Munkaügyi Tudástár

Az új vagyontörvény hatályon kívül helyezné azt a rendelkezést, amely kimondja: a köztulajdonú cégek vezetőinek havi díjazása legfeljebb kétmillió forint lehet.

A Fideszes Matolcsy György és Fénagy János által benyújtott, az állami vagyonnal felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat − amelynek részletes vitáját kedden folytatják le a parlamentben − egy passzusa újrarendezi az állami és önkormányzati cégek vezetőinek fizetését. A javaslat szerint csak 2010. szeptember 30-ig kellene alkalmazni azt a bekezdést, amely kimondja, hogy a köztulajdonban lévő gazdasági társasággal munkaviszonyban állé munkavállaló havi személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjónek havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke tárgyévi összes keresete egytizenkettedének az egynegyede lehet, azaz maximum kétmillió forint.

Az Országgyűlés tavaly november 9-én fogadta el az állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek fizetését korlátozé törvényt. Az Országgyűlés 181 igen, 19 nem szavazattal, és 151 tartózkodással fogadta el az előterjesztést, az indítványt csak a szocialisták támogatták.
(HVG)

Hirdetés

Az első negyedévben 18,1 százalékra nőtt a munkanélküliség Litvániában, miután a tavalyi utolsó negyedben már csak 15,6 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát mértek.

Az első negyedben az összesen 3,4 millió lakosú Litvániában 293 400-an voltak munka nélkül. Közülük mintegy 100 ezernek már legalább egy éve nem volt állása. Litvánia az EU leginkább válság sújtotta tagállamai között van, 2009-ben gazdasága 14,8 százalékkal zsugorodott. 2010-re 1,6-2 százalékos GDP-növekedést várnak
(HVG)

Hirdetés

Varga Mihály: nagyjából 70 milliárd forintos lyuk tátong a munka világát érintő kiadásoknál. Ötven milliárd forintos hiány van az Út a munkához nevű programban, a Munkaerőpiaci Alapnál pedig mintegy 10 milliárd forintos deficit találhaté, illetve a romlé munkanélküliségi adatok miatt is 10 milliárdos a hiány - sorolta a problémás kérdéseket a képviselő.
(Világgazdaság)

Hirdetés

Magyarország 2004. május elsejón csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai integrácié legfontosabb célja a négy szabadságjog garantálása, vagyis az áruk, szolgáltatások, továbbá a tőke és a személyek szabad, korlátozások nélküli áramlásának biztosítása.

A munkaerő szabad áramlásának elősegítése érdekében a közösségi munkavállaló egy másik tagállam területén szabadon munkét vállalhat ugyanolyan feltételek szerint, mint amelyet a fogadó állam saját állampolgárainak biztosít.

Ezen szabad munkavállalásra vonatkozó közösségi normák Magyarországgal szemben bizonyos korlátozásokkal – egy átmeneti időszak eltelte után – alkalmazandéak. Az átmeneti időszak 2011. május elsejóig tart, azt követően minden tagállamban érvényesülni fog a szabad munkavállalás, tehát munkavállalási engedély nélkül, illetve az egyenlő bánásméd követelményeinek (pl. fizetés munkaidő, szabadság) figyelembevételével lehet munkét végezni. Korlátozásokat magyar állampolgárokkal szemben már csak Ausztria és Németország alkalmaz a munkavállalás területén.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hirdetés

Nem rendelkezik külön a Munka Törvénykönyve arról, hogyan kell eljárni azokban az esetekben, amikor a munkavállaló természeti csapások - például árvíz, héakadály vagy katasztréfahelyzet - miatt nem tud eljutni munkahelyére, mondta az InfoRádiénak Lehoczkiné Kollonay Csilla munkaügyi szakjogász.

"Az azonban biztos, hogy a munkadók nem bocsáthatják el azokat az alkalmazottakat, akik az elmúlt napokban az árvíz miatt nem tudtak eljutni munkahelyükre" - mondta el az InfoRádié kérdésére Lehoczkiné Kollonay Csilla. A munkajogász kiemelte, hogy bár rendkívüli felmondással el lehet küldeni a dolgozót egy igazolatlan mulasztás miatt, de ha valaki igazolni tudja, hogy nem saját hibájából volt kénytelen kihagyni egy munkanapot, nem bocsáthatják el.

"Nem érheti hátrány azokat, akik az elmúlt egy hétben a természeti csapás miatt nem tudtak dolgozni, de természetesen nekik munkabér sem jár erre az időszakra" - mondta a szakjogász. Hozzátette, a dolgozó nem kötelezhető arra, hogy ilyen esetben szabadságot vegyen ki. "Bár a szabadsággal jobban jár, hiszen ilyenkor jár neki fizetést. Ám arról is megegyezhet a felettesével, hogy a kihagyott munkanapokat később dolgozza le, így a szabadnapjaiból sem fogy, és bért is kap" - magyarázta Lehoczkiné Kollonay Csilla.

Az Inforádié a szakértő kérdésére elmondta, ha valakit mégis szabadság kivételére köteleznek, esetleg elbocsátják, a helyi érdekképviseleti szervekhez vagy a munkaügyi bírósághoz fordulhat. Ha a bíróság úgy dönt, hogy a dolgozó munkaviszonyát jogtalanul szüntették meg, akkor a munkáltatónak utólag ki kell fizetnie az elmaradt bért, és újra alkalmaznia kell a dolgozót.
(Info Rádió)

Hirdetés

Áprilisban 336 377 nyilvántartott munkanélküli volt az 5,45 millió lakosú Szlovákiában. Tavaly áprilisban 10,92 százalék volt az állástalanok aránya. A munkanélküliség egy évi emelkedés után márciusban kezdett csökkenni. Éves szinten tavaly egész évben 12,1 százalékra emelkedett, ami 2,5 százalékponttal volt magasabb mint 2008-ban. Míg 2008-ban átlag 258 ezren voltak munka nélkül Szlovákiában, addig tavaly már 324 ezren.

Az áprilisi munkanélküliség 9,95 százalékra mérséklődött a márciusi 10,14 százalékról Bulgáriában. A munkanélküliek száma 368 666 volt, mintegy 6,5 ezerrel kevesebb, mint márciusban.Tavaly áprilisban 7,04 százalékos volt a munkanélküliség. A bolgár munkaügyi minisztérium várakozása szerint tovább csökken majd a ráta a következő hónapokban a szezonális munkaerő kereslet hatására.

Bulgária tavaly recessziéba került, miután a globális gazdasági válság miatt hátat fordítottak a külföldi befektetők a balkáni országnak, a cégek pedig visszafogták, vagy teljesen leállították termelésüket. Bulgária gazdasága 5,1 százalékkal gyengült tavaly. Kormányzati előrejelzések szerint idén 1 százalékkal, 2011-ben 3,8 százalékkal, 2012-ben 4,8 százalékkal emelkedik majd a bruttó hazai termék (GDP).
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

Húsz dolgozó felmondott a közel egy éve fizetési nehézségekkel küzdő TE Ganz-Röck Zrt. kiskunfélegyházi gyárának dolgozói közül, a többiek arra várnak, hogy mégis megkapják az elmaradt bérüket - közölte Kengyel Gábor, a Vasas Szakszervezet helyi bizottságának a titkára az MTI-vel kedden.

A gyár közel háromszáz dolgozója nem akarta megszüntetni rendkívüli felmondással a munkaviszonyát, ezért ők nem fogadták el a szakszervezet javaslatát - mondta a szakszervezeti vezető. A szakszervezet álláspontja szerint a munkavállalók részéről történő rendkívüli felmondásnak az az alapja, hogy a bértartozás miatt a munkáltató megszegte a kollektív szerződést, hiszen vannak olyanok, akik még a februári bérüket sem kapták meg.

Ménes István, a TE Ganz-Röck Zrt. kiskunfélegyházi gyárának vezérigazgatója május 13-án munkásgyűlésen tájókoztatta a dolgozókat arról, hogy az elmaradt bérek kifizetésére április 9-én kötött megállapodást a cégvezetés nem tudja tartani, sőt a februári és márciusi bérek kifizetését sem tudja beláthaté időn belül teljesíteni. A vezérigazgató állítása szerint nincs olyan forrás, melyből az elmaradt béreket rendezni tudná a cég. Az MTI szerette volna elérni Ménes István vezérigazgatót, de többszöri prébálkozásra sem vette fel a telefonját.

Az energetikai gépgyártásra és edénygyártásra szakosodott kiskunfélegyházi gyárban már több mint egy éve csak késleltetve, hosszabb-rövidebb ideig tartott munkabeszüntetések után kapták meg elmaradt bérüket a dolgozók. A Bajnai-kormány április 7-én döntött arról, hogy megmentési és szerkezetátalakítási támogatás keretében kezességet vállal a Ganz-Röck Zrt. által kereskedelmi banktól felveendő likviditási hitelhez. A kezességvállalást még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A hitel minden bizonnyal kereskedelmi kölcsön lesz, és csak több hónap után juthat hozzá a társaság. A kormányhatározat szerint állami garanciával legfeljebb 2,071 milliárd forint likviditási hitelhez jut a TE Ganz-Röck Zrt. a pénzügyi válság hatásainak csökkentése és a munkahelyek megtartása érdekében. A TE Ganz-Röck Zrt. többségi tulajdonosa a Resonator csoport, a kisebbségi, 45 százaléknyi tulajdoni hányaddal pedig a Vegyépszer csoport rendelkezik.
(HVG)

Hirdetés

A várakozásokhoz képest sokkal több cég döntött úgy, hogy nem fizet idén rehabilitációs hozzájárulást, helyette megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat - írja a Napi Gazdaság csütörtöki száma.

2010-ben 964,5 ezer forintot kell fizetni minden húsz főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégnek, ha a megváltozott munkaképességű dolgozók aránya nem éri el az öt százalékot. A hozzájárulás mértéke a tavalyinak több mint ötszöröse lett. Tavaly 177,6 ezer forint összegű hozzájárulásból 15 milliárd forint folyt be, ez azt jelenti, hogy több mint 84 ezer fő foglalkoztatása helyett inkább megfizették a hozzájárulást. Ez a szint az első negyedéves adatok szerint a töredékére esett: a bevétel hétmilliárd forint volt, ami mindössze 19 ezer megváltozott munkaképességű alkalmazott kiváltását jelenti.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés

A kelet-közép-Európai vállalatok nem csökkentették számottevő mértékben a munkavédelmet érintő kiadásaikat a válság következtében – derült ki az IOSHA program kapcsán készült nemzetközi felmérésből.

Apadó bevételeik ellenére ugyanis a vállalkozások mindössze 19 százalékánál jutott kevesebb pénz a munkabiztonsági és munka-egészségügyi tevékenységek finanszírozására. Igaz, a legnagyobb mértékben Magyarországon és Romániában csökkentették a cégek a munkavédelemre szánt pénzügyi keretüket.

Hazánkban a vállalatok 29,7 százaléka kurtította a munkavédelemre költhető büdzséjót a válság miatt apadó bevételeikre hivatkozva. Jé hír azonban, hogy a felmérés szerint a megkérdezett vállalkozások csaknem háromnegyedénél van munkahelyi biztonság- és egészségvédelmi szabályzat. Sőt, a vállalatok több mint fele nyilatkozott úgy, hogy a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon túl egyéb szűrésekre is elküldte munkavállalóit.

A megkérdezett munkadók szerint a fokozott stressz jelenti a legnagyobb gondot a munkavállalóknál. Ezt követi a dohányzás, a váz- és izomrendszeri megterhelés, valamint a szociális problémákból eredő megbetegedések. Tim Treganza a tanulmányt bemutaté pénteki konferencián hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben 167 ezer halálos és csaknem hétmillió nem halálos kimenetelű munkabaleset történt Európa-szerte. Meglátása szerint a munkahelyi egészségfejlesztés nemcsak társadalmi, hanem gazdasági érdek is, mivel egyes országokban a munkahelyi balesetekből származé költségek az ország GDP-jónek jelentős hányadát teszik ki.
(Világgazdaság)

Hirdetés