Munkaügyi Tudástár

Alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta, de legfeljebb öt egymást követő napon létesít munkaviszonyt.

Az alkalmi munkaviszony ugyanannál a munkáltatónál egy hónapon belül legfeljebb 15 nap, egy éven belül pedig 90 nap lehet. Több munkáltatónál egy évben összesen 120 napot lehet AM-könyvvel dolgozni. Az alkalmi foglalkoztatást az 1997. évi LXXIV. törvény szabályozza.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az alkalmi munkavállaló ismételten jogot szerezhet munkanélküli ellátásra (két év alatt összegyűjtheti az ehhez szükséges 200 nap munkaviszonyt), valamint egészségügyi szolgáltatásra. Ezenfelül az alkalmi foglalkoztatás ideje nyugdíjra jogosíté szolgálati időnek minősül. Tekintettel arra, hogy a közteherjegy nem tartalmazza az egészségbiztosítási járulékot, az alkalmi munkavállaló nem jogosult az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (kivéve a baleseti táppénzt), csak egészségügyi szolgáltatásra. A munkavállaló a tárgyévet követő január 15-éig köteles leadni az alkalmi munkavállalói könyvet a kiállíté hatóságnak. A kiállíté január 31-éig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely többek között tartalmazza a munkaviszony időtartamát és az ellátási alapot (bruttó munkadíj). Ezt követően a munkavállaló visszakapja az AM-könyvét.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az egyes munkavédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet médosította a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet számos szakaszát.A 2007. IV. 15-től hatályos módosítások értelmében megváltozott a munkáltatóknak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybételével kapcsolatos bejelentési, tájókoztatási kötelezettsége, pontosításra és kiegészítésre került a foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak az ellátással kapcsolatos jelentési feladata is. Az egységes munkavédelmi hatóság létrejöttével a munkavédelmi felügyelőségek feladata lett - a korábban ÁNTSZ-ek hatáskörébe tartozé – munkaegészségügyi tartalmú adatok kezelése is. Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban mind a munkáltatók, mind a szolgáltaték számos észrevételt tettek és kérdést fogalmaztak meg a jelentési kötelezettséggel kapcsolatban, ezért az alábbi tájókoztatóval kívánjuk segíteni ez irányú munkavédelmi adatszolgáltatási feladataik végrehajtását.A munkáltatók adatszolgáltatásaA R. jelenlegi előírása szerint a munkáltatók működésük megkezdése tekintetében lehetnek 2007. IV. 15. előtti „régi”, illetve azt követően alakult, illetve működésüket megkezdő „új” munkáltatók. Mindkét munkáltatói csoportra ugyanazon adtat tartalmú jelentési kötelezettség áll fenn, a különbség csak a bejelentések időpontjában van. A „régi” munkáltató első ízben 2008. II. 15-ig küldi első alap jelentését (a 2007. XII. 31-i állapot szerint) a R. 2. §-ának (2) és (3) bekezdésének előírása alapján.
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással kapcsolatban bekövetkezett esetleges változást a R. 2. §-ának (4) bekezdése a-b) pontja szerint a munkáltató három munkanapon belül már 2007. IV. 15-től köteles volt bejelenteni a munkavédelmi felügyelőségnek.A 2007. IV. 15. után alakult „új” munkáltatók működésük megkezdését követően két hónapon belül voltak kötelezettek a R-ben meghatározott adattartalmú bejelentés megküldésére. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos változás (a szolgáltatéban, illetve a szolgáltatást nyújté orvos személyében) jelentésére ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a „régiekre”. A 2007-ben alakult, illetve működésüket megkezdő munkáltatók 2008. II. 15-ig már a változásokat is tartalmazé (második) bejelentés megtételére kötelezettek a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban.A munkáltató jelentése a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban (működése megkezdését követő két hónapon belül, illetve minden év február 15-ig) az alábbi adatokra terjed ki:A munkáltató neve:
A munkáltató székhelyének címe:
A munkáltató telephelyei:
A munkáltató tevékenységei:
A munkáltató számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújté szolgáltaté neve és címe: A munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók száma és foglalkozás-egészségi osztályba sorolása: Összesen:……….fő
„A”:….fő; „B”:….fő; „C”:….fő; „D”:….fő A munkáltató soron kívüli (három munkanapon belüli) jelentése a szolgáltatéban és az orvos személyében bekövetkezett változás miatt az alábbi adatokat tartalmazza:A munkáltató neve:
A munkáltató székhelyének címe:
A munkáltató számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújté szolgáltaté neve és címe:
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás hatályának megszűnése: ….. év, ………...hé, ... napján
A szolgáltatást nyújté orvos személyében bekövetkezett változás időpontja:….. év, ………...hé, ... napján
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkavédelemre vonatkozó alapelőírásokat keretkövetelményként a munkavédelemről szóló l993. évi XCIII. törvény (Mvt.) rögzíti. Az egyéni védelem jelentőségét hangsúlyozza, hogy az alapkövetelmények már törvényi szinten megfogalmazédnak, amelyek a következők: Munkahely, létesítmény, technolégia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárhaté követelmények megtartásával történhet. (Mvt. 18. § (1) bekezdés) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.
[ l8. § (2) ] . Az egyéni védőeszközt tehát a munkáltatónak természetben kell biztosítania. A munkavállalók részére csak olyan egyéni védőeszközök adhatéak ki, amelyek rendelkeznek a szükséges tanúsítással. Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni. (Mvt. 18. § (4) bekezdés) Az egyéni védőeszköz megfelelőségi nyilatkozata, típusbizonyítványa kiadásának, valamint az egyéni védőeszközök minőségét biztosíté rendszer, továbbá a gyártás minőségbiztosítási rendszere ellenőrzésének részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg. (Mvt. 18. § (5) bekezdés)
Az ennek megfelelően kiadott, az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SzCSM rendelet hatálybalépésének időpontja: 2004. május 1. Az Mvt. értelmében az egyéni védőeszközre vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály, Szabályzat (11. §) és szabvány tartalmazza [ 47. § ] Egyéni védőeszközök esetében a követelményekre, vizsgálatokra és a megjelölésre vonatkozó előírásokat nemzeti szabványok tartalmazzák, melyek hazai kidolgozás esetén MSZ jelzettel, az átvett (honosított) szabványoknál pedig az eredetre utalé kiegészítő pl. MSZ EN, MSZ ISO jelzettel vannak ellátva.
Az egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, szállítása, forgalmazása (importálása) használatbavétele, viselése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározottak, ennek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárhaté követelmények megtartásával történhet. Az adott területen érvényben lévő szabványok olyan követelményeket állítanak fel, amelyek legjobban megfelelnek az adott terület tudományos technikai színvonalának. Függetlenül tehát attól, hogy a szabványok követése önkéntességen alapul, a munkavédelmi szempontok érvényesítése során az érvényben lévő szabványok tartalmának teljesítése megkövetelhető. Az egyéni védőeszközök megfelelőség vizsgálata elsődlegesen harmonizált szabványok alapján történik. Az Mvt. a megelőzés fokozatainak elve alapján határozza meg az egyéni védőeszköz alkalmazhatóságát. Ennek értelmében azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve a hatásos védelmet zárt technolégia alkalmazásával, ha ez nem oldhaté meg akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések ő szükség szerinti együttes alkalmazásával kell megvalésítani. [ 44. § (1) ] .
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalésításakor általános követelményként köteles a munkáltató figyelembe venni a kollektív műszaki védelem elsőbbségét az egyéni védelemhez képest. [ 54. § (1) bekezdés h) ]Ha a munkahelyre előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megévása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni [ 33. § (2) ] .
Ez a védőeszköz alkalmazás lehetőségének egy (az Mvt.-ben nevesített) esete, amikor megfelelően kiválasztott - elsősorban légzőszerveket- védő eszközt kell biztosítani.
A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel , melegedési lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárós elleni védelméről (34. §). A körülmények ismeretében a munkáltató dönt az alkalmas intézkedésről. Az Mvt. nem fogalmaz meg további részleteket arról, hogy mikor mely módszerrel kell védeni a munkavállaló egészségét, testi épségét. Követelményeket támaszt azonban arra az esetre, amikor egyéni védőeszközt kell alkalmazni a veszélyes munkafolyamatoknál, technolégiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsíté hatásuk csökkentése érdekében. Ezzel összefüggésben előírja, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújté egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni [ 42. § b) ]
E három elvárás maradóktalan teljesítése jelentős terhet és felelősséget ré a munkáltatókra, tekintettel e feladatok műszaki, egészségügyi, jogi, pénzügyi vonzatára. E követelmény - ki nem mondottan, de elkerülhetetlen médon - magába foglalja azt is, hogy a munkáltatóknak mindenekelőtt meg kell határozniuk azokat a kockázatokat , amelyek az adott munkahelyen fennállnak. A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. [ 54. § (2) ] Az esetek zömében műszeres vizsgálatot igényel (zajmérés, légszennyezettség mérése, stb.), mivel a megfelelő védelmet nyújté egyéni védőeszközök csak a mért értékek ismeretében határozhaték meg. A mindezek alapján meghatározott védőeszköz típus közül kell kiválasztani a legalkalmasabbakat. A védőeszközöket a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani [ 42. § c) ]
A munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pétlását [ 54. § g) ] A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztréfavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel valé ellátásuk érdekében [ Mvt. 54/A. § (2) ] A rendeltetésszerű használhatóság alapfeltétele, hogy a munkáltató rendelkezzen az egyéni védőeszköz úgynevezett tájókoztatójával és annak tartalmát a munkavállaló tudomására hozza. A tájókoztató az egyéni védőeszköz tartozéka, amely a tárolására, kezelésére, karbantartására, tisztítására, időszakos vizsgálatára vonatkozó tudnivalékat tartalmazza [ (Mvt. 2.§ (4), SZCSM rendelet 3.§ (2), 11. § (2), 12. § (7) és 3. melléklet 1.4 pont, a 2/l995 (I. 6.) MüM rendelet 4. § (2) b) pontja, 14. §-a) ] . A munkáltató és a munkavállaló együttműködését célozza a törvény, mivel mindkét fél jogát és kötelezettségét meghatározza. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárhaté tisztításáról gondoskodni [ 60. § ] , így nemcsak joga az egyéni védőeszközök használata, hanem kötelezettsége is. E kötelezettség fennállása azonban nem mentesíti a munkáltatót a rendszeres ellenőrzése, ezen keresztül e kötelezettség érvényre juttatásának felelőssége alél. Az ellenőrzés a megelőzés egyik eszköze. A munkavállaló ugyanakkor jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez szükséges védőeszközök biztosítását [ 61. § c) ] .
Láthaté, hogy amit a törvény az egyik fél kötelezettségeként fogalmaz meg, azt a másik fél jogaként is megjeleníti. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a törvény kellő hangsúllyal foglalkozik az egyéni védőeszközökkel. Azt az elvárást, hogy a munkáltatók is megfelelő színvonalon foglalkozzanak e területtel az a garanciális előírás szolgálja, mely egyfelől megköveteli, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjót a munkáltató írásban határozza meg, másfelől kiköti, hogy e feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül [ Mvt. 56. § ] Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munkaegészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani [ 54.§ (7) bekezdése ] , valamint
g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pétlását; [ 54.§ (7) bekezdés g) pontja ] Az Mvt. önállé szakaszban összegyűjtve, külön hangsúlyozza, hogy a megfelelő képesítéssel rendelkező személy feladata különösen
g) az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjónek meghatározása (56. §). [ Mvt. 57. § (3) bekezdés ] E foglalkoztatás természetesen függetlenül a formájától nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalésításáért az Mvt.-ben meghatározott felelősége alél. A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technolégiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül vizsgálnia kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés a veszélyeztetés jellegétől függően ő munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. [ Mvt. 23. § (2) bekezdés ] Egyéni védőeszközzel történt munkabaleset esetén a megfelelőség vizsgálata annak megállapítását jelenti, hogy a fennállé kockázatok ellen a megfelelő védőeszközt biztosították-e, azt rendeltetésszerűen használták-e, elsődlegesen ide értve, hogy a védőeszköz a védelmi képességét megőrizte-e? Ennek keretében a munkáltató belső előírását (meghatározás), a kiválasztás, illetőleg használat szakszerűségét kell vizsgálni. Nem tartozik ide a védőeszköz minősítő bizonyítványa kiadásának alapját képező munkavédelmi megfelelőség vizsgálat követelményeivel összefüggő (OMMF jogkörébe tartozé), valamint az EK típustanúsítvány kiadását követően a bejelentett tanúsíté szerv által lefolytatott ellenőrző vizsgálat, csak a minősítő bizonyítványban, vagy az EK típustanúsítványban meghatározottak alapján a tájókoztatóban (felhasználéi informácié) is rögzítettek betartásának vizsgálata. Az Mvt. az egyéni védőeszközök működőképtelenségét (alkalmatlanságát), illetve hiányát a munkavállaló életét, egészségét vagy testi épségét érintő közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek minősíti. [ 63. § (2) ] .Ez az előírás olyan helyzetet nevesít, amely fennállásakor a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést [ 63. § (1) ] , illetőleg munkavédelmi bírság alkalmazhaté (82. §). A munkavédelmi képviselői intézmény a hazai szabályozás sajátos vonása. Jogaik között az egyéni védelemmel kapcsolatos feladatok megvalésulásáról történő meggyőződés is megtalálhaté A munkavédelmi képviselő ő az Mvt. 70. §-ában leírtakat is figyelembe véve jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen
- a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
[ 72. § (1) bekezdés ] . Az Mvt. természetesen az OMMF területi felügyelőségeinek a munkahelyre kiterjedő ellenőrzési jogosultsága között megnevezi az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítését is, amely szerint a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelője elsőfokú hatóságként jogosult
j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal [ Mvt. 84.§ (1) bekezdés j) pont ] .
E tekintetben a felügyelő határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el [Mvt.84.§.(3) bekezdés] A felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulaszté, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. [Mvt. 82. § (1) bekezdés] Az Mvt. értelmében a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen - a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya [Mvt. 82. § (2) bekezdés e) pont].
Egyéni védőeszközök megfelelőségének értékelése Az egyéni védőeszközök megfelelőségének értékelése 2004. május 1-től az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelésének tanúsításáról szóló a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet szerint történik. Ezzel egy időben az OMMF minősítő bizonyítvány kiadási jogköre megszűnt. Az SZCSM rendelet hatálybalépése előtt korlátozott érvényességgel kiadott Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítványok érvényességi idejük lejártáig érvényben maradnak.Az egyéni védőeszközök tanúsítását kategériáik szerint eltérő követelmények határozzák meg. Az egyéni védőeszközöknek 3 kategériája van. A kategériába sorolás összetartozé szempontjai: a védelmi szint, a védelmi szint megítólhetősége, a védelmi szint és a rendeltetés összhangja, illetőleg a megjelenési forma. Az 1. kategériájú védőeszközöket a gyárté tanúsíthatja EK megfelelőség nyilatkozattal az EU országaiban, illetőleg nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén harmadik országban gyártott védőeszköz tekintetében esetében. Ellenkező esetben a védőeszközt legalább 2. kategériába tartozénak kell tekinteni, és annak megfelelően eljárni.
EK megfelelőség nyilatkozat
Az EK megfelelőség nyilatkozatot a gyárté vagy a gyárté EU területén letelepedett meghatalmazott képviselője állítja ki, amely lényegét tekintve írásbeli nyilatkozat arról, hogy a védőeszköz a mintának és az SzCsM rendelet előírásainak megfelel. Nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában harmadik országban gyártott 1 . kategériájú, a 2 . és a 3 . kategériájú védőeszközök megfelelősége tanúsítása EK típustanúsítvány alapján történk, amit bejelentett tanúsíté szerv ad ki. A gyárté köteles a 3. kategériába tartozé védőeszközök esetében a gyártási folyamata végén a terméket termékellenőrzés alá vetni, vagy teljes minőségbiztosítási rendszert működtetni. Az EK típusvizsgálatot a kérelmezőnek kell kezdeményezni, és a kérelmet csak egyetlen vizsgáló szervhez lehet benyújtani Az EK típustanúsítvány kiadását a vizsgáló szerv típusvizsgálati jegyzőkönyve birtokában a kérelmezőnek a választása szerinti tanúsíté szervnél kell kezdeményeznie. EK típustanúsítvány kiadása EK típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv (a továbbiakban: tanúsíté szerv) által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett megfelelőség vizsgálat (típusvizsgálat) alapján megfelel e rendelet előírásainak. űrvényességi idő: az EK típustanúsítványnak időbeli hatálya nincs,
űrvényvesztés oka lehet: a jóváhagyott azonosítási mintától történő, a védelmi szintet (védelmi képességet, védelmi osztály szerinti követelmény), illetőleg szerkezeti kialakítást érintő eltérés.
Az EK típustanúsítvány nem ruházhaté át!
EK típustanúsítvány bemutatása A tanúsíttaté köteles a vásárlé kérésére lehetővé tenni, hogy a védőeszköz EK típustanúsítványát másolat formájában megtekinthesse. Egyéni védőeszközök jelölése Az EK - jelölést valamennyi védőeszközön kötelező elhelyezni. A védelmi képességre utalé piktogramokat a honosított harmonizálé szabványok tartalmazzák. A minősítés során korábban meghatározott típusszámok az új megfelelőség tanúsítás során nem használatosak. EK-típustanúsítvány kiadására jogosult szervek
A 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet előírása szerint 2004. május 1-től bejelentett tanúsíté szervek jogosultak EK-típustanúsítvány kiadására. A bejelentés alapja a kijelölés. Kijelölt vizsgáló vagy tanúsíté, illetőleg ellenőrző szervezet: a megfelelőségértékelési eljárósban vizsgálói, tanúsítéi, illetőleg ellenőrzési tevékenység végzésére Kijelölő Okirattal rendelkező szervezet. A kijelölési eljáróst az OMMF keretében működő Kijelölést Előkészítő Bizottság végzi, a Kijelölő Okiratot a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az OMMF elnöke útján adja ki. EK-típustanúsítványok nyilvántartása a 13/2004.(IV.19.) FMM rendelet 21. §-a (1) bekezdés f) pontja alapján. >> Bejelentett (notifikált) szerv : Az Európai Unió Bizottságának bejelentett és általa elfogadott, és ennek alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a feladata rögzítésével, az azonosíté számával együtt közzétett szerv. A bejelentés a kijelölő feladata. 2004. május 1-től az egyéni védőeszközök egészségügyi szempontú vizsgálatára a gyárté nem kötelezett. A 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelettel történt módosítása értelmében az SZCSM rendelet alapján tanúsított egyéni védőeszközök tekintetében a következő előírás érvényes: A használé kérelmére a védőeszköz időszakos felülvizsgálatát a gyárté vagy bejelentett szerv végzi el."
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről.1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről.1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről.2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról.2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről.295/2006. (XII.23.) Korm. rendelet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről.5/1993. (XII.26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről.1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolédé közterhek egyszerűsített befizetéséről.1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről.2003. évi XCII. törvény Az adózás rendjóről, 16. §218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről. 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejónek ellenőrzéséről.8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről.10/2000. (II. 23.) BM rendelet a helyszíni bírságolás részletes szabályairól.5/2002. (XI.12.) FMM rendelet a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint informáciés célú felhasználásáról.1/2004. (I. 9.) FMM rendelet a közbeszerzési eljárósokhoz kapcsolédé, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájókoztatási kötelezettség eljárósi szabályairól és díjazásáról.4/2006. (III.27.) FMM rendelet az igazságügyi munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjóről és eljárósi szabályairól. Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság, foglalkozás-egészségügy22/1991.(XI.15) NM rendelet a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz és riasztéfegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról.13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról.89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról.27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról.18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről.33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről.78/1999. (XII. 29.) EüM-BM együttes rendelet a közterület-felügyelők egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelményeiről.21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjóről.60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről.96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárósról.2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltaték és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről.40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről.15/2005. (V. 2.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltaték szakmai felügyeletéről. Munkaeszköz, gép14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjóről.21/1998.(IV.17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról.egyéni védőeszköz
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről.17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsíté, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól.18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. Korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése aléli mentesítés2007. évi CXXVI. törvény egyes adótörvények módosításáról342/2007. (XII.19.) Korm. rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése aléli mentesítés eljárósi szabályairól.34/2007. (XII.21.) SZMM rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése aléli mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárós szakértői, illetve hatósági közvetítői díjairól.

Munkabaleset1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet egységes szerkezetben.89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozé tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjóről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről.

Foglalkozási betegség, fokozott expozíció27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról.

Munkahely80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolhaté ipari és szolgáltaté tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjóről.18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszonmunkákról. 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandé biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről.50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről.61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biolégiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről.25/2000. (IX. 31.) EüM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról.26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről.41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról.44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárósok, illetve tevékenységek részletes szabályairól.3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjóről.4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalésítandé minimális munkavédelmi követelményekről.3/2003. (III.11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről.22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről.66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről.12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről.

Munkaeszköz, gép21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról.14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjóről.

Egyéni védőeszköz65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről.17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsíté, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól.18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról.

Anyagmozgatás, közlekedés17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 1.sz.melléklet: Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 2.sz.melléklet: Vasútépítési és vasútfenntartási biztonsági szabályzata.17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 3.sz.melléklet: Gépjárműjavítás biztonsági szabályzata.17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 4.sz.melléklet: Hajózási munkák biztonsági szabályzata.25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről.

Építés, villamosság, hegesztés, vas- és fémipari szerelés, emelőgép, ipari alpintechnika, bányászat253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről.290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési napléról és a kivitelezési dokumentácié tartalmáról.6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM rendelet az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről (*az 1989. október 23-át megelőzően alkotott rendeleti szintű jogszabályok rendezéséről szóló 383/2007. (XII.23.) Korm. rendelet melléklete alapján 2009. január 1-jón hatályát veszti.2/1987.(II.17.) IpM rendelet a Robbanéanyagipari Biztonsági Szabályzat közzétételéről (*az 1989. október 23-át megelőzően alkotott rendeleti szintű jogszabályok rendezéséről szóló 383/2007. (XII.23.) Korm. rendelet melléklete alapján 2009. január 1-jón hatályát veszti.8/1981.(XII.27.) IpM rendelet a kommunális és lakóépületek érintésvédelmi szabályzatáról.31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról.47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról.4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalésítandé minimális munkavédelmi követelményekről.11/2003. (IX.12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról.72/2003.(X.29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról.143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról.89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozé tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjóről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről

Mezőgazdaság, erdészet, halászat, vízügy, élelmiszeripar15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 4/2001. (IX.26.) SzCsM-EüM együttes rendelet a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjóről.16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról.83/2003. (VII.16.) FVM rendeletet a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól.24/2005. (III.23.) FVM rendelet a vágéállatok levágásának és feldolgozásának biztonsági szabályzatáról.45/2006. (VI.15.) FVM rendelet a szikvíz gyártásának, töltésének, valamint a szikvizes palack és ballon tárolásának és szállításának Biztonsági Szabályzatáról.24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról. Kereskedelem, vendéglátéipar, televízié, mozgéfilm, színház 30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Kereskedelmi és Vendéglátéipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról.35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról.12/2000. (VI. 15.) NKÖM rendelet a Televízié és Mozgéfilm Felvételi és Közvetítési Biztonsági Szabályzat kiadásáról.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Munkavédelmi képviselő: olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval valé együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani.Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozé munkavállalók létszáma legalább ötven fő.A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos kötelezettség a munkáltatót terheli.A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják.A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjóre, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, az alábbiak szerint így különösen:

• a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
• az egészség megévására és a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;
• a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.
  

A munkavédelmi képviselő jogainak gyakorlása keretében:

• működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájókozédhat az ott dolgozó munkavállalóktól;
• részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára;
• tájókoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;
• véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;
• részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;
• indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat;
• a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.

A munkavédelmi képviselő jogosult az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben a munkáltatóval történő előzetes megállapodés alapján szakértőt igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszólóst folytatni a munkavédelmi hatósággal.A munkavédelmi szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges, a munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére pedig, javaslatot tehet a munkáltató részére.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Munkavédelmi oktatást köteles tartani a munkáltató:

• a munkavállaló munkába állásakor,
• munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
• munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
• új technolégia bevezetésekor.
  

A munkáltató köteles a munkavédelmi oktatást olyan időközökben és tartalommal megtartani, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és informáciékat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazhaté, ha

• a munka ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
• foglalkoztatása az egészségét, testi épségét (fiatalkorú esetén egészséges fejlődését) károsan nem befolyásolja,
  foglalkoztatása az utédaira veszélyt nem jelent,
• mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti,
• a munkára – külön jogszabályokban meghatározott alkalmassági feltételek szerint – alkalmasnak bizonyult.
  

Az egészségügyi (munkaköri) alkalmasságot a foglalkozás-egészségügyi orvos előzetes, illetve időszakos vizsgálatok alapján dönti el.Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat;Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkét végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kérokozé hordozása mások egészségét nem veszélyezteti;Soron kívüli alkalmassági vizsgálat: akkor szükséges, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi a munkakör biztonságos ellátására. A vizsgálatok meghatározott esetben pályalkalmassági vizsgálattal is kiegészülnek.Fontos feltétel, hogy a munkavállaló rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Ez egyfelől szakmai jártasságot (szakképzettséget, betanítást), másfelől munkavédelmi ismereteket jelent. (A szakmai képzés folyamán megtanítják az adott szakmához kapcsolédé munkavédelmi ismereteket is, ezt követi további oktatés azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló elhelyezkedett).
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Minden szervezett munkavégzés esetén, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdonformában történik. Bizonyos, törvényben szabályozott esetekben a munkavégzés hatékörében tartózkodékra is ki kell terjeszteni a törvény hatályát. (járékelők, szolgáltatást igénybe vevők, látogaték). Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíré szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítóltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztréfavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)