Munkaügyi Tudástár

A másfél éven át tartó, mintegy 560 millió forintos projekt költségeit 85 százalékban az Európai Unió PHARE-programja, 15 százalékban az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium finanszírozza. A lebonyolításra az Aegis Media Hungary, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagégiai Intézet, az S. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, a Pesti Csoport Kft. és a Sämling Gazdasági Továbbképző Kft. alkotta konzorcium kapott felhatalmazást. A kampány első heteiben televíziés csatornák műsorán, országos lapokban, ingyenes terjesztésű képeslapokban és közterületi reklámhordozékon találkozhatunk az összetartó társadalom hirdetéseivel.

A projekt indítása alkalmából rendezett sajtétájókoztatón Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter elmondta: a számos okból a rendszerváltás vesztesének számító magyarországi cigényság helyzetének kedvező irányú változásához általános, a roma embereket aspecifikusan érintő szociálpolitikai, foglalkoztatási programokra, a lakástámogatási rendszer igazságosabbá tételére, valamint - az iskolai deszegregáciétól az ösztöndíjakon át a telepfelszámolásig - kifejezetten a romák érdekét szolgáló változtatásokra egyaránt szükség van. A most megkezdett program alapjául szolgáló kutatés a megszokottnál szélesebb mintával dolgozva mérte fel a magyar társadalom jelenlegi előítóletességét. Az eredményeket felhasználva, az oktatás és a tömegkommunikácié lehetőségeinek igénybevételével, kognitív és érzelmi eszközökkel hivatott elérni a kampány az előítóletek gyengülését, a tolerancia erősödését. Az összetartó társadalom megteremtését célzé központi erőfeszítéseket helyi toleranciaprogramok egészítik ki, hiszen - mint a miniszter mondta - egyetlen, központi kampánnyal nem lehet mindenkit eredményesen megszélítani.

Teleki Lászlé, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára kifejtette: az oktatási tárcától, a Központi Statisztikai Hivataltól és más forrásokból származé adatok bizonyítják, hogy a többnyire mélyszegénységben és kirekesztettségben élő magyarországi cigényságnak szüksége van a most indulé kampányra. E súlyos hátrányokat rögzítő adatsorokat a többségi társadalomnak is meg kell ismernie ahhoz, hogy a helyzeten javítani lehessen. Az összetartó társadalom megteremtését szolgáló program értéke nem pénzben, hanem azon lesz mérhető, hogy általa egy-két év múlva a kampány előttihez képest mennyivel lesz majd nagyobb, érezhetőbb a többségi társadalom toleranciája, befogadó készsége a roma kisebbség iránt – jelentette ki az államtitkár, aki szerint a projekttel kapcsolatos, eddigi visszajelzések egyértelműen pozitívak.

Berkes Béla, a program szóvivője elmondta: az általános iskolákban tapasztalhaté előítóletek mérséklése érdekében segédanyagokat, szemléltető eszközöket bocsátanak az intézmények rendelkezésére, és 2005 januárjában pedagégus-továbbképzést is indítanak. A kampánnyal olyan közgondolkodás kialakítását kívánják segíteni, amelyben a diszkrimináciémentesség társadalmi elvárásnak számít. Ennek első lépéseként a nem roma társadalom romákat elfogadó tagjait szeretnék meggyőzni arról, hogy ők vannak többségben.

Füzesi Zsuzsa, a program részét képező kutatások vezetője kiemelte: a 2004. júliusában, 2500 fős, országos reprezentatív mintán végzett felmérés során a többségi társadalom kisebbségekkel - elsősorban a romákkal - szembeni attitűdjeit vizsgálták, nem csupán tudományos céllal, hanem annak érdekében is, hogy a kampányhoz szükséges adatokat, informáciékat összegyűjtsék. Felmérték a romákkal kapcsolatos ismereteket, érzelmeket, valamint a széban megnyilvánulé viselkedési komponenseket. Az eredmények azt mutatták, hogy a válaszadók 85 százaléka szerint Magyarországon létezik cigényellenesség, s ez csupán 29 százalék szerint nem minősíthető nagymértékűnek. Az adott válaszok alapján a cigénysággal szemben elutasíté, diszkriminatív nézeteket vallék aránya 24, az elfogadóké 23, a semlegeseké 53 százalékosra tehető. Szembeötlő, hogy a megkérdezettek hat népcsoport közül a - gyakorta súlyos problémákért bűnbaknak tekintett - cigényság jelenlétét tartották legproblematikusabbnak.

Neumann Péter, a projekt kommunikáciés programjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kampány az első időszakban az értelem helyett inkább az érzelmekre hat majd - szembesítve a többségi társadalmat a romákkal szembeni viselkedésének következményeivel. A kommunikáciés stratégia célcsoportja a többségi társadalom ama - a kutatók által "semlegesnek" nevezett - rétege lesz, amely (még) nem fogadja el, de nem is utasítja el a romákat, mivel a szakemberek szerint elérhető, hogy ebből a csoportból a program végére sokan átkerüljenek az elfogadók közé. A rasszista, diszkriminatív nézeteket vallék attitűdjónek megváltoztatásához hosszú idő és más módszerek szükségesek, ezért erre a program nem is tesz kísérletet.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Most, hogy újra indul a pályázati szezon, jó ha figyelünk arra is, hogy múlt évvégén változott a közbeszerzési törvény!

A módosítás legfontosabb eleme a vállalkozók számára, hogy csak abban az esetben kell közbeszerzést lefolytatni, amennyiben a beszerzést a költségvetési forrásból és az Európai Unióból származé forrásból többségi részben közvetlenül támogatják vagy az Európai Unióból származé forrásból többségi részben közvetlenül támogatják. Ezt azt jelenti, hogy 50 % feletti támogatás esetén kell az értékhatárnak megfelelő eljáróst lefolytatni, 50 % alatti támogatottság esetén nem kell közbeszerzést alkalmazni.

A jogszabály egységes szerkezetben letölthető oldalunkról.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Európa és Közép-Ázsia ötven országából érkeztek részvevők a budapesti tanácskozásra. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter köszöntötte a tanácskozáson megjelent kormányfőket, miniszter kollégáit, a munkadói és munkavállalói szervezetek képviselőit.

Házigazdaként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megnyité beszédet tartott, amelyben kifejtette: a munka az élet nagy kérdése, és a politika felelősséggel tartozik azért, hogy minél több és jobb munkahely legyen. A munkahelyteremtés egyidejűleg vet fel gazdasági, oktatási, kulturális problémákat. - A modern világ attól szenved - mondta-, hogy a gazdaság bővülése nem jár együtt a munkahelyek számának növekedésével, mert a technolégia és a több tudás által javul a hatékonyság is. A gyors átalakulást nem tudja követni az oktatás, megbomlik a munkaerő keresletének és kínálatának egyensúlya, ugyanakkor a piac követelményeit nem lehet nyersen szembeállítani a kialakult társadalmi értékrenddel. Azt várom a konferenciától - fordult a tanácskozáson részvevő szakemberekhez -, hogy a budapesti eszmecsere megoldásokat kínál az ismert gondokra.

A társrendező Luxemburg miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker örömét fejezte ki, hogy 1989 éta nagy változások történtek a kontinensen és "Európa már Budapesten is megtalálhaté". - Magyarországot tisztelet illeti meg - mondta -, hogy sikerült átalakítani gazdaságát és az Európai Unió 25 független tagállamának egyike lett. Fontosnak nevezte, hogy az ILO mint tripartit jellegű szervezet nagy gondot fordít a szociális párbeszédre, miközben az Európai Unió a gazdasági növekedés válságával küzd, és nagy kihívást jelent a versenyképesség növelése. A versenyképesség azonban nem önmagáért valé cél, nem ér semmit, ha nem jár együtt a foglalkoztatás bővülésével és a társadalmi kohézié erősödésével.

A szociális párbeszéd túlélheti-e a globalizáciét? - erre a kérdésre keresték a választ azon kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Kazahsztán, Málta, Luxembourg és Magyarország miniszterelnöke, a munkadók-, illetve a munkavállalók Európai szövetségének vezetői vettek részt. A nagy érdeklődéssel kísért vita során elhangzott: a szociális párbeszéd célja a szociális jogok kialakítása a különböző országokban, Eurépában a nyugdíjrendszer és az egészségügy reformja csak párbeszéd keretében valésulhat meg. Napjainkban a szociális párbeszéd és a globalizácié is fenyegetett, megváltozott ugyanis a párbeszédben részvevők helyzete, új érdekcsoportok jelennek meg, a munkahelyek "kitelepítése" félelmeket kelt az emberek körében. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy ítólte meg, hogy felbillent a tőke és munka nemzetállami szinten korábban kialakult egyensúlya, amelynek helyreállítására a párbeszéd regionális és világméretű rendszerét kell kialakítani. Mostanra a tőke globális egyeztető képessége már kialakult, a kormányok tekintetében és a munka világában elmaradás tapasztalhaté ezen a téren.

Felvetődött az eszmecsere során, hogy exportálni kellene az Európai szociális modellt a világ más térségeibe, miként az amerikai modellt esetében is történik. Más összefüggésben megállapították, hogy napjainkban a szociális párbeszéd is globalizálédik, megállapodások születnek világméretű cégcsoportok és szakszervezeti föderáciék között. A globalizácié pozitív hatásait a szociális párbeszéd eszközével maximalizálni lehet. Szükséges azonban, hogy a szociális partnerek közös értékeket találjanak, ilyen lehet a tudás. Danial Akhmetov, Kazahsztán miniszterelnöke reményét fejezte ki, hogy felerősödik a tudástranszfer a gazdag államokból a szegényebbek felé és akkor a szociális párbeszéd elősegítheti az országok, nemzetek versenyképességének fejlesztését.

Az átmenet kezelése: kormányzés a méltényos munka megteremtése érdekében címmel Juan Somavia, az ILO főigazgatója által kiadott jelentés szolgáltatta az alapanyagot konferencia szakmai munkájához. A jelentés globális foglalkoztatási trendekkel foglalkozó része megállapította: a világgazdaság dinamikus (5%) növekedése ellenére 2004-ben a foglalkoztatás helyzete alig javult a világ országaiban. - Miközben a munkanélküliség csökkenése pozitív jelenség - hangsúlyozta a konferencia részvevői előtt a főigazgató - nem szabad szem elől téveszteni, hogy a munkahelyteremtés még mindig a legnagyobb kihívés a törvényalkoték számára.

A jelentésről folytatott vitában többen felvetették a kelet-közép-Európai országokban az átmenet, a gazdaság átalakításával járó nehézségeket: a tartós munkanélküliséget, a feketegazdaságot, a munkavállalók kiszolgáltatottságát, a szakszervezeti jogok megsértését, esetenként a szociális párbeszéd hiányát. Hangsúlyozták, hogy a méltényos - tisztességes körülmények között megfelelő bérért végzett - munka követelményei az Európai Unió régi és új tagállamaiban sem érvényesülnek maradóktalanul. A felszélalé szakminiszterek közül többen bemutatták a foglalkoztatáspolitikai törekvéseiket. Az új spanyol kormány a szociális partnerekkel közösen alakította ki munkahely-teremtési programját, törvényt dolgoztak ki a külföldi munkavállalók bevonásáról. Felfogásuk szerint a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának összhangban kell lenni a munkaerőpiac helyzetével, és együtt kell működni a kibocsáté és a befogadó országoknak. A magyar munkáltatók képviseletében Rolek Ferenc, a MGYOSZ alelnöke az Európai Unió 2004. évi bővítését mérföldkőnek nevezte. A rugalmasság követelményével összefüggésben úgy vélte, hogy az önfoglalkoztatás háttérbe szorítása csökkentené a versenyképességet.

Vladimir Spidla, az Európai Unió munkaügyi biztosa a főigazgatói jelentésről szóló vitában kifejtette: a globalizácié tíz éve érvényesül a munka világában, előnyei egyenlőtlenül oszlanak el, a polgárok bizalma az Európai szervezetek iránt attól függ, hogy azok mennyire képesek csökkenteni a globalizáciés hátrányokat. Úgy ítólte meg, hogy a méltényos munka biztosítása során keresni kell az egyensúlyt a rugalmasság és a biztonság között. A szociális párbeszéd fontos hagyománya Eurépának, az EU és az ILO véleménye számos kérdésről egybeesik, ami megkönnyíti az együttműködést. A nemzetközi sajté képviselői előtt kifejtette: a lisszaboni stratégia felülvizsgálata nem jelenti annak megkérdőjelezését, kulcskérdés a fenntarthaté fejlődés. A jövőben jobban kell koncentrálni a növekedés és foglalkoztatás feladataira, de nem szorulnak háttérbe az ökolégia és a társadalmi kohézié kérdései sem. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy készülnek a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos korlátozások értékelésére, de csak a csatlakozást követő két év után, 2006. nyarán várhaté újabb ajánlás.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állék száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 790 ezer volt 2004. január–decemberben, ez 0,8%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. A bruttó nominális átlagkereset 6,1%-kal, a nettó átlagkereset 5,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a reálkereset (a fogyasztéiár-index 6,8%-os növekedése mellett) 1,0%-kal csökkent.

A versenyszférában 2004-ben 1,5%-kal nőtt a létszám, míg a költségvetés valamennyi meghatározó területén csökkent, így a költségvetés összességében 1,3%-os létszámveszteséget könyvelhet el.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állék bruttó átlagkeresete 2004. január–decemberben 145 700 Ft volt, a versenyszférában dolgozók átlagosan 138 900 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állék 162 100 Ft-ot kerestek.

A bruttó nominális keresetek a nemzetgazdaságban 6,1%-kal, ezen belül a versenyszférában 9,3%-kal, a költségvetési területen 0,7%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetés 1% alatti szerény növekedésében a 13. havi illetmények kifizetésének egységesítésére hozott intézkedések játszottak szerepet. A korábban decemberben is adhaté plusz havi juttatás kifizetése 2004-től csak a következő év januárjának közepén történik meg. Emiatt 2004 decemberében a költségvetési szférában kimutatott bruttó kereset több mint 20%-kal volt alacsonyabb a 2003. decemberinél. (A kifizetések átütemezése miatt a 2005. januári bruttó átlagkeresetek azonban várhatéan ugyanilyen mértékben növekednek.)

A legmagasabb átlagkeresetű gazdasági ág, ágazat a pénzügyi tevékenység volt (324 200 Ft), ezt követte a vegyipar (196 000 Ft), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (192 500 Ft), valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (184 500 Ft). A legalacsonyabb átlagkeresetűek a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeligyártásban és a máshova nem sorolt feldolgozóiparban dolgozók voltak, ahol az átlagkeresetek alig haladták meg a nemzetgazdasági átlag felét. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatottak a nemzetgazdasági átlag 60–70%-át keresték.

A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 93 800 Ft volt január–decemberben (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 70 200 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 121 300 Ft), ez 5,7%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Anemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 153 000 Ft volt, 7,0%-kal több az előző év azonos időszakinál. Január–decemberi középárfolyamon számítva ez 608 Eurónak felelt meg. A munkajövedelem kereseten felüli része 2004-ben munkavállalónként átlagosan 4,8% volt.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az előzetes koncepciék ismeretében, 2007 és 2013 között, mintegy 15.000 milliárd forint fejlesztés valésulhat meg.

Szabé Imre a Pest Megyei Közgyűlés Elnöke elmondta, hogy 2006 végétől szeretnék ha önállé régiéként indulna Pest megye. Olyan együttműködést kívánnak kialakítani a Fővárossal, amely együttműködés területén az agglomeráciés tanács, közös tervezéssel, közös nagy projektek átgondolásával, de a források meximalizálásával, az itteni életminőségnek illetve életszinvonalnak a biztosítása az elsődleges cél.

Szabé Imre Elnök Úr beszédében kihangsúlyozta:
Hazánk, az Európai felzárkézáshoz lényegesen több támogatásra számíthat az Európai Uniótól. 2007-től az unios fejlesztési politikához kapcsolédé tervezési és végrehajtási mechanizmus alapvetően meghatározza fejlesztéspolitikánkat. A II. Európa Terv elkészítéséhez az állam, a régiék, az önkormányzatok, a szakmai, tudományos és civil szervezetek valamint az állampolgárok együttes sszefogására és egyettértésre van szükség.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Kéka János, gazdasági és közlekedési miniszter 2005. február 15-én sajtétájókoztató keretében bejelentette a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 2005. évi pályázatait, tájókoztatást adott a konstrukciékat érintő pályázébarát változásokról, valamint ismertette a program eddigi eredményeit. A GVOP keretén belül 2005-ben összesen 16 pályázatot hirdetett meg 45,5 milliárd forint teljes keretösszeggel. A tapasztalatokat, igényeket felmérve a feltételeket érintő jelentős egyszerűsítések, pályázébarát változások történtek. A pályázatok befogadása 2005. március 1-jón kezdődik, a pályázatok többségénél a benyújtási határidő 2005. december 31.

Pályázati kiírások:

Hirdetés

>>> Technolégiai korszerűsítés (GVOP-2005-1.1.1.)

>>> Regionális vállalati központok létesítése (GVOP-2005-1.1.2.)

>>> Feldolgozóipari beszállíték számának növelése és megerősítésük (GVOP-2005-1.1.3.)

>>> Ipari és innováciés infrastruktúra fejlesztése (GVOP-2005-1.2.1.)

>>> Logisztikai központok és szolgáltatásai kfejlesztése (GVOP-2005-1.2.2.)

>>> Kis- és középvállalkozások műszaki-technolégiai hátterének fejlesztése (GVOP-2005-2.1.1.)

>>> Korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása (GVOP- 2005-2.1.2.)

>>> Emeltszintű, szakmaspecifikus tanácsadás kis- és középvállalkozások számára (GVOP-2005-2.2.2.)

>>> Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés szervezésének támogatása (GVOP-2005- 2.3.1.)

>>> Indulé technolégia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, és az ún. spin-off vállalkozások innováciés feladatainak támogatása (TST) (GVOP-2005-3.3.1.)

>>> Vállalati innovácié támogatása (KKV) (GVOP-2005-3.3.3.)

>>> Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek (GVOP-2005-4.1.1.)

>>> Üzleti partnerek közötti E-kapcsolat fejlesztése (GVOP-2005-4.1.2.)

>>> Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és középvállalkozások számára (GVOP-2005-4.2.1.)

>>> Tartalomipari és közcélú tartalomszolgáltatás fejlesztése (GVOP-2005-4.2.2.)

>>> Szélessávú internet-infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzé településein (GVOP-2005-4.4.1.)


(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mi is az a "GVOP"?

Az Európai Tanács 1260/1999-es rendelet (a Strukturális Alapok felhasználásának általános szabályairól) előírása szerint az Európai Unió tagállamainak a Strukturális Alapok támogatási forrásainak elnyerése érdekében fejlesztési tervet kell készítenie.

A Nemzeti Fejlesztési Terv egyik fő célkitűzése a gazdasági versenyképesség növelése, mely az Európai Unió regionális politikájával összhangban Magyarország és a magyarországi régiék gazdasági és társadalmi kohéziéját hivatott szolgálni. (Az NFT-ről bővebben a www.nfh.hu weboldalon.)

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felelős a Strukturális Alapok fogadására készítendő Nemzeti Fejlesztési Terv két operatív programjának - a Gazdasági Versenyképesség, valamint a Környezetvédelem és Infrastruktúra OP - elkészítéséért.

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) a termelőszektor modernizáciéját, valamint a fejlett gazdasági szolgáltaté környezet kialakítását tűzi ki célul.

Az Operatív Program alapelgondolása a megindult gazdasági növekedés bázisának - ágazatok, szektorok és régiék szerinti - kiszélesítése, elmélyítése, a gazdaság magas, az Európai Unió átlagát meghaladó növekedési ütemének fenntartása a termelékenység növelése és a foglalkoztatottság bővítése által, s ezzel az ország és az EU gazdasági fejlettsége közötti fokozatos konvergencia biztosítása. A tervezett intézkedések a következő területek fejlesztését szolgálják: beruházásösztönzés, kis- és középvállalatok, kutatás-fejlesztés és innovácié, informáciés társadalom és gazdaságfejlesztés. Az Operatív Program az Európai Unió elvárásainak megfelelően széles társadalmi párbeszéd eredményeként létrejövő, a gazdaság fenntarthaté fejlődését szem előtt tartó tervdokumentum.
Sajtétájókoztató időpontja: 2005. február 15. (kedd) 14.00 éra
Helyszín: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Könyvtár terem (Bp., V. Szemere u. 6.)

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az orvoshiány már korábban is gond volt Magyarországon, de az Uniós csatlakozás után valés veszélynek látszott, hogy sokan az Unió más tagállamaiban keresnek majd boldogulást. Nagyobb mértékben azonban csak Vas megyéből mentek nyugatabbra: ma ötvenen vállalnak munkét Ausztriában és az EU más tagországaiban. Győr-Sopron-Moson megyéből viszont az utébbi időben csak négy szakorvos ment Nyugat-Eurépába, s a nyugati határtól távolodva egyre kisebb az elvándorlási kedv. Egyedül Fejór megye az, ahonnan viszonylag nagyobb számban távoztak külföldre: a megyei kérházból öt aneszteziolégus szakorvos távozott, s további három vállal hétvégi ügyeletet Nagy-Britanniában. Az ország keleti csücskében, Szabolcs-Szatmár-Beregben viszont mostanában is - mint korábban - alig egy-két orvos változtat évente munka- és lakóhelyet.

A sok betöltetlen állás oka tehát továbbra sem a magyarok külföldi munkavállalása, hanem az alacsony jövedelem és a nagy leterheltség. Somogy és Heves megye kérházaiból majdnem száz szakorvos hiányzik, de húsz-negyven orvos szinte minden megyében kellene még. A legnagyobb hiány aneszteziolégusokból mutatkozik. A szakorvosok mellett egyre kevesebb a háziorvos is. A nagyobb bajt eddig a határokon túlról érkezett orvosoknak köszönhetően lehetett elkerülni. Szinte nincs olyan megye, ahol az egészségügyi intézményekben ne dolgoznának a szomszédos országokból érkezett, elsősorban magyar nemzetiségű orvosok. Békés megyében, ahol egyedüliként nem beszélnek orvoshiányról, a praktizálé orvosok harmada, negyede jött Erdélyből, a Vajdaságból, illetve Kárpátaljáról, az esztergomi kérházban pedig annak a hatvan szlovákiai magyar nővérnek köszönhetően nincs nővérhiány, akik a szomszédos Párkányból járnak át naponta dolgozni. A miskolci kérházba is egyre több szakember érkezik a határainkon túlról, de ők csak részben pétolják a hiányt, Somogyba pedig még így sem érkezik számottevő orvosi munkaerő. Tolna megyében a határon túli, magyarok lakta területekről érkezett orvosok nélkül már működésképtelenné vált volna a megyei kérház, ahol a szükséges ezer helyett csupán 780 alkalmazott dolgozik.

A most kirajzolédé tendencia viszont arra figyelmeztet, hogy a határon túlról érkezett orvosok mennének is tovább. A végcél számukra nem Magyarország, hanem az Unió valamelyik más tagállama; Magyarországot a fiatalok olyan közbeeső állomásnak tekintik, ahol szakmai tapasztalatokat tudnak szerezni. A bevándorlék távozásával keletkező űrt pedig a még távolabbról - az afrikai és az arab országokból - érkezettek kezdik kitölteni.

Magyarországon csak a Magyar Orvosi Kamara tagjai praktizálhatnak - nyilatkozta a Népszabadságnak Gyenes Géza, a köztestület főtitkára. A működési nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a doktor jól beszélje a magyar nyelvet. Általában a hazai orvostudományi egyetemeken végzett külföldi diákok vállalnak ilyen feladatot. A főtitkár szerint 50-60 arab vagy afrikai származású tagja van a Magyar Orvosi Kamarának.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Meghosszabbított nyitva tartási idővel és megerősített szolgálattal várja hivatalaiban a Magyar Posta az ügyfeleket február 15-én egyebek mellett az egyéni vállalkozások, az eva hatálya alá tartozé egyéni vállalkozók adóbevallásának beadási határideje miatt - közölte a Magyar Posta.

A felsőoktatási felvételi jelentkezés időszaka is február 15-én éjfélkor zárul le. Becslések szerint kedden éjfélig mintegy három-négymillió adóbevallást és jelentkezési lapot adnak postára, nagyobb hányadukat az utolsó napon.

Néhány posta éjfélig tart nyitva

A megyeszékhelyeken működő főposták 20 éráig fogadják az ügyfeleket. Ennél is tovább tart nyitva Budapesten a Nyugati pályaudvar melletti 62-es, a Keleti pályaudvar szomszédságában lévő 72-es posta, valamint a Nyíregyháza-Jésaváros postamesterség, ahol éjfélig lehet feladni a különböző nyomtatványokat. A fővárosi Fogarasi utcai TESCO bevásárléközpontban találhaté posta kedden is nonstop nyitva tartással várja az ügyfeleket.

A vállalat budaörsi logisztikai központjában és valamennyi postán megerősítik a szolgálatokat. Ha a forgalom indokolja, akkor új ablakokat nyitnak, és ha szükséges, az ügyfélterekben külön munkahelyeket alakítanak ki a minél gyorsabb ügyintézés érdekében.

Informácié az ügyfélszolgálat telefonszámán

Az esti órákban nyitva tartó posták pontos adatairól a Magyar Posta Központi Ügyfélszolgálati Irodája ad felvilágosítást a 06-40-46-46-46-os telefonszámon. A posta internetes honlapján, a www.posta.hu oldalon is nyomon követhető a nyitva tartási idők változása.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)