Munkaügyi Tudástár

A londoni üzleti szektor hazai és külföldi érdekeinek képviseletét ellátó nem profitorientált szervezet 104 oldalas javaslatcsomagjának fő elemei közé tartozik a "londoni vízum" lehetőségének megvizsgálása. Ez a London First szerint azt jelentené, hogy a londoni üzleti szektorban munkára jelentkező magasan képzett külföldi EU-szakemberek számára a brit kormány külön regionális migrációs szabályozást honosítana meg.
A tanulmány hangsúlyosan kitér a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjának fontosságára is, kiemelve, hogy meg kell őrizni a City globális vezető szerepét a pénzügyi szolgáltatásokban. A London First szerint a londoni köz- és magánszektornak egyaránt a jelenleginél "sokkal erőteljesebb hangon", egységesen és világosan fel kell szólítania Theresa May brit miniszterelnököt, hogy egyértelmű nyilatkozatban vállaljon kötelezettséget a londoni pénzügyi szektor és professzionális kiszolgáló ágazatainak védelmére.
A szervezet szerint a szektor képviselőinek követelniük kell a kormánytól a londoni pénzügyi szolgáltatási ágazat további hozzáférését is az európai piacokhoz, olyan szabályozással, amelyben a brit EU-tagság megszűnése után is megőrizhetők a City pénzügyi szolgáltatási vállalatainak passporting-jogai, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyei.
A brit törvényhozás felsőháza is arra hívta fel a kormány figyelmét minap ismertetett tanulmányában, hogy távozásra késztetheti a City pénzügyi szolgáltatási cégeit, ha nagyon rövid időn belül nem tisztázódik, hogy a brit EU-tagság megszűnése után e vállalatok milyen feltételekkel tevékenykedhetnek az Európai Unióban maradó országok piacain.
A Lordok Háza EU-bizottságának jelentése szerint ez súlyos költségvetési kockázatokkal is jár, mivel a City bankjai és a kiszolgáló háttérintézmények a brit költségvetés teljes jövedelemadó-bevételeinek 12 százalékát, a társaságiadó-bevételek 15 százalékát adják, és a szektor 1,1 millió alkalmazottat foglalkoztat, egyharmadukat Londonban.
(Népszava)

Többször hangsúlyoztuk, de ismételten meg tudom erősíteni, hogy a Tesco cégcsoport átalakítását célzó portfólió-átvizsgálás befejeződött. Dave Lewis, a Tesco csoport vezérigazgatója júniusban, illetve októberben a munkatársaknak szóló videóüzenetben is megerősítette, hogy a Tesco elkötelezett a közép-európai – ezen belül a magyar – vállalat jövőbeni fejlesztése mellett, így ezeknek a spekulációknak nincsen valóságalapjuk.
Az előző év azonos időszakához képest az egész csoport forgalma, valamint értékesítési volumene nőtt. Ez bizakodásra ad okot, de rengeteg tennivalónk van még.
A 2015-ös év tapasztalata alapján a vasárnapi zárva tartás alapjaiban változtatta meg a vásárlói szokásokat: jóval tudatosabb fogyasztói magatartásformát eredményezett.
A vásárlás gyakorisága jelentősen csökkent, de egy-egy vásárlásnál jóval többet költöttek a fogyasztók, mint azelőtt, így felkészülve a hétvégére.A vállalat gyorsan alkalmazkodott az áprilisban megváltozott piaci környezethez: a boltzár eltörléséről szóló jogszabály hatályba lépését követő első vasárnapon 147, míg egy héttel később már az összes hazai áruház és a Tesco Online Bevásárlás is működött. A hosszú távon fenntartható működést a vásárlók visszajelzéseit figyelembe véve alakítottuk ki.
Szintén a tavalyi év újítása volt a Közép-Európában elsőként Budaörsön bevezetett Scan&Shop rendszer: a vásárlók klubkártyájuk beolvasása után a bejáratnál elhelyezett Scan&Shop készülékekkel saját maguk szkennelhetik be a megvásárolni kívánt termékek vonalkódjait. A szolgáltatás hamarosan újabb funkciókkal bővül: elindul az okostelefonon történő szkennelés, így egy ingyenes alkalmazás letöltése után a saját eszköz segítségével is lebonyolítható lesz a bevásárlás, illetve megnyitjuk a rendszert a Clubcard kártyával nem rendelkező vásárlók számára is.
(Agrárszektor)

Az Oxfam nevű szervezetet oxfordi egyetemi oktatók és a szegénység ellen küzdő civilek hozták létre 1942-ben. Azóta szinte minden országban jelen van, és rendszeresen készít tanulmányokat a társadalmi problémákról; kiemelten foglalkozik az adórendszerekkel és azok társadalmi hatásaival. Legfrissebb tanulmánya december 12-én jelent meg Adócsaták, avagy a veszélyes globális roham az egyre alacsonyabb cégadók felé címmel. A 46 oldalas dokumentum bemutatja az Európai Unióban működő adóparadicsomokat, és felhívja a figyelmet arra, hogy az egyre alacsonyabb cégadók miatt az országok ráfordításcsökkentésre kényszerülhetnek olyan, a jövő szempontjából kulcsfontosságú területeken, mint az oktatás és az egészségügy. Továbbá túlzottan alacsony cégadók esetén – hogy a szükséges költségvetési bevétel rendelkezésre állhasson – magasan tarthatják a fogyasztási adókat, ami az alacsonyabb keresetűeket érinti érzékenyebben.
Az efféle adócsökkentést a kormányok általában azzal indokolják, hogy így több működő tőkét tudnak vonzani a gazdaságba. A nemzetközi versenyképességi elemzések azonban azt bizonyítják, hogy az alacsony adó nem elég ahhoz, hogy komoly termelő- és szolgáltatócégek települjenek egy országba. Sokkal inkább a rövid távon nagy nyereséget elérni próbáló, termelést gyakran nem is folytató vállalatok figyelmét keltik fel a túlzottan alacsony adók. A komolyabb, hosszabb távon gondolkodó cégeket sokkal inkább érdekli az, milyen egy országban a tágabb értelemben vett infrastruktúra: az út- és vasúthálózat minősége, az elektromosenergia-szolgáltatás megbízhatósága, a légi forgalom kiterjedtsége, továbbá a munkaerő tudása, motiváltsága és egészségi állapota.
Az Oxfam elemzése szerint a tizenöt legnagyobb adócsökkentési lehetőséget kínáló országból öt – Hollandia, Svájc, Írország, Luxemburg és Ciprus – európai, de a továbbiak közül Bermuda, a Kajmán-szigetek, Jersey és a Brit Virgin-szigetek Nagy-Britanniához tartoznak. A lista annak alapján készült, hogy mekkora a cégadó az említett helyeken, illetve hogy milyen egyéb különböző adócsökkentési, adóelengedési lehetőségek kínálkoznak. Magyarországot még úgy említi a tanulmány, hogy a cégadó nagyon alacsonyra csökkentését tervezi.
(MNO)

Az egyik talán legfontosabb változás a minimálbérek drasztikus emelése. A minimálbér 15 százalékkal 127 500 forintra, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal 161 ezerre emelkedett. Az elfogadott bérmegállapodás értelmében a fentiek mellett 27 százalékról 22-re mérséklődik a munkaadók által a bruttó bér után fizetett szociális hozzájárulási adó. Ezzel összefüggésben a 27 százalékos eho (egészségügyi hozzájárulás) 22 százalékra csökken. A nyugdíjak 1,6, a közfoglalkoztatottak bére pedig 3 százalékkal lesz több idén, mint volt 2016-ban. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétől 81 530 forint lesz a jelenlegi 79 155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emelkedik a jelenlegi 101 480 forintról.
Több mint 4 millió munkavállaló kaphat – a cafetéria részeként, kedvezményes adózás mellett - 100 ezer forintot készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató. A dolgozók összességében akár 1,5 milliárd forintot is nyerhetnek jövőre azáltal, hogy a juttatások adóalapjának megállapításához alkalmazandó szorzó - a jelenlegi 1,19-szeresről - 1,18-szorosra mérséklődik. A munkába járás adómentes költségtérítése 9 forint per kilométerről 15 forintra emelkedik.
Adómentes lesz a bölcsődei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha a szülő kisgyermeke bölcsődei vagy óvodai ellátásáért fizetendő díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen köztehermentes. Vagyis se a munkavállalónak, se a munkáltatónak egy forint adót sem kell fizetnie. Ezzel összességében mintegy 1 milliárd forintot spórolhatnak a kisgyermekes családok.
A társasági adó mértéke egységesen 9 százalékra mérséklődik a korábbi 19, illetve 10 százalékról, valamint a kisvállalati adó (kiva) mértéke 2 százalékponttal, 14 százalékra csökken. Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadója is egységesen 9 százalék lesz jövőre.
(Székesfehérvár.hu)

Közel két éve foglalta el állomáshelyét Ukrajna nyíregyházi konzulátusának első embere, aki nem egyszer vázolta elképzeléseit Ukrajna és Magyarország lehetséges közös céljairól.
A Gödöllőn agrármérnökként diplomázott, magyarul kiválóan beszélő ukrán diplomata, Arkady Gupalo a megyei ipartestületek és kisvállalkozások szövetségében beszélt először terveiről:
– A teljes magyarországi konzulátusi körzetemben – Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Békés megyében – kiemelt figyelmet kívánok fordítani erre. Közös környezetvédelmi programokat indítanánk, de az árvízvédelem területén is van mit javítani, például az információs rendszerek kiépítésében, valamint a határ menti infrastruktúra fejlesztésében. Az idegenforgalomban, a biotermelésben és az energiahatékonyságban is látok potenciált.
Kárpátalján viszonylag olcsó a munkaerő, s ez kedvező feltételeket teremt a külhoni befektetők számára. Főleg a bérmunkában végzett termékgyártás, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, ipari növények termesztése, fuvarozás és személyszállítás terén, továbbá a vadon termő gyümölcsök feldolgozásában, biotermékek előállításában, a turizmus különböző ágazataiban látom az együttműködésben rejlő perspektívát.
(Szon.hu)

Opauszki Zoltán városfejlesztési tanácsadó az MTI-nek elmondta: több mint 1,1 milliárd forintot nyert el a békési megyeszékhely úgynevezett helyi foglalkoztatási együttműködések kialakítására, a program célja a megyei jogú városok munkaerő-piacának bővítése, a foglalkoztatás fejlesztése.
Egymilliárd forintot nyert Békéscsaba a belváros rehabilitáció harmadik ütemének megvalósítására, a fejlesztés során felújítanak több teret, növelik a zöldfelületeket, rendezik az Élővíz-csatorna partját, felújítják az utcabútorokat.
Opauszki Zoltán elmondta: 766 millió forintból korszerűsítenek négy iskolát és 218 millióból három óvodát a városban. Hozzátette: 813 millió forintból 4,5 kilométeren három új szakasszal bővül Békéscsaba kerékpárút-hálózata, 250 millióból pedig három utcában építenek kerékpárutat és valósítanak meg útkorszerűsítést.
A városi piac – amely a Modern városok programban is szerepel – 740 millió forintból újulhat meg, a TOP-programból az elárusítótér lefedését, hőszigetelését, nyílászárócseréjét, valamint akadálymenetesítését valósítják meg.
Megújul, 350 millió forintból a jaminai egészségház, a Munkácsy Mihály Múzeum átépítésére, új kiállító- és közösségi fogadótér kialakítására 200 millió forintot nyert el a város.

(Hírado.hu)

Az ipar fellendülését meghozza a gépjárműgyártóknál a modellváltások után ismét elérhető teljes kapacitáskihasználás, az építőiparban pedig a lakáspiaci intézkedések miatt várható pozitív változás. Az EU-források felfutásával beindulnak a gazdaságfejlesztési beruházások, ami erősíti majd a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetét is.
Mindezek hatására az NGM decemberben közzétett előrejelzése szerint jövőre4,1 százalékos, 2018-ban pedig 4,3 százalékos gazdasági növekedés várható.
Hornung Ágnes szerint az idei év tapasztalatai rámutattak arra is, hogy a következő években a növekedés egyik legnagyobb korlátja a szakképzett munkaerő hiánya lehet, ezért arra kell törekedni, hogy Magyarországon megfelelően képzett szakemberek, magas termelékenységi szintet elérő munkahelyeken, megfelelő fizetésért dolgozzanak.
Ennek érdekében jött létre novemberben a hat évre szóló bérmegállapodás, amelynek eredményeként európai színvonalú bérezés alakulhat ki Magyarországon, és jelentősen növekedhet a versenyképesség - mondta.
A GDP-arányos államadósság tovább csökkent, 2016 év végére várhatóan 74 százalékra mérséklődik az egy évvel korábbi 74,7 százalékról, eleget téve a belső szabályoknak, az alaptörvényben meghatározott kritériumoknak és az unió elvárásainak. Folytatódott az államadósság szerkezetének javulása, mind a devizaarány, mind a külföldiek kezében lévő államadósság aránya jelentősen csökkent.
Egyúttal erősödött a hazai befektetők szerepe, az önfinanszírozási program hatásaként a bankok részesedése az állampapír piacon 29 százalékra emelkedett, a lakosság kezében tartott állampapírok aránya pedig szeptemberre 20 százalék körülire nőtt.
(Promenád)

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a pénteki sajtótájékoztatóján azzal indokolta az önerőre támaszkodásuk filozófiáját, hogy jelenleg 55-59 ezer betöltetlen állást tartanak nyilván Magyarországon, és bíznak abban, hogy a kormányzatnak a belső munkaerő-mobilitást elősegítő intézkedései, a béremelések és az adócsökkentések eredményesek lesznek, így nem lesz szükség külföldi munkavállalókra.
Egyébként az unión kívüli országokból származó munkavállalók magyarországi foglalkoztatását szabályozó jogszabály szerint 50 ezer fős keretszám terhére eddig csak 7 ezren érkeztek hozzánk - érvelt az államtitkár. Így abban reménykednek, hogy egyrészt a közfoglalkoztatottakból és az inaktívakból képesek - ahogy fogalmazott - az elsődleges munkaerőpiacra átterelni munkavállalókat, akiket külső és vállalatokon belső képzésekkel oldhatják a helyi munkaerőhiány okozta feszültségeket.
Sokkal kevésbé optimista az MGYOSZ, amelynek alelnöke, Rolek Ferenc a héten a Figyelőnek adott interjújában arról beszélt, hogy lasszóval fogják a cégek az új munkavállalókat, majd hozzátette: a munkaerőhiány alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza, erre az elvándorlás rátett egy lapáttal. S még ha ez a folyamat valamilyen csoda folytán megállna, 2017-ben akkor is 40 ezerrel kevesebb dolgozó lenne a szükségesnél. Ezért az MGYOSZ szerint a környező országokból, főleg az európai kultúrkörből, a tőlünk keletre és délre fekvő államokból érkezhetnének hozzánk munkavállalók.

Meglehetősen gyengén muzsikált a magyar gazdaság 2016-ban. Mint az elmúlt években többször is látható volt, az Európai Unió adta pénzek nélkül Magyarország tavaly sem tudott érdemi növekedést produkálni. Az EU-s finanszírozás ciklikussága miatt ezek a források korlátozottan voltak elérhetők 2016-ban, így a növekedéshez is kevésbé járulhattak hozzá.
Ennek következtében miközben az Eurostat adatai szerint az unióban 2016 első felében a növekedés 0,3-ról 0,5 százalékra gyorsult, a magyar adat – legrosszabbként az EU-ban – 0,8 százalékos visszaesést jelzett. Régiós versenytársaink viszont két balti ország kivételével legalább 2 százalékkal, sőt Csehország 3 százalékkal, Szlovákia 3,7 százalékkal, Románia pedig 4,2 százalékkal növelte GDP-jét. Az év második felében is elmaradt a fellendülés: a harmadik negyedévi magyar növekedés – az EU módszertana szerint 1,4 százalék – már nem csak a regionális versenytársak többségétől maradt el – a lengyel dinamika 2,1, a szlovák 3,2, a román 4,6 százalék volt – de az EU átlagát (1,8 százalék) sem érte el. 2016-ra így összességében 2 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol a legtöbb elemző, és az Európai Bizottság előrejelzése is, amelyben lerontották a tavalyi 2,2 százalékos növekedési prognózist.
A jelek szerint tehát újra kell gondolni az olcsó magyar munkaerőre alapozott növekedési stratégiát. Mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya erőteljesen behatárolja a növekedés lehetőségeit. (A legfrissebb adatok szerint 280 ezer embernek azonnal lenne még munka.) Az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki, miközben a közmunkásoknak csak igen szerény része képes a versenyszektorban elhelyezkedni. A rossz magyar teljesítményben a világgazdaság vártnál rosszabb teljesítménye is szerepet játszott. A Brexit népszavazás nyomán kialakuló politikai bizonytalanság az Európai Unióban, az ukrán krízis, a szíriai válság, a felénk áramló menekültek, az Európát megrázó erőszakos cselekmények komoly bizonytalanságot hoztak. Alapjaiban rengette meg a transzatlanti kapcsolatokba vetett bizalmat Donald Trump megválasztása – ez pedig 2017-ben is hatással lehet ránk.
(Piac és Profit)