Munkaügyi Tudástár

Ugyanúgy, mint a nem hallgatói státuszban munkét vállalé külföldiek esetén, a diákoknál is az állampolgárság az első differenciálé tényező. Lehetőség szerint a felvételi eljárós legkorábbi szakaszában derítsük ki, hogy jelöltünk mely nemzetet képviseli.

Szabad mozgás, szabad munkavállalás

2009. január 1-je éta a Svájc és az EGT 29 tagállamának állampolgárságával rendelkező diákok - és nem diákok - esetén nincs olyan jogszabályi kritérium vagy limit, ami a foglalkoztatás útjába állhat. Amiről meg kell győződnünk, hogy a diák rendelkezik-e a bejelentéshez szükséges magyar adóazonosíté jellel illetve TAJ számmal.

Amennyiben ezek még nem állnak rendelkezésre, beszerzésük gyorsan intézhető. Az adóazonosíté jel bel- illetve, ennek hiányában, külföldi lakcímmel is igényelhető. Külföldi lakcímmel igényelve, egy hetet kell várnunk az adóazonosítéra a Kiemelt Adézék Igazgatéságán; magyarországi lakóhely igazolásával (lakcímkártya) nyomban kiadja a lakóhely szerint illetékes adóhivatal - amennyiben személyesen intézzük. Postai úton kérve számoljunk a postázás idejóvel is! Első körben az adószámról egy igazolást kapunk kézhez, papíron, míg magát az adókártyát (jóval) később küldik meg a kérelemben megjelölt címre. A foglalkoztatáshoz azonban az adóazonosíté önmagában már elég.

A TAJ kiadásának előfeltétele, hogy a hallgató rendelkezzen regisztráciés igazolással. A legtöbb oktatási intézmény ennek beszerzésében segítséget nyújt a diákoknak. A regisztráciés igazolás kiadását követő két-három héten belül pedig postán megérkezik a lakcímkártya.

Itt érdemes megjegyezni: amennyiben a hallgató csak regisztráciés igazolással - tehát lakcímkártyával még nem - rendelkezik, részére az illetékes REP papíralapú igazolást ad ki a TAJ számról, viszont ha a lakcímkártya is rendelkezésre áll, laminált TAJ-kártya lesz az eljárós eredménye.

Miután minden szükséges azonosíté a rendelkezésünkre áll, már csak egy fontos feladatunk maradt: mind a foglalkoztatás megkezdését, mind megszűnését írásban jelezni kell az illetékes Regionális Munkaügyi Központ felé, legkésőbb a be- illetve kilépés napján. Ennek megtörténtéről igazolást ad ki a munkaügyi központ, amelyet három évig köteles megőrizni a munkáltató.

Harmadik országbeliek

Az ún. "harmadik országbeliek" - mindazon külföldiek, akik nem tartoznak a fenti személyi körbe - foglalkoztatása alapesetben engedélyköteles. A vonatkozó szabályozés azonban számos személyi kört - például bevándorolt vagy letelepedett státuszban lévők, magyar állampolgár házastársa- mentesít a főszabály alél. Aki tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik Magyarországon, az ugyancsak engedély nélkül foglalkoztathaté, a jogszabály által meghatározott munkaidő maximum betartása mellett.

A kritériumok

A megfelelő státusz - tanulmányi célú tartózkodási engedély megléte. Ezt leendő munkatársunk útlevelében találjuk. Mindenképp ellenőrizzük az engedély típusát ('tanulmányok folytatása'), mivel más célú engedély esetén - pl. 'családegyesítés' vagy 'egyéb' - más szabályok az irányadóak. (Amire érdemes odafigyelni: az ügyintézés kezdetekor célszerű azt is ellenőrizni, hogy a többi mentesség valamelyike nem áll-e fenn - ugyanis könnyen kiderülhet, hogy leendő munkatársunk egyéb jogcímen kedvezőbb feltételekkel, a munkaidőkeret kikötése nélkül foglalkoztathaté.)

Nappali tagozat - igazolva

Bár a tanulmányi célú tartózkodás engedélyezésének feltétele a nappali tagozatos hallgatói jogviszony, a munkáltatónak is szüksége lesz eredeti hallgató jogviszony igazolásra, mégpedig minden szemeszter tekintetében. Az igazolás és a tartózkodási engedély másolatát helyezzünk el a foglalkoztatott diák személyi fájljában (a munkavállalási engedély aléli mentesség igazolására), az eredetire a TAJ-szám intézésénél lesz szükségünk.

Miért szükséges minden félévre bekérni az igazolást? Indoka, hogy a tartózkodás csak akkor jogszerű, ha a diák valóban fenntartja hallgatói jogviszonyát. Ellenkező esetben a tartózkodás okafogyottá válik és tartózkodási engedélyét az idegenrendészet visszavonhatja - s amennyiben így történik, a visszavonás pillanatától a foglalkoztatás jogellenes, annak minden hátrányos következményével együtt.

Emiatt minden félév kezdetekor kérjük be az igazolást. Ezt a regisztráciés időszakot követően az intézmények kötelesek kiadni - az irányadó időpontokat az oktatási intézmények hallgatói oldalain találjuk meg.

A munkaidő

A diákokra vonatkozó speciális munkaidő-szabályok az alábbiak:

A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb huszonnégy érában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben.

A legfontosabb szabály, hogy a szerződés maximum a tanulmányi célú tartózkodási engedély érvényességéig köthető meg - mivel az azt követő foglalkoztatás már engedélyköteles lenne.

Külön kell választani a szorgalmi időszakon belüli és azon kívüli munkavégzést. A szorgalmi időszak pontos hosszáról ugyancsak az adott oktatási intézmény hallgatói oldalán célszerű tájókozédni. Ezen időszakon belül a heti 24 érás foglalkoztatást kell a szerződésbe foglalni.

A szorgalmi időszakon kívülre esik az I. és II félév közötti vizsgaidőszak illetve a nyári szünet. Munka szempontjából ez utébbi a releváns - amennyiben a hallgató a nyarat is munkával tölti, erre az időszakra teljes munkaidős foglalkoztatása is lehetséges, a következő szorgalmi időszak kezdetéig - de természetesen csak akkor, ha a tartózkodási engedély a nyári időszakot is lefedi!

A fentieken felül szükségünk lesz még egy adóazonosíté jelre és TAJ számra is.

A TAJ szám kérelmezéséhez szükséges a hallgatói jogviszony igazolásának eredeti példánya - az egészségbiztosítási pénztárban is ezzel igazoljuk, hogy diákunk foglalkoztatása engedélymentes. Ne felejtsük el az útlevél, tartózkodási engedély és a szálláshely bejelentő másolatát sem. Harmadik országbeli diák részére az egészségbiztosítási pénztár papír alapú, havonta pecsételendő igazolást ad ki.
(HR Portál)

Hirdetés

Ingyenes szakmai tanácsadói hálézatot hoz létre az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a mikro-, kis- és közép-, valamint a kezdő vállalkozóknak.

A tanácsadók a hatályos jogszabályoknak megfelelő informáciékkal segítik a már működő cégeket a munka-, társasági, adó- és társadalombiztosítási joggal, továbbá a foglalkoztatáshoz fűződő adózási és járulékkedvezményekkel, a munkaerő-megtartással és a foglalkoztatási formákkal kapcsolatban felmerülő kérdésekben.

A kezdő vállalkozók pedig segítséget kaphatnak az alapvető vállalkozási formák kiválasztásában, valamint a vállalkozás indításához szükséges jogi-pénzügyi feltételeket illetően.

A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ egyes kirendeltségein várhatéan 2010. április végétől térítésmentes munka-, adó- és cégjogi tanácsadást biztosítanak a szakemberek. A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségén és szolgáltaté központjaiban pedig pénzügyi, gazdasági, adó- és társadalombiztosítási tanácsadás indul el. A tervek szerint 2010. júliustól már komplex jogi-pénzügyi segítséget vehetnek igénybe mindkét régiéban az érdeklődők.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

Szlovákiában minimálisan csökkent a munkanélküliség márciusban a várt növekedés helyett - közölte a szlovák munkaügyi hivatal.

A márciusi munkanélküliség 12,88 százalékra mérséklődött a februári 12,97 százalékról Szlovákiában. A Reuters által megkérdezett elemzők azzal számoltak, hogy 13,1 százalékra nő a munkanélküliség. Egy éve, ugyanebben az időszakban 10,33 százalékos volt a ráta Szlovákiában.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Magas munkanélküliségre számíthatunk még 2011 során is, bár idén néhány fejlett országban már növekedésnek indulhat a foglalkoztatás - olvashatjuk a Nemzetközi Valutalap múlt héten megjelent WEO (World Economic Outlook) a munkanélküliség tendenciáival foglalkozó, 3. fejezetében. Az exit stratégiák kidolgozása nem lesz könnyű feladat, ugyanis ezzel párhuzamosan a versenyképesség erősítésére is szükség lenne az újabb visszaesés elkerülése érdekében - figyelmeztet az IMF.

Eltérően reagált az egyes országok gazdasága a munkanélküliség alakulásával a 2008-ban kirobbant válságra. Egyes országokban hasonlé ütemben ugrott meg a munkanélküliség annak ellenére, hogy a gazdasági folyamatok eltérően alakultak pl. Írországban és Spanyolországban egyaránt kb. 7,5 százalékponttal nőtt a munkanélküliségi ráta, miközben a spanyol gazdaság feleakkora visszaesést szenvedett el, mint az ír (~8%). Németországban pedig 7%-os GDP visszaesés mellett sem nőtt, ellenkezőleg, csökkent a munkanélküliség.

A munkanélküliség emelkedése Spanyolország illetve az Egyesült Államok esetében jó részt magyarázathaté a gazdasági kibocsátás visszaesésével (Okun-törvénye), másrészt a pénzügyi krízis és az ingatlanpiac drasztikus visszaesésével is. Az ingatlanpiaci krízissel együtt járó gazdasági válságok azért okoznak nagyobb ugrást a munkanélküliségben, mert az ingatlan szektor jellemzően munkaerő-igényes, kiemelkedően az építőipar oldaláról.

Más országokban viszont nem következett be a várt ugrés a munkanélküliségben, ilyenek Németország, Olaszország, Japán és Hollandia. Ez nagyrészt a válság hatásainak tompítására indított foglalkoztatásösztönző programoknak köszönhető.

A gazdasági teljesítmény javulását pár hónap, fél év lemaradásban követheti a munkanélküliség enyhülése. A közgazdászok által szívesen használt hüvelykujjszabály Okun-törvénye, amely a gazdasági kibocsátás és a munkanélküliségi ráta közti kapcsolatot írja le. Több évre visszamenőleges adatok vizsgálatával a közgazdászok a két tényező közti rugalmasságot az alábbiak szerint szokták kifejezni.

Az utébbi nagyjából 20 év adatai azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta és a gazdasági kibocsátás közti kapcsolat egyre erősebb, azaz a rugalmasság a munkanélküliség felé egyre nagyobb. Ugyanakkora mértékű GDP-változás erősebb reakciét vált ki a munkanélküliség változásában. Az elaszticitásra a gazdaságpolitika tud némi hatást gyakorolni, ilyenek:

Munkavállalét védő szabályozás: ha erős a munkavállalót védő jogi szabályozás, az elaszticitás csökkenhet, azaz kisebb lehet az egységnyi kibocsátás csökkenésrejutó munkanélküliség növekedés.
Munkanélküli segélyezés: ha a segélyek mértéke magas, az elvárt bérszint is nő, ami a foglalkoztatás csökkenése felé hat, azaz az elaszticitás nő.
Határozott idejű munkaszerződések: ha nő azok aránya, akiket könnyebb elbocsátania a munkáltatónak, az elaszticitás ugyancsak nőhet. A határozott idejű szerződés lejárta esetén a munkáltató további intézkedés nélkül válhat meg alkalmazottjától, ellenben a határozatlan munkaszerződéssel rendelkezőknek fel kell mondania.

A munkanélküliség enyhülése pár hónap, fél év lemaradással szokta követni a gazdasági helyzet javulását, ennek megfelelően, illetve a jelenlegi gazdasági, pénzügyi helyzetből kiindulva és előrejelzésekre támaszkodva arra számíthatunk - írja az IMF, hogy egész 2011-ben magas lesz a munkanélküliség, de már több fejlett országban beindulhat a foglalkoztatás növekedése 2010-ben.

A hagyományos fiskális és monetáris eszközök maradnak a foglalkoztatás növelésének fő tényezői. A pénzügyi szektor stabilizálása ugyancsak fontos, mivel a munkahelyteremtő szektorok erősen függnek a hitelhez jutás lehetőségeitől. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a versenyképesség erősítése érdekében rugalmasabb bérezésre és fejlettebb munkapiaci szervezetekre van szükség.

Az adott országok körülményeitől függően ki kell alakítsák a megfelelő exit stratégiákat, vagyis azt, mikor és milyen médon vonják vissza a kormányok a gazdaság- és foglalkoztatás ösztönző intézkedéseket. Ezt azonban mindenkor a versenyképes munkaerőpiac erősítésére tett intézkedéseknek kell megelőzniük.
(Portfólió)

Hirdetés

Az Európai Bíréság csütörtöki ítólete alapján:

Hirdetés

Az említett cég a csehországi fiéktelepén foglalkoztatott munkavállalói után Csehországban fizeti a közterheket, és ezeken belül - állítása szerint - a szakképzési hozzájárulást is. Miután a magyar adóhatóság egy ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a vállalat az említett munkavállalók után Magyarországon nem fizetett hozzájárulást, bírságot szabott ki rá. A CIBA szerint ugyanakkor a közösségi joggal ellentétes tőle olyan közterheket követelni, amelyeket az érintett munkavállalók foglalkoztatásának helye szerinti tagállamban már megfizetett, és amely közterhek ellentételezéseként Magyarországon ténylegesen semmiféle munkaerő-piaci szolgáltatást nem kaphatna.

Az ítóletben a bíróság elismerte, hogy a CIBA-t így kettős fizetési kötelezettség terheli, hisz az egymáshoz hasonlé közterheket mindkét országban köteles megfizetni. A testület azonban emlékeztetett arra is, hogy "az Uniós jog jelen állapotában a tagállamok nem kötelesek az adójogi joghatóságuk párhuzamos gyakorlásából eredő kettős adóztatás elkerülésére". Az pedig, hogy a CIBA Csehországban foglalkoztatott munkavállalói esetleg nem részesülhetnek a magyar munkaerő-piaci alapból finanszírozott képzésekből, "csupán Magyarország adóztatási jogának és kiadások meghatározására vonatkozó jogának a következménye". Az államnak kell ugyanis eldöntenie, hogy a befizetett összeget a magyar munkaerőpiac szakképzési színvonalának javítása céljából milyen formában használja fel - áll az ítóletben.

"Annak a társaságnak a helyzete, amely Magyarországon rendelkezik székhellyel, és egy másik tagállamban pedig fiékteleppel, e közteher viselése szempontjából kevésbé kedvező, mint egy olyan társaság helyzete, amelynek tevékenysége kizárólag Magyarország területére korlátozédik" - foglalta össze álláspontját a testület. Ismét bebizonyosodott, hogy az Európai Bíréság ítóletei az esetek többségében az előzetes állásfoglalást, az úgynevezett főtanácsnoki véleményt követik. Ebben az eljárósban december közepén adták ki a jogi tanácsadó véleményét Luxemburgban, és tartalmában az ítólet szinte teljes egészében megegyezik azzal.
(HVG)

Bár nevében egyszerű az AM-kiskönyv bólyegragasztgatés korszakét felválté egyszerűsített foglalkoztatás, de a gyakorlatról ez egyelőre nem mondhaté el. Rengeteg adatot kell bejelenteni, elektronikusan vagy telefonon, pedig kidolgozottabb rendszerben ezt nyilván helyettesíteni lehetne egy-egy regisztráciés számmal is.

Homogén fogalomnak tűnik az AM-kiskönyvet április elsejótől felválté egyszerűsített foglalkoztatás, közelebbről megnézve azonban kiderül, hogy a hatféle lehetséges médnál különböző bejelentési, nyilvántartási és fizetési kötelezettségeket ír elő a törvény. Nem vehető tehát egy kalap alá a háztartási munka, a kiemelkedően közhasznú szervezet alkalmi foglalkoztatása, az idegenforgalmi-, illetve a mezőgazdasági-, azon belül a növénytermesztési idénymunka és az alkalmi munka.

Az érintett szakmák érdekképviseletei eltérő véleményen voltak arról, hogy le kellett-e váltani az AM-kiskönyvet, de abban mindnyájan egyetértettek, hogy felesleges többletadminisztrácié van a rendszerben, amit át kellene gondolni, és csökkenteni, hogy ne csak nevében legyen egyszerű az új foglalkoztatási forma.

Mihez képest egyszerűbb?

Sokkal bürokratikusabb rendszer, mint az elődje, az AM-kiskönyv volt – állítja az Építési Vállalkozék Országos Szövetségének (ÉVOSZ) alelnöke, Koji Lászlé. Ebben egyetértett vele az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) alelnöke, Károlyi Gyula is. Elsősorban a kisvállalkozókat fogja érinteni, mert nekik nincs saját emberük a munkaügyi, bérügyi statisztikai feladatok elvégzésére. S mivel közvetlenül a munkakezdést megelőzően kell bejelentést tenni az adóhivatalnak, ezért ezt nem bízhatják a külső szolgáltatéra, a könyvelőre. Összességében tehát nő az adminisztrácié – állapították meg mindketten.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára Horváth Gábor másképp látja a dolgot. Véleménye szerint az AM-könyves bólyegragasztás munkaszervezési szempontból semmivel nem volt jobb intézmény, mint az egyszerűsített foglalkoztatás. Ha ugyanis szabályosan beragasztottak egy bólyeget, majd egy éra múlva megeredt az eső, s a munka emiatt abbamaradt, akkor a bólyeg elveszett. Az elektronikus rendszerben ezzel szemben nemcsak bejelenteni, hanem lemondani is lehet a munkét. Ráadásul a növénytermesztési idénymunkét nem is kell előre bejelenteni, hanem elég a jelenléti ív vezetése is.

Az elektronikus rendszer kiépítésével még sincs megelégedve, mert szerinte sokkal egyszerűbb kellene legyen. Az fn.hu-nak azt mondta, egy-egy regisztráciés számmal kellene beazonosítani a munkáltatót és a munkavállalót is, nem pedig számos adatuk (név, cím, adószám, stb.) rögzítésével.

Elektronikusan vagy telefonon

Horváth Gábor szerint tolerálhaté lépés az, hogy a kormány elektronikára kívánja építeni az alkalmi foglalkoztatást. Károlyi Gyula szerint viszont ez valahol tisztességtelen elvárás. Nem lehet arra alapozni, hogy a családokban vannak számítógépek, mert az nem azt jelenti, hogy azok a vállalkozás céljára lennének – tette hozzá. Pályázattal kellett volna biztosítani a beszerzést és az oktatást is.

A két szakembernek kétségei vannak afelől, hogy vajon a telefonos és júliustól az SMS-es bejelentés hogyan fog majd működni a gyakorlatban.

Bejelentés telefonon és elektronikusan

Az fn.hu kiprébálta a telefonos bejelentést. A 185-ös számon megtudtuk, hogy egy hétre előre is be lehet jelenteni a foglalkoztatást (telefonon csak a háztartási munkét és a növénytermesztési idénymunkét). Fontos, hogy a munkáltató és a munkavállaló okmányai elő legyenek készítve a bediktáláshoz. A bejelentő regisztráciés számot kap, és később kizárólag azzal médosíthatja bejelentését. A következő bejelentésnél minden adatot újra kell diktálni, ami az ügyintéző szerint pár percet vesz igénybe egy személynél.

Elektronikus úton is hasonlé a bejelentés, ott is előre egy hétre lehet beküldeni a foglalkoztatós adatait. Számítégépen kell kitölteni az elektronikus adatlapot, és ezt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az állami adóhatóság részére. Az adatlapot minden bejelentésnél újra ki kell tölteni (esetleg másolással rövidíthető az idő). Segítséget az APEH 40 42 42 42 telefonszámán lehet kérni, de csak hétfőtől csütörtökig, reggel fél kilenctől délután négyig.

Koji Lászlé úgy fogalmazott, nem érti, hogyan lehet elvárés az elektronikus út, amikor az adóhivatal nem oszt minden vállalkozónak laptopot, hogy hordja magával, és így teljesíteni tudja a bejelentési kötelezettségét. Júliusig ugyanis, amíg SMS-re nincs lehetőség, a többség csak elektronikusan jelenthet. Az építőiparban ez különösen gond, mert tömeges a mikrovállalkozások jelenléte, 83 ezer vállalkozás 97 százaléka kevesebb mint tíz főt foglalkoztat – tette hozzá.

Egy könyvelő azt is megjegyezte, ha júliustól SMS-ben oldja meg a gazda a bejelentést (ez lehet a legpraktikusabb, hiszen míg laptopja nem valészínű, mobiltelefonja szinte biztosan van neki), akkor délig mást se fog csinálni, mint SMS-t írogatni és küldözgetni, annyi adatot kell rögzíteni. Persze lehet, hogy a kidolgozáskor majd egyszerűsítik az SMS-ezést.

Vajon csökkenti-e majd a visszaéléseket?

Károlyi Gyula nincs meggyőződve arról, hogy az egyszerűsített foglalkoztatással jelentősen csökkenthető lenne a visszaélések száma, vagyis a feketemunka. Koji Lászlé is hasonléan gondolja. Szerinte az előző rendszer jobb volt. S az, hogy voltak visszaélések (például a hőre eltűnő tinta) még nem jelenti, hogy az AM-kiskönyv rossz volt. Visszaélések többnyire vannak, ezeket komoly ellenőrzésekkel és szankciékkal kell kiszűrni.

Károlyi Gyula szerint azért is kétséges, hogy vonzé lesz-e az új szabály, mert például a korábbiakkal ellentétben most semmilyen közteherviselési kedvezményt nem élvez az alkalmi munka.

Koji Lászlé úgy látja, aki kitalálta az egyszerűsített foglalkoztatást, az előtt egyetlen cél lebeghetett, hogy minél pontosabb adatszolgáltatást kapjon az adóhivatal.

Horváth Gábor szerint viszont kérdéses, hogy a munkaügyi ellenőrzés hogyan fog egzakt adatokkal rendelkezni minderről. Hiszen például a növénytermesztést többféleképpen lehet elszámolni, alkalmi munkaként, mezőgazdasági vagy pedig növénytermesztési idénymunkaként.
(FN)

Hirdetés

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében növénytermesztési idénymunkét végzők alkalmazása során használatos nyomdai úton előre előállított jelenléti ívvel kapcsolatban tett közzé tájókoztatást az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény a növénytermesztési idénymunka keretébe tartozé munkaviszony létesítésére – az adminisztrácié csökkentése érdekében, ha a munkavállaló nem kéri a munkaszerződés írásba foglalását, illetve, ha az alkalmazás egybefüggő időtartama nem haladja meg a 30 napot – lehetővé teszi a jelenléti ív alkalmazását. A nyomtatványon a kötelező adatokon túl, fel kell tüntetni az állami adóhatóság által engedélyezett sorszámtartománynak megfelelő sorszámot.

A rendelet előírja, hogy a nyomtatvány nyomdai úton történő előállítása az állami adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, az adott sorszámtartományba illeszkedő sorszám kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával történik és a nyomtatvány előállító, forgalmazé kizárólag ezeknek a követelményeknek megfelelő nyomtatványt értékesíthet.

A nyomtatvány előállítója, forgalmazéja köteles e tevékenységét az állami adóhatóságnak előzetesen bejelenteni, továbbá az általa értékesített nyomtatványt – a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számla tőpéldánya alapján – sorszám szerint nyilvántartani.

Fontos tudnivalé a nyomtatványt előállítóknak és forgalmazéknak, hogy a jelenléti ív forgalmazásáról nem kell negyedévenkénti adatszolgáltatást benyújtani az adóhivatalnak.
(APEH)

Hirdetés

Elkeserítő eredményt hozott az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) február vége és március eleje között tartott, a minimálbér kifizetésre vonatkozó országos ellenőrzés-sorozata: a vizsgált munkáltatók több mint kétharmadánál találtak valamilyen munkaügyi szabálytalanságot.

A munkáltatók szabályszegésére a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás után a bérrel kapcsolatos visszaélések a legjellemzőbbek, ez utébbit minden negyedik vizsgáltnál tetten lehetett érni.

A fizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságokon belül kiemelkedik a minimálbér kifizetésének az elmulasztása. A garantált bérminimumot – vagyis a szakmunkás-minimálbért, amelynek összege 89 500 forint – a foglalkoztatók több mint negyede nem fizette ki, ezzel az érintett dolgozók ötödét rövidítették meg.

Hasonlé arányban sértették meg a munkáltatók a különböző, a kollektív szerződés szerint járó pótlékok kifizetésére vonatkozó előírásokat: ezt szinte minden második alkalmazottat érintett.

Az ellenőrzés tapasztalatai szerint a munkabér-szabályszegések főként a kereskedelmi vállalkozások körében jellemzők, de nagy a visszaélések száma az építő- és vendéglátéiparban is.

Az OMMF közleménye szerint a jogsértések okai többnyire a figyelmetlenségre és a jogszabályok ismeretének a hiányára vezethetők vissza. A munkáltatók többsége ismeri a munkabérre vonatkozó rendelkezéseket, ám a garantált bérminimum előírásaival csak kevesen vannak tisztában.

Jellemző tapasztalat, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékét nem fizetik meg a dolgozóknak, vagy a minimálbért meghaladó bér esetében maradnak adósak a közteherrel.

A munkavállalók kiszolgáltatott helyzete továbbra is érzékelhető az ellenőrzésekkor, az alkalmazottak – az állásukat féltve – nem merik elmondani az őket sértő munkaügyi szabálytalanságokat, így azt sem, hogy gyakran más munkalehetőség híján kénytelenek a minimálbérnél is alacsonyabb fizetést elfogadni a munkáltatójuktól.
(OMMF)

Hirdetés

Még idén is csökken a foglalkoztatás, és nő a munkanélküliség Magyarországon - állapította meg az Európai Bizottság egy Brüsszelben kedden kiadott elemzésben. Szokásos havi foglalkoztatási figyelőjóben az Európai Unió végrehajté testülete hangsúlyozta, hogy a munkaerő-piaci kilátások erre az évre még EU-szerte kedvezőtlenek. Néhány más tagállam mellett a bizottság ezúttal Magyarországról készített részletesebb összeállítást, amelyben egyebek között kiemelte, hogy a válság kezdete éta különösen élesen emelkedett a fiatalok munkanélküliségi mutatéja és januárban meghaladta a 30 százalékot.

Az elemzés szerint Magyarországon a válság kezdete éta nagyobb mértékben nőtt a munkanélküliség az EU-átlagnál. Az Uniós számítás szerint jelenleg 11,1 százalékos ráta a hetedik legmagasabb a tagországok közül - áll a jelentésben. A foglalkoztatás hanyatlását az ipari, kereskedelmi, közlekedési és távközlési ágazatokban csak kismértékben enyhítette a munkahelyek gyarapodása néhány más ágazatban. A termelés csökkenése miatt pedig eltolédás volt megfigyelhető a teljes munkaidőtől a részmunkaidő, illetve az átmeneti foglalkoztatási szünet felé is, az aktívak számára pedig a bérkilátások váltak korlátozottabbá.

Az elemzés arra is kitért, hogy a válságra reagálva a kormány számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megtartsa, miközben külön figyelmet igyekezett szentelni a leginkább sérülékeny rétegekre és a társadalmi kirekesztődéssel fenyegetettekre. A foglalkoztatási intézkedések az egész gazdaságot átszőtték, ugyanakkor időben korlátozottak, átmenetiek voltak - emlékeztetett a jelentés. Tavaly a kormány 50 milliárd forint körül költött ilyen programokra, és ezekkel becslése szerint 140-160 ezer munkahelyet sikerült megmenteni.

Az elemzés megerősítette az Európai Bizottság gazdasági előrejelzését, amely szerint idén további 0,8 százalékkal csökken a foglalkoztatás, illetve valamelyest emelkedik a munkanélküliség, emellett kiéleződhetnek a munkaerőpiac szerkezeti problémái is.

Az egész Unióra vonatkozóan ugyanakkor azt is megállapította a jelentés, hogy a stabilizácié jelei egyre jobban megmutatkoznak, és a munkanélküliség elmúlt három hónapban mért növekedése a legkisebb volt 2008 közepe éta. Januárban Uniós szinten a munkanélküliségi ráta már nem emelkedett, de a 9,5 százalékos arány így is 1,5 százalékponttal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.
(Gondola)

Hirdetés