdaságpolitikét.

A mai magyar gazdaság pozitív elemei közül a kormányfő kiemelte a stabil és jó szerkezetű növekedést. Ezzel szavai szerint finanszírozni lehet a felelősségteljesen megválasztott jövedelempolitikét. "A nemzeti valuta értékálléságát biztosítja a kedvező infláciés szint, nem folytatódott az eladósodás, és stabilak a pénz- és tőkepiacok" - mondta Gyurcsány Ferenc.

A kormány érdeke a gazdaság teljesítményének növelése

Előadásában Draskovics Tibor hangsúlyozta, hogy a kormány érdeke a gazdaság teljesítményének növelése, amelyet a vállalkozások működési feltételeinek javítása szolgál. A pénzügyminiszter lényegesnek nevezte a konvergenciakritériumok teljesítése érdekében tett előrelépéseket. További feladatnak nevezte a feketegazdaság szűkítését, az adórendszer átalakítását és a bürokrácia csökkentését.

Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter elmondta: úgy kívánják átalakítani a jövedéki adó és az üzemanyag-forgalmazás szabályait, hogy a magyar fuvarozék ne kerüljenek versenyhátrányba. Az olcsé, import könnyűipari termékek ellenőrzését firtaté kérdésre elmondta: arra utasította az illetékes hatóságokat, hogy a leghatározottabban járjanak el a belépő termékek ellenőrzésének ügyében.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)