2026. június 05. péntek Fatime
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Írásbeli jognyilatkozat
A munkaviszonnyal kapcsolatos fontos jognyilatkozatokat a törvény gyakran írásbeli formához köti. Az írásbeliség a bizonyíthatóság és a joghatás szempontjából is lényeges. (Mt. 22. §)
Munkaügy
Végrehajtási levonás
A munkabérből történő hatósági levonás egyik formája. (1994. évi LIII. törvény)
Bérszámfejtés
Fokozott expozíció
A munkavállaló egészségkárosító anyaggal vagy hatással történő jelentős érintkezése. (Mvt. 87. §)
Munkavédelem

Hírek

A hírek időrendi sorrendben jelennek meg, mindig a legfrissebb bejegyzés található legfelül. A rövid összefoglaló után a „Részletek” gombra kattintva a teljes hír olvasható.

2010.01.01. - Péntek Archív cikk

Fizetés nélküli szabadság

Munkaügyi | HR - szótár és magyarázat

Részletek
A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg
- a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából
- a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül;
- a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
A munkavállaló kérelmére egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít.
A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.01.01. - Péntek Archív cikk

Fiatal munkavállalók védelme

Munkaügyi | HR - szótár és magyarázat

Részletek
Fiatal munkavállaló, aki 18. életévét még nem töltötte be. A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc éra, illetve heti negyven éra lehet. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazhaté. A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejót össze kell számítani. Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél érát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint készenlétre nem vehető igénybe.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.01.01. - Péntek Archív cikk

Felmondási védelem

Munkaügyi | HR - szótár és magyarázat

Részletek
A táppénzen, illetve gyesen vagy gyeden lévő munkavállalók felmondási védelem alatt állnak, az ő munkaviszonyuk nem szüntethető meg munkáltatói rendes felmondással. Megszűnő cégnél azonban nincs értelme fenntartani a munkaviszonyt, megszüntetéséről meg kell egyezni a dolgozókkal.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.01.01. - Péntek Archív cikk

Felmondási idõ

Munkaügyi | HR - szótár és magyarázat

Részletek
A felmondási idő a Munka Törvénykönyve szerint legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. A munkáltatói rendes felmondás kézhezvételét követő naptól a munkaviszony utolsó napjáig tart. Az Mt. szerinti 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően meghosszabbodik. Három év után például öt nappal lesz hosszabb a felmondási idő, húszéves munkaviszony után pedig már hatvan nappal. A munkáltató a felmondási idő felére köteles felmenteni dolgozóját a munkavégzési kötelezettség alél. Erre az időre átlagkeresetet kell fizetnie neki.
Az a csoportos létszámleépítésben elbocsátott munkavállaló, aki legalább három éve dolgozik a vállalatnál, végkielégítésre tarthat igényt. A végkielégítés összege az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtartamhoz igazodik. Az a munkavállaló, aki legalább három évet dolgozott a cégnél, egyhavi átlagkeresetének megfelelő végkielégítésre tarthat jogot, aki pedig huszonöt évig állt ugyanott alkalmazásban, az hathavira.
Csoportos létszámleépítésnél a munkáltató úgy is határozhat, hogy minden dolgozójának fizet végkielégítést. Vagy a törvényben meghatározottnál magasabb végkielégítést fizet. A munkaszerződésben vagy az Mt.-ben meghatározottnál hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. Az utolsó munkában töltött napon, azaz még a felmentési idő kezdete előtt ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait (például végkielégítés, szabadságmegváltás).
A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
  • három év után 5 nappal,
  • öt év után 15 nappal,
  • nyolc év után 20 nappal,
  • tíz év után 25 nappal,
  • tizenöt év után 30 nappal,
  • tizennyolc év után 40 nappal,
  • húsz év után 60 nappal

meghosszabbodik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.01.01. - Péntek Archív cikk

Dotáció

Munkaügyi | HR - szótár és magyarázat

Részletek
A társasági adóról szóló törvény értelmében a húsznál több munkavállalót foglalkoztató gazdálkodé szervezetet dotácié illeti meg, ha az átlagos statisztikai állomány több mint öt százaléka megváltozott munkaképességű dolgozó.
A dotácié vetítési alapja a megváltozott munkaképességű dolgozók adott havi átlagos statisztikai állományi létszáma és a részükre kifizetett havi átlagbér szorzata alapján számított havi bruttó munkabér. Átlagbérként azonban legfeljebb a mindenkor érvényes minimálbért lehet figyelembe venni. A dotácié mértéke a megváltozott munkaképességű munkavállalók számától függ.
Az a munkáltató például, ahol a az ilyen dolgozók aránya eléri vagy meghaladja az összes foglalkoztatott 60 százalékét, 135 százalékos dotáciéban részesül. A támogatást az erre szolgáló formanyomtatványon minden hónap 20-ától lehet igényelni az APEH-től. Azt úgynevezett kijelölt célszervezetek, azaz az elsősorban rehabilitációs foglalkoztatást végző szervezetek magasabb dotáciéra, illetve telephelyi dotáciéra is jogosultak.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.01.01. - Péntek Archív cikk

Csoportos létszámleépítés

Munkaügyi | HR - szótár és magyarázat

Részletek
A munka törvénykönyve (Mt.) csoportos létszámleépítésnek minősíti, amikor a munkáltató - működésével összefüggő okból - húsz és száz közötti munkavállalót foglalkoztató cégnél legalább tíz, száz és háromszáz közötti alkalmazottat foglalkoztatónál legalább a dolgozók tíz százaléka, háromszáz feletti alkalmazotti létszámnál pedig legalább harminc dolgozó munkaviszonyát kívánja egy hónapon belül megszüntetni. A csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló döntésben a munkáltatónak meg kell határoznia az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban, a végrehajtás kezdő és befejező időpontját, illetve ütemezését harmincnapos időszakok alapján.A létszámleépítéssel kapcsolatos döntés meghozatala előtt legalább 15 nappal a munkáltatónak konzultáciét kell kezdeményeznie a munkavállalók képviselőivel (az üzemi tanáccsal, ennek hiányában a szakszervezet és a munkavállalók képviselőiből állé bizottsággal). ennek során írásban kell közölni a munkavállalók képviselőivel a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időtartamát és időbeni ütemezését, a kiválasztás szempontjait, valamint a munkaviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve a kollektív szerződésben meghatározottól eltérő juttatás feltételeit. Amennyiben a felek a konzultácié során megállapodást kötnek, ezt írásba kell foglalni és meg kell küldeni az illetékes munkaügyi központnak is.Ha a munkáltató megsérti az üzemi tanács vagy a szakszervezet fenti jogait, ennek megállapítása végett bírósághoz lehet fordulni. A bíróság nyolc napon belül dönt nem peres eljárósban, ez a döntés azonban nem befolyásolja a létszámleépítést, csak annak megállapítására korlátozédik, hogy a munkáltató nem tartotta be a munkáltatói érdekképviseletekre vonatkozó konzultáciés szabályokat. A munkáltatónak a munkaviszony megszüntetéséről szóló határozat közlését megelőző 30 nappal írásban kell értesítenie a telephelye szerint illetékes munkaügyi központot. A tájókoztatásban szerepelnie kell az érintett munkavállalók személyi adatainak, szakképzettségének, utolsó betöltött munkakörének és átlagkeresetének is. Az érintett munkavállalókat szintén még a felmondás közlését megelőző 30 nappal kell tájókoztatni a döntésről, s a tájókoztatás másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek és a munkaügyi központnak is.Fontos szabály, hogy az Mt. szerinti felmondási védelmek ilyenkor is megilletik a munkavállalókat. A táppénzen, illetve gyesen vagy gyeden lévő munkavállalók felmondási védelem alatt állnak, az ő munkaviszonyuk nem szüntethető meg munkáltatói rendes felmondással. Így azzal a dolgozóval, aki a tájókoztatás közlésének időpontjában védelem alatt áll (például táppénzen vagy szülési szabadságon van), csak ennek megszűnését követően közölhető a felmondás, vagy közös megegyezéssel kell megszüntetni a munkaviszonyát. Amennyiben a munkáltató megszegi ezeket a kötelezettségeit, felmondását a munkavállalók a munkaügyi bíróság előtt megtámadhatják. A bíróság jogellenesnek fogja minősíteni. Az a csoportos létszámleépítésben elbocsátott munkavállaló, aki legalább három éve dolgozik a vállalatnál, végkielégítésre tarthat igényt. A végkielégítés összege az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtartamhoz igazodik. Az a munkavállaló, aki legalább három évet dolgozott a cégnél, egyhavi átlagkeresetének megfelelő végkielégítésre tarthat jogot, aki pedig huszonöt évig állt ugyanott alkalmazásban, az hathavira. Csoportos létszámleépítésnél a munkáltató úgy is határozhat, hogy minden dolgozójának fizet végkielégítést. Vagy a törvényben meghatározottnál magasabb végkielégítést fizet. A munkaszerződésben vagy az Mt.-ben meghatározottnál hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. Az utolsó munkában töltött napon, azaz még a felmentési idő kezdete előtt ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait (például végkielégítés, szabadságmegváltás)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.01.01. - Péntek Archív cikk

Betegszabadság

Munkaügyi | HR - szótár és magyarázat

Részletek
A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.
A munkavállaló keresőképtelenségét - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.
Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.01.01. - Péntek Archív cikk

Beruházási támogatás rehabilitációs foglalkoztatás

Munkaügyi | HR - szótár és magyarázat

Részletek
Azokat a beruházásokat, beruházásnak nem minősülő bővítéseket, egyéb fejlesztési célú kifizetéseket támogatja az állam, amelyek: -normál üzemi körülmények között létesítenek rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozzák, vagy -külön jogszabály szerint meghatározott védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására irányulnak, vagy -a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerűsítését szolgálják. Az a munkáltató pályázhat támogatásra, amelyik a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy éven keresztül működött, és a fenti célok megvalésításához - a beruházás (felújítás, eszközbővítés) költségének legalább 20 százalékét elérő - saját erővel is hozzájárul, és a megváltozott munkaképességű személyeket a támogatott munkahelyen, illetve a pályázat keretében támogatott telephelyen saját maga foglalkoztatja. A támogatás vissza nem térítendő és visszatérítendő formában, illetve a kettő kombináciéjaként folyósíthaté. A foglalkoztatási kötelezettség időtartamáról és tartalmáról a támogatásról szóló határozatban rendelkeznek. A foglalkoztatási kötelezettség időtartama legfeljebb három évig terjedhet. A támogatásról, ha annak pénzügyi fedezetéül a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészének központi kerete szolgál, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, ha pedig a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználhaté kerete szolgál, a munkaügyi központ központi szervezeti egysége dönt.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.01.01. - Péntek Archív cikk

Átlagkereset

Munkaügyi | HR - szótár és magyarázat

Részletek
Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, akkor a munkavállalónak az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni. Az átlagkereset-számítés alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni.
Hogyan számítják az átlagkeresetet
1. Az átlagkereset számítás szabályai
1. 1. Az átlagkereset számítés alapjául szolgáló időszak (irányadó időszak) meghatározása. Az átlagkereset – az Mt. 152 §. (4) bek. értelmében főszabályként – a munkavállaló munkaviszonyának megszűntetését, megszűnését megelőző utolsó 4 naptári negyedévre (irányadó időszakra)- kifizetett Þ munkabér alapul vételével kell kiszámítani. Utolsé 4 naptári negyedévnek azokat a teljes (befejezett) negyedéve(ke)t kell tekinteni, amelyekben a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkavégzés alapján utoljára munkabérben részesül.
1. 2 Előfordul, hogy a munkavállalónak a munkaviszony megszűnését megelőző 4 naptári negyedévben fennállt ugyan a munkaviszonya, de ez alatt az idő alatt nem részesült munkabérben vagy nem állapítható meg, akkor az álláskeresési járadék az utoljára betöltött vagy hasonlé munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kerül megállapításra. Ugyanez a helyzet abban az esetben, ha az álláskeresési járadék megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőző 4 naptári negyedévben nem állt munkaviszonyban. Ennél régebbi időpontra visszamenni nem jogszerű! Példa: A munkavállaló az 1999. 07. 01. éta áll munkaviszonyban. A munkaviszonya 2005. 11. 30. napjával megszűnik. Az átlagkereset számítés alapjául szolgáló időszak ez esetben 2004. IV. negyedév, 2005. I. II. III. negyedév.
1. 3. Négy naptári negyedévnél rövidebb munkaviszony esetén a főszabályhoz képest kiegészítő szabályokat kell alkalmazni. Erre vonatkozó szabályok az Mt. 152§ (5) és (7) bekezdés. Eszerint, ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennállé munkaviszonya 4 teljes naptári negyedévnél rövidebb, akkor a munkaviszony megszűnését megelőző utolsó naptári negyedévet vagy negyedéveket kell figyelembe venni. Példa: a munkavállaló 2005. 01. 01. éta fennállé munkaviszonya még az évben 05. 15-én közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, nála az átlagkereset számításnál figyelembe vehető időszak 2005. I. negyedév.
1. 4. Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszony a megszüntetést megelőző négy naptári negyedévben fenn állt, de átlagkereset számításnál nem minden naptári negyedév vehető figyelembe, akkor azokat a teljes naptári negyedéve(ke)t, illetve ennek hiányában teljes naptári hónapo(ka)t kell alapul venni, amelyben a munkavállaló munkabérben részesült. Példa: a munkavállaló 2003. 03. 16. napjától áll munkaviszonyban a munkáltatónál. Munkaviszonya a munkáltató rendes felmondásával 2005. 06. 28. napjával megszüntetésre kerül. A munkavállaló 2003. 06. 01-től 12. 31-ig táppénzes állományban volt. 2004. 02. 10-től fizetés nélküli szabadságon volt majd 2005. 02. 20-tól ismét munkába állt. Ez esetben a munkáltatónak az álláskeresési járadék megállapításához a 2004. évi 03. 04. 05. hónap munkabérei alapján kell átlagot számítani.
1. 5. Amennyiben a munkavállalónak a munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb ideig áll fenn, átlagkeresetként a távolléti díj számítás szabályait kell alkalmazni (Mt. 151/A §) Ellenben, ha a munkáltatónál fennállé munkaviszonya hosszabb 1 hónapnál, de keresőképtelensége folytán nem kap teljes havi munkabért, akkor is az e munkanapokkal díjazott napok alapján nem pedig a távolléti díj számítási szabályai alapján kell az átlagkeresetet számítani. Példa: a munkavállaló 2005. 01. 01. napjától fennállé munkaviszonya a munkáltató elleni csődeljárós miatt 2005. december 1-jón megszűnik. A munkavállaló 2005. 01- 16-tól 2005. december 1-ig táppénzen van. Ebben az esetben átlagkeresetként a 2005. 01. 01-től 01. 16-ig terjedő időszakra kifizetett munkabér alapján az Mt. 152. § (9-10) bekezdésében leírtak szerint kell az átlagkeresetet igazolni.
2. Az átlagkereset számításnál figyelembeveendő kifizetések (a kifizetések számbavétele)
2. 1. Az átlagszámítás alapjául az Mt. 152 § (4) bekezdése alapján az irányadó időszakra kifizetett munkabér szolgál. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ilyen kifizetéseket ahhoz a naptári negyedévhez kell számítani, amilyen időszakra szélnak, vagyis nem a kifizetés időpontja a mérvadó.
Példa: a 2005. 01. 05-én felvett fizetést az előző év 4. negyedévének munkabéréhez kell számítani, de nem tartozik oda az október 5-én felvett, azaz a szeptember havi fizetés. Ezt az elvet érvényesíti az Mt. akkor is, amikor elrendeli, hogy az esedékességtől eltérő időben kifizetett munkabért az esedékes bérfizetési napon teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
Példa: Ha a munkavállaló 2005. 07. 01-től 08. 03-ig szabadságon volt és a 07. 05-én járó (júniusi) munkabérét csak 08. 04-én veszi fel ezt a munkabért az átlagkereset számításnál a II. negyedévi adatok között kell szerepeltetni.
2. 2. Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó munkabérnek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó munkabérnek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső időarányos részét kell az átlagszámításnál a kifizetett munkabér összegébe beszámítani (Mt. 152.§ (6) bekezdés)
Példa: a munkavállaló munkaviszonya 2005. 07. 17-én megszűnt. Az átlagkereset szempontjából irányadó időszak esetében 2004. 07. 01-től 2005. 06. 30-ig tart. A munkavállaló 2005. 01. 20. napján kapta meg a 2004. évre járó éves prémiumát, ami 600.000,-Ft volt. Az átlagkereset számításnál ezért 2004. évből csak 07.01.-től 12.31-ig, tehát fél évre járó prémium összeg, azaz 300.000,-Ft vehető figyelembe.
Fontos tudni, hogy az átlagkereset meghatározása mindig az adott időszakban ténylegesen kifizetett bruttó összegben történik.
2. 3. A kifizetés jogcímei (a KSH 2004. január 1-jótől érvényes útmutatója alapján)
A munkavállalót megillető járandóságok közül az Mt. 152. § (4) bekezdése szerint a munkabérnek minősülő díjazások számítanak bele az átlagkeresetbe.
Eszerint munkabérnek minősül az alapbér (a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér) illetve törzsbér (ide tartozik a munkában töltött idő hosszától függően fizetett munkabér vagy a munkáltató által előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján megállapított munkabér is), a bérpótlékok (műszakpótlék, túlórapótlék, készenléti díjak, ügyeleti pótlék) a kiegészítő fizetés (pl. munkaszüneti napokra fizetett munkabér, ha e napon nem dolgozott a munkavállaló, vagy a rendes és a rendkívüli szabadság idejére kifizetett munkabér) továbbá a prémium, a jutalom, a 13. havi és további havi fizetés, valamint az egyéb bérek. Nem minősül munkabérnek, így nem képezi az átlagszámítás alapját egyebek mellett a végkielégítés a betegszabadság idejére fizetett díjazás, családi pótlék, a társadalombiztosítási ellátások (táppénz, segély) az üdülési és az étkezési térítés, a jogszabály alapján fizetendő költségtérítések.
3. Az átlagkereset számítása
3. 1. Az irányadó időszakra kifizetett munkabérek időarányosan számított átlaga az átlagkereset.
Az átlagkereset kiszámításának módszerére az Mt. 152. § (8) bekezdése vonatkozik. Eszerint meg kell állapítani, az irányadó időszakban rendes vagy rendkívüli munkanapként munkában töltött és egyéb munkabérrel fizetett napok számát, valamint hogy ennek fejében mennyi munkabért kapott a munkavállaló. Majd a munkabérként kifizetett összeget el kell osztani a munkában töltött munkanapok számával és az így kapott eredmény adja az 1 napi átlagkeresetet. Az egy érára eső átlagkeresetet a fentieknek megfelelően kell kiszámítani azzal az eltéréssel, hogy ez esetben az osztószám az adott időszakban munkában töltött, valamint munkabérrel fizetett de munkában nem töltött órák számával.
A munkanapok (órák) számításánál, az Mt hatályos szövege alapján a túlmunka és a készenlét időtartamát is figyelembe kell venni.
3. 2. A havi átlagkereset meghatározásakor az Mt. 152 § (1o) bekezdés alapján minden hónapot egységesen 22 munkanapnak kell tekinteni. Eszerint, ha a fizetési kötelezettsége havi átlagkeresetben kerül meghatározásra, akkor 1 havi átlagkereseten a munkavállaló 1 napi átlagkeresetének a 22 szerese értendő. Órabér esetén az egy napi átlagkereset az 1 érára megállapított átlagkereset és a munkavállaló napi teljes munkaidejének szorzata adja. Példa: a munkavállaló 2001. 01. 01-től áll munkaviszonyban a munkáltatóval, aki a munkavállaló munkaviszonyát átszervezés miatt 2005. 01. 29-én 02. 04. napjától 90 napos felmondási idővel 2005. 05. 04. napjára felmondta, egyúttal a munkavégzési kötelezettség alél is felmentette. A munkáltató a munkavállalónak a 2004. II. III. IV. valamint 2005. I. negyedévére, mint álláskeresési járadék szempontjából irányadó időszakra összesen 1.200.000,-Ft törzsbért (órabért), 250.000,-Ft jutalmat, 360.000,-Ft egyéb bért (felmondási időre járó átlagkeresetet) és 100.000,-Ft kiegészítő bért fizetett. A munkában töltött órák, illetve a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák száma együttesen 2112 éra volt.
Az átlagkereset kiszámítása a következőképpen történik:
1. lépés: az egy érárajutó átlagkereset kiszámítása
irányadó időszakra kifizetett munkabér
irányadó időszakban munkában töltött és
a munkabérrel fizetett, de munkában nem
töltött órák számával
1.200.000,-Ft+250.000,-Ft+360.000,-Ft+100.000,-Ft = 904,-Ft/éra
2112 éra
2. lépés: 1 napi átlagkereset kiszámítása
egy érára megállapított átlagkereset x napi teljes munkaidő=
904,-Ft x 8 éra=7232,-Ft/nap
3. lépés: havi átlagkereset kiszámítása
1 napi átlagkereset x 22=
7232,-Ft x 22=159.104,-Ft/hé
A munkadónak jelen esetben a álláskeresési járadék megállapításához kiállított igazolólapon átlagkeresetként 159.104,-Ft-ot kell szerepeltetnie. [4/1997. (I.28) MüM rendelet a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólapról, 1992. évi XXII. Tv a Munka Törvénykönyvéről; 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról]
Az álláskeresési járadék mértéke
A járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani.
Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkadóval állt munkaviszonyban, a járadék összegét valamennyi munkadónál elért átlagkereset alapján kell kiszámítani.
Ha az átlagkereset ezek alapján nem állapítható meg, az álláskereső által az álláskeresővé válását megelőzően betöltött utolsó munkakörben, ill. az ahhoz hasonlé munkakörben elért kereset országos átlagát kell figyelembe venni.
Az álláskeresési járadék összege a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a járadékalap 60 százaléka. A járadék összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra valé jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.
Ha az álláskereső átlagkeresete a járadék alsé határánál alacsonyabb, a járadék a folyósítási idő mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező összeg.

Az álláskeresési segély mértéke
Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha fentiek szerint meghatározott átlagkereset az előbbi összegnél alacsonyabb volt, a segély összege az átlagkeresettel megegyező összeg.
2007. január 1-jótől a kötelező legkisebb munkabér 65500 forint

Hirdetés
Hirdetés
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
2010.01.01. - Péntek Archív cikk

Anyasági támogatás

Munkaügyi | HR - szótár és magyarázat

Részletek
Anyasági támogatásra a szüléset követően az a nő jogosult, aki terhessége alatt legalább nágy alkalommal – koraszülése esetén legalább egyszer – terhes gondozáson részt vett. Az anyasági támogatás az anyát akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.- az örökbefogadó szülő, ha a szüléset követő 6 hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezták,- a gyám, ha a gyermek a születését követően 6 hónapon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban ált apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja.Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésánek időpontjában árványes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalákával, ikergyermekek esetén 300 százalákával. A kárelmet a szüléset követő 6 hónapon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.Nem jár anyasági támogatás, ha
- a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;
- a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredmányező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.Az anyasági támogatás - a szüléset követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén - megilleti a jogosultat, ha
- a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták;
- a családból kikerülést eredmányező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek nevelésáről.A kérelemhez csatolni kell- a terhes gondozást végző orvos igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő - a terhes gondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükságes alkalommal részt vett a terhes gondozáson;
- a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;
- a jogerős gyámrendelő határozat másolatát.Amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, a terhes gondozást végző orvos igazolását nem kell a kárelmáhez csatolnia.A kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell
- halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát,
- az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt,
- a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát,
- a családból kikerülést eredmányező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozat másolatát.Az anyasági támogatás iránti kárelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén a támogatást fizetési számlára vagy kifizetési utalványon kiutalja.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →