Munkaügyi Tudástár

A 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.
Nem tekinthető pályakezdő munkanélkülinek, aki:
- terhességi-gyermekágyisegélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül;
- előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti;
- sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutéd nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Végkielégítésre az a munkavállaló jogosult, aki meghatározott idejű munkaviszonyban állt munkáltatójával. A végkielégítés mértéke,
- legalább három év esetén: egyhavi;
- legalább öt év esetén: kéthavi;
- legalább tíz év esetén: háromhavi;
- legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
- legalább húsz év esetén: öthavi;
- legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege.
A végkielégítésre valé jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozé, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A terhességi-gyermekágyi segélyre valé jogosultság részletes szabályait az 1997. évi LXXXIII. törvény tartalmazza. Fő szabályként elmondhaté, hogy annak a nőnek jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás időtartama alatt szült. Ez a segély a szülési szabadság időtartamára jár (168 nap) és összege a napi átlagkereset 70 százaléka.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A terhes nőnek terhessége alatt akkor sem lehet felmondani, ha a munkáltatója nem tud a nő egészségi állapotának megfelelő munkakört felajánlani. Ebben az esetben ugyanis köteles a munkavégzés alél felmenteni, a munkabér kifizetése mellet. Ha egy nő terhességével összefüggésben elvégzett orvosi vizsgálatok miatt nem dolgozik, a főnökének nincs joga ezért felelősségre vonni vagy hátrányosan megkülönböztetni. Erre az időtartamra ugyanis mentesül a munkavégzési kötelezettség alél. Természetesen nem léphet csak úgy le munkaideje alatt, előzetesen szélnia kell. Az okos munkáltató pedig általában igazolást kér az orvostól, hogy a légást megakadályozza. Egy fiatal anyát arra sem lehet kötelezni, hogy terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig más helyiségben dolgozzon, ha nem akar. Kizárólag az ő beleegyezésével kerülhet másik szobába. Az éjszakai munka is tilos. Egy fiatal nő terhessége megállapításától gyermekének egyéves koráig nem végezhet éjszakai munkét. A törvény ezt a rendelkezést kötelező erővel határozza meg, vagyis a munkavállalót még beleegyezésével sem lehet éjszakai munkára igénybe venni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A terhes fiatal nőnek joga van arra, hogy terhessége megállapításától munkakörülményeinek módosítását kérje. A törvény lehetőséget ad arra, hogy az eddig betöltött munkájában az egészségügyi állapotának megfelelően médosítsák körülményeit. Ha a fiatal nő gyermeke egyéves koráig olyan munkakörben dolgozik, mely az egészségét veszélyezteti, lehetősége van az adott cégnél ideiglenesen olyan munkét végezni, ami állapotának megfelel. A vállalat azt sem döntheti el egyedül, milyen munkakörbe helyezi át a terhes nőt vagy a fiatal anyát, ahhoz a munkavállaló beleegyezése szükséges.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)