Munkaügyi Tudástár

A tanulmányi szerződés tartalmi elemei: A munka törvénykönyve (Mt.) meghatározza a tanulmányi szerződés fontos elemeit. A legfontosabb szabályok egyike, hogy a szerződést írásban kell kötni. Meg kell jelölni benne, hogy milyen jellegű képzésen (oktatási intézmény, szak) vesz részt a munkavállaló. Rögzíteni szokták azt is, hogy az iskola hány oktatási időszak alatt végezhető el leghamarabb. Ez azért válhat fontossá, mert a napjainkban divatossá vált kredit rendszerben ugyanazon tanulmányok időtartama eltérő lehet a tantárgyak felvételének sorrendjótől függően. Célszerű meghatározni azt is, hogy milyen végzettséget szerez a támogatásban részesített munkavállaló. A munkáltató azonban nem köteles automatikusan a dolgozó új végzettségének megfelelő munkakört és munkabért kínálni, kivéve azt az esetet, ha a tanulmányi szerződésben ezt külön rögzítették. Kötelező elem annak meghatározása, hogy milyen jellegű és összegű anyagi támogatást nyújt a munkáltató és az, hogy ennek ellentételezéseként a munkavállaló tanulmányai befejezését követően mennyi időt köteles a munkáltatónál munkaviszonyban eltölteni. Ez öt évnél hosszabb nem lehet. A munkavállaló szerződésszegést követ el, ha munkaviszonyát korábban megszünteti. Ilyen esetben köteles visszafizetni a munkáltató által nyújtott támogatás arányos részét.
Szabadság:
Amennyiben a dolgozó iskolarendszerű képzésen vesz részt, a munkáltató köteles az ehhez szükséges szabadidőt biztosítani. Erre az időre díjazás (távolléti díj) azonban csak akkor jár, ha a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanulmányi szerződésben megállapodhatnak abban is, hogy a munkavállaló feletteseivel egyeztetett médon és időpontban ledolgozza a távollévő időt.
A vizsgákra valé felkészüléshez is köteles a munkáltató szabadidőt biztosítani. A törvény szerint vizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva 4 munkanap jár. Ha egy napon több tárgyból kell a munkavállalónak vizsgát tennie, akkor a 4 munkanap vizsgatárgyanként számítandé. Diplomamunka, szakdolgozat és évfolyamdolgozat elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt köteles a munkáltató biztosítani. A törvény értelmében ennek a szabadidőnek az igénybevételekor sem jár díjazés a munkavállalónak. De humánusabb megoldás, ha a felek eleve úgy állapodnak meg, hogy vizsgaidőszak alatti távollétre ad valamilyen összegű juttatást a munkáltató, vagy a tanulmányi szerződésben rögzítik, hogy tanulmányi szemeszterenként összesen hány nap fizetett, úgynevezett tanulmányi szabadság jár a munkavállalónak.
A tanulmányi szerződés megszegése a munkáltató részéről: A munkáltató akkor követ el szerződésszegést, ha például nem biztosítja a szerződésben vállalt támogatást, a szabadidőt. Ilyen esetben a munkavállaló mentesül a szerződéses kötelezettségei alél, ezenfelül követelheti kárának megtérítését is. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló nem köteles a szerződésben rögzített időt a munkáltatónál eltölteni, sőt a meg nem fizetett tandíj iránti igényét mint felmerült kárát is érvényesítheti, hiszen elkezdett egy iskolát, amit a munkáltatónak felréhaté okból nem vagy csak saját költségen tudott folytatni.
A tanulmányi szerződés megszegése a munkavállaló részéről: A munkavállaló szerződésszegést követ el, ha például iskolai tanulmányait nem folytatja az iskolai előírásoknak megfelelően, az előírt vizsgákat nem vagy nem megfelelő eredménnyel teszi le, ha megbukik és ezért félévismétlésre kényszerül. Szerződésszegést követ el a dolgozó akkor is, ha az előírt időtartamot nem tölti a munkáltató alkalmazásában. Ilyen esetben a munkáltató követelheti a kifizetett támogatás, illetve arányos része visszafizetését.
Más munkáltatóval kötött tanulmányi szerződés: Nemcsak saját munkáltatónkkal, hanem más munkáltatóval is köthetünk tanulmányi szerződést. Ezt azonban a saját munkáltatónknak be kell jelenteni. Ebben az esetben azonban a munkáltatónk a más munkáltatóval kötött tanulmányi szerződés meglétét a munkaviszony megszűntetésére is felhasználhatja. Munkáltaténk hivatkozhat arra, hogy ha ez a körülmény a munkaszerződés megkötésekor fennállt volna, akkor a munkaviszony létesítésére sor sem került volna. A rendkívüli felmondásban indokként felhozhatja, hogy a munkavállaló magatartása miatt a munkaviszony további fenntartása lehetetlenné vált.
Kedvezmények a tanulmányi szerződésben: Nem szerepelhet a tanulmányi szerződésben olyan kedvezmény, amely a munkavállalónak a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapján eleve jár.
Nem köthető tanulmányi szerződés akkor sem, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várhaté időpontja elé essen.
A szülési szabadság megszűnik:
- a gyermek halva születése esetén az ettől számított hat hét elteltével;
- ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon;
- ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.
Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő egy év elteltéig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét. A munkajogi szabályok a fentiek mellett egyéb esetekben is rendelkeznek a munkavállaló személyi alapbéréről. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.
A személyi alapbér
- az órabéres munkavállalóknál (mind teljesítménybér, mind időbér alkalmazása esetén) a megállapított személyi órabér;
- a napibéres munkavállalóknál a megállapított napi bér (műszakbér);
- a havidíjas munkavállalóknál - ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály másként nem rendelkezik - a megállapított havi bér;
A felsoroltakon kívül semmiféle egyéb juttatás nem minősül alapbérnek, kivéve az "alapbér" jellegűnek minősített bérpótlékokat, hacsak munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása nem rendelkezik eltérően.
Az alapbér egy érára, egy napra vagy hónapra történő kiszámításánál a munkavállaló munkakörébe meghatározott munkaidőt kell alapul venni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét alatt elrendelt munkavégzés.
Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejót a munkáltatóval törté
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)