Munkaügyi Tudástár

A kormányfő a Nemzeti fejlesztési terv 2-vel foglalkozó tanácsülésen leszögezte, hazánk fejlesztésének a versenyképességet és az igazságosságot kell szolgálnia.

Pénteken a készülő második Nemzeti fejlesztési tervről (NFT 2.) tanácskozott a Gazdasági és Szociális Tanács. A testület ülésén részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki az előadásában arról beszélt, hogy a kormány milyen elvek mentén és milyen kiindulépontok szerint képzeli el az ország fejlesztését.

Az ország megújítása a cél

A kormány olyan nyitott tervezésre készül Magyarország jövőjót, fejlesztési programját illetően, amelynek középpontjában az ember áll - mondta a miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarországot úgy kell megújítani, hogy a változások a benne élő emberek érdekeit szolgálják.

Engem és kormányomat egyetlen egy cél vezérel: Magyarországot tegyük olyan országgá, ahol biztonságban lehet élni, dolgozni, tanulni és vállalkozni - mondta Gyurcsány Ferenc. Az ország jövőjónek tervezésében annak felmérése az egyik leglényegesebb feladat, hogyan akarnak élni aMagyarország polgárai, mit kívánnak megtartani a maguk felelősségének, mit kell közös felelősségként és kötelességnek meghatározni.

Gyurcsány Ferenc szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a 2007 és 2013 közötti időszak fejlesztési tervének kimunkálásába sikerüljön bevonni az értelmiséget és a civil társadalmat. A célok, amelyeket az egyes politikai szereplők megfogalmaznak, azonosak, ám eltérőek az eszközök, amelyekkel el akarják azokat érni, ezért eltérő Magyarország-képeket vázolnak fel, mondta a miniszterelnök, aki szerint egymástól elkülönülő Magyarország-víziék közelítésében is komoly szerepet kell vállalniuk a politikán kívül állé intézményeknek.

Közös felelősség a fejlesztési terv megalkotása

A fejlesztési terv akkor lesz jó, ha nem az államról, illetve nemcsak az Uniós forrásokról szél, hanem arról, "hogyan adjuk össze a közös tehetségünket" - hangsúlyozta a kormányfő. Gyurcsány Ferenc szerint az NFT 2-ben az Európai Unió, a nemzet és a magánemberek lehetőségeinek együttesen kell megjelennie.

A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormánynak kötelessége letenni az asztalra a fejlesztési tervvel kapcsolatos javaslatait, de az ország felelőssége közösen megalkotni azt. Szerinte ehhez szükség van az államigazgatás megreformálására is. A programnak az infrastruktúra-fejlesztésben, a környezet megévásában, a tudásiparban, az egészségügy világában, a kutatásfejlesztésben kell keresnie a kitörési pontokat.

A kormányfő szerint hazánkban a kereseteknek 2013-2015-re el kell érnie vásárléerő-paritáson számolva az EU akkori átlagának 75, a következő évtized végére 90 százalékét. A foglalkoztatásnak 2013-ra 63-65 százalékosnak kell lennie, ami a jelenlegi Uniós foglalkoztatottsági rátával megegyező értékű. A miniszterelnök kérte, hogy a tavaly augusztusban - a munkadói szövetségek, a munkavállalói oldal és a civil szervezetek képviselőinek, a tudományos élet prominenseinek, valamint a befektetői szféra tagjainak részvételével - megalakult Gazdasági és Szociális Tanács kezdeményezően lépjen fel a nagyobb társadalmi konszenzus megteremtése érdekében, és tevőlegesen is vegyen részt a fejlesztési terv kimunkálásában.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzés:

A kutatók megjegyzéseiből kiderül, hogy a tavalyi átlagosan kimutatott egyszázalékos reálbércsökkenés csak látszélagos volt. A GKI kifejti ugyanis: az üzleti szektorban kimutatott egyszázalékos reálkereset-növekedés és a költségvetési szférában regisztrált ötszázalékos reálbércsökkenés eredője volt az átlagos mutaté. Ez utébbi viszont - írja a GKI - részben annak a következménye, hogy a 13. havi fizetést 2004. december helyett az idén januárban fizették ki. A nem igazán csökkenő lakossági jövedelmekre utal, hogy a kiskereskedelmi forgalom is dinamikusan, 5,7 százalékkal emelkedett tavaly. Ez a már korábban elhatározott, részben a lakásépítéssel is öszszefüggő vásárlások eredménye. A negyedik negyedévben azonban már csak 3,4 százalékkal nőtt a forgalom. Erre az évre a kutatók háromszázalékos reálkereset-bővülést várnak, és egy ehhez igazodé kiskereskedelmi forgalomemelkedést.

Az inflácié a 2004 végi 5,5 százalékról januárra 4,1 százalékra zuhant - említi meg a kutatóintézet. Az egész év során a januárihoz hasonlé áremelkedésre számít az intézmény, azzal, hogy a februárban várhatéan négy százalék alá eső árindex az év második felében jellemzően kissé emelkedni fog.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az 1995. évi LVI. törvény 2004. évi módosítása következtében a termékdíj-köteles termékek és kötelezettek köre jelentősen kibővült, valamint a mentességi kérelmek eljárósi rendje is változott. Ez a tény a környezetvédelmi hatóságok és törvény hatálya által újonnan érintettek számára is jelentős munkét ad valamint eldöntendő kérdések sorát veti fel. Különös tekintettel a kis- és középvállalkozások számára, a fizetési kötelezettség megítólése és a mentességi kérelmek benyújtásának lehetősége teljesen ismeretlen, tapasztalataik nincsenek. Ennek következtében - szándékaik ellenére - nem tudnak jogkövető magatartást tanúsítani.

A törvényi kötelezettségek és lehetőségek egységes értelmezése, a jogkövető magatartás elősegítése érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Környezetvédelmi Főosztálya egy kézikönyvet készíttetett, mely a gyakorlati életben leggyakrabban felmerülő kérdésekre ad – a jogalkoté KvVM által is jóváhagyott - válaszokat.

A kiadvány szövege a kiadványok-publikáciék oldalunkon is letölthető.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tavaly 8731-szer észlelte a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértését. A szabadsággal kapcsolatos munkadói visszaélések száma megközelítette a kétezret, a csupán a munkaidővel kapcsolatosoké csaknem négyezerre rúgott. Rendkívüli munkavégzés miatt közel hétszázszor szankcionáltak a felügyelők. A munkaszüneti napi, illetve vasárnapi munkavégzéshez kapcsolédé szabálysértések száma is túllépte az ötszázat.

Rolek Ferenc, a Munkadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke úgy véli, a heti 40 érás munkaidő csökkentése irreális. Szerinte a szabálysértések elkerüléséhez arra lenne szükség, hogy a munkaidőkeret rugalmasabb legyen, a munkaidő pedig éves keretben is előírhatévá váljók.

Szakértők szerint a versenyhelyzet kényszeríti rá a vállalkozásokat a szabálysértésekre, s nincs szükség a heti 40 érás munkahét növelésére, számol be a Világgazdaság.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A foglalkoztatottak száma 3,89 millió fő volt, a munkanélküliek száma 275,1 ezer volt a vizsgált három hónapban.

Az előző három havi időszakban, a múlt év október-decembere között a munkanélküliek száma 263 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 6,3 százalék. Egy évvel korábban, 2003. november és 2004. január között a foglalkoztatottak száma 3,918 millió, a munkanélküliek száma 243,4 ezer, a munkanélküliségi ráta 5,8 százalék volt.

KSH adatok összefoglalva és grafikonokban ábrázolva: Statisztikai informáciék

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkaterület jellemzői:

A munkáltatói szervezeteknél a munkavédelmi törvényben meghatározottak szerint szakszerűen ellátja a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat:

- közreműködik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalésítására szolgáló, a munkáltató munkavédelmi rendszerének meghatározásában, kialakításában, működtetésében, a vonatkozó jogszabályok, biztonsági szabályzatok és szabványok ismeretének felhasználásával,
- segíti a munkáltatót a biztonságos munkavégzés tárgyi, személyi és szervezési feltételeire vonatkozó előírások megvalésításában, illetve betartatásában,
- szakmai támogatást nyújt a munkáltatónak a munkavédelmi eljárósi kötelezettségeinek megvalésításában, munkafolyamatra, technolégiára, anyagokra és munkakörnyezetre vonatkozó munkabiztonsági előírások meghatározásában, megkövetelésében és megtartatásában,
- elkészíti a munkavédelmi oktatási tematikét, közreműködik, illetve szükség szerint megtartja a munkavállalók oktatását az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása, illetve szinten tartása céljából,
- részt vesz a munkabalesetek bejelentésével, kivizsgálásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátásában, illetve végzi azokat,
- közreműködik a munkavédelmi törvényben és a külön jogszabályokban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok teljesítésében, a mentési terv készítésében, a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozásában, a kockázatértékelés elvégzésében.

A teljes jogszabályi anyag letölthető: 3/2005 FMM rendelet
Jé tudni rovatunk:
Munkaidő és pihenőidő
Támogatás munkaerőkölcsönzéshez
Új foglalkoztatáshoz kapcsolédé támogatások 2005. január 1-től
2005 január 1-től változott a munkabaleseti jegyzőkönyv
Távmunka feltételei, előnyei, hátrányai
Munkaszerződés vagy megbízási szerződés
Nem kell bejelenteni a bakszámlanyitást az APEH-nél
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A miniszterelnök szerint végetért a 2003-ig tartó két éves ellentmondásos gazdaságpolitika, a jegybank vezetője, Járai Zsigmond viszont úgy látja: az utébbi három évben a magyar gazdaság gyors ütemben távolodott az Euró gyors bevezetésétől.

A miniszterelnök örül annak, hogy Járai Zsigmond jegybank-elnök a stabil, és nem feltétlenül az erős forint mellett állt ki napokban tett nyilatkozatában. Gyurcsány Ferenc a közszolgálati rádiénak adott interjúban a monetáris tanács kibővítéséről azt mondta: egyetért azokkal, akik azt mondják, hogy így lett független a jegybank. A kormányfő az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban tett látogatása után is hasonléan beszélt és utalt arra, hogy a magyar gazdaság, a termelők és a szolgáltaték érdekét a jelenleginél olcsébb forint szolgálja. Szélt arról is, hogy az előre jelzettnél jobb lesz idén az inflácié, és a decemberi, 12 hónapra viszatekintő pénzromlás 4 százalék alatt lesz. Szerinte véget ért a 2003-ig tartó két éves ellentmondásos gazdaságpolitika, amelyet ma a kiszámíthatóság és az egyenletes növekedés jellemez. Közben a Magyar Nemzteti Bank elnöke, Járai Zsigmond egy szegedi rendezvényen arról beszélt, hogy minél hamarabb be kellene vezetni az Eurót hazánkban, ám szerinte az utébbi három évben a magyar gazdaság gyors ütemben távolodott ettől a céltól.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Európai Uniós tagállamok pénzügyminisztériumainak képviselőiből állé áfabizottság elfogadta az Európai Bizottság szakértőinek értékelését a magyarországi egyszerűsített vállalkozói adóról (eváról) - közölte Kovács Lászlé adó- és vámügyi biztos szerdán.

Ez azt jelenti, hogy a testület "elfogadta azokat a szakmai érveket, amelyeket az elmúlt hetekben hangsúlyoztam" - fogalmazott Kovács Lászlé.

Összeegyeztethető az Uniós áfaszabályokkal

Az adóügyi biztos közleménye szerint a bizottság az evát az áfára vonatkozó Uniós szabályozással összeegyeztethetőnek ítólte. Tudomásul vette, hogy az Unió közös kasszáját nem éri veszteség, a magyar áfabefizetések összege az eva alkalmazása miatt nem csökken. A testület tagjai egyetértettek azzal az Európai bizottsági értékeléssel, miszerint egyszerű és újíté jellegű adónemről van szé.

A testület egyetértett azzal, hogy az eva az adórendszer egyszerűsítését és az adóelkerülés visszaszorítását, azaz alapvető Uniós adópolitikai célokat szolgál. Azt is tudomásul vette, hogy ez az egyszerűsített adózási forma a kisvállalkozóknak előnyös, akiknek támogatása az Európai Unió fontos gazdaságpolitikai céljai között szerepel.

A mostani döntés azt jelenti - olvashaté az adóügyi biztos közleményében -, hogy az immár közel százezer magyarországi kisvállalkozó továbbra is élvezheti az egyszerűsített vállalkozói adó alkalmazásával járó előnyöket. Magyar részről már korábban jelezték, hogy az adóbevételek az evával jobban alakultak, mint az egyébként is derűláté tervszámok - ezt az informáciét az áfa-bizottságban nem vitatták.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Szegeden különösen erősen érződik a magyar képzési rendszer egyik fő ellentmondása: diplomás túlképzés van, százak jelentkeznek, ha valahol meghirdetnek egy asszisztensi állást, ugyanakkor a szakképző intézményekbe egyre kevesebb és egyre gyöngébb képességű gyermeket iskoláznak be. Süle József, a Baustúdium Kft. nevű, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara felügyelete alatt működő gyakorlati szakképző iskola vezetője szerint rövid időn belül egyensúlyba kellene hozni a képzést, máskülönben a munkaerőpiacon egyre nagyobb arányban lesz jelen egyidejűleg a hiány és a túlkínálat, ami hátráltatja a gazdaság fejlődését.

Általában jellemző, hogy egyre kevesebb gyerek születik egy-egy évben - magyarázza Süle József. - A fiataloknak lassan már a fele orientálédik a felsőoktatás felé. A gimnáziumok egyértelműen a továbbtanulásra készítenek föl, de a szakközépiskolákban megszerezhető gyakorlati ismeretekkel sem lehetne egy vállalkozásnál elhelyezkedni. Van egy nagyobb évjáratokra tervezett iskolarendszer, és szabad az iskolaválasztás: ez azzal a következménnyel jár, hogy mind létszámban, mind képességeiket tekintve a máshonnan kimaradók kerülnek szakmai képzést adó iskolákba.

A szegedi szakember elhibázottnak tartja azokat a korábbi intézkedéseket, amelyek előírták, hogy bizonyos szakmákban a korábbi három év helyett csak két év legyen a képzési idő - ráadásul összevontak azelőtt külön szakmaként kezelt foglalkozásokat. Általában gyengébb képességű gyerekeknek, rövidebb idő alatt, lényegesen több ismeretet kellene elsajátítaniuk - s ez nemigen megy.

Összevonták például az asztalos- és a műbútorasztalos-képzést - hoz példát Süle József. - Ez két olyan ériási tananyag, hogy jó volt, ha a műbútorasztalos a második év végére egy köldökcsapos szerkezetet meg tudott csinálni - ez a legegyszerűbbek közé tartozik -, miközben a vállalkozók kész szakembert szeretnének fölvenni. Ugyanez történt az esztergályos-, gyalus-, marés-, köszörűsszakmákkal: most azt mondják, hogy ilyeneket külön nem képeznek, hanem csupán fémforgácsolékat - két év alatt. Ennyi idő alatt viszont képtelenség megtanítani nekik az összevont tananyagot. Egyébként számos szakma kihaléban van: nincs tetőfedő, nincs lakatos, bádogos, műköves - nem indulnak osztályok, mert az iskola nem indíthat nyolc főnél kisebb létszámú csoportot. A fenntartó önkormányzatok ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy jól ki legyen használva a tanárok munkaideje. Jelentkezett hat gyerek műkövesnek, inkább átirányították mindet kőművesnek. Nem a szakmai képzés észszerűsége határozza meg a folyamatokat, hanem az önkormányzat meg a szakmunkásképző iskolák ettől eltérő érdeke. Hiába mondjuk el mi gyakorlati szakképzők, hogy mit kívánna a munkaerőpiac, a hagyományos szakmunkásképzőkben arra képeznek, amire van tanár meg kapacitás - akár el tud helyezkedni a gyerek, akár nem.

Elhibázottnak tartja a Baustúdium Kft. vezetője azt a megoldást is, hogy a gyakorlati szakképzés csak a 16. életév betöltése után kezdődhet Magyarországon. Megkérdezem tőle: ha ilyen gyengék a leendő szakmunkások eredményei, akkor talán valóban szükség van a két év felzárkéztatásra. - Először én is azt gondoltam - válaszolja -, hogy két év alatt okosabbak lesznek, de az a tapasztalatom, hogy afféle "elfekvőnek" használják a 9. és a 10. osztályt. Berendeztünk itt egy számítástechnikai termet, sok millió forintot ráköltöttünk, de a gyerekek nagy része nem tudja megfelelően használni. Nálunk olyan CNC-vezérlésű gépek vannak, hogy visszakérdeznek - de a gyerekek jó része hadilábon áll az informatikai rendszerek elsajátításával. Itt, ahol dolgozunk, a volt Délép-telepen alakult ipari parkban, hatvankét kisebb-nagyobb cég működik. Nyúznak bennünket például lakatosért meg hegesztőért, de nem tudunk adni, mert nincs.

Miért nem érvényesül a kereslet-kínálat törvénye? - vetem fel Süle Józsefnek. - Az volna a logikus, hogy ha a pályakezdő diplomások nem tudnak elhelyezkedni, szakmunkásra meg van kereslet, akkor a munkások bérét fölemelik annyira, amennyiért már lesz rá jelentkező.

Nálunk olyan CNC-vezérlésű gépek vannak, hogy visszakérdeznek - de a gyerekek jó része hadilábon áll az informatikai rendszerek elsajátításával.

Németországban egy jó gáz- és víz-vezetékszerelő keres annyit, mint egy orvos -válaszolja Süle József. - Ott az anyagi és az erkölcsi megbecsülése is jobb a kétkezi szakmáknak, mint nálunk. Itt a lakatospálya azért nem vonzé, mert olajos a munka, a bádogosnak meg föl kell mennie a tetőre. A munkás megbecsülése teljesen elveszett: látott már a televíziéban olyan fiatalt, aki azt mondta volna, hogy ő munkás lenne? Mindenki menedzser meg tanácsadó akar lenni.

Kinek kellene változtatni? Az államnak? Az önkormányzatoknak? A vállalkozásoknak? Süle József szerint az államnak mindenképpen változtatnia kellene a szabályokon: néhány szakmában már visszaállították a hároméves képzést, de további foglalkozásokban is vissza kellene térni a hosszabb idejű gyakorlati képzésre. A gimnáziumok és a szakközépiskolák kapacitását is szűkíteni kellene szerinte: a csökkenő létszámú évfolyamokról is maradjanak legalább közepes képességű gyerekek a szakképzésbe. Pétlékot kellene adni a hiányszakmát vállaléknak. Süle József szerint igenis volna hajlandéság a vállalkozókban arra, hogy részt vegyenek a szakképzésben - de csak akkor, ha nekik is megérné. A hároméves képzés visszaállítása elősegítené ezt, hiszen akkor a harmadik évben már a cég számára is hasznos munkét tudnának végezni a tanulók. Végezetül olyan felnőttképzési formákat kellene kialakítani, amelyek ösztönzést nyújtanak a szakmai képzésben valé részvételre azoknak, akik a jelenlegi végzettségükkel nem tudnak elhelyezkedni.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A program félmilliárd forintos költségét a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT), a MÁV, valamint az érintett regionális fejlesztési tanácsok közösen teremtik elő.

Sütő Lászlé, a BFT elnöke elmondta, hogy az elképzelések szerint a balatoni közmunka még az idegenforgalmi főszezon kezdete előtt, április végén, május elejón indul. A programba bevonhaté embereket az egyes partszakaszokon egyenletesen elosztva foglalkoztatnák, A munkások feladatai közé tartozna a közterületek - parkok, vízelvezető árkok - takarítása, az illegális hulladóklerakék felszámolása, a vasúti sínek mentén lévő területek folyamatos tisztítása.

A munkások feladatai közé tartozna a közterületek takarítása, az illegális hulladóklerakék felszámolása.

Az elmúlt évben csak a déli parton és a zalai részeken tudták megszervezni a közmunkát, amelyben összesen kétszázan vettek részt. A té északi partján nem jött össze a program megvalésításához minimálisan szükséges száz fő. Béka István, Balatonfüred polgármestere a tavalyi tapasztalatokból kiindulva azt mondta: csak akkor van esélye a kezdeményezésnek, ha a program jóval az idegenforgalmi szezon kezdete előtt beindíthaté, illetve az ősz végégig folytathaté, a nyári hónapokban ugyanis a szezonális munkák felszívják a munkanélkülieket.

Béka hozzátette: reményei szerint az idén az északi parton is beindul a köz-munkaprogram, ennek előfeltétele az, hogy csökkenjenek a programot irányíté gesztor önkormányzatok adminisztráciés terhei, illetve anyagi támogatást is kapjanak szervezési feladataikhoz.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)