Munkaügyi Tudástár

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) nem jogerős határozatában egymillió forintos bírság megfizetésére kötelezte a céget, mert az megszegte a munkaügyi jogszabályokat. Az OMMF ítólete nem jogerős, két hét múlva dőlhet el, hogy ki kell-e fizetnie a cégnek a bírságot. A döntés oka, hogy a Hankook arra utasította a rácalmási gyár alkalmazottait, hogy ne engedjók az üzem területére az egyik dolgozót, aki a szakszervezet és az üzemi tanács tagja
(Világgazdaság)

Rekordmennyiségű kedvezményes üdülési csekket vásároltak a hazai munkáltatók, és használtak fel a munkavállalók eddig: az év első öt hónapjában több mint 31 milliárd forint összegű üdülési csekk került közel 700 ezer munkavállalóhoz, hozzátartozéikhoz, illetve szociálisan hátrányos helyzetben élőkhöz.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) csütörtöki közleménye szerint az elmúlt év hasonlé időszakához képesti több mint 8 százalékos emelkedés a szakszervezetek, a munkadók és a kormány szociális párbeszédének köszönhető. "Szerencsére nem igazolédott be azon pesszimista szakemberek prognézisa, amely a gazdasági válságra, illetve az adókedvezmény csökkenésére hivatkozva jelezte az üdülési csekk népszerűségének visszaesését" – áll a közleményben.

A belföldi turisztikai szolgáltaték üdülési csekkel realizált bevétele szintén rekordot mutat, hisz az előző év hasonlé időszakához képest 13 százalékkal nőtt a felhasznált üdülési csekkek összege. Továbbra is a szálláshelyhez kötődően használják legtöbben üdülési csekkjeiket, majd ezt követi a népszerűségi listán az utazáshoz és a vendéglátáshoz kötődő szolgáltatások köre. Vannak olyan belföldi szolgáltaték, ahol a forgalom 80 százaléka üdülési csekken keresztül valésul meg - teszik hozzá.

Az MNÜA szerint összességében továbbra is a belföldi turizmus motorjának számít az üdülési csekk, hisz sokak számára csak ez teszi lehetővé a pihenést, a kikapcsolédást, a felfrissülést, ugyanakkor több mint nyolcezer magyarországi munkahely létét biztosítja
(HVG)

A Sony bejelentette, hogy megszünteti a gyártási tevékenységét Magyarországon és Malajziába települ át. A cég bluray- és dvd-lejátszékat gyártott itthon. A december végi gyárbezárás 540 embert érint.

A Sony Hungária ma bejelentette, hogy a Sony Corporation globális üzleti jövedelmezőség- és gyártáshatékonyság-javítási programjának részeként, megszünteti a termelést magyarországi gyártébázisán, Gödöllőn. A vállalat közép- és délkelet-Európai kereskedelmi tevékenysége a Sony holdingvállalatán keresztül továbbra is Magyarországon marad.

Az 1996-ban megalapított Sony Hungária bluray-lejátszékat és dvd-felvevőket gyárt december végéig. A vállalat gyárté tevékenysége 2010. decemberében szűnik meg és a Sony a gyártást malajziai gyárába, Kuala Lumpurba telepíti át. A gyárté tevékenység összevonásával és hatékonyabbá tételével a Sony célul tűzte ki, hogy megnöveli bluray-lejátszé és dvd-felvevő üzletágának versenyképességét és jövedelmezőségét. A cég abban bízik, hogy ha egy helyre vonja össze tevékenységét, akkor versenyképesebben tudja gyártani a termékeket.

Nem ez az első gyárbezárés az utébbi években, a közelmúltban több hasonlé bejelentés is volt. A Sony elnöke két éve jelentett be egy racionalizálási folyamatot, az átvilágítási folyamat alatt azt vizsgálják, hogy melyik gyár milyen hatékonysággal működik – magyarázta az Indexnek Németh Sándor, a cég kommunikáciés tanácsadója.

A cégnek több országban van hasonlé gyára, de azok sorsáról még nem tudni.

A gyárbezárás 540 embert érint. Koichi Nakayama, a gödöllői gyár ügyvezető igazgatója elmondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy gyárté tevékenységük leállása során az átmeneti folyamat zökkenőmentességét biztosítsák. A Sony továbbra is szorosan együtt fog működni a helyi munkaügyi központtal. Az üzemi tanáccsal holnap kezdődik a tárgyalássorozat a végkielégítésekről. Ezt törvény szerint két héten belül le kell zárni, vagyis két hét múlva mindenki tudni fogja, mekkora lesz a végkielégítése a gyár december végi megszűnése után.

A gyárbezárást bejelentették a gödöllői önkormányzatnak, az illetékes minisztériumnak és a helyi munkaügyi központnak.
(Index)

Mintegy 10-12 ezerrel csökkent az év eleje éta, s jelenleg 58 ezer körül van a regisztrált álláskeresők száma a Közép-dunántúli régiéban, ami jelzi, hogy ha kismértékben is, de megkezdődött a térség gazdaságának élénkülése - mondta el a regionális munkaügyi tanács keddi ülését követően a regionális munkaügyi központ főigazgatója.

Több ingázét hozhat a kettős állampolgárság

Ezt jelzi, hogy kevesebb a régiéban a csoportos létszámleépítés, az APEH elemzése szerint pedig "drasztikusan" csökkent a cégfelszámolások száma. Az utébbi azt igazolja, hogy kezd visszatérni a vállalkozások bizalma, stabilitása - tette hozzá Zimmermann József.

A szakember szerint jó esély van arra, hogy a régié - amelynek cégei a világpiachoz valé szoros kötődésük miatt - elsőként érezte meg a gazdasági válság kedvezőtlen hatását, az elsők között is lábalhat ki a recessziéból.

"Ezt igazolja, hogy a munkaügyi központ 100 ezer munkavállalót érintő felmérése szerint a munkahelymegtartó támogatásra pályázé vállalkozások 86 százaléka olyan lépéseket tett, amely hozzájárult a stabilizálédásához, egyebek között stratégiai váltást hajtott végre, s új piacokat keresett.

Bár jelentős, 700 fős munkahelybővítést csak a Hankook tervez az idei évre, kisebb 3-10 fős fejlesztési elképzelést több vállalat is jelzett a munkaügyi központnak.

A régiéban az egyik legnagyobb gondot a regisztrált álláskeresők mintegy 40 százalékét kitevő, s folyamatosan újratermelődő képzetlen munkaerő elhelyezése okozza. Őket képzéssel igyekeznek visszavezetni a munkaerőpiacra, ezért a regionális munkaügyi központ a rendelkezésére állé decentralizált alap 35 százalékét képzésre fordítja - tájókoztatott Zimmermann József.
(Menedzser Fórum)

Végső fázisba ért a munkapiaci reformról szóló egyeztetés a kormány, a szakszervezetek és a munkadók között – közölte tegnap Celestino Corbacho spanyol munkaügyi miniszter. Remélhetőleg néhány napon belül sikerül egyezségre jutnunk, de bármi legyen is a megbeszólós eredménye, a hónap vége előtt végrehajtjuk a reformot – fogalmazott a tárcavezető. Közgazdászok szerint létfontosságú a munkapiaci szabályozás rugalmasabbá tétele a dél-Európai országban, ahol megkétszereződött az állástalanok aránya a válság kitörése éta.
(Világgazdaság)

A somogyi epresek tartoznak az első kísérleti nyulak közé, már ami az egyszerűsített foglalkoztatást illeti. Az új formát egyes eddigi visszajelzések alapján akár bonyolított foglalkoztatásnak is nevezhetnénk - ez is egyértelművé vált a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (DDRMK) balatonboglári kirendeltségének munkáltatói férumán.

"Bízunk abban, hogy hosszú távon az egyszerűsített foglalkoztatás elősegíti a munka átláthatóságát" - összegezte tájókoztatóját Mikola Zsuzsanna, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ balatonboglári kirendeltségének vezetője.

A március elejón kezdett munkák során még használhaté a kiskönyv

A kirendeltségvezető elmondta: áprilisban, az új jogszabály hatályba lépése után láthatéan csökkent az álláskeresők száma. Valészínűsíthető, hogy az ekkor megszűnt kék könyves foglalkoztatás helyett többen munkaszerződést kötöttek dolgozóikkal. Az egyszerűsített foglalkoztatást ezzel szemben a "bürokrácia útvesztőiben" valé eligazodáshoz hasonlította Mikola, aki szerint az új forma a hivatalok munkáját sem egyszerűsíti.

A férumon az is felmerült, vajon mennyi időre szélhat az új kötelezettségekről szóló tájókoztató, ha a Fidesz köztudottan alapjaiban tartja rossznak az áprilistól hatályos egyszerűsített foglalkoztatást, ezért új jogszabály alkotását tervezi.

Hári Sándor, az APEH ügyfélszolgálati osztályának munkatársa elmondta: eddigi visszajelzések alapján az új szabályozásnak több hiányossága van. Mivel a március vége előtt kezdődött és ma is tartó foglalkoztatás esetében még a korábbi, közteherjegyes rendszert kell alkalmazni, így egyes munkáltatóknak még mindig szükségük lenne a jegyre, csakhogy a jogszabály értelmében ennek forgalmazását április elsejóvel be kellett szüntetni.

Kérdés tehát, hogy az érintettek hogyan tehetnek eleget kötelezettségüknek. Gond volt az is, hogy a sorszámozott jelenléti ívek nem készültek el az új törvénynek megfelelően, ezért június végéig még engedélyezett a régi forma használata.

Hári Sándor szerint az is gondot okoz, hogy a jogszabályok nem tisztázzák a nettó munkabér fogalmát, csak egy szakmai férumon született meghatározás létezik, miközben a közteherviselés egyik új formáját ehhez kell viszonyítani.
(Vállalkozói negyed)

A foglalkoztatás különböző szereplői közötti összefogásra, a munkaerő-piaci keresletet követő, színvonalas képzési kínálatra, működő pályaorientáciés rendszerre, karrierkövetésre, illetve a tömegközlekedés fejlesztésére lenne többek között szükség a Gödöllői kistérség foglalkozatási helyzetének javításához - állapította meg a Gödöllői Foglalkozatási Paktum helyzetfelmérése.

"A kutatás eredményeinek egyik legfontosabb megállapítása, hogy nincs kapcsolat, nincs kommunikácié a Gödöllői Kistérség munkaerő-piaci szereplői között, de mindegyikük nyitott lenne az együttműködésre a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében" - számolt be a felmérésről Dr. Káposzta József a Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet igazgatója. A projekt elsődleges célja a Gödöllői kistérség gazdasági és társadalmi helyzetének, azon belül is elsősorban foglalkoztatási helyzetének komplex vizsgálata volt. A felmérés keretében megszélították a munkaerő-piac különböző szereplőit: munkadókat, munkavállalókat, álláskeresőket, önkormányzatokat, civil szervezeteket, képzőintézményeket és szociális alapszolgáltatási intézményeket.

Kulcsfontosságú az együttműködés a kilábaláshoz

Az elemzés alapján megállapítható, hogy a megkérdezett piaci résztvevők többsége nem rendelkezik a kistérségben működő lokális gazdasági kapcsolatrendszerrel. A vállalkozások nem ismerik a versenytársak helyzetét, illetve az együttműködés formáinak lehetőségét sem. Ez hatványozva igaz a munkáltatók, munkavállalók és a kistérségben működő iskolarendszerű oktatási intézmények kapcsolatára is. Az iskolarendszerű képzőintézmények, és a munkáltatók nem ápolnak szorosabb együttműködést sem a szektoron belül, sem a szektorok között. Inkább csupán a szakmai gyakorlati helyek biztosításában van némi együttműködési szándék, hajlandéság. Dr. Káposzta József szerint a kistérségi kapcsolatrendszer, hálézatépítés kialakítása fontos, hiszen a gazdasági válságból valé kilábalásban az összefogás szerepe kulcsfontosságú lehetőség.
A megkérdezett vállalkozások 59%-a nem vesz részt szakmai szervezetek, kamarák együttműködésében, amely kapcsolatok pedig javíthatnák az adott vállalkozások informáciés és kapcsolati tőkéjót.

Képzés és munkaerő igény összehangolása

A foglalkoztatást jelentősen hátráltatja, hogy a képzési kínálat jelentősen nem változott meg a kistérségben, így a folyamatosan kibocsátott képzett kistérségi munkaerő elhelyezkedése egyre nehezebbé válik. "Erre a problémára az iskolarendszerű képzéseket nyújték és a munkáltatók közötti folyamatos és kölcsönös kommunikácié nyújtana megoldást" - mondta Dr. Káposzta József. A megkérdezett vállalkozásokkal kapcsolatosan megállapítható, hogy folyamatos kapcsolatot 52%-uk nem ápol képzőintézetekkel.

Az együttműködés a képzőintézményekkel a munkáltatók részéről is komoly igényként jelent meg, hiszen több olyan vállalkozás is van a kistérségben, amely bővítést tervez és csalédottan tapasztalta, hogy helyben nincs olyan képzés, amely olyan szakembereket képez, amire nekik nagy mennyiségben szükségük lenne (pl. TEVA Magyarország Zrt. - vegyészmérnökök, Magyar Posta - alacsony képzettségű raktári dolgozók).

A kistérségben hiányszakmák is megjelentek, amelyek elsősorban a szak- és betanított munkásokat foglalkoztató vállalkozásoknál jelent problémát. Ezen probléma megoldására a munkáltatók belső képzések megvalésítására kényszerülnek, hogy az adott munkaerő-hiányt pétolni tudják. E képzések a kistérségi képzőintézményekkel valé kapcsolat bővítéséhez jelentős lehetőségeket tartogathatnak. A kistérségi álláskeresők között elsősorban a fiatalok jelentős aránya figyelhető meg. Kiemelkedő a pályakezdők magas száma Gödöllő környékén. Ezért lenne szükség egy, a pályaorientáciéra, karrierkövetésre, valamint a vállalatokkal valé kapcsolat kiépítésére képes rendszer működtetésére.

Kiemelkedő lehetőség a magasan képzett munkaerő

A Gödöllői kistérségben az országos átlaghoz képest átlagban magasabb iskolai végzettség a jellemző. Ennek magyarázata több tényezőből fakadhat: a gazdasági ágak között kiemelkedő a kistérségben a - magas szakképzettséget igénylő - szolgáltatási és ipari ágazat, illetve Gödöllőn találhaté az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézményének központja, a Szent István Egyetem. A kistérségben működő vállalkozások számára ezen adottság kiemelkedő lehetőségeket biztosíthat.

A kutatás fontos eredménye, hogy a megkérdezett munkavállalók többsége saját pénzén is hajlandé lenne magát tovább képezni, mert az átlagnál magasabb végzettségi szintű kistérségben a versenyt - véleményük szerint - csak így tudják fenntartani a többi munkavállalóval.

Belső toborzás és ismerős ajánlása a jellemző

A kutatás szerint a munkáltatók munkaerőkérdéseiket elsősorban a belső toborzás, illetve ismerősi körben valé ajánlás útján valésítják meg, amely egyben komoly akadálya a kapcsolati tőkével nem vagy kevéssé rendelkező tartósan munkanélküli személyek elhelyezkedésének. A munkaügyi központ közvetítő szerepe leginkább a kistérségi önkormányzatok esetében tölt be kiemelkedő szerepet, a vállalkozások kevésbé veszik igénybe a központ szolgáltatásait. A vállalkozások munkaügyi kirendeltséggel valé kapcsolata a kistérségben rendkívül hiányosnak tekinthető. Ezt egyrészt a szolgáltatások ismeretének hiányával, illetve a korábbi rossz tapasztalataikkal indokolták a válaszadók.

A munkaerő-piaci tendenciákat jelentősen befolyásolja és deformálja a kistérségben is a gazdasági világválság által okozott helyzet, melynek következtében a vállalkozások kivárnak a munkaerő felvétellel, fejlesztéseiket elsősorban a rendelkezésre állé humán erőforrással igyekeznek megoldani, de ennek ellenére a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételére is nyitottak. A válaszadók döntő többsége 45 év felettieket, valamint pályakezdőket szívesen alkalmaz. A megváltozott munkaképességűek, illetve a fogyatékkal élők foglalkoztatására jelenleg a kistérségben működő munkáltatók nincsenek felkészülve, hiszen e társadalmi réteg foglalkoztatásának hagyományai kezdeti stádiumban vannak csupán jelen a kistérségben.

A kistérség kitörési pontjai

A felmérés során a válaszadók az infrastruktúra, a szolgáltatási szektor fejlesztésében, illetve az idegenforgalom bővítésében látják a kistérség kitörési pontjait. Megvizsgálva a kistérség fejlesztési potenciálját megállapítható, hogy ezen fejlesztések jelenleg a kistérség központjában, Gödöllőn koncentrálédnak, ami a periférikus települések leszakadását eredményezheti.

A foglalkoztatás helyzetének javítására jó hatással lehet a közlekedés-fejlesztés. Az önkormányzatok válaszaiból megállapítható, hogy nagy arányban jellemző a lakosság körében az ingázás más településekre, azaz a munkavállalók többsége más településeken keresi a megélhetését. A közlekedési infrastruktúra kistérségi fejlesztése így elősegítheti a munkaerő mozgását, ingázási hajlandéságának javulását.

Tervek és innovácié

A gazdasági válság okozta érezhető visszaesés ellenére a helyi vállalkozások tele vannak fejlesztési tervekkel, de hiányosnak érzik a pályázati tanácsadást. Az elemzés alapján megállapítható, hogy kiemelkedő innováciés képességgel, tervekkel rendelkeznek a kistérségi vállalatok, amely a magas iskolai végzettséggel, illetve a kistérség térbeli elhelyezkedésével (Budapest közelsége) magyarázhaté. A megkérdezett munkáltatók több mint 90%-a tervez 5 éven belül fejlesztést, melyek közül kiemelkedőnek tekinthetőek a technikai-technolégiai, termék-szolgáltatási, illetve piacfejlesztési tervek. Ennek megfelelően igénylik a fejlesztésekhez szükséges támogatások elérését megkönnyítő tanácsadási rendszerek működését, amelyek sok helyen hiányosságként említenek a kistérségben.

Fontos eredmény, hogy a munkáltatók pályázati intenzitását növelhetné, ha projekt- menedzsment szolgáltaté vállalkozások működnének a kistérségben, melyek segítségével a pályázati rendszer bonyolultságának átláthatóságában, előfinanszírozási lehetőségében, adminisztráciés terhének csökkentésében kaphatnának segítséget. A megkérdezett álláskeresők esetében is számos alkalommal megfigyelhető volt az innováciés, fejlesztési, illetve pályázati hajlandéság, melyhez ők sem tartják megfelelőnek a kistérségben ilyen irányú jelenlegi tanácsadást.

Partnerségi hálézat a munkahelyekért

Az eredmények a Gödöllői Foglalkoztatási Paktum munkáját is befolyásolják. "Ezzel a kutatással a térségi szereplők pontos képet kapnak a kistérség foglalkoztatási helyzetéről, a munkanélküliség okairól, ezáltal képessé válnak arra, hogy összehangolják a gazdasági és humánerőforrás-fejlesztési elképzeléseiket, és összhangba hozzák a pénzügyi forrásokat" - mondta Dr. Horváth Mihály, a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ez a helyzetelemzés csak az első lépés a Foglalkozatási Paktum keretében. Ezt követi a Kistérségi Foglalkoztatási Stratégia megalkotása a különböző szektorok képviselőnek bevonásával.

"Szeretnénk létrehozni egy széleskörű, fenntarthaté együttműködést, partnerségi hálézatot a foglalkoztatási problémák megoldására" - emelte ki Dr. Horváth Mihály. A foglalkoztatási paktum egy nyitott együttműködési forma, ami azt jelenti, hogy bármelyik szervezet folyamatosan csatlakozhat a helyi partnerséghez. A partnerségi együttműködés fontos kiindulépontja, hogy a foglalkoztatás színvonalának javítása nem nélkülözheti a munkaerő-piac szereplőinek összefogását, a gazdasági és humánerőforrás stratégiák összehangolását.
(Tőzsdefórum)

2010. február–áprilisi időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 731 ezer, a munkanélkülieké 497 ezer fő volt, ami 11,8%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 62%-a volt jelen a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak létszáma ebben a korcsoportban 2010. február–áprilisban átlagosan 3 millió 702 ezer fő volt, ami 34 ezer fővel elmaradt az előző év azonos időszakétól, de 14 ezerrel több, mint az előző 3 hónapi (a 2010. január– márciusi) érték. A korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 54,7% volt, 0,4 százalékponttal kisebb, mint a tavalyi ugyanezen időszaki érték.A munkanélküliek létszáma 497 ezer fő volt, 85 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, de az előző 3 hónaphoz viszonyítva számuk már nem mutat növekedést. A munkanélküliségi ráta 11,8%-os értéke 1,9 százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszakának értéket. A férfiak munkanélkülisége 2,4 százalékponttal, a nőké 1,3 százalékponttal nőtt.A munkanélküliek 16,5%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,6%-os munkanélküliségi ráta 2,5 százalékponttal múlta felül az egy évvel ezelőttit. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 11,1% volt, 2 százalékponttal magasabb, mint 2009. február–áprilisi időszakban. A munkanélküliek 46,1%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,9 hónap volt, 0,4 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál.
(KSH)

Nem lehet egyik pillanatról a másikra 3.500 rendőrt felvenni - mondta Pongé Géza, a Független Rendőr Szakszervezet vezetője azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz-KDNP kormányprogramja szerint "a választások után azonnal növelni kell a rendőrség létszámát", az országnak legalább 3500 új rendőrre van szüksége.

Pongé Géza kifejtette: nem lehet egyik pillanatról a másikra 3.500-zal növelni a rendőrség létszámát, az állomány bővítését évekre előre kell megtervezni, figyelembe véve a fluktuáciét. Hozzátette: a rendőrségnél elsősorban a végrehajtéi állományban van létszámhiány, de ahhoz, hogy egy rendőr elkezdhessen az utcán dolgozni, kétéves szakközépiskolát kell elvégeznie; nem szeretnék, ha a minisztérium vezetése ebből engedne.

Szavai szerint akkor lesz 3500 új rendőr az utcákon, ha a kormányzat biztosítja a kiképzésükhöz szükséges forrást, a megtartásukat szolgáló, kiszámíthaté és tervszerű életpályát és jövedelmi viszonyokat. Ha a fedezet megvan, a beiskolázés a rendészeti szakközépiskolák "csúcsra járatásával", akár keresztféléves képzések indításával is megoldható - mondta. Hangsúlyozta, ahhoz, hogy valaki rendőrré válhasson, komoly egészségügyi, pszicholégiai, fizikai alkalmassági követelményeknek is meg kell felelnie.

Emlékeztetett rá: 2008-ban, még mielőtt a rendőrség és a határőrség integráciéja megvalésult volna, több mint 50 ezren biztosították a közrendet, közbiztonságot, és látták el a határrendészeti feladatokat. Az integráciénál a kormányzat 45 ezerben jelölte meg az új testület maximális létszámát, jelenleg azonban mindössze 42 ezren szolgálnak a rendőrségnél. Ha a 3500-as létszámfejlesztés megvalésul, tulajdonképpen a két évvel ezelőtti kormányígéret valésulna meg a 45 ezres rendőrségről.
(HVG)