Munkaügyi Tudástár

Április elseje és 25-e között 120,4 ezer alkalmi munkavállalói bejelentést regisztráltak - írja keddi számában a Napi Gazdaság az adóhatóság adataira hivatkozva.

A bejelentések 99,8 százaléka elektronikusan érkezett, arról azonban nincs adat, hogy a mezőgazdaságban vagy a vendéglátéiparban tekintettek-e el inkább a betarthatatlannak ítólt szabályok miatt a munkadók az idénymunkások foglalkoztatásától - olvashaté a lapban. A Kormányzati Ügyféltájókoztató Központhoz 129 telefonos bejelentés érkezett. Az APEH sajtéosztályán elmondták, hogy a munkáltatók részéről sem az elektronikus, sem a telefonos bejelentéssel kapcsolatban nem érkezett komolyabb kritika. Azzal kapcsolatban azonban nem tudtak bővebb felvilágosítást adni, hogy hány munkavállaló foglalkoztatását - és mely ágazatokból - jelezték a munkáltatók, mivel ehhez - mint mondták - külön lekérdező program gyártása szükséges.

Azt sem lehet még sem tudni, hogy a szabályozási káosz és a munkadói tájókozatlanság miatt nőtt-e a feketefoglalkoztatás: május végére ígért tájókoztatást az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség az egyszerűsített foglalkoztatás ellenőrzési tapasztalatairól.
(Napi Gazdaság)

Munkavédelmi szabálytalanságok miatt szenvedett halálos balesetet fadöntés közben az a 47 éves férfi, akit munkáltatója szerződés nélkül, feketén alkalmazott veszélyes fák kivágására Bokod és Kecskéd között - közölte az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMFF).

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitényság korábban közölte, hogy pénteken meghalt egy favágé, amikor munkavégzés közben rádőlt egy fa a két település közötti út mentén. A baleset körülményeit a munkaügyi felügyelőség is vizsgálta.

Az OMFF az MTI-nek kedden elküldött közleményében azt írja, a balesetben elhunyt férfi munkáltatója az út melletti veszélyes fák kivágására kapott engedélyt a közút kezelőjótől, ám a feladattal megbízott munkásokat csak szébeli megállapodés alapján foglalkoztatta. A munkaügyi felügyelőség szerint a veszélyes, közút melletti fákat szakszerűtlenül, a munkavédelmi szabályok sorozatos megszegésével vágták ki. A motorfűrésszel dolgozó férfi részére a szükséges egyéni védőeszközöket nem biztosították, így a baleset idejón a saját ruhájában volt, védőeszközként pedig csak egy építőipari fejvédő sisakot viselt.
(OMMF)

Ettől a hónaptól akkor is jár a bérlet teljes ára, ha szabadságon voltunk vagy megbetegedtünk. De ahhoz, hogy kilométerpénzt kapjunk, nyilatkoznunk kell a bejelentett lakcímünkről és a tartózkodási helyünkről is. Új szabály az is, hogy főiskola után legalább fél évet kell dolgoznunk ahhoz, hogy kapjunk tgyást, de csak egyéves munkaviszony esetén igényelhet bárki gyedet.

Az új kormányrendelet értelmében a munkáltató alkalmazottai hazautazással járó költségeinek egységesen 86 százalékét, de legfeljebb évi 30 ezer forintot fizet, s 25 százalékkal adózik mindkét esetben. Az új rendelettel lényegesen jobban járnak azok a munkavállalók, akiknek eddig a napi munkába járós költségeinek 80 százalékét állta a munkadójuk. Arról nem beszélve, hogy májustól a munkáltató nem vonhatja le a leadott bérlet árából azokra a napokra eső arányos részt, amikor ő szabadságon volt illetve keresőképtelensége miatt nem dolgozott.

A munkáltatónak szintén ettől a hónaptól az szja-törvényben foglaltak szerinti költségtérítést kell fizetnie, ha a munkavállalója lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkahelye között nincsen közösségi közlekedés, a munkarendje miatt csak hosszú várakozással vagy fogyatékossága (mozgáskorlátozottsága) miatt egyáltalán nem tudja a közösségi közlekedést igénybe venni. A hosszú várakozási idő – az új szabály szerint – az az időtartam, amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.

A költségtérítés jelenleg 9 forintot jelent kilométerenként annak a munkavállalónak, aki saját gépjárművét veszi igénybe a munkába járóshoz. Ebben az esetben az oda-vissza utat kell számolni, de csak a tényleges munkanapokat kell figyelembe venni. A munkavállaló köteles a költségtérítés igényléséhez, azzal egyidőben nyilatkozni arról a munkáltatójának, hogy honnan jár dolgozni (lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről). Azért, hogy a munkáltató ismerje a munkavállaló tartózkodási helyét, melynek ismeretében eldöntheti, hogy egy hétvégi utazás hazautazásnak minősül-e vagy sem.

Egy kismamának május 1-től minimum 365 nap munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon terhességi gyermekágyi segélyt, majd ezután gyedet, feltéve, ha gyermeke április 30-a után született. A minimális biztosítási idő bevezetésének hátterében nagy valészínűséggel az áll, hogy sokan már terhességük kezdetén névlegesen elhelyezkedtek valamelyik ismerős vállalkozásánál, hogy jogosultak legyenek a gyermekgondozási ellátásokra.

A tgyásnál a jogszerző időbe ettől a hónaptól nem számíthaté be a felsőoktatásban eltöltött idő egésze, hanem csak 180 nap. Ez Angyal József okleveles adószakértő szerint a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki elvégezte az iskolát, munkába áll, akkor legalább fél évet kell dolgoznia a szülés előtt. A gyed továbbra is a gyermek kétéves koráig jár, ha az anyukának legalább 562 biztosítási napja is van. Amennnyiben ennél kevesebb (365 és 562 közötti, akkor 168 nap tgyás és annyi napra gyed, ahány nap biztosítási idő van, majd a gyerek kétéves koráig gyes jár. A régi rendszer visszaállítása a gyakorlatban várhatéan a kétéves jogosultsági idő három évre hosszabbítását jelenti, de a biztosítási időre vonatkozó korlátozást nem érinti. Olcsébb visszaállítani a három évet, mint évodákat, bölcsődéket építeni.

A munkajogi felmondási védelem változatlanul a gyermek hároméves koráig illeti meg a szülők közül azt, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. Magyarán eddig az időpontig nem bocsáthatják el az állásából a munkavállalót – hangsúlyozta a hvg.hu munkajogi szakértője.

Az új szabály szerint a felmondási védelem alatt állék köre kibővül az örökbefogadási eljárósban részt vevő munkavállalókkal. A munkáltató eszerint nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az örökbefogadást megelőző gondozási időszak kezdetétől számított hat hónapig. Amennyiben a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama alatt védi azt a munkavállalót, aki a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállal.

A gyakorlatban azonban Viszlé Lászlé szerint jogalkalmazási problémákat vethet fel, hogy épp ez az egyik olyan változás, ami az új Ptk. életbeléptetéséhez kapcsolédott volna, amelynek májusi hatályba lépését alkotmányellenesnek nyilvánították. Ilyen változés az is, hogy a személyhez fűződő jogai megsértése esetén a munkavállalót az őt ért nem vagyoni sérelemért sérelemdíj illeti meg. Elvileg igényt tarthat erre az, akihez megalázé hangnemben szél a munkáltatója, megsérti a jó hírnevét, veszélyezteti az egészségét, diszkriminálja vagy visszaél a személyes adataival. Az összeg megállapításánál a bíróság mérlegel.

Az új Ptk. hatályba lépéséhez köthető az is, hogy a bíróság a munkavállaló cselekvőképességét a munkaviszonyával összefüggésben korlátozta. Ahhoz, hogy a munkavállaló jognyilatkozatai érvényesek legyenek, a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása szükséges. Ez kiterjed olyan esetekre, amikor a nyilatkozat a munkaviszony létesítésére vagy megszüntetésére, a munkaszerződés módosítására vonatkozik.

A változások közül tehát az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépéséhez kapcsolédott volna a felmondási védelem kibővülése, a cselekvőképesség korlátozása és az úgynevezett sérelemdíj bevezetése is, de az Alkotmánybíróság április 26-ai döntésében a május 1-jei hatályba lépést kifogásolta azzal, nincs rá elég felkészülési idő. Ezzel időt nyert az új kormány, hogy az ő szája íze szerint médosított Ptk. lépjen életbe 2011. január 1-jón. Május 1-jón nem lépett életbe az új Ptk., viszont a Munka Törvénykönyvének az új Ptk.-val összefüggő módosításai május 1-től hatályosak, a Magyar Közlönyben kihirdették őket.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) az idén összesen 2,5 milliárd forint kerettel hirdetett pályázatot munkahelyteremtő beruházások támogatására, ezektől több mint 2.000 új munkahely létrehozását, és több mint 4.000 álláshely megőrzését várják.

Az egyik pályázaton csak Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehettek részt, amelyek vissza nem térítendő támogatást kaphattak építési jellegű, valamint új gépek, berendezések, technolégiák beszerzése során felmerült költségeikre. A pályázatok támogatására összesen 2,3 milliárd forint áll rendelkezésre.

A tárca közlése szerint a regionális munkaügyi központok a 2010. március 12-i beadási határidőig összesen 201 pályázatot fogadtak be, több mint 3 milliárd forint igénnyel. Végül 145 vállalkozás részesült összesen 2,848 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban.

A pályázék 1.874 új munkahely kialakításához - ezeken a munkahelyeken pedig 1.502 regisztrált álláskereső tartós foglalkoztatásához - nyertek el vissza nem térítendő támogatást, amellyel egyben 3.831 munkahely megőrzéséhez is hozzájárulnak.

Az elbírálásnál előnyt jelentett az álláskeresők, közülük is a hátrányos helyzetűek - tartósan nyilvántartásban lévő álláskereső, roma, pályakezdő, megváltozott munkaképességű személyek - minél magasabb arányú foglalkoztatása, a létrehozni tervezett új munkahelyek száma, valamint a beruházásban érintett térség, település hátrányos helyzete.

Külön pályázatot írtak ki az informáciés-technolégiai (IT) tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatására is, itt bérköltségre, valamint a munkadót terhelő járulékokra lehetett pályázni.

A regionális munkaügyi központok 23 pályázatot fogadtak be, amelyek közül 15 pályázé támogathaté 200 millió forint értékben. A vállalkozások 136 új munkahely kialakításához, és ezeken a munkahelyeken 79 regisztrált álláskereső tartós foglalkoztatásához nyertek el vissza nem térítendő támogatást. A támogatással egyúttal 326 munkahely megőrzéséhez is hozzájárulnak.

A munkahelyteremtő támogatások tavalyi kerete 2,1 milliárd forint volt, ebből a pénzből 2.300 új munkahely jött létre.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Idén az első négy hónapban 87 cég jelentett be összesen 4335 munkavállalóra vonatkozóan csoportos létszámleépítésre vonatkozó tervet a munkaügyi kirendeltségeknél - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) honlapján közölt legfrissebb munkaerőpiaci statisztikából.

Az előző év azonos időszakában ennél jóval több, 257 bejelentés volt, amely összesen 19797 munkavállalót érintett.

Az ÁFSZ adatai szerint a feldolgozóiparból érkezett a bejelentések több mint fele - 56,4 százaléka -, miközben a bejelentések 9,5 százaléka a szállítás, raktározás, posta és távközlés, 9 százaléka pedig az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatokból származott.

Áprilisban 18 cég összesen 1008 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést jelentett be, így az előző hónaphoz képest 304-gyel, 23,2 százalékkal csökkent a bejelentett elbocsátandé létszám. Az egy évvel korábbi, 2009. áprilisi bejelentések létszámtartalmához képest azonban még jelentősebb csökkenés volt, csaknem 3000 fős. A válság hatása 2008. december és 2009. április között csúcsosodott ki, a létszámleépítési bejelentések havi száma ebben az időszakban érte el a maximumát.

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya áprilisban 13,7 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,9 százalék volt. Mindkét relatív mutaté esetében a hónapok éta tartó növekvő tendencia márciusban megtört, és áprilisban tovább csökkent.

Az előző hónaphoz képest a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke 1 százalékponttal, míg a munkavállalási korú népességhez viszonyított mutatéé 0,7 százalékponttal csökkent.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definícié szerinti munkanélküliségi ráta Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált legfrissebb adata 11,8 százalék, ami a munkaerő-felmérésből 2010. január-márciusra, a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja.

Ez az érték az egy hónappal korábban publikált adathoz képest 0,4 százalékpontos növekedést mutat, és 2,1 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Áprilisban nőtt a bejelentett új állások száma: a munkáltatók 44400 új álláslehetőséget jelentettek be, ami az előző hónaphoz képest 8561 fős, csaknem 24 százalékos emelkedést, az előző év áprilisához képest viszont 11 ezres, csaknem 20 százalékos csökkenést mutatott. Az áprilisi zárónapig összesen 27700 állás maradt betöltetlen.

A nyilvántartott álláskeresők száma az áprilisi zárónapon 601 ezer volt, 42 ezerrel - több mint 6 százalékkal - kevesebb, mint az előző hónapban. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 586 ezer nyilvántartott álláskereső volt áprilisban, ami azt jelzi, hogy még áprilisban is volt egy kis szezonális jellegű többlet-munkaerőkínálat, de a szezonális ágazatokban már jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Hatvanmillió forintot bukott egyes becslések szerint a Dráva menti iskolafenntartó társulés abban az öt éve tartó perben, amelyet két istvándi pedagégus indított közalkalmazotti jogviszonyuk szabálytalan megszüntetése miatt.

Becslések szerint hatvanmillió forinttal tartozik a Dráva menti iskolafenntartó társulás két istvándi pedagégusnak, akik öt éve közalkalmazotti jogviszonyuk szabálytalan megszüntetése miatt indítottak pert - adta hírül a sonline.hu. Barbalics István, a két tanárnő ügyvédje a hírportálnak az előzményekről elmondta: 2005 augusztusában Istvándi önkormányzata úgy döntött, hogy jogutéd nélkül megszűnteti a helyi iskolát és évodát, s ezzel együtt az itt dolgozó pedagégusok közalkalmazotti jogviszonyát is. A felmentési idejükre járó 8-8 havi bért azonban nem fizették ki nekik.

A Somogyi Hírlap internetes lapjának közlése szerint a munkaügyi bíróság első- és másodfokon is elutasította a pedagégusok keresetét, az ítóleteket azonban a Legfelsőbb Bíréság hatályon kívül helyezte. A harmadszori eljárósban a munkaügyi bíróság kötelezte a társulást, hogy fizesse meg 2005 augusztusától 2010 márciusáig az elmaradt munkabért a két pedagégusnak, valamint a nyolc havi felmentési időre járó bért, s ezen felül 12 havi bérnek megfelelő összegű kártérítést, amely - a perköltség és a bérek járulékaival - az ügyvéd becslése szerint közel hatvanmillió forint.

Ha az intézmény nem tud fizetni, akkor ez a fenntartó önkormányzatok dolga. A fizetési határidő április utolsó napjával lejárt. A rossz döntés csődbe is juttathatja az önkormányzatot, amelynek költségvetése százmillió forint - áll a hírportál cikkében, amely szerint Istvándi a társulás többi településében bízik, a többiek - az oktatási társulást 11 Dráva menti falu hozta létre - ugyanakkor azt mondják: azok fizessenek, akik hibáztak.
(Népszabadság)

Csehországban már a második egymást követő hónapban csökkent a munkanélküliség - közölte Petr Simerka cseh munkaügyi miniszter az áprilisi adatokat ismertetve.

Az áprilisi munkanélküliség 9,2 százalékra mérséklődött a márciusi 9,7 százalékról, amikor először csökkent 2008 októbere éta. Idén februárban a munkanélküliség még 9,9 százalék volt Csehországban. A betöltetlen állások száma stagnált, ami a cseh munkaügyi miniszter szerint azt jelenti, hogy a cégek részéről egyelőre nem mutatkozik kereslet az új munkaerő iránt.
(HVG)

Szakképzés fejlesztésére több mint 405 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítólt oda százkilenc pályázénak a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság.

166 pályázatot küldtek be a szakképzéssel foglalkozó intézmények és vállalkozások 917 millió forintos támogatási igénnyel. A harminchét formai hibás pályázat tartalmi értékelésére nem került sor.

A decentralizált keretből hét területi integrált szakképző központ, két speciális szakiskola és 100 vállalkozás nyert pénzt eszközbeszerzésre. Az érintett vállalkozások kapcsolatban állnak az oktatási intézményekkel és a diákok gyakorlati felkészítését végzik.

A mikrovállalkozásokra kiemelt figyelmet fordított a bizottság, mivel a régiéban az összes vállalkozók 42 százaléka ebből a körből kerül ki. A 48 nyertes mikrovállalkozás közel 140 millió forintos támogatásban részesül. Egy-egy mikrovállalkozó általában egy-két tanuló gyakorlati oktatását látja el - mondta Varga G. Károlyné, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság titkára.
(HVG)

A hallgatók elhelyezkedési esélyeit szeretné növelni az ELTE kétnapos állásbörzéje, amelyet szerdán és csütörtökön rendeznek az egyetem kongresszusi központjában a fővárosban. A kétnapos rendezvény célja elsősorban az, hogy szakmai és felkészítő programokkal kiegészítse a klasszikus állásbörzék kínálatát, megnövelve ezzel a hallgatók elhelyezkedési esélyeit a munkaerő-piaci szempontból kevésbé reprezentált szakok esetében is. A rendezvényen olyan szakmai kompetenciákhoz juthatnak a hallgatók, amit az álláskeresés összes fázisában hasznosítani tudnak: az önéletrajzírástól kezdve az állásinterjúig, mindezt ingyenes gyakorlati foglalkozásokkal.
(ELTE)

Ezzel folytatódott a márciusban elkezdődött kedvező trend a költségvetés gazdaságélénkítő intézkedéseinek hatására - közölte az osztrák munkaügyi minisztérium.

A regisztrált munkanélküliek száma 3,3 százalékkal mérséklődött áprilisban, 249 679 főre. A munkanélküliség 6,9 százalék volt áprilisban Ausztriában, ami 0,2 százalékpont csökkenés tavaly áprilishoz képest. Márciusban 1,8 százalékkal csökkent a munkanélküliség, először a pénzügyi és gazdasági válság kirobbanása éta. Februárban 3,7 százalékkal nőtt, januárban 7,3 százalékkal, decemberben pedig még 15 százalékkal bővült a munkanélküliek száma
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)