Munkaügyi Tudástár

Kállai Ernő szerint hibás volt a tervezés és a végrehajtás is.

Bajnai Gordon tavaly szeptemberben a Romaversitas Alapítvány tanévnyitéján jelentette be, hogy kormány kétszáz roma diplomás felvételét kezdeményezi a közigazgatásba. A program végrehajtását megvizsgálta Kállai Ernő kisebségi ombudsman, és több hiányosságot talált.

Kállai Ernő arra is rámutatott, hogy a tervezett kétszáz helyett mindössze 46 fiatallal kötöttek szerződést március közepéig. Ráadásul olyan álláskeresők is bekerültek a pályázék, majd a foglalkoztatottak körébe, akik nem a célcsoporthoz tartoznak.

A foglalkoztatási program összköltségére 100 millió forint Uniós támogatás állt rendelkezésre, míg a pályakezdők első évi fizetésére 1 milliárd forintot különítettek el azzal a feltétellel, hogy az új munkahelynek további egy évig továbbfoglalkoztatási kötelezettsége van.

A programra körülbelül ötszázan pályáztak, közülük 287-en feleltek meg a feltételeknek, és 170-en tettek eredményes közigazgatási versenyvizsgát március végéig.

A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa több panasz nyomán vizsgálta a programot. Jelentésében rámutatott: március 19-ig mindössze 46 pályázéval kötöttek foglalkoztatási megállapodást.

Az ombudsman szerint mivel nem volt fontos annak tisztázása, hogy a pályázék romák-e, ezt a jelentkezési lap kitöltésével adottnak tekintették, nem lehet kizárni, hogy más nem roma diplomások is megprébáltak bekerülni a program keretében foglalkoztatottak körébe. Sajtéhírek alapján emlékeztetett arra, hogy több pályázé azt állította: sorsközösséget érez a romákkal, és egyébként sincs munkája, ezért jelentkezett. Rámutatott arra is, hogy a pályázék adatait, ide értve származásukat, több évig kell kezelni, sérülhetnek adatvédelmi jogaik.

Kállai Ernő a legnagyobb hiányosságot a tényleges álláslehetőségeknél tapasztalta. Tavaly decemberben 77 szervezet 713 üres álláshelyet jelzett, de a feltételek alaposabb áttanulmányozása után többségük visszalépett.

A programban meghirdetett 200 diplomásnak szóló álláslehetőség a kisebbségi biztos szerint valéjában "igen szerény, és jelképesnek nevezhető célkitűzés", mert csak a központi közigazgatásból 67 ezer ember hiányzik, az igazságügyben és az önkormányzatoknál pedig a létszámhiány több tízezerre becsülhető.

Úgy fogalmazott, "amennyiben erős a kormányzati elköteleződés a roma középosztály létrehozására", amelyhez elengedhetetlen, hogy segítsék a romák bekerülését a közigazgatásba, igazságszolgáltatásba és támogassák normadó szerepüket, a program "sokkal nagyobb körültekintést igényelt volna".

Az országgyűlési biztos felhívta a figyelmet arra is: a kisebbségi törvény lehetőséget ad a miniszternek, hogy meghatározza az általa irányított vagy felügyelt államigazgatási szerveknél azokat a munkaköröket, amelyekben nem kell pályázati eljáróst lefolytatni, míg az önkormányzatoknál ezt a helyi rendeletben kell rögzíteni. Az így felvettek a prébaidő alatt is letehetik a versenyvizsgát, és e kör teljes létszáma elérheti a hivatali létszám három százalékét is - ezzel azonban láthatéan nem kívántak élni.

Vizsgálata alapján az ombudsman "a hibás programtervezés (...) jövőbeli kiküszöbölése érdekében" több ajánlást is megfogalmazott a kormánynak.

Szollár Domokos kormányszóvivő április közepén jelentette be, hogy a kormány az önkormányzatokra is kiterjeszti a roma diplomások foglalkoztatási programját. Az önkormányzatok is pályázhatnak az Uniós forrásra a programban részt vevők foglalkoztatásához.
(Index)

Hirdetés

A személyi jövedelemadóról szóló, többször médosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 25. § (2) bekezdése szerint – megfelelő elszámolás mellett –nem minősül bevételnek a munkába járósról szóló kormányrendelet szerinti munkába járós esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg

a) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy
b) munkába járós költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járós vagy hétvégi hazautazás esetén).

2010. május 1-jón hatályba lépett a munkába járóssal kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, így ettől az időponttól az szja-törvény ismertetett előírása erre a jogszabályra hivatkozik. Az új jogszabály – a korábbi szabályozáshoz hasonléan – azokat a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredő kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járóssal kapcsolatban felmerült kiadásokat, az szja-törvény hivatkozott rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés adókötelezettségéről rendelkezik. Ez a rendelkezés a Korm. rendeletben kötelezően előírt mértéknél nagyobb mértékű, illetve attól eltérő formában megvalésulé térítés jövedelemnek nem minősülő kifizetését is lehetővé teszi.

A Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint munkába járósnak minősül:

„a) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalésulé napi munkába járós és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járós és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni”.

A helyközi, távolsági utazás, azaz a munkába járós megvalésíthaté akár közösségi közlekedéssel, akár saját gépjárművel (illetve bármilyen más médon). Ezért az szja törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2010. május 1 jótől is lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkába járós költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesüljön akkor is, ha egyébként a munkába járós tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe.

A Korm. rendelet 4. §-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járós költségtérítéseként a kilométerenkénti 9 forint fizetésére. (Ilyen eset például az, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés.) A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járósnak minősülő – esetekben is alkalmazza az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre valé eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettségét, illetve a munkavállaló közlekedési szokásait, azaz például annak ellenére, hogy a munkavállaló leadja a bérletét, csak a 9 forint/km-es térítést biztosít számára.)

Mivel a munkába járós fogalma kibővült az átutazás céljából igénybe vett helyi közösségi közlekedéssel történő utazással is, így az ilyen utazásra jogosíté jegy, bérlet (például BKV bérlet) is minősülhet adóalapba nem tartozé bevételnek (és nem a kedvezményes, 25 százalékos mértékkel adózé természetbeni juttatásnak) feltéve, hogy a helyi bérletet a magánszemély az adott településen keresztül történő átutazás keretében munkába járósra (is) használja. (Ilyen eset például az, ha a magánszemély Budaörsről Gödöllőre jár dolgozni, és a munkába járóshoz budapesti helyi bérletet is igénybe vesz.)

A kedvezménnyel megvásárolt jegyek kezelése

A Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató nemcsak a teljes áron megvásárolt menetjegy vagy bérlet árának 86 százalékét köteles megtéríteni, hanem az elszámolés alapjául elfogadhatja a közlekedési szolgáltaté által üzletpolitikai célból biztosított kedvezmény vagy a fogyasztéi árkiegészítés érvényesítése miatt kedvezményes áron megvásárolhaté menetjegyeket, bérleteket is. Így például, ha a munkavállaló életkora miatt jogosult valamilyen – fogyasztéi árkiegészítéssel érintett – utazási kedvezményre (pl. tanuló/nyugdíjas bérletre), a bérlet, jegy leadása ellenében a munkáltató köteles megtéríteni az ár 86 százalékét.

Az említett kötelezettség azonban nem korlátlan, nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosíté kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára.

Az ilyen üzletpolitikai kedvezményre jogosíté kártyák árának megtérítésére nem alkalmazhaté az szja-törvény 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sem. Ez a szabály ugyanis kifejezetten a munkába járóssal összefüggésben felmerülő kiadások megtérítését célozza, a jelenleg forgalomban lévő különböző kedvezményre jogosíté kártyákkal azonban – a kártya típusától függően – korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik lehetősége a kártya birtokosának, vagyis egyáltalán nem biztosíthaté, hogy a kártya döntően csak munkába járósi célra kerüljön felhasználásra. Ha a munkáltató mégis vásárol a munkavállaló számára ilyen kártyát vagy annak árát megtéríti számára, az szja-törvény 69. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatást nyújt.

A munkavállaló fogalma

A Korm. rendelet 2. §-ának f) pontja meghatározza a munkavállaló fogalmát. E szerint a rendelet alkalmazásában munkavállalónak minősül a magyar állampolgár és az EGT állam polgára. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettsége csak ezen magánszemélyek vonatkozásában áll fenn. Tekintettel azonban arra, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásaiból következően az Mt. hatálya minden olyan munkaviszonyra kiterjed, amely alapján a munkavégzés a Magyar Köztársaság területén történik, a Korm. rendelet pedig az Mt. hatálya alá tartozé munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat, nem zárhaté ki, hogy a munkáltató más állampolgárságú munkavállalókkal létesített munkaviszony alapján is megtérítse a munkába járós költségeit. Az ezen a jogcímen fizetett térítést az szja-törvény hivatkozott szabálya alapján ugyancsak nem kell figyelembe venni a magánszemély nem önállé tevékenységből származé jövedelmének megállapításánál.

[Nemzetgazdasági Minisztérium, Jövedelemadó Főosztálya 6348/3/2010.; APEH Központi Hivatal, Ügyfélkapcsolati és Tájókoztatási Főosztály 5227360593]
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Az április 30-a után született gyermekek után a gyermekgondozási segély (gyes) a gyermek 2. életévének betöltéséig jár az eddigi három év helyett. Az ikergyermekekre és a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekekre vonatkozó szabályok nem változnak, vagyis az előbbiek esetében a tankötelessé válás évének végéig, legkésőbb a gyermek 10. életévének betöltéséig kaphatja a szülő ezt a támogatást, utébbiak esetében pedig a gyermek 10. életévének betöltéséig.

A biztosítés alapú ellátások - tgyás vagy gyás, gyed - célja, hogy pétolják a kiesett jövedelmet, amíg valaki a gyermekvállalás miatt nem tud dolgozni. Ebből következik, hogy az illető akkor jogosult rájuk, ha a gyermekvállalás előtt volt biztosítási jogviszonya, vagyis dolgozott. Biztosítottnak akkor számít a szülő a tb szemszögéből, ha valamilyen formában dolgozik, és fizeti (vagy a munkáltató fizeti utána) az egészségügyi járulékot.

A tgyás, gyed esetében az igénylés a munkáltatón keresztül történik, azaz neki kell elküldeni a kitöltött nyomtatványokat, és a megfelelő mellékletek csatolása után a munkáltató küldi tovább az igénylést, akkor is, ha a munkáltató nem rendelkezik kifizetőhellyel. Ha többedik gyermeknél már nem nagyon van kapcsolata a munkáltatóval, vagy lehetséges, hogy nem továbbítja időben a kérelmet, akkor meg lehet kérni, hogy küldje el a foglalkoztatói igazolást, amihez csatolni kell a szükséges mellékleteket, és így kell bevinni az OEP-hez vagy az illetékes MEP-hez a nyomtatványokat. A nyomtatványokat mind a MÁK-hoz, mind az OEP-hez postán is be lehet küldeni.

Tgyás-mésosulások

További változás május elejótől, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre (tgyás) valé jogosultsághoz a szülést megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítási idő szükséges, és a közép- vagy felsőfokú intézményben, nappali tagozaton folytatott tanulmányok idejóből csak 180 nap számíthaté be a biztosítási időbe.

Eddig az kaphatta a támogatást, aki legalább 180 napon át biztosított volt az említett időszakon keresztül és a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szült, illetve a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl táppénz, illetve baleseti táppénzfolyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szült vagy gondozási szándékkal fogadott örökbe csecsemőt.

Továbbra sem médosul, hogy a biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, és bele kell számítani, ha a biztosítás megszűnését követően táppénzen, baleseti táppénzen, tgyáson vagy gyeden volt a szülő, ha közép- vagy felsőfokú intézményben, nappali tagozaton több mint egy évig tanult, vagy ha rehabilitációs járadékot kapott.

Gyed

Változnak a gyermekgondozási díjra (gyedre) vonatkozó szabályok is: az erre valé jogosultsághoz a szülést megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítási idő szükséges (az eddigi 180 nap helyett), nem számít bele a biztosítás megszűnését követő tgyás, és a közép- vagy felsőfokú intézményben, nappali tagozaton folytatott tanulmányok idejóből csak 180 nap számíthaté be a biztosítási időbe.

A biztosítási időnek itt sem kell folyamatosnak lennie, és bele kell számítani, ha a gyedet igénylő szülő (örökbefogadó szülő, gyám) a biztosítás megszűnését követően táppénzen vagy baleseti táppénzen volt, ha közép- vagy felsőfokú intézményben, nappali tagozaton több mint egy évig tanult, illetve ha rehabilitációs járadékot kapott.

Egyéb változások az április 30-a után született gyermekekre vonatkozólag, hogy a gyed első napja a tgyás lejártát követő első nap. Időtartama pedig meg fog egyezni a szülést megelőző 2 évben biztosításban töltött napok számával, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyed időtartama minimum egy év lesz (hiszen egyáltalán nem jár, ha nincs meg a 365 nap biztosításban töltött idő), maximum körülbelül másfél év (mivel csak a tgyás lejárta után igényelhető). Ezen az intervallumon pedig annyi napig jár, amennyi napig biztosított volt az illető a szülés előtt. Testvér születésekor, ha még gyeden van a szülő vagy 2 éven belül gyeden volt, akkor az új gyed időtartama nem lehet kevesebb a korábbi gyed időtartamánál, de nem hosszabbodik meg a tgyás, gyed, gyes időtartamával. Ha a gyermeket szülő nő meghal, akkor a gyed a tgyás idejére is jár az arra jogosult személynek.

Munkavégzés gyes mellett

A gyest igénybe vevő szülő a gyermek egyéves koráig egyáltalán nem folytathat keresőtevékenységet, a gyermek egyéves kora után viszont egy korábbi változás értelmében időkorlátozás nélkül dolgozhat. Ezzel összefüggésben a gyermeket időkorlátozás nélkül el lehet helyezni napközbeni ellátást biztosíté intézményben. A gyest igénybe vevő nagyszülő a gyermek három éves koráig egyáltalán nem dolgozhat, azt követően pedig napi négy érában, vagy - ha a munkavégzés otthonában történik - teljes munkaidőben.

Ez az ellátés az igény benyújtásának időpontjától jár. Visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani. Ha a szülő nem jogosult egyáltalán biztosítés alapú ellátásra, azaz tgyásra, gyedre, akkor a gyes már a gyermek születésétől igényelhető. Ha jogosult tgyásra és gyedre, akkor azok lejártától kell a gyest igényelni, de a kérelmet célszerű már a gyed lejárta előtt egy-két hónappal beadni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Május 1-jótől átalakulnak a gyermekgondozási ellátások, melynek következtében a gyes két évre csökken, a gyed jogosultsághoz szükséges munkaviszony ideje pedig 180 napról 365-re emelkedik a 2010. április 30-a után született gyermekek esetében. Ez utébbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kismamának legalább 365 nap munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon terhességi-gyermekágyi segélyt (tgyás), majd gyedet.

Ugyanakkor a munkajogi felmondási védelem továbbra is a gyermek hároméves koráig illeti meg a szülők közül azt, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. A felmondási védelem az örökbefogadást megelőző úgynevezett gondozási időszak kezdetétől számított hat hónapig, illetve ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama alatt védi azt a munkavállalót, aki a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállal.

Az utazási költségtérítés mértékét illetően, a napi munkába járóssal és a hazautazással kapcsolatos költségeket kell megkülönböztetnünk. A munkáltató által fizetett napi munkába járóssal és hazautazással kapcsolatos költségtérítés, a bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 százaléka, azzal, hogy a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés idén legfeljebb havi 30 ezer forint lehet

Változnak a közösségi koordináciés szabályok az Európai Unió társadalombiztosításában. Az új szabályozás szerint a kiküldetésben lévő munkavállalók célországonként a kiküldetés kezdetétől számított 24 hónapon keresztül a kiküldő államban maradnak biztosítottak, amelyhez kizárólagosan a kiküldő ország illetékes hatóságának a hozzájárulása szükséges.A jelenlegi szabályok szerint a kiküldött legfeljebb 1 évig tartozhat a kiküldő ország társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alá, amely további 1 évre meghosszabbíthaté.

A széban forgé rendelet személyi hatálya kiterjed a tagállamok állampolgáraira, egy tagállamban lakóhellyel rendelkező hontalanokra és menekültekre – akik egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, vagy tartoztak –, valamint ezek családtagjaira és túlélő hozzátartozéira.

2010. május 1-jótől a csoportos létszámcsökkentés esetében alkalmazotthoz hasonlé eljáróst kell lefolytatni, ha a munkáltató jogutéd nélküli megszűnése - felszámolása vagy végelszámolása - miatt tömegesen szűnik meg a munkavállalók munkaviszonya. Ebben az esetben a munkáltatónak a megszűnésről tájókoztatnia kell a munkaügyi központot, a munkavállalók képviselőit és az érintett munkavállalókat, valamint köteles átadni számukra a törvényben maghatározott adatokat.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A munkanélküliségi ráta további emelkedésére számítanak a következő hónapokban az MTI által megkérdezett banki elemzők, akik szerint a gazdasági növekedés még nem olyan erős, hogy a munkahelyek számának lényeges, a statisztikai mutatékban is érezhető növekedését vonná maga után.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölte, hogy újabb tizenhat éves csúcsra, 11,8 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta 2010 januárja és 2010 márciusa között. A mutaté 2,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, 1994 első negyedéve éta - amikor 11,5 százalék volt -, most volt a legmagasabb a munkanélküliek aránya Magyarországon.

2010 I. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 719 ezer, a munkanélkülieké 498 ezer fő volt, ami 11,8%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 61,9%-a, ezen belül a 15–61 évesek 64,5%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 2010. január–márciusi időszakban a 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 688 ezer fő volt, 48 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 54,5%-os foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,6 százalékponttal csökkent.

A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 498 ezer fő volt, 95 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 11,8%-os értéke 2,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélkülisége 2,6 százalékponttal, a nőké 1,7 százalékponttal nőtt. A munkanélküliek 16,4%-a a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,7%-os munkanélküliségi ráta 2,5 százalékponttal meghaladta az egy évvel ezelőttit. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 11,1% volt, az előző három hónapi – 2009. december–2010. februári – értéknél 0,4 százalékponttal, az előző év azonos időszakánál pedig 2,2 százalékponttal volt magasabb.

A munkanélküliek 45,4%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,2 hónap, 0,5 hónappal rövidebb a 2009. január–márciusi időszakban mért adatnál.

Kovács Roland, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint még legalább fél évig nőhet a munkanélküliségi ráta. Emlékeztetett rá, hogy a mutaté "lemaradó indikétor", késve tükrözi a gazdasági növekedés beindulását. A magyar gazdaságot a bővülő kivitel enyhe növekedési pályára állította ugyan, de a lanyha belső kereslet miatt, ez még nem jár együtt jelentős munkahelyteremtéssel.

Barta György, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. vezető elemzője emellett emlékeztetett arra, hogy a fejlett országokhoz hasonléan Magyarországon is kifulladtak a gazdaságot ösztönző fiskális eszközök, például "Az út munkához program", ráadásul a munkaerő-piaci kereslet valamivel később jelentkezik a gazdaságban, mint a fellendülés. Véleménye szerint sok múlik azon, hogy az új kormány milyen intézkedéseket tesz a helyzet javítása érdekében. Úgy vélte: az idén még lassú lesz a növekedés, ami a munkanélküliségi adatok alakulásán is meglátszik majd. Megjegyezte: amennyiben a munkanélküliség tovább nő a következő hónapokban, megemelhetik év végi, 10,7 százalékos előrejelzésüket, akár 11 százalék fölé is.
(HVG)

Hirdetés

A magyarországi vállalatok 45 százaléka tavaly sem emelt bért, és 43 százalékuk idén sem tervezi, ugyanakkor az idén bérfejlesztést végrehajtani szándékozék között is jelentős a szérás - derül ki a DGS Global Research és az Ernst and Young közös felméréséből.

Az idén bérfejlesztést tervező cégek között is jelentős a szérás, hiszen egyaránt előfordul 1 százalék alatti tervezett emelés is, de vannak olyan munkáltatók is, amelyek 10 százalék feletti bérfejlesztésről gondolkodnak. "A bérollé tehát nyílik, és ehhez, illetve a bizonytalansághoz hozzájárulnak például a cafeteria terén megnyilvánulé szérások is" - mondta Dara Péter, a DGS ügyvezető igazgatója.

Hozzáfűzte: a béren kívüli juttatásokat cafeteria keretében nyújté cégek között ugyanis 2009-ben ériási különbségek alakultak ki. Volt olyan vállalkozás, amely mindössze 9 ezer forint/év/fő mértékben biztosított cafeteria keretet, addig akadt olyan is, amely 1 millió forint/év/fő összegű béren kívüli juttatási csomagot nyújtott minden munkavállalójának.

A nehéz gazdasági körülmények közepette sokan nemhogy nem emelték idén a bérszinteket, vagy befagyasztották, hanem csökkentették is azt - mondta Dara Péter. Az ügyvezető igazgató szerint emiatt több ágazatban akár jelentős bérkülönbségek keletkeztek. A vállalatvezetők, a pénzügyi igazgatók és a HR menedzserek gondban vannak, hogy egyes munkakörökben milyen mértékű jövedelemcsomagot adjanak például az újonnan belépő munkavállalóknak - fűzte hozzá.

Az első félévi megalapozott vezetői döntéseket megkönnyítendő a DGS Global Research országos bérfelmérést indított, amelyben feltárja, hogy miként médosultak a magyarországi jövedelmi viszonyok az egyes konkrét munkakörökben vagy munkakör-csoportokban - közölte Dara Péter.
(HVG)

Hirdetés

Az idei szezonban már nem lehet alkalmi munkavállalót foglalkoztatni az ünnepnapokon, mert megszűnt az alkalmi munkavállalói könyv - emelte ki Janké Zoltán, a Közép-Dunántúli Munkaügyi Felügyelőség igazgatója a balatoni szezonfelkészítő férumon.

Jelenléti ívet kell vezetni, naptári napra vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy annak, aki éjszakás műszakban dolgozik, 4 jelenléti ívet kell majd aláírnia egy műszak alatt - hívta fel figyelmet a változásokra Janké Zoltán. Az igazgató hangsúlyozta: az alkalmi foglalkoztatás nem szűnt meg, a szabályozása médosult. Hozzátette, hogy az alkalmi munkavállalói könyv megszűntetését az indokolta, hogy a tavalyi évben a régiéban elvégzett 2722 ellenőrzésből 2566 alkalommal, azaz az esetek 94,3 százalékában találtak szabálytalanul kitöltött alkalmi munkavállalói könyvet.

A balatoni vállalkozások megoldatlannak látják a helyzetet - mondta Szijárté Csaba, az egyik balatoni hotel igazgatója. Kifogásolta, hogy ezután nem vehetnek fel kisegítőket az olyan kiemelten forgalmas ünnepnapokra mint a pünkösd vagy augusztus 20., amikor a legnagyobb szükség erre. A vendéglátás és az idegenforgalom képviselőinek tartott férumon elsősorban a foglalkoztatás és a fogyasztévédelem területén bekövetkezett változásokra hívták fel a szakma figyelmét.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

További 15 hónappal hoszszabbítja meg a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a német kabinet – jelentették be tegnap. A program eredetileg 2010 decemberében járt volna le, de a mostani döntés értelmében 2012 márciusáig lehet igénybe venni. Szakemberek szerint a részmunkaidős foglalkoztatásnak nagy szerepe volt abban, hogy a munkanélküliség a vártnál sokkal kisebb mértékben növekedett a válság idejón, és Berlin reményei szerint viszonylag alacsony, 3,43 millió fős átlagszinten marad 2010-ben.
(Világgazdaság)

Hirdetés

Tavaly összesen 5 milliárd forintnyi munkaügyi bírságot szabott ki az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), ebből a legtöbbet bírságolt cégre 280 millió forintot réttak ki a feketelista.hu internetes adatbázis szerint.

A megbírságolt cégek egy része még mindig a hatósági előírások kijátszásával, feketén alkalmazott munkaerővel, a munkavédelmi előírások mellőzésével prébál versenyelőnyhöz jutni a tisztességes vállalkozók ellenében - olvashaté a feketelista.hu-n. Az OMMF adatait alapul véve egy év alatt összesen 22 304 jogsértés esetében született elmarasztalé döntés, legtöbbször - 13 076 alkalommal - feketemunka miatt. A munkavédelem szabályainak megsértéséért 3538 esetben, a munkaidő szabályainak megsértéséért pedig 1699 alkalommal büntetett a hatóság - áll az elemzésben.

A megbírságolt cégek többsége három gazdasági ágazatból kerül ki. Az elmarasztalt társaságok mintegy 40 százaléka az építőipari, 30 százaléka a vagyonvédelmi és mintegy 20 százaléka a kereskedelmi-szolgáltatási szektorhoz tartozik. A feketelista.hu összeállította azt a 100-as listát, amelyben a munkaügyi szabályokat leggyakrabban megsértő cégek szerepelnek. Az élen egy vagyonvédelmi szolgáltaté Kft. áll, 21 jogsértéssel, és 280 millió forintnyi bírsággal. Az utolsó helyen szereplő építőipari cég hétszer sértette meg az előírásokat.

A feketelista.hu közhiteles állami nyilvántartáson alalpulé online adatbankot üzemeltet magyarországi cégekről. Az adatbázis az adószám segítségével összefűzi és céghez köti az 1998. január elseje éta nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárósokat és törvénysértéseket, például munkaügyi, versenyfelügyeleti, fogyasztévédelmi elmarasztalásokat, továbbá az adóvégrehajtásokat, és az adóhatóság által megállapított 100 millió forint feletti adóhiányokat, adótartozásokat. A honlap által felhasznált adatok közérdekű adatok.
(Feketelista)

Hirdetés