Munkaügyi Tudástár

Kindertojásokba valé "mütyüröket" készíttetnek teljesíthetetlen normafeltételekkel, havi néhány ezer forintért. Számtalan formája van annak, miként lehet kihasználni a fogyatékosokat - írja a Népszabadság.

Az úgynevezett célszervezetek közül néhányan azért szánták el magukat a tiltakozé akciéra, mert egy január 1-jón életbe lépett jogszabály szerint 2005-ben nem vehetnek igénybe magasabb támogatást a 2003. decemberi összeg 12-szeresénél. Ez azt jelenti, hogy a tavaly felvett nyolc-tízezer sérült ember az utcára kerülhet. Az érintettek képviselői most azt kérik a kormánytól, hogy a jogszabályt azonnal függessze fel, s addig ne alkalmazza, amíg a tárgyalások eredményre nem vezetnek. A munkaügyi tárcától ugyanis jelzést kaptak arról, hogy a politikai államtitkár kész újabb egyeztetésre az ügyben. Kordás Lászlé államtitkár ugyanakkor lapunknak azt mondta: nem a három tárca által létrehozott rendelet módosításáról tárgyalna, a minisztériumnak az a célja, hogy az egyedi esetekre találjanak megoldást. Azt szeretnék ugyanis, hogy egyetlen ember se kerüljön utcára.

A tárca a napokban vizsgálatot kezdett, a múlt évben előfordult ugyanis, hogy egyes gazdálkodék kihasználták a fogyatékos emberek kiszolgáltatottságát. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a tervezett demonstráciéról azt mondta: a megmozdulás szervezői között vannak olyanok, akik tavaly a piac által nem indokolt drasztikus létszámbővítésbe kezdtek. Szerinte azoknak van gondjuk a szabályozás módosításával, akiknek a bevételei szinte száz százalékban az állami támogatásból származnak, márpedig a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása nem azt jelenti, hogy valaki egy szervezetet azért hoz létre, hogy megszerezze az állami támogatást.

Egyelőre csupán egy-két cégről valészínűsítik, hogy ott feltehetőleg visszaélést követtek el. Vizsgálat folyik például a szerb-magyar vegyes tulajdonú Rehabit Rehabilitáciés Foglalkoztaté Kft.-nél, ahol a tavaly négyezer főre duzzasztott létszámból 1300 dolgozót áttelepítettek az azonos cégcsoportba tartozé Mappa Technika Kft.-hez, amikor kiderült, hogy a fiktív munkára felvettek után nem igényelhetnek támogatást. A szabályozást ugyanis ki lehet játszani, ha a dolgozókat olyan vállalkozáshoz helyezik át, amelyik eddig még nem vett igénybe dotáciét. A gödöllői Asissto Kft. és a szolnoki Zanufer Kft. közös akciéja volt tavaly, hogy a korábbi nem egészen négyszázról 2300-ra növelték a létszámot, s a nagyrészt vak dolgozóknak otthon gombokat kellett válogatniuk - szín és forma szerint. Ezért többnyire a minimálbért sem kapták meg. Az APEH-ellenőrzés után az emberek a Zuniferhez kerültek, ahol - az újabb lebukásig - ugyanazt a munkét végeztették velük. Informáciéink szerint az egyik miskolci foglalkoztatónál három hónaponként kötnek szerződéseket ugyanazokkal a dolgozókkal, s közben - szintén szabálytalanul - normát írnak elő számukra, amit képtelenek teljesíteni, viszont így nem kell kifizetni a teljes minimálbért. Úgy tudjuk, a népszerű kindertojásokba töltött "mütyüröket" készítik - havi néhány ezer forintért.

Az érintett szervezetek túlnyomé többsége egyébként támogatta a szabályozás módosítását, mert álláspontjuk szerint a rendszer a vállalkozások többségénél várhatéan biztosítja a túlélés legalapvetőbb feltételeit, a foglalkoztatási színvonal megőrzését.
Kapcsolédé híreink:
A megváltozott munkaképességűek támogatásáról
Átalakul a fogyatékkal élők támogatási rendszere
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az érdekvédő az eddigi nyilatkozatok alapján ugyan nem számít arra, hogy rövid időn belül átütő változás lesz az adórendszerben, arra ugyanis szerinte akkor lesz lehetőség, ha a foglalkoztatás olyan mértékben bővül, ami lehetővé teszi a valóban reformértékű lépéseket.

Az érdekvédő kifejtette: nem támogatják, hogy mindenekfeletti elsőbbséget kapjon az adórendszer egyszerűsítése. Az adórendszernek igazságosnak kell lennie, arányos közteherviselést kell biztosítania és azt, hogy a legalacsonyabb jövedelműek helyzete javuljon. Wittich szerint az egykulcsos adórendszer a magasabb jövedelműeknek kedvez. Az elnök úgy véli, hogy hamis hivatkozés a szlovák példa: a kinti érdekképviseletek szerint a dolgozók egyáltalán nincsenek megelégedve az egykulcsos adórendszerrel. Míg ugyanis a befektetők jól járnak vele, az alacsonyabb keresetűeket és a nyugdíjasokat kedvezőtlenül érinti.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A számlanyitásról - illetve annak megszüntetéséről - a számlát vezető pénzintézet értesíti az adóhatóságot. Januártól nem kell közölniük az adóhatósággal pénzforgalmi bankszámlájuk, elszámolási számlájuk számát a bankszámlanyitásra kötelezett adózéknak. Rendelkezniük kell ugyanakkor legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával. A számlanyitásról - illetve annak megszüntetéséről - a számlát vezető pénzintézet értesíti az adóhatóságot.

Azok, akik elmulasztanak bankszámlát nyitni - vagy valamilyen adatszolgáltatási, bejelentési és bevallási kötelezettségüknek nem tesznek eleget -, magánszemély esetén 100 ezer forintig, más esetben 200 ezer forintig terjedő bírságra számíthatnak - áll az APEH közleményében.

Jé tudni rovatunk:
Munkaidő és pihenőidő
Támogatás munkaerőkölcsönzéshez
Új foglalkoztatáshoz kapcsolédé támogatások 2005. január 1-től
2005 január 1-től változott a munkabaleseti jegyzőkönyv
Távmunka feltételei, előnyei, hátrányai
Munkaszerződés vagy megbízási szerződés
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A miniszterek, összhangban azzal, amiről Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a tárcáknál tett munkalátogatásai során szé volt, a következő félév feladatairól számoltak be a szombat délelőtti informális kormányülésen - mondta a négyérás tanácskozást követően Lászlé Boglár kormányszóvivő. Batiz András elmondta: az elhangzottak tapasztalatait a miniszterelnök beépíti hétfői, a köztársaságról szóló parlamenti beszédébe. A parlamenti felszélalés azonban csak egy eleme a kormányzat következő fél éves tervének.

Adé- és felsőoktatási reform, nemzetpolitika, fejlesztési terv

Hirdetés

A kormány tevékenységét négy fő irány határozza meg a következő félévben. A kiemelt fontosságú tematikák egyike a felsőoktatási reform lesz, valamint ehhez kapcsolédéan a középiskolai ösztöndíjrendszer bevezetése. A másik kiemelt terület a második Nemzeti fejlesztési terv, és az azzal kapcsolatos tennivalék sora: a fejlesztési irányok meghatározása, a konkrét programok összeállítása, a társadalmi és politikai konszenzus megteremtése.

A nemzetpolitikai javaslatok megfogalmazását ugyancsak kiemelt fontosságú kérdésként kezeli a kabinet. Ezen a téren -- a kormány január 12-i döntésének megfelelően - március végéig Avarkeszi Dezső kormánymegbízott vezetésével komplex csomagot kell alkotni a bevándorlást és honosítást érintő jogszabályok - az Európai Unió jogrendjónek megfelelően - módosításáról. A kormányszóvivők a negyedik kiemelt irányként az adórendszernek az igazságosabb közteherviselést célzé átalakítását nevezték meg. Az ezt előkészítő, február elejón megalakult úgynevezett adóreform-bizottság munkájában ugyanakkor nemcsak a kormány, hanem szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek is részt vesznek.

Jövő héttől naponta lesz kormányszóvivői tájókoztató

Batiz András kormányszóvivő egy kérdésre válaszolva elmondta: a jövő hét első felétől napi rendszerességgel tartanak kormányszóvivői tájókoztatókat; hogy ez meddig tart, arra nem tudott választ adni. Mint fogalmazott, ezzel a cél, hogy visszadják a miniszterelnök és a kormány aktivitását, valamint lehetőséget teremtsenek az újságíréknak arra, hogy naponta egyszer kérdéseket tegyenek fel a kormány munkájáról.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az alábbi benyújtások megkönnyítése végett:

- az adóhatósági adómegállapítás választásához a bejelentés és nyilatkozat,
- az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadójáról és egyéb kötelezettségeiről szóló bevallás,
- az éves ÁFA bevallás,
- az Eva tv. hatálya alá tartozé egyéni vállalkozók és EVA bevételi nyilvántartást vezető társaságok (bt, kkt) bevallása, valamint
- az egyéb éves bevallások


(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

"Az adóreform szándéka és célja elsősorban nem költségvetési természetű, nem azt a célt szolgálja, hogy közfeladatainkat milyen médon lehet a költségvetésen és az államháztartáson keresztül finanszírozni" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök szerint az adóreform akkor lesz eredményes, ha méltényosabb közteherviselés mellett mindenkinek egy kicsivel több jut a családjában. "Változtatni szeretnénk azon a szemléleten, amely szerint nincs becsülete Magyarországon a közteherviselésnek, s a hétköznapokon arról beszél mindenki, hogyan tud adót kerülni" - mondta Gyurcsány Ferenc. A kialakítandé új adórendszer célja, hogy hatékonyabban szolgálja az ország versenyképességének javulását, ösztönözze a beruházásokat, segítse elő új munkahelyek teremtését, a gazdaság megerősödését, ami elvezet az igazságosabb közteherviseléshez - tette hozzá a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc szerint az adóreform révén el kell érni, hogy az adópolitika kapcsolédjon össze a szociális politikával, a munkaügyi ellátás rendszerével, valamint azt, hogy a rendszerhez jól illeszkedjen a nyugdíj és az egészségbiztosítás, mégpedig úgy, hogy ne keresztezze, hanem segítse egymást.

"Az adóreformnak is elő kell segítenie azt a folyamatot, amelyben fehér lesz a magyar gazdaság" - hangsúlyozta.

Magyarország számára kényszer átgondolni az adórendszer átalakítását, mivel Eurépában, így a szűkebb környezetünkben láthaté adóverseny indult meg - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Hozzátette azt is, hogy a tendenciák jelzik az adópolitika és a szociálpolitika szétválasztásának szükségességét. Az adórendszer lényegének változtatása nélkül már most is ki lehet iktatni 10-20 olyan aprébb elemet, amely illeszkedési zavarokat okoz - jelentette ki. A miniszterelnök véleménye szerint ugyancsak viszonylag gyorsan lehet változtatni az eljárósjogi rendszeren, és az intézmények hozzáállásán, amelyek nemcsak az adózék élet nehezíti. "Ezek az intézmények talán nincsenek tisztában azzal, hogy őket az adózék tartják el, tehát így kellene hozzájuk viszonyulniuk" - mondta Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök azt kérte a bizottságtól, hogy olyan tempéban dolgozzanak, hogy lehetőség szerint az adóreform változtatásának első fázisai már ebben az évben beépülhessenek az adótörvényekbe, a nagyobb lépésekre 2006-ban már sor kerülhessen.

Gyurcsány Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy mind az 5 szakbizottságban, mind a nagybizottságban szakmai kérdéseket vitatnak meg, és ez csak akkor lehet eredményes, ha az üzleti és politikai élet tudomásul veszi: a tervezéshez és a gondolkodáshoz a lehető legnagyobb szabadságra és nyitottságra van szükség. "A szakértők mindent leírhatnak, a kormány szándékait, majd a kormány előterjesztései tükrözik" - hangoztatta a miniszterelnök.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Második Fejlesztési Tervben megvalésulé programok, fejlesztések fő célja a Versenyképes Magyarország és az Igazságos Magyarország megteremtése. Ez olyan kettős kihívást jelent, amely bizonyos területeken egymással ellentétes hatású és irányú intézkedéseket feltételez. A versenyképesség és az igazságosság között feszülő ellentmondást az oldhatja fel, ha a fejlesztések arra irányulnak, hogy bővüljön a foglalkoztatás, vagyis több és jobb munkahely legyen Magyarországon, és ezáltal az állampolgárok minél szélesebb körének javuljon az életminősége.

Az emberi erőforrások az ország gazdaságának és versenyképességének meghatározó és nélkülözhetetlen tényezőjót és erőforrását jelentik. Az, hogy ma Magyarországon rendkívül alacsony a foglalkoztatás, azt jelenti, hogy emberi erőforrásaink számottevő része nem hasznosul. Ez veszteségeket jelent a gazdaság számára, és jelentős mértékben korlátozza az államháztartási hiány csökkentésére irányuló törekvések és az adópolitika mozgásterét. A versenyképesség javítása feltételezi, hogy többen dolgozzanak, és kevesebben szoruljanak arra, hogy szociális ellátásból, segélyből éljenek. Ezenkívül a versenyképesség elengedhetetlen feltétele, hogy jól képzett, a gazdasági kihívásokhoz folyamatosan alkalmazkodni képes munkaerő és szervezet álljon rendelkezésre.

A hátrányos helyzetű emberek helyzetének javításának, a jövedelmi különbségek csökkentésének, az esélyegyenlőség megteremtésének - azaz a társadalmi igazságosság megteremtésének - szintén feltétele a foglalkoztatás növelése, hiszen minél több ember lép be a munka világába, annál több ember számára teremtődik esély a méltényos életre.

A foglalkoztatás bővítésére valé törekvés tehát összekapcsolja a versenyképességet és az igazságosságot, és lehetőséget ad egy olyan fejlesztési pálya kialakítására, amelyben mindkét átfogé cél szempontjai érvényesíthetők, összeegyeztethetők. Ezért amikor arról beszélünk, hogy milyen jövőkép elérését kell szolgálniuk a fejlesztési forrásoknak, annak mindenképpen része, hogy:

1. Legyen több munkahely,
2. Legyenek jobb munkahelyek,
3. A több és jobb munkahely legyen mindenki számára egyenlően hozzáférhető.

Ehhez a tervezés során kettős megközelítést kell alkalmazni:

A foglalkoztatás bővítéséhez szükség van egyrészt a foglalkoztatáspolitika és az oktatás-képzés eszközeiből építkező konkrét programokra. Tekintettel arra, hogy az Uniós kohéziés politika egyik fő prioritása a foglalkoztatás, arra számíthatunk, hogy a források jelentős hányada használhaté fel majd ezen a területen.

Emellett szükség van más szakpolitikák eszközeire is, amelyek hatással vannak a munkaerőpiacra, meghatározzák annak feltételrendszerét, környezetét. A foglalkoztatás bővítését tehát általános célnak is kell tekinteni. Minden területen arra kel törekedni, hogy a fejlesztések a foglalkoztatás bővítését szolgálják, és előnyben kell részesíteni a munkahelyteremtő beruházásokat.

1. Több munkahely

A célunk hosszútávon az, hogy valésuljon meg a teljes foglalkoztatás, azaz mindenkinek van munkája, aki dolgozni akar. Milyen eszközök szükségesek ehhez?

Munkahelyteremtés támogatása,
Foglalkoztatás- és vállalkozás-barát adórendszer,
Hatékony és korszerű foglalkoztatási szolgálat,
A szociális gazdaság fejlesztése.

2. Jobb munkahelyek

Az, hogy jobb munkahelyeket szeretnénk, azt jelenti, hogy

- a munkavállalóknak legyen tényleges lehetőségük a gazdaság és a tudásalapú társadalom által megkívánt tudás és készségek megszerzésére, folyamatos fejlesztésére, megújítására,

- a munkavállalók és a munkaszervezetek, vállalatok képesek legyenek rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági változásokhoz, képesek legyenek a változásokra valé felkészülésre és a strukturális átalakulások kezelésére, legyenek jobb munkakörülmények és munkafeltételek, legyen egészségesebb környezet a munkahelyeken,

- a jogszabályi környezet, illetve a támogatási rendszer tegye lehetővé és ösztönözze a rugalmas munkaszervezési és foglalkoztatási formákat, a biztonság új formáinak megteremtése mellett.

A jól képzett munkavállalók képesek a tudásalapú és az informáciés társadalom elvárásaihoz valé folyamatos alkalmazkodásra, illetve a gazdasági szerkezetváltás során könnyebben találnak új munkahelyet. Az egész életen át tartó tanulás elterjedésével a foglalkoztatás, a képzés, illetve és a munkaerőpiacon kívül töltött időszakok (pl. gyereknevelés) közötti átmenetek rugalmasabbá, zökkenőmentesebbé válnak. A keresleti sokkokra rugalmasan reagálé munkaszervezetek versenyképessége és termelékenységének növekszik. A változásokhoz valé alkalmazkodás magas szintű foglalkoztatás mellett megvalésulé kiegyensúlyozott, hosszú távú gazdasági fejlődést eredményez.

Milyen eszközök szükségesek ehhez?

- a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan igazodé oktatás és képzés,
- a munkajogi szabályozás felülvizsgálatával a rugalmas foglalkoztatás
lehetőségeinek megteremtése,
- hatékonyabb állami és szakszervezeti ellenőrzés.

3. A több és jobb munkahely legyen mindenki számára egyenlően hozzáférhető

A munkaerő-piaci esélyegyenlőség azt jelenti, hogy mindenki számára egyenlő és diszkrimináciémentes foglalkoztatási feltételeket kell kialakítani, biztosítani kell az egyenlőséget a munkához, képzési lehetőségekhez valé hozzájutás tekintetében.

Milyen eszközök szükségesek ehhez?

Ahhoz, hogy a munkavállalás tényleges lehetőség legyen:
- a foglalkoztathatóság javítása (személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatásokkal fejleszteni kell a munkaerőpiacról kiszorult vagy annak veszélyével fenyegetett emberek készségeit azért, hogy alkalmassá váljanak a munkavállalásra, hatékony segítséget kell nyújtani számukra az álláskeresésben),
- esélyegyenlőség a megfelelő minőségű oktatásban és képzésben valé részvétel tekintetében.

Ahhoz, hogy a munkavállalás vonzé lehetőség legyen:

- a munka világába valé belépést, visszatérést segítő és ösztönöző (de legalábbis nem ellenösztönző) szociális ellátérendszer,
- elérhető, megközelíthető a munkahelyek (közlekedés, lakáspolitika), a munkavégzés és a gyermeknevelés összehangolását segítő szolgáltatások.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az áfaellenőrzések lesznek az idén is az adóhatósági figyelem középpontjában.A magánszemélyek közül az év elejón az adót visszaigénylőkre koncentrálnak.

Az ellenőrzések középpontjában az idén is az Uniós adószámmal rendelkező adózék áfavizsgálata áll. Kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Unión belüli adómentes értékesítések feltételeinek ellenőrzésére, ezen belül is arra, hogy a terméket a másik tagállamba elfuvarozták-e. Az Unión kívüli értékesítések is gyakran nagyíté alá kerülnek, s megvizsgálják, hogy a terméket a vámhatóság végleges rendeltetéssel kiléptette-e külföldre. Emellett a végső fogyaszték számára értékesítők is kiemelt figyelemben részesülnek, különösen a nyugta- és számladási kötelezettségek teljesítését vizsgálják – írja a Világgazdaság.

Az egyszerűsített vállalkozási adó szabályai szerint adózék számlái is az APEH-ellenőrzések középpontjában lesznek ebben az évben. Esetükben azt vizsgálják, hogy van-e a számláknak valéságtartalma, vagyis hogy a gazdasági esemény ténylegesen teljesült-e.

A személyi jövedelemadó esetében a visszaigénylést kérő adózékra figyelnek a revizorok. Megvizsgálják, hogy az adó-kedvezményeket és mentességeket jogszerűen vették-e igénybe. Ebben az évben már nemcsak az önbevallék, hanem az adóbevallást a munkáltatón keresztül benyújté adózék is számíthatnak adóellenőrzésre.

A legnagyobb adóteljesítményű adózéknak legalább a felét az idén is ellenőrzik. A multinacionális cégeknél a transzferárak alkalmazásának jogszerűségét nézik meg alaposabban. A vállalkozói szerződések munkajogi, illetve társadalombiztosítási szempontból valé minősítését a meghirdetett moratérium letelte után - a második fél évtől - vizsgálják.

A kisebb adónemek közül a környezetvédelmi termékdíjra, a kulturális járulékra koncentrálnak az átlagosnál jobban. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek kiemelt figyelmet kapnak az adóhatóságtól, különösen a kijelölt célszervezetek dotáciéjának igénylését veszik nagyíté alá.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Erre az időszakra a tárca átvállalja a foglalkoztatottak teljes bér- és járulékköltségeit" - tette hozzá a munkaügyi miniszter. A programban részt vevő 50 év feletti munkanélküliekkel külön megállapodást kötnek arról, mit vállalnak -például szakképzést - annak érdekében, hogy tartós legyen a foglalkoztatásuk. "A három hónap letelte után a munkáltató legalább ugyanennyi ideig köteles továbbfoglalkoztatni a prébamunkán részt vett munkanélkülieket" -közölte Csizmár Gábor.

Csizmár Gábor szakminiszter tájókoztatása szerint tavasztól egy tízmilliárdos hitelcsomagot nyitnak meg munkahelyteremtő beruházások ösztönzésére. Mint arról a miniszter beszámolt, a hitelcsomaggal párhuzamosan a vállalkozások szerkezetváltásához, illetve a munkahelyek megőrzéséhez és teremtéséhez szükséges új támogatási formákat is bevezetnek.

Az összesen 17 milliárd forintot biztosíté HEFOP (humánerőforrás-fejlesztési operatív) program által biztosított fejlesztési-, képzési támogatásokon túl elsősorban az 50 év felettiek munkaerő-piaci helyzetén szeretnének javítani. Ennek értelmében az 50 százalékos társadalombiztosítási kedvezmény igénybevételét -50 év feletti, tartós munkanélküli foglalkoztatása esetén- a mostani 9 hónapos foglalkoztatási minimumról 3 hónapra csökkentenék. A prébafoglalkoztatási programban résztvevő 50 év feletti alkalmazott bérköltségét a szaktárca átvállalná, így lehetőség nyílna a vállalatok és munkanélküliek számára, hogy prébára tegyék a munkaviszony működőképességét, illetve eredményességét. Mint arról Csizmár Gábor beszámolt, a prébafoglalkoztatási programot néhány héten belül elindítják.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A tizenötök átlagos egy főrejutó GDP-jót Magyarország legkorábban 2040 körül érheti el.

A magyar, lengyel, cseh vagy éppen szlovák munkaerő ma négyszer-ötször drágább a kínainál és az indiainál, ám a nyugat-Európaihoz képest így is akkora a lemaradás, hogy azt csak évtizedek alatt lehet behozni. Az Economist Corporate Network most kiadott elemzése szerint a spanyolországi vagy portugáliai bérszínvonal elérésére kedvező feltételek mellett - tehát a nyugatinál gyorsabb gazdasági növekedés és erőteljes működőtőke-beáramlás esetén - is jó másfél évtizedet kell még várniuk az új tagországoknak. A legfejlettebb nyugat-Európai országok színvonalát pedig gyakorlatilag soha nem fogják az itteni bérek elérni.

Ez az eredmény összhangban van több más elemzés következtetéseivel. Az osztrák Arbeiterkammer számítása szerint a magyarországi átlagbérek még 2020-ban is csupán az ausztriai szint 55 - vásárléerő-paritáson 65 - százalékét fogják elérni. A térség országai közül természetesen Szlovénia számíthat a leggyorsabb felzárkézásra: az Arbeiterkammer 2020-ra 82 (vásárléerő-paritáson 89) százalékos átlagbért jósol, ami nemcsak a magyar, hanem a cseh és szlovák mutaténál is lényegesen magasabb.

A bérszínvonal felzárkézása természetesen szoros összefüggésben van az egy főrejutó GDP alakulásával. Ebben a tekintetben különböző intézetek különböző forgatékönyveket vázolnak, ám mind azt jósolja, hogy a legjobb helyzetben lévő új EU-tagok számára is jó néhány évtizedbe telik, amíg elérik a tizenötök átlagát. Az Economist Intelligence Unit például a legkedvezőbb esetben is 34 évre teszi a magyar felzárkézáshoz szükséges időt, aminél Szlovénia és Észtország is csak három évvel számíthat rövidebb időre. A lengyeleknek már közel hatvan, a románoknak nyolcvan évet kell várniuk, amíg országuk egy főrejutó nemzeti jövedelme eléri a régi EU-tagok átlagát.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)