Munkaügyi Tudástár

A Munka törvénykönyve általános tiltást állapít meg a nők és fiatalkorúak foglalkoztatására azokban az esetekben, amikor az hátrányos következményekkel járhat egészségi állapotukra. Meghatározza a „sérülékeny csoport” fogalmát, melybe a fiatal munkavállalók is beletartoznak. Fiatal munkavállalók munkajogi védelme: a munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki még nem töltötte be a 18. életévét. A fiatal munkavállalók munkajogi védelme érdekében a Munka Törvénykönyve az alábbi kötelezettségeket réja a munkáltatókra:

• a fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8 éra, illetve heti 40 éra lehet, s egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazhaté rá,
• amennyiben a napi munkaideje meghaladja a 4 és fél érát, legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani számára,
• napi pihenőideje legalább 12 éra, amit nem lehet csökkenteni, illetve a heti pihenőnapját sem lehet összevontan kiadni
• nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel hátrányos következményekkel járhat rá. Azokat a munkaköröket, amelyekben nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztathaté fiatalkorú, külön jogszabály határozza meg
• éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint készenlétre nem lehet igénybe venni,
• évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg (utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti).

A munkavállalók meghatározott köre - az érintettek neme, kora, egészségi állapota miatt - azonos munkakörülmények mellett is fokozott veszélynek van kitéve. E körbe tartoznak a fiatal munkavállalók is. Ennél fogva fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztathaté, jogszabály határozza meg . Jogszabály - az Országos Munkaügyi Tanács meghallgatásával - az egészség védelme céljából vagy egyébként közérdekből a munkaviszony létesítésének feltételeit a Munka Törvénykönyve rendelkezésein túlmenően is meghatározhatja, továbbá meghatározott munkakörök betöltését szakképesítéshez és gyakorlati időhöz kötheti. Azon munkakörülmények felsorolását, amelyek fennállása esetén a fiatalkorú foglalkoztatásához az alkalmassági vizsgálat keretében elvégzett kockázatbecslés szükséges a 33/1998. (VI. 24.) NM rend. 9/A. sz. melléklete tartalmazza . Ilyen pl. a mérget termelő (kiválaszté) állatokkal végzett munka, vagy az állatok ipari méretben végzett levágása. Mindezeken túlmenően előírás, hogy a tanulónak - egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti - foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma elsajátításához szükséges. Fiatal munkavállalók által nem betölthető munkakörök A munkaköri, szakmai, személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendelet (33/1998. (VI. 24.) NM rend.) a fiatal munkavállalók vonatkozásában több rendelkezést is tartalmaz minden olyan munkavállalóra kiterjedő hatállyal, amely szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat. Azt a listát, amely a fiatalkorú munkavállalók egészségét potenciálisan károsíté hatások miatt a fiatalok munkáltatását tiltja vagy csak bizonyos feltételekkel engedi meg, a 33/1998. (VI. 24.) NM rend. 8. sz. melléklete tartalmazza . Fiatalkorú részére tilos munkák Fiatalkorú részére tehát tilos olyan munkét adni:

• amely a dolgozó saját, vagy mások egészsége, testi épsége szempontjából az átlagosat meghaladó mértékű kockázattal jár;
• amely közepesen nehéz fizikai munka,
• amely során nagyon mérgező, a reprodukciét károsíté, daganatkeltő vegyi anyagokkal kerül kapcsolatba.

Ajánlás:Ott, ahol fiatalkorú munkavállalók végeznek kézi teherszállítást, a terhek legnagyobb engedélyezett súlyának jóval kisebbnek kell lennie az azonos nemű felnőtt munkavállalók számára engedélyezett súlynál. Lehetőség szerint kerülni kell fiatalkorú munkavállalók foglalkoztatását rendszeres kézi teherhordást igénylő munkahelyeken. Ott, ahol a kézi teherszállításra megállapított életkor alsé határa nem éri el a 16. életévet, a lehető legrövidebb időn belül intézkedéseket kell tenni a 16 éves korhatár bevezetésére.A kézi teherszállítés alsé korhatárát növelni kell úgy, hogy a korhatár elérje a betöltött 18. életévet. Ott, ahol fiatalkorú munkavállalók rendszeresen végeznek kézi teherszállítást, rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy:
(a) lehetőség szerint korlátozzák a terhek emelésének, szállításának és leengedésének tényleges időtartamát;
(b) megtiltsák az ilyen munkavállalók beosztását bizonyos munkahelyekre, ahol a terhek kézi szállítása különösen nagy fáradsággal jár.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Életszerűbb, alkalmazhatébb szabályok megfogalmazása a célja az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló javaslatnak, mivel az április 1-jón hatályba lépett szabályok rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban - hangzott el az előterjesztés expozéjában kedden, a parlamentben.

A fideszes Font Sándor kiemelte: a benyújtott előterjesztés szerint egyszerűsített foglalkoztatás szabályait a mezőgazdasági, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni.

Hangsúlyozta: az Európai Unió országai közül egyiknek sem sújtja a mezőgazdaságát olyan közteher a kifizetett munkabér után, mint ami Magyarországon van. Elmondta, hogy az általa és Czomba Sándor államtitkár által benyújtott törvényjavaslat szerint a közteher mezőgazdasági, valamint idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500, míg alkalmi munka esetén napi 1.000 forint lesz.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos törvény megtiltotta a mezőgazdaságon és az idegenforgalmon kívüli alkalmi munkavállalói tevékenységet, és ezt kívánja most megváltoztatni a kormány.

Mint mondta, a jelenlegi javaslat nem foglalkozik a háztartásnál végzett alkalmi munkavállalás lehetőségével, azt külön szabályozza majd a kormány.

Font Sándor kiemelte: a nem mezőgazdasági és a nem idegenforgalmi területen szigorú feltételekhez kötik a foglalkoztatás lehetőségét.

A törvényjavaslatban szerepel az is, hogy a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka során 120 napot is foglalkoztathaté az alkalmi munkavállaló. Azonban egyéb területen csak 90 napig lehetséges az alkalmi munkavállalás - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a naponkénti elektronikus bejelentési kötelezettség nem változik.

Font Sándor szerint a legtöbb bosszúságot a papírmunka okozta a hatályos törvényben, ezért a kormány megszünteti a papír alapú írásbeli szerződéses kötöttséget, azonban egy új, regisztráciés kötelezettséget kérnek a munkadóktól és a munkavállalóktól. Az illetékes adóhatóságnál regisztráltatnia kell magát a munkadónak és az alkalmi munkavállalónak is - tette hozzá magyarázatként.

A kormány megszünteti a jelenléti ív rendszerét, és az egészségügyi 3.000 forintos vizsgálati díjat is - jelentette ki.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úgy értékelte, a jelenlegi egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól szóló törvény kivitelezhetetlen.

Véleménye szerint az egyszerűsített foglalkoztatás rendszere azért van, hogy ha egy munkáltató idényjellegű munkára egyszerűen akar felvenni valakit, akkor ezt megtehesse.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslatban szerepel a vasárnapi munkavégzés lehetősége is.

A törvény július 15-én lépne hatályba.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Európa 2020 stratégia célja az EU versenyképességének növelése, a foglalkoztatottsági szint emelése, az energiaügyi törekvések teljesítése, illetve a kutatásfejlesztésre fordított összeg növelése, továbbá csökkentené a stratégia az iskolából kimaradók és a szegénység kockázatának kitettek számát, és gyarapítaná a diplomások arányát.

Ezek a célok megegyeznek a magyar kormány törekvéseivel - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter az Országházban azután, hogy a kormányfő tájókoztatta a parlament konzultáciés testületét az Európai Tanács napirendjón szereplő kérdésekkel kapcsolatos magyar álláspontról. Példaként említette, hogy a Fidesz választási ígéreteinek egyike az volt: tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek.

A miniszter kiemelte: a stratégia 2020-ig 75 százalékra emelné az Uniós foglalkoztatási szintet, ennek teljesítéséhez Magyarországon nagyjából 950 ezerrel több embernek kellene dolgoznia.

A külügyminiszter arra is kitért, hogy az Európai Tanács e heti ülésének napirendjón szerepel a tagállami gazdaságpolitika koordináciéja. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország álláspontja, hogy az e témával összefüggő döntéseket az Unió 27 tagállamának közösen kell meghoznia, az nem lehet az eurozénához tartozé országok előjoga.

Martonyi János tájókoztatása szerint a testület zárt ülésén sok kérdés hangzott el, és noha az elmúlt ciklus gazdaságpolitikájának megítóléséről vita bontakozott ki, a kormány céljait az MSZP képviselője is támogathaténak nevezte. A külügyminiszter hangsúlyozta: így jó esély van arra, hogy a miniszterelnök "nem a kormány, hanem az ország" álláspontját fogja képviselni az Európai Tanács csütörtöki brüsszeli ülésén. Az Európai Unió jövőre esedékes magyar elnökségéről szélva kijelentette: Magyarország fontos időpontban, az Unió jövőjót meghatározó döntésekkor lesz az EU soros elnöke.
(Híradó)

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 2/A. § (1) bekezdése alapján Dr. Heczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszter a következő irányelveket adta ki:

I. Általános elvek
1. A munkaügyi ellenőrzés célja a munkavállalók alá-, fölérendeltségéből adódé kiszolgáltatott helyzetének csökkentése, a rendezett foglalkoztatási viszonyok biztosítása.
2. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) járuljon hozzá a munkaügyi kapcsolatok fejlesztéséhez. Ennek érdekében az ellenőrzések eredményeiről, a tanulságos jogesetekről és a jogi szabályozás változásairól adjon tájókoztatást honlapján.
3. Az OMMF törekedjen arra, hogy az általa szervezett ellenőrzések száma érje el összességében a foglalkoztatók 5%-át. Az ellenőrzések szervezése során törekedjen arra, hogy valamennyi ágazatban működő munkáltatók munkaügyi tevékenységéről reprezentatív adatokat szerezzen.
4. Az OMMF jogalkalmazási gyakorlatában jussanak érvényre az ügyféli jogok és a következetesség.
5. Az OMMF törekedjen arra, hogy a munkaügyi eljárósok eredményeképpen a munkavállaló jogvédett érdekei szempontjából megfelelő intézkedés szülessen.

II. A munkaügyi ellenőrzés elvei

1. A munkaügyi ellenőrzések kiemelt feladata a munkaszerződés, illetőleg az adóhatósági nyilvántartásba valé bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, a munkavállalók anyagi érdekeinek és pihenéshez valé jogának biztosítására, valamint a tényleges munkaidő megfelelő nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése.
2. Az OMMF törekedjen az ellenőrzések arányos ágazati elosztása érdekében, hogy a munkaügyi ellenőrzések valamennyi ágazatban, a foglalkoztatási arányoknak megfelelően alakuljanak. Ennek figyelembevételével az ellenőrzések legalább 30%-át képezzék az építőiparban, valamint a személy- és vagyonvédelem területén működő munkáltatóknál foglalkoztatottak munkaviszonyának ellenőrzése.
3. Az ellenőrzések minden esetben terjedjenek ki annak vizsgálatára is, hogy a munkavállalók szerződései a tényleges állapotnak megfelelően rögzíti a felek megállapodását, szűrje ki a valétlan elemeket, különösen a részmunkaidőre bejelentetett munkavállalók teljes munkaidőben történő foglalkoztatását.
4. Az OMMF ellenőrzései járuljanak hozzá ahhoz, hogy a valés foglalkoztatási viszonyok feltárásra kerüljenek, és a tényleges foglalkoztatók a felelősség alél ne bújhassanak ki.
5. Az OMMF a munkaügyi eljárósok során gyors és szakszerű eljáróssal segítse a munkavállalókat ért jogsértések felszámolását.
6. Az OMMF fokozottan törekedjen arra, hogy a munkaügyi ellenőrzések során a munkáltatók rendeltetésszerű működését csak az ellenőrzéshez szükséges mértékben akadályozza.
7. Az OMMF a jogszabályok hatályosulásának visszaigazolása érdekében készítsen éves összefoglalé értékelést a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatairól, amit megküld a felügyeletet gyakorlé minisztériumnak.
(OMMF)

Az előterjesztést Czomba Sándor és Font Sándor fideszes képviselők nyújtották be önállé képviselői indítványként. Így az előterjesztett új javaslat egyszerűsít az alkalmi munkavállalást. A foglalkoztatás idejót a korábbi 90-ről 120 napra emeli fel, a két leginkább érintett területet - a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat - kiemelten kezeli. Jövedelemtől függetlenül a befizetendő közteher mértéke 500 forint lesz. Emellett a munkavállalókat egyszerűsített médon elektronikusan és papíralapon is be lehet majd jelenteni.

Az alkalmi munkavállalás egyszerűsítését Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke azzal indokolta a médosíté javaslatot, hogy a most érvényben lévő szabályozást lényegében a gyakorlatban nem lehet alkalmazni. Ezért e terület törvényi szabályozását újra kellett gondolni.

A megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámot alapul véve az így foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg 1-5 fő között a 2 főt, 2-20 fő között a 4 főt, 20 fő átlagos statisztikai létszám felett pedig a munkavállalók 20 százalékét. Ha a munkadó főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor jogosult az éves munkaidőkeret 20 százalékét meg nem haladó időtartamban alkalmi munkásokat, egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni.

Az alkalmi munka összesen legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 120 napig tarthat.

A munkavégzés megkezdése előtt kell a foglalkoztatottat bejelentenie a munkadónak.

Az új törvény várhatéan július 15-én lép hatályba.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ 2008-2013 között 2,5 milliárd forintot fordíthat 50-79 százalékos rokkantsági fokú emberek képzésére. Terveik szerint a programmal 2013-ra csaknem 1.600 főt tudnak majd visszavezetni a munkaerőpiacra - mondta Oláh Zoltán.

Az öt éves projekt - mint mondta - jelenleg a felénél tart, mintegy 400 embert sikerült munkába állítaniuk a képzést követően, további 300-an pedig a bértámogatással működtetett "munkakiprébálási" programon vesznek részt. Ennek keretében három hónapig dolgozhatnak egy-egy munkahelyen a támogatottak, a bérüket ezalatt a munkaügyi központ fizeti. Ezt követően vagy állandé munkét kapnak vagy további, maximum egy évig tartó munkaidőszakot támogatnak - tette hozzá be Oláh Zoltán.

A régiéban 7600 csökkent munkaképességű ember dolgozik a rehabilitációs járulékból támogatott szervezeteknél. A bértámogatottak létszáma és a munkabérük összege - mintegy 4,2 milliárd forint évente - egyaránt itt a legmagasabb az országban - mondta Vincze Imre, a munkaügyi központ szakmai igazgatója.
(HVG)

Csak a többségi állami tulajdonú cégeknél csökkentik az idén legalább 15 százalékkal a bértömeget és csak a közpénzzel gazdálkodé szervezeteknél lesz kétmillió forint a bérplafon − közölte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

A miniszter szerint az állam hatékonyságával kapcsolatban három irányban lép a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésének megfelelően már dolgoznak a közszféra bérgazdálkodásának reformján, amely meghatározza a hatékony gazdálkodás irányát. A másik az, hogy a közpénzekkel gazdálkodé szervezeteknél kétmillió forintos bérplafont vezetnek be, a harmadik pedig a többségi állami tulajdonú cégek bértömegének 15 százalékos csökkentése.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél lévő állami többségi tulajdonú cégek bértömegének csökkentéséből mintegy 48 milliárd forint megtakarítás lesz az idén a központi költségvetésben, de ebben az összegben nincs benne a MÁV-csoport bércsökkentése. A 48 milliárd forintot az MNV-nél lévő cégek 2009. évi bértömege alapján számolták. További 120 milliárd forint költségvetési megtakarítés a közszféra beszerzéseinek befagyasztásából érhető el − mondta a miniszter.

Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy nincs szé tömeges elbocsátásról, főleg nem événőkről és ápolénőkről. Kifejtette: a vezetői szinteket csökkentik és a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit teremtik meg. Előfordulhat létszámbővítés is, például kisposták megnyitása esetén, vagy vasúti szárnyvonalakon a személyforgalom újraindításakor, de a foglalkoztatás bővülését a kis- és középvállalkozások támogatásától várják, ami a tárca elsőszámú fejlesztéspolitikai prioritása.

A közpénzekkel gazdálkodé szervezeteknél, így a közszférában a bruttó bér legfeljebb kétmillió forint lehet. Számos olyan közpénzzel gazdálkodé intézmény van a Magyar Nemzeti Bankon kívül is, amelynek vezetői havonta több millió forintot keresnek − mondta. A többségi állami tulajdonú cégek közül csak a nagyoknál − például Magyar Villamos Művek, MÁV, Szerencsejáték Zrt., Magyar Posta Zrt. − marad meg testületként az igazgatóság és a felügyelőbizottság, a többinél ügydöntő felügyelőbizottság alakul. A miniszter kijelentette: a testületek szűkítése "elvi-politikai kérdés, mert az állami vagyont nem lehet klientúra-építésre felhasználni".
(Magyarország)

A kormány eltörölné a szuperbruttót, évről évre emelkedik a minimálbér, és a járulékok egyelőre nem csökkennek – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért felelős államtitkára. A kormány által tervezett bankadó nem veszélyezteti a szektor stabilitását és a bankok hitelezési aktivitását – tette hozzá Kármán András.

A kabinet a rendszer felesleges bonyolításának tartja, ezért eltörölné a szuperbruttót. Az államtitkár a minimálbérről – az fn.hu korábbi cikkével összhangban – úgy nyilatkozott: lesz emelés, mint minden évben. A cél, hogy senki nettó keresete ne csökkenjen – tette hozzá, de utalt arra is, hogy az új adórendszert két év alatt vezetik be, így a hatások is hosszabb távon jelentkeznek. Járulékcsökkentésre egyelőre nincs lehetőség - mondta.

A családi adózásra épülő szja-rendszert 16 százalékos egykulcsos adóra építik, a kormány célja, hogy senkinek ne csökkenjen a nettó jövedelme, és jelentősen bővüljön az adózék köre. Az új rendszer jövő évtől lesz hatályos, a részleteket még egyeztetik.

Az ekhéval és evával eddig nem foglalkozott a kormány, de a nyereséges kis- és középvállalkozások (kkv-k) teljes köre 10 százalékos kulccsal fog adózni, és megszűnnek a kedvezményes kulcs igénybevételét korlátozé feltételek. A 10 százalékos kulcs alapja az adózás előtti nyereség lesz, 500 millió forintig. Az intézkedés költségvetési hatása 70 milliárd forint, de ezzel együtt is tarthaté a hiánycél.

Kármán András felsorolta azt a tíz adónemet, amelyeket az egyszerűsítés jegyében már ebben az évben megszüntet a kormány. Ezek közé tartozik a bérfőzési szeszadó, a tv-készülékek üzemben tartási díja, az épület utáni idegenforgalmi adó, a vállalkozók kommunális adója, az öröklési illeték egyenes ági öröklés esetén, a nagyteljesítményű személygépkocsik, vízi járművek, légi járművek adója, a vízgazdálkodási termelői érdekeltségi hozzájárulás, az ajándékozási illeték egyenes ági rokonság esetén. Ezeknél az adóknál a beszedéssel járó adminisztráciés költség nagyobb, mint maga az adóbevétel - hangsúlyozta az államtitkár.

A bankadóról nyilatkozva elmondta: olyan rendszerre törekszenek, amely nem veszélyezteti a szektor stabilitását és a bankok hitelezési aktivitását. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön egyeztet először a szektor képviselőivel a bankadó kérdésében.
(FigyelőNet)

1. A kedvezményes, 10 százalékos társasági adót a mostani 50 millió helyett 500 millió forintos adóalapig lehet igénybe venni. Ezzel minden cég élhet, de praktikusan leginkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvez, hiszen így profitjuk teljes vagy majdnem teljes összegéből kellene csak 10 százalékot befizetni az államkasszába a normál 19 százalékkal szemben.

2. Egykulcsos családi adózás bevezetése két év alatt. A végére 1,3 millió embert bevonnak a közteherviselésbe, az átállás fokozatos lesz, és figyelembe veszi a teherbíré-képességet, mindenki nyertes lesz. 16 százalékos lesz már jövőre ez az adómérték a személyijövedelemadó-rendszerben.

3. Tíz kisadót eltörölnek egy mozdulattal. Informáciénk szerint például a vízkészletgazdálkodási járulék vagy az erdővédelmi járulék esik áldozatul.

4. Bevezetik az adózáson kívüli jövedelem fogalmát: ha valaki más embernek ad munkét, hogy gyakorlatilag a házi, ház körüli munkában segítsen, akkor ebben a viszonylatban nem kell semmilyen közterhet fizetni.

5. Az egyenes ági rokonok közötti öröklés, ajándékozás illeték- és adómentes lesz.

6. Egy, kettő, három gyerek után is lesz valamilyen kedvezmény, könnyítés, de annak összege évről évre derül ki, attól függően, mennyi pénz jut rá a költségvetésből.

7. Beruházási engedélyeknél 51 fajta van most, ez túlságosan sok, mérséklik.

8. Az egyszerűsített alkalmi munkavállalás szabályainál visszatérnek a régire és hozzálátnak új szabályok kidolgozásához. Ingatlanbérbeadásnál a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia, ezt el kívánják érni.

9. Gyümölcspálinkét lehessen engedély nélkül főzni.

10. Áfamentes lesz az adományozás.

11. Kistermelők értékesítési, termelési feltételeit jelentősen javítják.

12. Széchenyikártya-programot szélesítik, beruházásra és pályázati önerőre is igénybe lehessen venni a pénzt, 50 millió forintig felemelik az igényelhető összeget.

13. Az Uniós források radikális átrendezése a kkv-k számára.

14. Költségstop a politika, kormányzat szintjón, a közszférában.

15. A közszféra bérkiadásait átalakítják.

16. A költségvetési bérek felülvizsgálata.

17. Külső megbízások és kiszervezések teljes körű felülvizsgálata. Ebből a négy pontból (13.-17.) 120 milliárd forint megtakarítást várnak.

18. 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénz, szabadságmegváltás megadóztatása a közszférában 98 százalékos adókulccsal.

19. Havi bruttó 2 millió forintnál plafont húznak meg a költségvetési szférába tartozé minden, még a kormány irányítása alá nem tartozé szerveknél is, beleértve az MNB-t is.

20. Állami vagyonkezelésben részt vevő szervezeteknél bértömeg-gazdálkodásra valé áttérés, a bértömeget 15 százalékkal levágják, az igazgatósági tagok számát radikálisan csökkentik (300 körülről 60 körülire). A felügyelőbizottsági tagok számát is mérséklik. Összességében ebbe a pontba sorolt lépésekkel 50 milliárd forintot spérolhat meg az állam.

21. A pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkentik már idén.

22. Költségvetési felelősöket küldenek ki a jelentős költségvetési pénzekkel gazdálkodékhoz.

23. Az állami intézményeknél bútor-, mobiltelefon- és kocsicsere-stopot rendelnek el.

24. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása. Azoknak a személyeknek a lakása, akik nem tudják fizetni a lakáshitelt, egy állam alaphoz , a nemzeti eszközkezelő társasághoz kerüljön. Vélhetően a magánszemély bérleti díjat fizetne az állami társaságnak.

25. Bankadó bevezetése. A bankok, biztosíték, pénzügyi lízingcégektől szedett pétadóból az idei 13 milliárd forinttal szemben már idén 200 milliárd forintot várnak a normál társasági adón felül. A kormány tárgyalást kezd arról, hogy mi legyen az adó alapja, hogyan oszoljon meg a három érintett szektor között. Három évig lenne bankadó.

26. Lakáscélú devizahitelek gyakorlatilag megszűnnek, mert a kormány azt javasolja, jelzálogbejegyzés csak forintalapú hiteleknél lehessen.

27. Másodlagos élelmiszervizsgálatot vezetnek be.

28. Közüzemi díjak emelésére moratériumot rendelnek el és tárgyalásokat kezdenek a közműcégekkel a díjak megállapításáról.

29. Kilakoltatási moratérium év végéig, a kormány azt szeretné, ha tárgyalások kezdődnének a bajba jutottak és a bankok között.
(Index)