Nincs elég vasutas, irány a kölcsönző
A Máv-Start 1,9 milliárd forintos szerződést kötött munkaerő kölcsönzésére a Pannon-Work Személyzeti Szolgáltató Zrt.-vel. A vasútvállalat ezzel megkönnyíti a dolgát, mert nem a Máv-nak kell vadásznia az emberekre.
Részletek
A Máv-Start tavasszal írt ki közbeszerzést, amelyben több tucat szakmát jelölt meg, amelyre két éven át megoldást kell nyújtania a munkaerő-kölcsönzőnek. Ezek között szerepelt a lakatos, az elektroműszerész, a gépgyártásban is keresett CNC megmunkáló, de a Máv-nak szüksége van raktárosokra, takarítókra, kamionsofőrökre, sőt adminisztrátorokra vagy éppen műszaki fordítóra is. A nyertesnek napi 15-20 ezer forintot kell fizetnie, ha a szükséges munkakört mégsem tudja betölteni.
A tenderre ketten pályáztak, a magyar tulajdonban lévő Pannon-Work mellett a részben lengyel Prohumán 2004 Kft. A Pannon-Work meghatározó tulajdonosa Homonnay Géza, aki számos vállalkozásban érdekelt, legutóbb akkor került szóba, amikor a Budapest Taxit felvásárolták.
A Máv-Start számára az 1,9 milliárd forint ugyanakkor csak csepp a tengerben, hiszen tavaly már a 70 milliárd forintot is meghaladta a bérekre, juttatásokra és járulékokra kifizetett összeg. A cég átlagosan 14 ezer embert foglalkoztat.
A kölcsönzés ráadásul csak egy részét oldja meg a munkaerőhiánynak, hiszen azoknak, akik közvetlenül vesznek részt a közlekedésben, több vizsgát is le kell tenniük, amelyek önmagukban 3-6 hónapig is eltartanak. Ilyenek például a piros sapkás forgalmisták vagy a váltókezelők, akiknek forgalmi vizsgát kell tenniük, de az indulók közül sokan elbuknak. Ha pedig egy meghatározott állomáson kerülnek szolgálatba, ahhoz még az úgynevezett önállósító vizsgán is meg kell felelniük. Így nem csoda, ha például a budapesti igazgatóságon óriási a hiány ezeknek a szakmáknak a képviselőiből.
(HVG)
Állásbörzék vegyes tapasztalatokkal
Többnyire a frissen végzetteket célozták meg a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségek által az ország valamennyi nagyvárosában megszervezett állásbörzék, amelyeken több-kevesebb sikerrel találtak maguknak megfelelő munkahelyet a fiatalok.
Részletek
Bukarest után a legnagyobb börzét Nagyváradon hozták tető alá: itt nyolcvan munkáltató nem kevesebb, mint 1209 állást kínált az érdeklődőknek. Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) vezetője hangsúlyozta, nem csak a fiatalokat várták az eseményre, hanem minden korosztályt fogadtak.
Már a nyitáskor többtucatnyian várták, hogy betekintést nyerjenek az ajánlatokba. Az ügynökség munkatársai pedig készségesen útbaigazították az érkezőket, és még az önéletrajzok kitöltésében is segédkeztek. A fiatalokat egyébként inkább a multinacionális cégek – mint a váradi alapítású RCS&RDS vagy a város ipari parkjában megtelepedett Emerson és a nemrég felavatott Eberspaecher – csábították, az idősebb korosztály inkább a kis helyi cégeket találta vonzóbbnak.
Húsz cég, 170 állásajánlat, 120 álláskereső – ez a csütörtökön megtartott székelyudvarhelyi állásbörze mérlege. A rendezvény hasznosságáról megoszlik a munkáltatók véleménye: akik először vettek részt, bizakodók, a tapasztaltabbak viszont azt vallják, hogy az álláskereső fiatalok jó része csupán a munkanélküli-segélyhez szükséges pecsétért jelenik meg. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán egy könnyűipari vállalat kínált két mérnöki állást. Udvarhelyszéken hét bejegyzett diplomás munkanélküli van, többségük orvosi egyetemet végzett, egyikük pedig gépészmérnök – tudtuk meg Kiss Eduárdtól, a székelyudvarhelyi iroda állásbörzéért felelős munkatársától.
Már a kilenc órai nyitásnál legalább háromszáz fiatal jelent meg a marosvásárhelyi állásbörzén, amelyen mintegy hetven cég kínált csaknem ezer állást a frissen végzettek számára. Szászrégenben, a munkaügyi kirendeltségen szervezték meg a börzét, tíz cég kínált 152 állást, Segesváron, a Korona szállóban szintén tíz cég 122-t, Dicsőszentmártonban, a Vasile Minea utca 2. szám alatt 11 vállalat képviselője összesen 210 ajánlattal várta az érdeklődőket. Végül megyei szinten mintegy 1200 jelentkező volt, akik közül 147 személyt választottak ki alkalmazás céljából, 52-en már alá is írták a munkaszerződést, közülük hárman felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.
(Krónika)
Kiderült, mi fűti a magyar irodapiacot
Ma már minden tizedik négyzetméter felsőkategóriás iroda egy szolgáltatóközponthoz tartozik Magyarországon. Kisvárosnyi ember dolgozik a még mindig Budapest-centrikus szektorban, ahol a létszámnövekedés idén és jövőre is elérheti a 10 százalékot.
Részletek
Idén mintegy négyezer új munkahelyet hoz létre Magyarországon a szolgáltatóközponti (SSC) szektor, amelyben jelenleg mintegy 100 cég működik, 40-45 ezer magas hozzáadott értékű munkát végző alkalmazottal - hangzott el a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA), a Futureal-csoport és a Kinnarps közös szervezésében megtartott OfficeTrends Brunch 2016 szakmai rendezvényen. Az idei, nagyjából 10 százalékos bővülési ütem várhatóan jövőre is fennmarad, ezzel a hazai SSC-munkahelyek száma átlépheti az ötvenezres határt.
Az SSC-piac továbbra is Budapest-centrikus (a szektor álláshelyeinek mintegy háromnegyede itt található), de vannak már pozitív példák az ország más részeiből is. Az elmúlt években valamivel nőtt a vidéki nagyvárosok részaránya az SSC-munkahelyek szempontjából. A vidéki központok fejlődésében pedig nehezítő tényező ezen túl az megfelelő irodaépületek hiánya.
A szakemberhiányt jelzi, hogy folyamatosan emelkedik az egy nyitott pozíció betöltésére fordított idő: jelenleg átlagosan 50 napot vesz igénybe a megfelelő munkaerő megtalálása egy-egy SSC számára. Mindez annak ellenére is igaz, hogy ezek a cégek az átlagos béreknél jelentősen magasabb fizetést ajánlanak, ami már kezdő pozíciókban is nettó 250 ezer forintos havi átlagos bért jelent. A legalább két nyelvet beszélő, szakmai tapasztalattal is rendelkező jelöltek pedig ennél is több juttatásra számíthatnak.
(Napi)
Állami sofőrképzés: aligha sikerül a kormány terve
Tavaly augusztusban jött a hír, hogy Wáberer György, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke miniszterelnöki megbízottként 16 pontos tervet rakott le az asztalra, melyben 5 milliárd forintot kért képzésre, hogy megszüntessék a sofőrhiányt.
Részletek
Rábólintott a tervre a kormány és 6 ezer fő ingyenes kiképzését tűzték ki célul, uniós, illetve hazai forrásból előteremtve a költséget (C, a C+E vagy a D kategóriájú jogosítvány, és az ehhez kapcsolódó alapképzés megszerzésének költsége).
A lehetőség rögtön nagyon népszerű lett, ami nem véletlen, hiszen mint utánajártunk, a leendő sofőrnek alapesetben (bukás nélkül) 400-500 ezer forintba került tavaly piaci alapon az, hogy elvégezze a szükséges tanfolyamokat. Ehhez képest az ingyenesség és a várható 400 ezer forint körüli fizetés igen vonzó.
Nem véletlen tehát, hogy tavaly október közepére már 23 ezren jelentkeztek. Ekkor kezdődtek el egyébként az első tanfolyamok. Kíváncsiak voltunk, hol tart most a képzés.
A programot koordináló Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) ügyvezető igazgatója, Pákozdi Szabolcs megkeresésünkre azt írta, eddig több mint 41 100 fő regisztrált a programra. A csoportos tájékoztatókon pedig országosan több mint tízezren vettek részt. Kérdésünkre, hogy közülük hányan feleltek meg, vagyis kezdhették meg a képzést, azt válaszolta, mintegy 3500-an kezdték meg a képzést.
Azt is megtudtuk, hogy október közepéig mindösszesen 440-en végeztek eredményesen és helyezkedtek el. A végzettek 10 százaléka volt nő.
A KSH legfrissebb adatai szerint hatalmas volt a bővülés. 2015 II. negyedévéhez képest idén az iparágban: a szállítást főtevékenységként végző vállalkozások 5,0 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak, árutonna-kilométerben mért teljesítményük pedig 6,6 százalékkal nőtt.
Ugyanebben az időszakban a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett tehergépkocsik száma 29 százalékkal emelkedett és a tehergépkocsik 58 százalékát új járműként regisztrálták.
(24.hu)
Gyorsulhat a bérnövekedés?
Gyorsulhat a bérnövekedés üteme a közszférában folyó bérrendezések, illetve a versenyszférában folyamatosan emelkedő munkaerő-kereslet miatt - kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatait.
Részletek
Németh Dávid úgy látja, hogy a bérek miatt Magyarország munkaerővonzó-képessége elmarad a többi régiós országétól. A jövőben még van lehetőség a magyar átlagbérek növelésére, a szakember szerint azonban arra is figyelni kell, hogy a bérek ne emelkedjenek nagyobb mértékben, mint a termelékenység. Ha ugyanis tempósabban nőnek, az rontaná a magyar versenyképességet - fejtette ki.
(ProfitLine)
Elszálltak a magyar fizetések - ezer forintos órabér alatt senki sem ír alá
Pezseg a magyar munkaerőpiac: rosszul jár az a cég, amely egy hét múlva válaszol az állására jelentkezőknek, mert addigra elkapkodják előle a munkaerőt mondta Fehér Tamás, a Trenkwalder Kft. ügyvezető igazgatója.
Részletek
Nincs olyan varázsütés, amellyel mindenki megtalálhatja a hiányzó munkaerőt - mondta Fehér Tamás. Az utóbbi időben kormányzati intézkedések hatására nőtt a foglalkoztatás és ma már inkább munkaerőhiányról beszélhetünk.
Komoly gondot okoz, hogy elmaradtak a technológiai fejlesztések, így fordulhat elő, hogy itthon olyan gépen dolgoznak a munkások, amelyet mondjuk Ausztriában öt éve leselejteztek volna. Így hozunk 80 százalékos hatékonyságot, miközben az osztrákok az új gépekkel 100 százalékot tudnak.
A Trenkwalder Kft. ügyvezető igazgatója szerint aki el akart menni külföldre, az már megtette ezt, így újabb nagy kivándorlási hullámra nem számít. A távozók fiatalok és képzettek, akik bizony nagyon hiányoznak a magyar munkaerőpiacról. Ez az oka annak, hogy manapság már Győrben is szlovák munkaerőt keresnek, de román cégek jelentek meg Hajdú-Bihar megyében.
Fontos, hogy az adott álláshirdetésre egyszerűen lehessen jelentkezni, egy gombot kelljen megnyomni, a legtöbben ugyanis másfél, két percnél többet sokan nem hajlandóak erre fordítani. Fehér inkább 30 másodpercet ajánlana, különben nagy lesz a lemorzsolódás. Legyen érdekes a pályázati forma, nyújtson élményt, hogy tudjon róla másoknak is mesélni a leendő munkavállaló.
Nagyon fontos a jelenlét a közösségi médiában Sok vállalat máig nem érti, hogy nincs egy hete válaszolni az állásajánlatokra jelentkezőknek, hanem egy napon belül kell ezt megtennie. Van olyan cég, amely három hét múlva hívja be a jelentkezőt az állásinterjúra. Fehér szerint így szinte biztosan elveszíti a munkaerőt, hiszen az addigra kap más, esetleg jobb ajánlatot is.
(Napi)
Egyre nagyobb az igény napszámosokra a mezőgazdaságban
Körülbelül 1,9 milliárd forint érkezhet idén az államkasszába a mezőgazdasági idénymunka után kifizetett közteherből, derül ki a Magyar Idők cikkéből. A termelők egyre nehezebben találnak megfelelő munkást.
Részletek
Ezer fővel több mezőgazdasági idénymunkás dolgozott a hazai földeken idén augusztusban, mint egy évvel korábban. Csaknem hétezer cég jelentette így be a munkásait. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint az idei nyolcadik hónapban 61 758 napszámost foglalkoztattak az agrárcégek, ez a szám szeptemberben 71 407-re emelkedett. Az év első kilenc hónapjában összesen 414 464 esetben jelentettek be idénymunkást a foglalkoztatók a NAV rendszerébe, s fizették meg utánuk a napi 500 forintos közterhet. A hatóság tájékoztatása szerint a mezőgazdasági idénymunka után megfizetett közteherből az idén szeptember végéig 1,36 milliárd forint érkezett az államkasszába. A NAV szerint ez az összeg az év végéig a tavalyihoz hasonlóan, hozzávetőlegesen 1,9 milliárd forintra emelkedhet.
Az idén minden eddiginél több panasz érkezett az agrárcégektől, hogy nem tudnak megfelelő számú munkást találni, a legtöbb ember a nagy kézimunka igényű ágazatokból hiányzott. A zöldség-gyümölcs termelésben voltak olyan területek, ahol a munkások hiánya már a betakarítást is veszélyeztette. A gazdálkodók egy része szerint a közfoglalkoztatás miatt nem jut elég munkaerő a földekre. Az önkormányzatoknál ugyanis épp azokat az agilisebb, munkaképes embereket foglalkoztatják, akikre egyébként a mezőgazdaságban is nagy szükség lenne. A közfoglalkoztatottak egy része pedig nem is vállal szívesen mezőgazdasági munkát, hiszen az önkormányzatnál sokkal kevesebb megerőltetés mellett kapják meg – egyébként alacsonyabb – bérüket, míg a földeken a kicsivel magasabb fizetést gyakran kemény munka árán szerezhetik meg.
A mezőgazdaságban főállásban dolgozók száma egyébként évről évre emelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatottak száma 2015-ben 203 200 fő volt, közülük mindösszesen csupán 7900 fő volt közfoglalkoztatott. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a minap képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában jelezte: az ágazat foglalkoztatása öt év alatt 30 400 fővel bővült. A tárcavezető szerint a foglalkoztatás növekedése mögött a versenyszféra, azon belül is az egyéni gazdaságok és a mikrovállalkozások állnak, ez pedig összhangban áll a kormány kis- és közepes gazdaságokat támogató agrárpolitikájával, és egyúttal kedvező az ágazat egésze szempontjából is.
(Agro Napló)
Lelki egészség a munkahelyeken tanulhatnánk a vadludaktól
Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény, Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó, valamint a Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány a lelki egészség világnapja alkalmából rendezett konferenciát Békéscsaba önkormányzatának támogatásával.
Részletek
A Csabagyöngyében Szabóné dr. Kállai Klára klinikai szakpszichológus, a tanácsadó vezetője köszöntötte megjelenteket, kiemelve, hogy huszadik alkalommal rendeznek konferenciát a lelki egészség világnapján, de most először foglalkoznak ennek keretében a munkahelyi lelki egészséggel.
Szente Béla, a Csabagyöngye igazgatója beszélt arról, hogy intézményük e tekintetben nincs könnyű helyzetben, hisz nem szokványos az időbeosztás, nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, ami a többségnek megfelel. Mint mondta, minden próbálkozás ellenére vannak, akik besokallnak, akad, aki a jobb időbeosztás, más a jobb kereset reményében vált. Szente Béla kiemelte, hogy csapatmunka nélkül nem tudna jól működni a Csabagyöngye, ezért igyekeznek odafigyelni arra, hogy mindenki megtalálja a helyét, hogy otthonos légkört teremtsenek, hogy a családosoknak ne kelljen másra bízni a gyerekeiket, és hogy lehetőséget adjanak alkalmazottaiknak a céljaik megvalósítására.
S hogy mit tanulhatunk még a vadludaktól? Nos, amikor egy lúd elfárad, egy másik foglalja el a helyét a V csúcsán. A hátul levő ludak hangos gágogással bátorítják az elsőket a sebesség növelésére. Amikor egy lúd megbetegszik, két másik lúd is lemarad vele a V alakzatból, és követi, hogy védelmet nyújthassanak a számára, majd együtt érik be a többieket. Ahogy a történetben áll: „ha az embereknek lenne annyi józan eszük, mint a ludaknak, rájönnének, hogy a sikerük egyértelműen a közös munkájukon múlik, felváltva vállalva a munka nehezét és osztozva a vezetés terhein.”
(Behir)
KT-konferencia - MNB-igazgató: az idei a harmadik év, amikor jobb lesz a hiány a vártnál
Az idei már a harmadik év, amikor az államháztartási hiány jobb lesz a vártnál - mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) költségvetési és versenyképességi elemzésekért felelős igazgatója.
Részletek
A konferencián a Költségvetési Tanács számára készített háttértanulmányokat mutatták be a résztvevőknek.
Baksay Gergely kiemelte: a kiadási oldalon főként az uniós kifizetések csökkenése okozta az alacsony pénzforgalmi hiányt, de szerepet játszott az is, hogy az EU-s forrásokból finanszírozott állami beruházások elmaradtak a tervezettől. Elmondta, hogy az idén a GDP-arányos államháztartási deficit az MNB prognózisa szerint akár 1,4-1,5 százalékos lehet.
Jövőre a kormány által kitűzött hiánycél 2,4 százalék, de az MNB elemzői szerint ennél alacsonyabb lesz a GDP-hez mért deficit.
Úgy vélte, kedvezően alakulnak az államadósság folyamatai is, tavaly a végleges számok szerint 74,7 százalékra mérséklődött az államadósság GDP-hez mért aránya, ez az idén tovább csökken, az MNB elemzői szerint 2024-re elérheti a maastrichti előírást, a GDP 60 százalékát, míg 2031-re az alaptörvényben rögzített 50 százalékos célszámot is.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke zárszavában kiemelte: Magyarország sikeresen végrehajtotta a stabilitási és növekedési fordulatot, most a versenyképesség terén kell fordulatot elérni.
(Web Rádió)
Ennyiért dolgoznak egy multinál vidéken - megjöttek a vendégmunkások
Nyár vége óta százas nagyságrendben foglalkoztatnak ukrán vendégmunkásokat a Samsung jászfényszarui televíziógyárában - értesült a Napi.hu. Ezzel a lépéssel a társaság elébe ment a legnagyobb hazai munkaadói szervezet által javasolt.
Részletek
A Samsung Electronics Magyar Zrt. nem kívánta kommentálni az ukrajnai dolgozók alkalmazásáról szóló hírt, így a helyzetről a Jász-Nagykun-Szolnok megyei üzem egyik neve elhallgatását kérő munkatársa számolt be a Napi.hu-nak. Tapasztalata szerint a magyarul nem beszélő vendégmunkások augusztus óta tűntek fel a gyárban, s jelenleg 100 és 150 közé tehető a számuk. Legtöbbjüket a közeli Jászberényben és Tóalmáson szállásolták el, e települések a céges buszjáratok útvonalába esnek.
Mivel a cég részéről tájékoztatás nem érkezett, forrásunk nem tudta megmondani, hogy milyen konstrukcióban alkalmazzák az ukránokat, s arról sincs tudomásuk, meddig maradnak. Az is meglehet, hogy mivel a termelés karácsony előtt felfut, erre a rövid időszakra, a megnövekedett létszámigény miatt vették fel őket. Konkrétan az egyik ukrán dolgozótól hallotta, hogy december 16-ig szól a szerződése - ez egyébként összhangban van a vállalat általános gyakorlatával, amely 3 havi próbaidőt köt ki, utána havonta hosszabbítják a szerződéseket. Ugyanakkor hallottak pletykát egyéves szerződésekről is - de ez megkérdőjelezhető, mivel ilyet jellemzően magyar munkavállalók sem kaptak eddig.
Eddig gond volt a fluktuáció: a felvételt nyert emberek többsége hamar felmondott, sokuk még az első fizetést sem várta meg. Az ukránok ehhez képest egyelőre jól szerepelnek - értékelt forrásunk. Mivel azonban a vezetést immár nem szorítja a munkaerőhiány, a magyar alkalmazottak ugyanolyan bizonytalannak érzik a helyzetüket, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a jelentkezők még sorban álltak a gyárkapuban. "Ugyanolyan könnyedén mondják, hogy mondj fel, ha valami nem tetszik!" - példálózott. Az üzemben dolgozóknak rengeteg a kifizetetlen túlórája, s a főnökség gyakorta azt sem tudja megmondani előre, hogy aznap mikor ér véget a munkaidő.
(Napi)
