Munkaügyi Tudástár

Ha egy vállalat alkalmazottja baleset vagy betegség következtében már nem tudja ellátni addigi munkakörét, a megváltozott munkaképességű dolgozót (aki tartósan alkalmatlanná vált a teljes értékű munkavégzésre, de sem rokkantsági, sem pedig baleseti rokkantsági nyugdíjat nem kap) a Munka törvénykönyvében (Mt.) megfogalmazott kötelezettség alapján főszabály szerint a munkáltató köteles az állapotának megfelelő munkakörben továbbfoglalkoztatni. Mégpedig elsődlegesen az eredeti munkahelyén, munkakörében, illetve szakmájában. Ha ez megoldhatatlan, akkor a munkavállaló egészségi állapotának és képzettségének megfelelő munkahelyre köteles áthelyezni, vagy képzésben részesíteni, esetleg részmunkaidőben vagy bedolgozóként foglalkoztatni, s ennek megfelelően - a munkavállaló beleegyezésével - médosítani a munkaszerződését.

A munkáltató a munkavállalót - különösen indokolt esetben - meghatározott helyen és ideig történő készenlétre kötelezheti. A készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről. A készenlét elrendelését megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató - különösen indokolt esetben - eltérhet. A munkavállaló számára egy hónapban legfeljebb 168 éra készenlét rendelhető el, illetve a kollektív szerződés ettől eltérhet
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A gyermeket saját háztartásában nevelő szülő, nevelő szülő jogosult az iskoláztatási támogatás igénylésére, melynek felső korhatára a gyermek tankötelezettségi korának betöltése, legfeljebb azonban a gyermek 20 éves koráig folyósíthaté. Ugyanazon gyermek után családi pótlék és iskoláztatási támogatás egyidejűleg nem jár, nem igényelhető.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, illetve més alkalmas médon kell meghatározni. Ennek időtartama - az újabb munkaviszony létesítését is ideértve - az öt évet nem haladhatja meg. A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták. A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg prébaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. Ettől eltérően a munkáltató megszüntetheti a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időrejutó átlagkeresete megilleti.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Gyermekgondozási támogatás keretében gyermekgondozási segély (GYES) és gyereknevelési támogatás (GYET) illeti meg a szülőket. Ezeknek összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.
GYES-re a gyermek 3 éves koráig jogosult a szülő (nevelőszülő, gyám, illetve a gyermek 1 éves korától a nagyszülő). Ez alél kivétel, ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. Ekkor a jogosultság a gyermek 10. életévének betöltéséig fennáll. GYES csak az egyik szülő részére igényelhető. A szülők eldönthetik, melyikük folyamodik ezért a támogatásokért. A GYES odaítólésének feltétele, hogy az igénylő ne folytasson kereső tevékenységet a gyermek másfél éves koráig. Ezután napi 4 érás munkét vállalhat, emellett a GYES teljes összege jár neki. Ha a jogosult ezt a kereső tevékenységet otthonában végzi, abban az esetben időkorlátozás nélkül folytathatja.
Nem jogosult GYES-re, aki
- táppénzt
- terhességi, gyermekágyi segélyt
- GYED-et
- öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat
- GYET-et
- rendszeres szociális segélyt
- munkanélküli járadékban
- pályakezdő munkanélküli segélyt kap
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A gyermekgondozási segélyre, GYED-re valé jogosultság feltételeit az 1997. évi LXXXIII. törvény tartalmazza. Ezt a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követő naptól lehet igényelni, a gyermek 2. életévének betöltéséig lehet folyósítani, azt követően GYES igényelhető az arra vonatkozó szabályok szerint. A GYED összege a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de 2004-ben legfeljebb 83 000 forint. Ebből személyi jövedelemadó előleget és 8 százalék nyugdíjjárulékot vonnak le.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Gyermekápolási táppénzre a gyermek ápolása esetén, annak 1 éves koráig jogosult a szülő. Ha a gyermek nagyobb, életkorától függően gyermekenként és évenként, az év meghatározott naptári napjai után jár táppénz. Így 1-3 év közötti beteg gyermek esetén 84 naptári napon át, 3-6 év közötti gyermek esetén 42 napon át (egyedülállénak 84 nap), míg 6-12 év közötti gyermek esetén 14 napon át (egyedülállénak 28 nap) áll fenn a jogosultság.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A gyermek után járó szabadság két formáját veheti igénybe a munkavállaló: a fizetés nélküli szabadságot és a pótszabadságot. Fizetés nélküli szabadságot köteles a munkáltató kiadni a szülőnek, ha gyermekét 3. életéve betöltéséig gondoznia kell, ha a gyermek 12. életévéig betegsége miatt otthoni ápolásra szorul. A pótszabadságot bármely szülő igénybe veheti. A pótszabadság a gyermek születésének évétől jár annak az évnek a végéig, amelyben a gyermek a 16. életévét betölti. A pótszabadság mértéke egy gyermek esetén évi 2 nap, két gyermek után évi 4 nap, 3 vagy annál több gyermek esetén összesen évi 7 nap.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A gyermekgondozási támogatás keretében gyermekgondozási segély (GYES) és gyereknevelési támogatás (GYET) illeti meg a szülőket. Ezek összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ha három vagy több kiskorú gyermeket nevelnek a szülők, igénybe vehetik a GYET-et. A legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár jogosultak rá a szülők. A jogosult ebben az esetben is maximum napi 4 érás munkét vállalhat. Ha a jogosult ezt a kereső tevékenységet otthonában végzi, abban az esetben időkorlátozás nélkül folytathatja. GYET csak az egyik szülő részére igényelhető. A szülők eldönthetik, melyikük folyamodik ezért a támogatásokért.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)