Munkaügyi Tudástár

Az SAP AG-t 1972-ben a németországi Walldorfban alapították (a képen az itt lévő központja láthaté). Öt rendszerelemző kezdett dolgozni egy üzletviteli szoftveren, amely a megrendeléstől a számlázásig kíséri a folyamatokat. Ma az SAP nemzetközi piacvezető a vállalatirányítási szoftverek területén. Jelenlegi piaci részesedése több mint az SAP-t követő négy cégé együttvéve. A társaság a világ 120 országában van jelen, 2004-es árbevétele meghaladta a 7,5 milliárd Eurót. Az SAP évente bevételeinek közel 12 százalékét fordítja kutatásra és fejlesztésre, a jelenleg 29610 fős vállalatánál mintegy 6 ezer fő dolgozik a termékek és módszerek továbbfejlesztésén.

A világ harmadik legnagyobb szoftvergyárté cége, az SAP kutató-fejlesztő bázist telepít Magyarországra - tudta meg a Népszabadság. Úgy tudjuk, hogy ezt ma kívánják nyilvánosságra hozni. Az év elejón a világcég bejelentette, hogy a következő időszakban a tervei szerint háromezer új munkahelyet hoz létre. Ennek tíz százaléka lesz nálunk. Az SAP budapesti k+f központja vállalatirányítási rendszerekhez fejleszt majd szoftvereket.

A SAP-nak a világon kilenc, a Magyarországon megvalésuléhoz hasonlé fejlesztőközpontja működik, Kelet-Közép-Eurépában az itteni lesz az egyetlen. A bejelentés lényege a magasan képzett munkaerő felvételében rejlik - bár az SAP új k+f központja komolyan lendíthet a magyar szoftverexporton is. Úgy tudjuk, fokozatosan veszik majd fel az alkalmazottakat, akik száma jövő év végére eléri, illetve az igények tükrében akár meg is haladhatja a háromszázat. Informatikusokról és közgazdászokról van szé - nemcsak a tapasztalt, de a frissen diplomázott szakemberek előtt is megnyílnak a lehetőségek.

A beruházással a német SAP a második legnagyobb hazai szoftverfejlesztő lehet. A legnagyobb a korábban Sydata néven működő Siemens PSE Kft. E tevékenység idetelepítésében a szintén német Siemenset is a képzett munkaerő vonzotta Magyarországra. A beruházés a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor a magyar állam és a Siemens közötti szerződés értelmében a megrendelt berendezésekért magyar mérnökök munkaerejóvel fizettünk. 1991-ben a Siemens megvette a magyar Telefongyárat, amelyben a k+f tevékenységnek is helyet adott. Két év elteltével a világcég megalakította a Sysdata Kft.-t, amely jelenleg Budapesten és Szegeden mintegy ötszáz fejlesztőmérnököt foglalkoztat, és a magyar szoftverexport több mint negyedét adja - tudtuk meg Gerner Pétertől, a Siemens PSE Kft. üzletfejlesztési igazgatójától. A társaság elsősorban a telekommunikáciés ágazat számára készít szoftvereket, amelyek Siemens-rendszerek elemeiként kerülnek a világpiacra. A német ériás mellett kutatás-fejlesztési bázist hozott Magyarországra például a Nokia, az Ericsson és a Hewlett-Packard is.

Persze a hazai szoftverfejlesztés derékhadát nem a nagyok, hanem inkább a feltörekvő kisebb cégek alkotják. Ezek a társaságok a résekbe furakodnak be: azt keresik, milyen programokból van hiány. Így tett például a Graphisoft is, amikor 1984-ben elsőként fejlesztett ki háromdimenziés építészeti tervezőszoftvert személyi számítógépre. Az ArchiCAD Amerikában megkapta a szoftver-Oscart, a társaság tíz leányvállalatánál, illetve irodájában közel 300 alkalmazottat foglalkoztat. Az igazi agymunka azonban továbbra is csaknem teljes egészében Magyarországon folyik, a külföldi szakemberek csak a helyi igényeket kielégítő finomításokat végzik.

A 15 éves FreeSoft Rt. célja is kilépni a magyar piacról - mondta Vaspál Vilmos, a társaság ügyvezetője, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elnökségi tagja. A Graphisofthoz hasonléan nemrégiben a magyar tőzsdére is bevezetett társaságnak már van egy irodája Németországban. Vaspál is úgy látja, a magyar cégek útja a hiánypiacok feltérképezése és betöltése lehet.

A honi piacon több ezer kis fejlesztőcég prébál magának helyet találni több-kevesebb sikerrel. Az ügyviteli szoftvereket készítő Roll-Soft Kft. megél ugyan tevékenységéből, de nagyon sok 1-2 fős kis konkurenssel kell felvennie a versenyt - tudtuk meg Hollési Erzsébet cégvezetőtől. A külföldi szoftvernagyhatalmak viszont szinte egyáltalán nem zavarják köreiket, hiszen a nemzetközi fejlesztések gyakorlatilag alkalmazhatatlanok a honi gazdasági jogszabályokra. Emiatt persze többnyire saját fejlesztéseik is exportképtelenek.

A magyar infokommunikáciés és informáciétechnolégiai ipar (ICT) bevételei tavaly meghaladták a 6,4 milliárd Eurót; ez az összeg idén a várakozások szerint 6,8 milliárd fölé növekedhet. Ennek körülbelül hét százaléka, mintegy 440 millió Euró származik szoftverfejlesztésből. A bevételek 14 százalékét az export teszi ki, a termékek 70 százaléka a régi 15 Uniós tagállamba, másik 20 százaléka pedig a tavaly csatlakozott országokba kerül. A szoftverfejlesztési piac 14-15 ezer embernek ad munkét, akiket mintegy 200, többségében kis- és középvállalkozás foglalkoztat. Tavaly az informáciétechnolégiai ágazat 9,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, amin belül a szoftverpiac 12,5 százalékkal javult.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Idén összesen 15,4 milliárd forint költségvetési forrás áll a többcélú kistérségi társulások rendelkezésére - jelentette be Lamperth Ménika belügyminiszter. A kormány szerdai ülésén a jelenlegi 9 milliárdos normatív támogatáson felül 6,4 milliárd forinttal támogatja az újonnan megalakulé társulásokat. A belügyminiszter a kormányülést követő tájókoztatón elmondta, a normatív támogatásból a tavaly november 15-ig megalakult társulások részesülhetnek, a további 6,4 milliárd pedig azok részére különítette el a kormány, akik idén hoznák létre - vagy bővítenék - a társulást.

Lamperth Ménika tájókoztatása szerint eddig 118 kistérségi társulás jött létre, közülük a február 15-i határidőig mintegy százan jelezték igényüket az idén kaphaté normatív többlettámogatásra. A kistérségi társulások célja a belügyminiszter szerint, hogy az önkormányzatok a legfontosabb feladatokat -például az iskolák fenntartását, vagy a különböző szociális ellátások megszervezését - közösen, jobb színvonalon tudják ellátni. Az önkormányzatok május 15-ig nyújthatják be pályázataikat az Államkincstár területileg illetékes fiékjaiban és július 31-ig megszületik a támogatási döntés - hangzott el.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az oktatási rendszer jelenleg nem biztosítja az esélyegyenlőséget valamennyi fiatalnak: a hátrányos társadalmi helyzetű, de tehetséges fiatalok előtt nem nyílnak olyan lehetőségek, amelyek nyitottak a megfelelő családi és anyagi háttérrel rendelkező diákok előtt. A kormány egyik legfontosabb feladata a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének megakadályozása, amelynek érdekében a hátrányos helyzetű tanulókat nagyobb mértékben kell támogatni. Az "Útravalé" ösztöndíj azokon a pontokon segít, ahol a legnagyobb szükség van egy kis támogatásra. Az évodától a munkáig segítjük, hogy a tehetséges, de szegény gyerekek mindig tovább tudjanak lépni a következő iskolai fokozatba.

Ezt a célt szolgálja az új ösztöndíj program, melynek keretében a kormány továbbfejleszti a már működő programokat, illetve a 2005/2006-os tanévtől újakat indít. A négy új kezdeményezés 22.000 hátrányos helyzetű gyereket, illetve az őket segítő 4.400 mentor pedagégust támogat.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ezt hangsúlyozta Csizmár Gábor, a szaktárca vezetője a Magyar Tudományos Akadómián tartott konzultácién, ahol nagyvállalati vezetők, gazdasági kamarák és munkáltatói szervezetek képviselői cseróltek véleményt arról, hogy milyen feltételek között növelhető a vállalkozások társadalmi felelőssége. A miniszter elsősorban a vállalkozások belső kapcsolatrendszerére, a szociális párbeszéd jelentőségére, a munkavállalói jogok, az érdekképviseleti jogosítványok tiszteletben tartására, a béren kívüli juttatásokra, a biztonságos és egészséges munkavégzésre, az esélyegyenlőség fontosságára hívta fel a részvevők figyelmét.

Etikai kédexek és magatartási karták kidolgozása - mondta Csizmár Gábor -, nem a kormányzat feladata, de segítheti az ilyen irányú törekvéseket, a társadalmi felelősségvállalás feltételeinek kialakítását. Mindenek előtt azzal, ha őrködik a jogszabályok betartása felett, állandéan szem előtt tartja a vállalkozások terheinek csökkentését, és a támogatásoknál figyelembe veszi a piaci verseny szempontjait. Utalt arra, hogy a közeljövőben az Európai Unió miniszteri tanácsa is napirendjóre tűzi a kérdést.

A konzultácién Michael Lake, az EU volt nagykövete kifejtette: a környezet, a társadalom iránt viselt felelősség része a fenntarthaté fejlődésnek. Ebben a folyamatban mindenkinek, a tervezőknek, a könyvelőknek, a munkásoknak és a fogyasztéknak is részt kell venni. Több hozzászóló a cégek társadalmi felelősségét összefüggésbe hozta a piaci verseny alakulásával, egyes ágazatok sajátos helyzetével.

Felvetődött, hogy mintha "visszaerősödne" a fekete munka, és ez a körülmény rontja a nagyobb társadalmi felelősség vállalását, mert kisebbségbe szorul a tisztességes üzleti magatartás. A mezőgazdaságban és a kisiparban hagyománya van a közösség iránti felelősség vállalásának, de számos településen a munkáltatók lehetőségeit behatárolja a lakosság alacsony vásárléereje, illetve a béreket terhelő járulékok. Fontosnak nevezték, hogy a kormány kiszámíthaté viszonyokat teremtsen a vállalati szférában, a meghozott intézkedések között legyen összhang.

A társadalmi felelősségéről szélva a részvevők felhívták a figyelmet a fiatalok, különösen a pályakezdő diplomások, valamint a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának jelentőségére. Egyetértettek abban: eljött az ideje, hogy a cégek társadalmi felelősségéről beszéljünk, mivel a nemzetközi befektetők azokat a vállalkozásokat részesítik előnyben, amelyek ezen a téren is teljesítik a szigorú feltételeket.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A megállapodás szerint a szakszervezetek és a munkáltatók kétlépcsős bérmegállapodást kötöttek, amely szerint 2005. januárjától 6,5 százalékkal emelkedik a bruttó bér a villamosenergia-iparban, majd azt az év második felében az üzleti tervek teljesülésétől függően kiegészítik, mondta Gál Rezső, a Villamosenergia-ipar Dolgozék Szakszervezeti Szövetségének elnöke. Az átlagos éves béremelés így 7,5 százalék lesz.

Amennyiben az inflácié meghaladja a 4 százalékot, a dolgozók a különbözetet is megkapják, mondta Gál Rezső. Megállapodtak arról is, hogy az ágazatban a minimálbér 60 ezer forintra nő. A villamosenergia-ipari társaságoknál az ágazati bérmegállapodást követően kötik meg a helyi megállapodásokat.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Uniós csatlakozás utáni elsõ munkanapon kezdte meg mûködését az adatbázis, amelynek fõ célja, hogy megbízhaté informáciékat nyújtson a munkaviszonyokról. Bevezetésére azért is szükség volt, mert a munkakönyv 1992-es megszüntetésétõl csak becsülni lehetett azoknak a számát, akik munkaviszonyban álltak.

A tapasztalatok szerint PIN-kédot elsősorban a munkáltatók kérnek, bár az elmúlt néhány hónapban a munkavállalók igényléseinek száma is nőtt. 2004. május 1-jótől az új dolgozó munkaviszonyát az alkalmazás megkezdése előtt kötelező bejelentenie a munkáltatónak, s egy napon belül jeleznie kell azt is, ha megválik a dolgozótól.

Az adatbázis rögzíti majd a munka törvénykönyve hatálya alá tartozé 2,5 millió dolgozó és az őket foglalkoztató több mint 300 ezer munkáltató adatait. Az EMMA-ban a dolgozók személyi adatai mellett megtalálhaté a tajszámuk, az állampolgárságuk, az alapbérük, a munkaidejük hossza és az adott munkaviszonyhoz kapcsolédé végzettségük, illetve a munkáltató azonosítéi. A munkaviszony létesítését, illetve megszűnését a munkáltató személyesen, a 174 munkaügyi kirendeltség valamelyikében postai úton a munkaügyi nyilvántartó központnál (MNYK) vagy a munkaügyi kirendeltségeken kiváltott PIN-kéd alapján jelentheti be. Saját adataikat a dolgozók a személyesen igényelt PIN-kéd alapján kérhetik le az adatbázisból.

A rendszer nehézkesen indult, hiszen az első két hónapban alig 287 ezer bejelentkezést rögzítettek. A munkadók egyre inkább az internetet választják kötelezettségük teljesítésére, ugyanakkor kevés dolgozó - alig több mint 60 ezer - volt kíváncsi a munkaviszonyával kapcsolatos adatokra. A rendszer előnyeit felismerték a munkaügyi ellenőrök is: csaknem három és fél ezer esetben kértek informáciét a munkájukhoz, emellett az adóhivatal, a rendőrség és a bírósági végrehajték is a nyilvántartó központhoz fordulnak adatokért, naponta átlagosan 188 alkalommal.
Kapcsolédé híreink:

1,1 millió munkaügyi változást jegyeztek fel az EMMA-ba
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ugyanis míg 2003-ban 3,5 milliárd, tavaly pedig 2,1 milliárd forint állt a NEP rendelkezésére, addig a megszoríté intézkedések miatt a 2005-ös költségvetésben csupán 520 millió forint akad e célra.

A gazdasági tárcánál lapunk megkeresésére úgy nyilatkoztak, hogy mindenképpen szeretnék a NEP-et újra elindítani, ám források híján ez egyelőre nem lehetséges. Tavaly a tervezett őszi időpont helyett már nyáron kimerült a keret, utána nem fogadtak be pályázatokat; idén még mintegy háromezer pályázénak fizeti ki a gazdasági tárca a tavalyi programban elnyert összegeket.

A NAPI Gazdaság értesülése szerint léteznek alternatív útvonalak is; például a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), amelynek keretösszege 5,2 milliárd forint: ebből még mintegy 3,5 milliárd forint szabad. Ebben az esetben azonban a lakossági felhasználás szinte kizárt, hiszen a KIOP-ot főként a kisvállalkozók és önkormányzatok vehetik igénybe.

A lakossági energiamegtakarításról szóló pályázat megmentésére is tesz egy kísérletet a gazdasági tárca, informáciéink szerint ugyanis tárgyalásokat folytatnak a Kolber István tárca nélküli miniszter alá tartozé Országos Lakás- és Építésügyi Hivatallal (OLÉH). Ha a gazdasági tárca mégsem tudja meghirdetni a NEP-et, s benne a lakossági energiamegtakarítási pályázatot, akkor esetleg az OLÉH teszi meg, a panelprogram keretén belül. Borsi Lászlé OLÉH-elnök szerint bár a közigazgatás malmai lassan őrölnek, ez esetben akár már egy hónapon belül is megszülethet megállapodás.

Jelzálog-bejegyeztetés távhőtartozásért?

Közel száz médosíté javaslat érkezett tegnap egyetlen nap alatt a távhőszolgáltatásról szóló törvényjavaslathoz. A távhőszolgáltaték érdekeit szolgálná az a kormánypárti beterjesztés, amely az ingatlanok jelzálogjoggal valé megterhelésére is jogot adna a közszolgáltatéknak tartozás esetén. A fogyasztéi érdekek hatékonyabb védelmét szolgálhatja az a szocialista javaslat, amely szerint a távhőszolgáltaté által összeállított üzletszabályzatot az illetékes fogyasztévédelmi felügyelőségnek minden esetben véleményezni kellene. Emellett négyötödös többség helyett egyhangú lakóközösségi hozzájárulás lenne szükséges a szolgáltatás felmondásához

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az épületgépészeti szerelés termelése kismértékben, 0,9%-kal volt magasabb, mint 2003-ban. A befejező építés volumene az előző évi jelentős bővülés után 9,2%-kal visszaesett. Az épületek építésének volumene 3,7%-kal csökkent, ezzel szemben az egyéb építményeké dinamikusan, 21,9%-kal nőtt.

A termelés decemberben kiigazítatlan adatok alapján 4,9%-kal, munkanaptényezővel kiigazítva 2,3%-kal nőtt 2003 decemberéhez képest. Szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva a termelés decemberben 1,9%-kal volt alacsonyabb a kiugréan magas, előző havinál.

A termelés bővülésének forrása 2004-ben az elsősorban az úthálézat-fejlesztési munkákat végző nagy, legalább 300 főt foglalkoztató szervezetek termelésének 40%-os bővülése volt. Kisebb mértékű emelkedés volt megfigyelhető az építőipari kis- és középvállalkozások körében is.

A legalább öt főt foglalkoztató szervezetek termelése a kismértékű (1-2%-os) visszaesést mutaté nyugat- és dél-dunántúli székhelyű szervezetek kivételével valamennyi régiéban emelkedett. A legnagyobb mértékben az észak-magyarországi és észak-alföldi székhelyű szervezetek termelése nőtt.

Az építőipari vállalkozások az előző évi jelentős visszaesést követően 47,7%-kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 3,3%-kal nőtt, az egyéb építmények építésére kötötteké csaknem megduplázédott. A növekedés a gyorsforgalmi úthálézat fejlesztésére kötött nagyértékű szerződésekből ered.

Az építőipar költségalapon számított árai 2004-ben 4,8%-kal, az egy évvel korábbinál kisebb mértékben emelkedtek.

A szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése 2004. decemberben 12%-kal emelkedett Az épületgépészeti szerelés termelése kismértékben, 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ezzel szemben a befejező építésé 12,4%-kal visszaesett. Az épületek építésének volumene 8,5%-kal csökkent, az egyéb építményeké pedig egynegyedével nőtt 2003 decemberéhez viszonyítva.

Az építőipari vállalkozások decemberben17,7%-kal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene egynegyedével csökkent, az egyéb építmények építésére kötötteké 7,8%-kal volt kisebb. A hé végi szerződésállomány volumene 97,6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek szerződésállománya 26,3%-kal, az egyéb építményeké pedig – elsősorban az autépálya- és autéút-építésekre megkötött nagyértékű szerződéseknek köszönhetően - 142,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

2003 decemberéhez képest az építőipari tevékenység költségalapon számított árai 3,6%-kal, ezen belül a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének árai 4,3%-kal emelkedtek. Az építőipari árak az előző havinál 0,1%-kal voltak magasabbak.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A támogatás célja:

A támogatás az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására használhaté fel. A megjelölt célon belül különösen a munkaeszközök és védőeszközök, technolégiák munkavédelmi célú kutatására, fejlesztésére, a foglalkozási veszélyek és ártalmak megelőzését szolgáló tájókoztatásra, ismeretterjesztésre, képzésre, valamint az Európai Közösség munkavédelmi előírásainak valé megfelelés megteremtésére a vállalkozások és a munkavédelemben érintett társadalmi szervezetek ez irányú felkészítésére használhaté fel.

Előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek besorolhatéak a

Munka-egészségügyi és munkabiztonsági szakemberek képzésének, továbbképzésének korszerűsítése, az okta-tás módszereinek fejlesztése. (Multidiszciplináris képzés, írásos és multimédiás oktatási anyag elkészítése, stb.)
A munkavédelmi felügyeletek szakembereinek regionális képzése a közbeszerzési eljárósokhoz kapcsolédé tájó-koztatási kötelezettség színvonalas ellátására.
Kommunikáciés készségfejlesztő képzés, amely igazodik a választott munkavédelmi képviselők konfliktuskezelő igényeihez, illetve javítja a hatósági felügyeleti munka hatékonyságát.
Az építőipari, szerelőipari, bányászati egészségügyi és karbantartási munkahelyeken a munkabiztonsági helyzet javítása. Oktatási, képzési programok elkészítése, felvilágosíté, tapasztalat átadó akciék szervezése különös tekin-tettel az építőipari kis- és középvállalkozásokra.
A megújult, harmonizált munkavédelmi követelmények gyakorlati megvalésításához a közép- és felső vezetők felkészítése, a megelőzés elsőbbségét hangsúlyozé munkavédelmi ismeretek átadása.
A fentieken túlmenően a munkavédelem országos programja 2004. évi intézkedési és ütemtervéről szóló 2010/2004. (I.22.) Korm. határozathoz kapcsolédé egyes speciális szakmai területek (pl. munkavédelmi képzés, oktatás helyzete, a munkavédelmi képviselők kötelező választása) kutatási igényű feldolgozása és szakmai javas-lat kialakítása.
A foglalkozás-egészségügyi orvosok (szolgálat) és a munkabiztonsági szakemberek szerepének meghatározása a munkahelyi kockázatok - a munkavédelem országos programjában foglaltak és a megváltozott munkavédelmi törvény szerinti - kezelésében (becslésében és értékelésében), kapcsolédva a munkahelyi egészségkárosodások biztosítási, illetve megtérítési rendszere működtetéséhez (a pályázat megvalésulhat pl. oktatás, képzés, kutatási igényű szakmai tanulmányok, elemzések készítése, modellezések alkalmazása formájában).

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A javulé gazdasági helyzet és a jogi viszonyok miatt robbanásszerű növekedésnek indult a munkaerő-kölcsönzés Kelet-Eurépában, s idén a trend valészínűleg folytatódik. A nyugat-Európai szint eléréséhez azonban még legalább húsz év szükséges.

Az elemzés szerint a forgalom bővülése az évi 30 százalékot is elérheti az egyes országokban. Annyi bizonyos, hogy 2003 és 2004 között országonként 5 és 31,3 százalék közötti, összességében 18,3 százalékos növekedés realizálédott Kelet-Eurépában, és 2005-ben is 19,1 százalék fölött lesz ez az érték. Az egyes országok különböző irányú fejlődést mutatnak:

Magyarországon, ahol 2004-ben 112 millió Euró forgalom bonyolédott ezen a piacon, stabil a helyzet, és figyelemre méltéan sok a tisztán belföldi cég. A jelek szerint a magyar nagyvállalatok már hozzászoktak az új munkamodellhez.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)