Munkaügyi Tudástár

Bár az új munkaügyi jogszabály csak néhány napja lépett életbe, a munkaközvetítők és központok, sőt már az önkormányzatok is érzékelik: idén bedugulhat a szezonális foglalkoztatás – írta a Napi Gazdaság. A lap szerint ez különösen érinti a vendéglátást, s köztük a balatoni munkadókat.

A lap keddi számában szakemberek véleményét idézi, akik úgy gondolják: az évente átlagosan 100 ezer alkalmi munkás közül az idén legfeljebb 35-40 ezer helyezkedhet el. Ennek okét abban látják, hogy megszűnt az alkalmi munkavállalói könyv, illetve szigorodtak a foglalkoztatási szabályok, ami tízezreket szoríthat ki a munkaerőpiacról.

A lap által megkérdezett mezőgazdasági vállalkozásnál ugyan még nem tudják, hogy a rövid ideig sok élőmunkét igénylő feladatokat miként oldják meg, ám az biztos, hogy a hatékonyság javításának irányába tesznek majd lépéseket. A cikk szerint úgy tűnik, a jogszabálymódosítást követően nehéz helyzetbe került a vendégláték jelentős része is. A Balatonnál már húsvétkor is érzékelték a gondokat.
(Napi Gazdaság)

Az idei első negyedévben folytatódott a felszámolások számának növekedése a kkv-szektorban: januártól márciusig 3947 cég ellen indítottak eljáróst a hitelezők. A bedőlt cégek száma 2009 azonos időszakához képest 3,3 százalékkal (129-cel) emelkedett. Ez a növekedési ütem ugyan jelentősen elmarad az egy évvel korábbi 31,8 százalékos emelkedéstől, de az Opten Kft szerint továbbra sincs ok bizakodásra.

Márciusban az előző év hasonlé időszakához képest emelkedett a felszámolási eljárós alá vont vállalkozások száma: 1356 esetben indítottak eljáróst a hitelezők, szemben az egy évvel korábbi 1342-vel, így a növekedés üteme valamivel meghaladja az 1 százalékot. „Februárhoz képest is több cég ment tönkre márciusban, így nemhogy enyhültek volna a válság hatásai, hanem épp ellenkezőleg, továbbra sincs okunk a bizakodásra” – értékelt Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.
Negyedéves szinten idén 3473 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, szemben a tavaly január–márciusi 3254-gyel. A növekedés üteme 6,7 százalékos volt az egy évvel korábbi 24,2 százalék után.

A harmadik hónapban 1213 vállalkozás szűnt meg végelszámolással, ez 170-nel több, mint egy évvel, de 161-gyel kevesebb, mint egy hónappal korábban. Ellenkező irányú tendenciát követnek az új cégalapítások adatai. Az első három hónapban az egy évvel korábbinál 11,7 százalékkal, azaz 1522-vel kevesebb, összesen 11 522 új vállalkozást jegyeztek be. Az adatok a bejegyzett vállalkozások számának csökkenését, a cégvilág régéta kívánatos tisztulását mutatják. A negyedév minden hónapjában kevesebb új céget regisztráltak. Márciusban 3825 új céget jegyeztek be, ami elmarad mind az egy hónappal, mind pedig az egy évvel korábbitól. Egy évre visszatekintve enyhén lassult az új cégek alapításának zsugorodása, a februári 6,6 százalékról márciusra 4,5 százalékra.

Az országos adatok mögött jelentős területi egyenlőtlenségek állnak: az első negyedévet vizsgálva Nyugat-Magyarországon már hónapok éta csökken, a központi régiéban és Kelet-Magyarországon viszont még mindig nő a felszámolés alá került cégek száma. A felszámolások alakulása markánsan alátámasztja a gazdaság területi kettészakadását: az ország nyugati régiéiban számottevően kevesebb vállalkozás dőlt be, míg a keleti régiékban – Közép-Magyarországgal együtt – bőven két számjegyű mértékben nőtt a hitelezők által indított új felszámolások száma. Kiugré bővülést produkált Észak-Magyarország, ahol 43,1 százalékkal nőtt a fizetésképtelenné vált cégek száma egy év alatt.

A végelszámolások szempontjából már nem mutatkozik ilyen éles eltérés: a régiék többségében kevesebb céget zártak be az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb csökkenést az Észak-Alföld régié mutatta 32 százalékkal. Növekedést csak Észak-Magyarországon és a meghatározó súlyú Közép-Magyarország régiéban jegyeztek fel. A központi régiéban nőtt a legnagyobb ütemben a bezárt cégek száma: 26,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest.

Ugyanakkor az ország egyetlen régiéjában sem nőtt az új cégalapítások száma, sőt a Dél-Alföld kivételével mindenhol két számjegyű – 20 százalék körüli – a csökkenés a január–márciusi időszakban egy évre visszatekintve. Dél-Alföldön 9,8 százalékkal kevesebb új céget jegyeztek be, mint egy évvel korábban, míg a másik végletet Közép-Dunántúl jegyzi 23,1 százalékos visszaeséssel.
(HVG)

Bizalmatlanságról, kapkodásról de sikerekről és meglepően kedvező tapasztalatokról is beszámoltak azon a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának gyakorlati kérdéseit tárgyalé konferencián, amelyet a Work Force személyzeti tanácsadó szervezett, hogy az állami, civil és nyílt munkaerőpiaci szereplők összevethessék első tapasztalataikat a megemelkedett rehabilitációs járulék nyomán történt változásokról. Az eseményen a Work Force a piaci igények alapján kialakított, a munkáltatók számára speciális munkaerőt biztosíté Palládium Programját is bemutatta.

2010-től több mint ötszörösére, a tavalyi 177 600 Ft/20 fő/év összegről 964 500 Ft/20 fő/évre nőtt a rehabilitációs járulék, amit azoknak a cégeknek kell befizetniük, akik legalább 20 főt foglalkoztatnak, és létszámuk 5%-ában nem alkalmaznak úgynevezett megváltozott munkaképességűt. A változás közel 60 000 munkavállalót és mintegy 23 000 céget érintett Magyarországon, de a téma fontosságát az is jól mutatja, hogy az Európai Unióban 26 millió ember, hazánkban pedig a népesség közel hat százaléka él valamilyen fogyatékossággal.

A konferencián kiderült, hogy a munkadók ingerküszöbét elérte a járulékemelés, és hirtelen megnövekedett az érdeklődés a megváltozott munkaképességűek iránt. Angliában és az USA-ban bértámogatás és egyéb járulékkedvezmények nélkül is alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket, mert megfelelő felkészítés után teljes értékű munkaerőt jelenthetnek, így alkalmazásuk száz százalékban megtérül.

Magyarországon ezt a szemléletet még mindig a kölcsönös bizalmatlanság és az előítóletek akadályozzák: a munkavállaló nem szívesen beszél fogyatékosságairól, míg a munkadók gyanakodva néznek egy értelmi fogyatékosra vagy egy autistára. Egy civil szervezet szerint sokan meglepődnek, amikor egy diplomások végezte munkakörben utébb egy értelmi fogyatékost látnak, pedig az alkalmazásuk során rendszeresen kiderül, hogy a cégek ma is mennyi aránytalanul egyszerű munkét végeztetnek képzett munkatársakkal. Ugyanakkor a civilek tartanak a nyílt munkaerőpiac hirtelen megnövekedett érdeklődésétől, mert álláspontjuk szerint nincsen elég képzett támogaté, aki képes lenne a megváltozott munkaképességűek és a munkadók, valamint a leendő munkatársak képzésére.

„Cégünk 7 éves munkaerőpiaci tapasztalatát ötvözzük a civilek évtizedes gyakorlatával, tulajdonképpen ez a programunk, a Palládium Program lényege: komplex szervezetfejlesztés, speciális adatbázis, mentorhálézat, és folyamatos tanácsadás segítségével a megváltozott munkaképességűek hosszú távon sikeres foglalkoztatása.” – mondta Oplaznik Gabriella, a Work Force Személyzeti Tanácsadó Kft. rehabilitációs üzletágvezetője, majd hozzáfűzte: a program során először felmérik az adott vállalkozás és a környezet valamennyi lehetőségét, hogy mennyiben van reális lehetőség ennek a speciális célcsoportnak az alkalmazására, majd cégre szabott egyéni megvalésítási tervet dolgoznak ki. Ennek kivitelezésére a szervezet garanciát is vállal.

A megváltozott munkaképesség sokaknak még ma is egyet jelent a rokkantakkal, miközben a súlyos cukorbetegek, az asztmások, vagy éppen a szívproblémákkal rendelkezők egy része is ebbe a kategériába tartozik. A fejlett országokban a megváltozott munkaképességűek 30-40%-a dolgozik, míg Magyarországon ez az érték jóval 10% alatt van, ezért a programban valé közreműködés során a Work Force nyitott minden, magát érintve érző cilvil szervezet és elhivatott foglalkoztató részvételére.
(Privátbankár)

A munkáltatók márciusban 39 500 új álláslehetőséget jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken, csaknem 44 százalékkal többet mint februárban, miközben több mint 2 százalékkal csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) honlapján közölt márciusi munkaerőpiaci adatokból.

A bejelentett új állások számának márciusi növekedésében szerepet játszott az újabb támogatott közmunka- és közcélú munka-programok létszámigényének emelkedése, de nem elhanyagolhaté a nem támogatott álláshelyek számának növekedése sem. Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor több mint 3 százalékkal kevesebb új álláslehetőséget jelentettek be a harmadik hónapban. Februárral összevetve a támogatott álláshelyek 64,2 százalékos, a nem támogatott álláshelyek esetében pedig 20,1 százalékos növekedés következett be.

Az ÁFSZ adatai szerint az Út a munkához” program keretében 9907 munkavállaló részére kínáltak közcélú foglalkoztatási lehetőséget. A hónapban összesen 57 ezer állás állt rendelkezésre a közvetítéshez, számuk az előző hónaphoz képest 10,9 százalékos, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 10,3 százalékos növekedést mutatott. A márciusi zárónapig összesen 25 400 állás maradt betöltetlen.

A nyilvántartott álláskeresők száma a márciusi zárónapon 644 162 fő volt, 14 815-tel - 2,2 százalékkal - kevesebb, mint az előző hónapban. Az álláskeresők számának növekedése az előző év azonos hónapjához képest 14,2 százalékos volt. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 602 500 nyilvántartott álláskereső volt márciusban. A szezonálisan kiigazított idősor azt jelzi, hogy márciusban is jelentős, szezonális jellegű többlet munkaerő-kínálat volt kimutathaté, ugyanakkor a szezonális ágazatokban mér nőtt a foglalkoztatottak száma.

A pályakezdő álláskeresők száma 1,4 százalékkal csökkent márciusban februárhoz képest, arányuk az összes nyilvántartott álláskereső között 8,3 százalék. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya márciusban 14,7 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 9,6 százalék volt. Márciusban mindkét relatív mutaté esetében megtört a hónapok éta tartó növekvő tendencia.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definícié szerinti munkanélküliségi ráta Központi Statisztikai Hivatal által publikált legfrissebb adata 11,4 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2009. december-2010. februárra, a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték az egy hónappal korábban publikált adathoz képest 0,6 százalékpontos növekedést mutat és 2,6 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

2010. márciusban 26 cég, összesen 1.312 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein. Az előző hónaphoz képest 49 fővel, csaknem 4 százalékkal nőtt a bejelentett elbocsátandé létszám. Az egy évvel korábbi, 2009. márciusi bejelentések létszámtartalmához képest azonban jelentős, 77,4 százalékos csökkenést regisztráltak - derül ki az ÁFSZ adataiból.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Az Euróövezeti Szlovéniában a munkanélküliek száma csökkent márciusban februárhoz képest, de még mindig magasabb szinten áll az egy évvel korábbi szintnél - közölte a szlovén munkaügyi szolgálat

Márciusban 98.893 munkanélkülit tartottak nyilván, ami 0,9 százalékos csökkenés februárhoz viszonyítva, és 24,1 százalékkal több, mint egy éve volt.

A statisztikai hivatal márciusi munkanélküliségi adatát májusban ismerteti.

A szlovén központi bank kedden ismertetett előrejelzése szerint Szlovéniában az idén még nő a munkanélküliek száma, és valamikor 2011 elejón éri el a csúcsot.
(Inforádió)

A tavaly feltárt fekete foglalkoztatás mintegy kétharmada alkalmi munkavállalói könyvvel történt visszaélésekből adódott. Az áprilistól hatályban lévő új szabályozás célja, hogy megszűnjenek az alkalmi munkavállalói könyvvel megvalésíthaté visszaélések.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 2009-ben 31 431 ellenőrzést végzett, ennek során 186 327 munkavállalót érintő jogsértést talált. Közülük 56 206-ot bejelentés nélkül foglalkoztattak. A feltárt fekete foglalkoztatás mintegy kétharmada alkalmi munkavállalói könyvvel történt visszaélésekből adódott.

Az áprilistól érvényes új szabályozással, vagyis az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. CLII. törvénnyel (Eftv.) ellenőrzési szempontból a jogalkoté azt kívánja elérni, hogy megszűnjenek az alkalmi munkavállalói könyvvel megvalésíthaté és a vizsgálati tapasztalatok szerint megvalésult visszaélések, visszaszoruljon az ily médon elterjedt fekete foglalkoztatás.

A papíralapú AM-könyv kitöltését felváltja a bejelentési kötelezettség, melyet a munkavégzés megkezdését megelőzően kell megtenni. Ez főszabály szerint azt jelenti, hogy - a növénytermesztési idénymunka kivételével - bármely rövid idejű munkavégzés esetén a jogviszony létesítését a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatóságnak. Így a munkaügyi felügyelő ellenőrizni tudja, hogy a munkáltató legalizálta-e a foglalkoztatást. Az egyszerűsített foglalkoztatásnál is immáron lehetségessé válé elektronikus, adóhatóság felé történő bejelentés nem újdonság, ez a forma a hagyományos munkaviszonyhoz kapcsolédé bejelentés esetén is fennáll, és az adóhatóság informáciéi szerint gördülékenyen működik.

A bejelentési kötelezettség mellett az ellenőrzést segíti az is, hogy a munkavállalóval munkaszerződést (ún. blankettaszerződést) kell kötni. Ez tartalmazza azt is, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnak mely formájában állapodtak meg a felek, például, hogy mezőgazdasági idénymunkáról vagy alkalmi foglalkoztatásról van-e szé.

Ha nem szükséges munkaszerződést kötni - növénytermesztési idénymunka vagy alkalmi munka esetén maximum 4 napos foglalkoztatási időtartamig - akkor egy speciális jelenléti ívet kell vezetnie a munkáltatónak (ez szigorú számadású nyomtatvány), amely az ellenőrzés számára ugyancsak alátámasztja a foglalkoztatás tényét.

Az ellenőrzés változatlanul kiemelkedően fontosnak tekinti a munkavállalók nyilatkozatát. Ebből ugyanis a szerződés vagy a jelenléti ív hiányában is kiderül az, hogy a felek esetleg az Mt. szerinti munkaviszony létesítésében állapodtak meg, de a munkáltató a kedvezőbb adózású egyszerűsített foglalkoztatásra jelentette be munkavállalóját.

A mezőgazdasági ágazatra (idénymunkára) különösen jellemző volt az AM könyvvel történő - jogsértő - foglalkoztatás, ezért e terület vizsgálata változatlan lesz, hiszen 2009-ben az összes ellenőrzés 6 százaléka esett a mezőgazdaságra, de a feketemunkások 10 százaléka ebben az ágazatban volt fellelhető.

A munkaszerződést csak akkor kell megkötni, ha azt a munkavállaló kéri, vagy a foglalkoztatás egybefüggő időtartama meghaladja a 30 napot. A munkáltatónak a bejelentési kötelezettségét a tárgyhét követő hónap 12. napjáig kell teljesítenie.

Az ellenőrzés ebben a körben vizsgálhatja a speciális jelenléti ív kitöltését, illetve a tárgyhét követő 12-edike után azt a tényt, hogy a munkáltató bejelentette-e az ellenőrzés időpontjában munkavégzés közben talált, illetve a jelenléti íven szereplő munkavállalókat. A munkáltatók számára további könnyebbség az is, hogy a bejelentést telefonon is megtehetik, ezen a médon egyszerre 3 munkavállaló jelenthető be.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény tételesen megjelöli azokat az előírásokat, amelyeket az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni, továbbá azokat is, amelyeket speciálisan a háztartási munka és az alkalmi foglalkoztatás kapcsán nem kell figyelembe venni (pl. az egyszerűsített foglalkoztatás körében nem irányadóak a munkaerő-kölcsönzés szabályai vagy alkalmi munkavállalásnál a munkaidő-nyilvántartás szabályai.).

A munkaügyi felügyelő főszabály szerint a jogviszony rendezettségét vizsgálja, vagyis a munkaszerződés és/vagy a jelenléti ív, valamint a bejelentés teljesítését. Ha itt jogsértést talál az eljáré felügyelő, akkor nincs mérlegelési jogköre, a Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében köteles bírság kiszabásáról rendelkeznie.

A munka és pihenőidővel, illetve a munkabérrel (minimálbér, garantált bérminimum) kapcsolatos jogsértések esetén ugyancsak kötelező bírságot kiszabnia.
(Pénzcentrum)

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) a 2011 első félévében esedékes magyar soros Uniós elnökség idejón kiemelt figyelmet kíván fordítani az Európa 2020 (EU2020) stratégia bevezetésére, az új szociális menetrendre, valamint a nemek közötti esélyegyenlőségre. A végleges program még jóváhagyásra vár. Az EU2020 céljai között szerepel, hogy a 20-64 évesek körében a jelenlegi 69 százalékról legalább 75 százalékra emelkedjen a foglalkoztatottak aránya, valamint hogy 20 millióval - mintegy 25 százalékkal - csökkentsék a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

Az Európai Unió (EU) következő tízéves, átfogé gazdaságpolitikai stratégiájára vonatkozó Európa 2020 elnevezésű javaslatcsomagot márciusban hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság, a programot várhatéan júniusi ülésén hagyja jóvá az Európai Tanács, az első értékelés pedig a 2011-es magyar elnökség idejére esik majd.

Az SZMM tervezete szerint a magyar elnökség az EU2020 szellemében vitát kíván kezdeményezni a tagállamok foglalkoztatási és szociális problémáiról, kiemelten kezelve a tapasztalatok megosztását. Az elnökség ezenkívül folytatni kívánja a fekete foglalkoztatással és a szürke gazdasággal összefüggő korábbi elnökségi és bizottsági munkálatokat az illegális foglalkoztatás visszaszorítására. Nagy figyelmet fordít majd az elnökség a fiatalok, a pályakezdők, valamint a romák munkaerő-piaci helyzetére - fel szeretnék térképezni a romák jelenlegi foglalkoztatását.

A szociálpolitikában tovább kívánják vinni a közös gondolkodást a fenntarthaté nyugdíjrendszerekről.

A magyar elnökség elindítja a 2010-15-ös "Nemek közötti esélyegyenlőségi stratégia" végrehajtását, illetve a fogyatékkal élőkre vonatkozó, 2010 és 2020 közötti időszakra kidolgozott EU-stratégia megvalésítását. Ezenkívül hangsúlyosan foglalkozik majd a Bizottság új szociális menetrendjóvel, amely az EU2020 versenyképességet javíté stratégia szociális összefüggéseit dolgozza ki. A menetrendet várhatéan idén év végén teszik közzé.
(Népszava)

Lassan csúcson lesz a munkanélküliség a közép-kelet-Európai országokban idén - állítják a Bécsi Összehasonlíté Tanulmányok Intézetének (WIIW) közgazdászai, akik szerint azonban három-öt évbe is beletelik, amíg a munkanélküliségi ráta a válság előtti szintre süllyed vissza. A válság előtt a térségben az átlagos munkanélküliségi ráta 6,5 százalék volt.

A Wirtschaftblatt című osztrák gazdasági napilap pénteki számában idézett szakemberek szerint Magyarországon és Lengyelországban tíz százalék felett lesz a munkanélküliség, Szlovákiában 13, Lettországban húsz százalékos. Általánosságban ennél is magasabb lesz a munkanélküliségi ráta Délkelet-Eurépában. Macedéniában több mint 30 százalékos, Szerbiában több mint húsz százalékos mutaté várhaté.

Különösen az alacsonyan képzetteket fenyegeti az állásvesztés, náluk már a válság előtti fellendülés kedvező hatásai sem érvényesültek. Leginkább az építőipart, illetve általában az ipart érinti a munkanélküliség, a férfiakat nagyobb arányban, mint a nőket. Külön gondot jelent a munkanélküliség a 20-25 év közötti korosztály esetében, egyharmaduknak nincs állása. Gyakran híján vannak a munkatapasztalatnak, s alacsonyan képzettek, így kevés az esélyük arra, hogy a következő 2-5 éven belül el tudjanak helyezkedni. "Egyesek elveszett nemzedékről beszélnek" - fogalmazott Peter Havlik elemző.

Más véleményen van Monika Mott, a KuklturKontakt Austria nonprofit szervezet oktatási osztályának vezetője. Bizonyos országokban, például Koszovéban vagy Bosznia-Hercegovinában magas ugyan a fiatalok körében a munkanélküliség, de a kép a térségen és az egyes országokon belül is nagyon változé - mondta. Az OECD adatai szerint a tanulmányaikkal a válság alatt végzők felét az a veszély fenyegeti, hogy elvesztik a kapcsolatot a munkaerő-piaccal. Ha ismét beindul a gazdasági növekedés, a munkáltatók a frissen végzetteket részesítik majd előnyben azokkal szemben, akik hosszabb ideje munkanélküliek - írta a Wirtschaftblatt.
(HVG)

Telefonon is megteheti a bejelentést az a magánszemély, aki háztartási munkára alkalmaz egyszerűsített foglalkoztatás keretében valakit, illetve az a vállalkozás, amely növénytermesztési idénymunkára vesz fell valakit, hasonlé keretek között - erről tájókoztat a Magyar Közlönyben megjelent két kormányrendelet.

Az április elsejón hatályba lépő egyszerűsített vállalkozási törvény részleteit szabályozta két rendeletében a kormány. Az első rendelet szerint ha magánszemély a munkadó, akkor a munka megkezdése előtt kell telefonon bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatást a 185-ös, az országon belül helyi tarifával hívhaté számon. Ha növénytermesztési idénymunkét akar a vállalkozó bejelenteni, akkor azt nem előre, hanem az adott hónapot követő hónap 12-ig kell megtennie telefonon.

A központi ügyfélszolgálat rögzíti a bejelentő és a foglalkoztatott adatait, majd regisztráciés számot ad a bejelentőnek. Ha a bejelentő akarja, akkor sms-ben is megkapja a regisztráciés számot. A bejelentésről elektronikus dokumentumot készít az ügyfélszolgálat, amelyet tovább küld az adóhivatalnak.

A második rendelet az egyszerűsített vállalkozási törvénynek a növénytermesztési idénymunkára vonatkozó végrehajtási szabályait tartalmazza. Az ilyen vállalkozóknak közteher előleget kell fizetniük. Az előleget a minimálbér, és a rendelet mellékletében szereplő szám szorzata adja. A melléklet azt adja meg, hogy a különböző növény kultúrákban mennyi az egy hektárrajutó munkaéra. Például a bogyés gyümölcsöknél ezer éra, de a szőlőben a támrendszer javítására csak 20 éra számolhaté el évente és hektáronként.

A törvény szerint a magánszemély munkadók a háztartási alkalmazottak után a következő hónap 12-ig fizetik be a munkabér 30 százalékét, az adóhivatal által meghatározott bankszámlára. Bevallást viszont csak egyszer, a következő év január 12-ig kell elkészíteni. Ezt a magánszemélyek papír alapon is megtehetik.
(Magyarország)

A Smurfit Kappa konszern hivatalosan tavaly októberben jelentette be, hogy Párkányban leállítja a fluting (ipari csomagolépapír) termelését. Döntését azzal indokolta, hogy csökkent a kereslet a Párkányban előállított, csomagoléanyagnak használt hullámpapír iránt. A hivatalos indoklás szerint a termelést a gazdasági válság és az erős konkurencia miatt kell leállítani. Lubomír Jahnátek gazdasági miniszter tavaly novemberben nem tartotta kielégítőnek ezt az indoklást, és vizsgálatot helyezett kilátásba.

A Smurfit Kappa Groupnak vissza kell fizetnie azt a közel 74 ezer Euró állami támogatást is, amit adókedvezmény formájában a párkányi papírgyár megvételekor kapott. Ezen felül ki kell fizetnie a szerződés megszegéséért járó büntetést is. A cég hivatalos adatai szerint a tavalyi évet 45 millió Euró veszteséggel zárta a párkányi papírgyár. A közelmúltban több vállalat érdeklődött a gyár iránt, de konkrét megállapodás nem született.

A párkányi papírgyár a régié legnagyobb foglalkoztatójának számított. Bezárása érzékenyen érinti a beszállíté és szolgáltaté cégeket is. A szakszervezettel folytatott tárgyalások során megállapodás született, hogy a papírgyár alkalmazottai 12 havi átlagbérüknek megfelelő végkielégítést kapnak, emellett a ledolgozott évek után is megilleti őket bizonyos összeg – olvashaté a lapban.
(HVG)