Tehermentesítő tanulók gyakorlaton a fiatalok
Az idén húszesztendős Nyírpapír Kft. a papírforma szerint idestova egy évtizede tűzte zászlajára a tanulók gyakorlati képzését, foglalkoztatását.
Részletek
Jelenleg három kereskedő- és két eladótanuló teljesít gyakorlatot a cégünknél – adott helyzetjelentést Balogh Zoltán kereskedelmi igazgató, tanulófelelős. Kijelentette: – Több szempontból is fontosnak tartom ezt a foglalkoztatási formát.
Egyrészt a tanulók a forgalmasabb időszakban tehermentesítik a dolgozóinkat, másrészt az általuk hozott, új szemlélettel színesítik a szervezeti kultúránkat. A tanulók foglalkoztatása révén megismerhető a személyiségük, a viszonyuk a munkához, és ez alapján az iskola elvégzése után lehetőség nyílik a további foglalkoztatásukra. Tehát a munkaerő-utánpótlás táptalaja ez a forma. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy napjaink legégetőbb problémája a szakképzett munkaerő hiánya.
A tanulók valós környezetben sajátíthatják el azokat az ismereteket, amiket az iskolai képzés során elméletben megalapoztak. A teljes áruforgalommal találkoznak a beszerzéstől a készletezésen át egészen az értékesítésig.
Megismerkednek a termékekkel, a bolti munkafolyamatok szervezésével és kapcsolatba kerülnek az eladások során a vevőkkel – említette Balogh Zoltán. Hozzáfűzte: – A dolgozóink elfogadják a tanulókat, hiszen sok esetben segítik a munkájukat. Ugyanakkor, ha nem végzik el megfelelően a rájuk bízott feladatokat, vagy nem megfelelően állnak hozzá a munkához, akkor azt szóvá teszik, jelzik nekem.
(Szon)
Nagykövet: A brit kormány nem küldené haza az ottani magyarokat
Mi lesz a Londonban dolgozó magyarok százezreivel? Az Egyesült Királyság budapesti nagykövetét kérdeztük róluk és a brexitről.
Részletek
Iain Lindsay budapesti brit nagykövet viszont elismételte, amit a brit miniszterelnök nemrég Szlovákiában és Lengyelországban is elmondott. Theresa May arról beszélt, hogy garantálják a már kint lévők jogát a maradáshoz, miután kilépnek az Európai Unióból.
Bajok csak akkor lehetnek, ha az uniós tagállamok is megpróbálnák hazaküldeni az ott dolgozó briteket. Szükség van a külföldiekre, mert „az Egyesült Királyság gazdasága sokat nyert és nyer az uniós munkavállalók, köztük a magyarok hozzájárulásával” – mondta a nagykövet.
Ha végül arra jutnának, hogy véget vetnek a szabad munkaerő-áramlásnak, azzal számos tagállami és uniós vezető szerint a közös piac többi elemét, így a szolgáltatásnyújtás szabadságát is buknák. Ez problémát jelenthet a londoni pénzügyi negyednek, a Citynek, amely fontos szerepet játszik a brit gazdaságban.
Csakhogy a brit miniszterelnök szerint a brexitre nincs egy „polcról levehető” modell, mondta Iain Lindsay a felvetésre. Egy kivétellel mindegyik tagállam többet exportál az Egyesült Királyságba, mint amennyit onnan vásárol, ezért az EU-nak is érdeke, hogy jó maradjon az üzleti kapcsolat.
Londonnak, mint világszintű pénzügyi központnak egyébként sem ér egyetlen uniós város sem a közelébe. Még Párizs vagy Frankfurt is csak regionális jelentőségű, utóbbinak például az összlakossága sem akkora, mint ahányan a Cityben dolgoznak, ezért a pénzügyi központi szerep átvétele csak „fantázia”.
(Index)
Még mindig a bejelentésen spórolnának a cégek
Egyre szigorúbban ellenőrzi a NAV a feketefoglalkoztatást, és egyre többször kell is büntetniük. A feketelista adatai szerint idén fél év alatt több bírságot szabtak ki, mint korábban egy-egy évben.
Részletek
Az adóhatóság a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét, akik elmulasztották a náluk foglalkoztatottak munkaviszonyát bejelenteni. A múlt év elejétől csak a notórius csalók neve kerül fel a „szégyenlistára”, azoké, akik ismételten, a korábbival azonos jogsértést ugyanazon a telephelyen követtek el.
Ez év első felében az adóhatóság munkatársai 16 540 esetben folytattak le kifizetéseket (juttatásokat) terhelő járulékokkal kapcsolatos ellenőrzést, és több mint 16 milliárd forint be nem vallott járulékot tártak fel – tájékoztatott a feketelista.hu. Ez az összeg vészjósló: tavaly a revizorok egész évben valamivel több mint 20 milliárd forint járulékkülönbözetet állapítottak meg, 2012 óta ez volt a legnagyobb összeg. Az eddigi adatok alapján várható, hogy a 2016. évi feltárás a tavalyit is meghaladja. Az idén ellenőrzésenként átlagosan 823 000 forint adókülönbözetet állapítottak meg, kétszer akkora összeget (410 000), mint a múlt év azonos időszakában.
A nagyobb gazdasági súllyal szereplő városok közül természetesen a fővárost külön kell kezelni. Budapesti cégek nevét és adatait, bejelentési kötelezettség többszöri elmulasztása miatt 1899 esetben tette ki a NAV a honlapjára. A vidéki városok közül debreceni és miskolci cégek neve szerepel a leggyakrabban a listán; 172-szer, illetve 170-szer. Szegedről 141, Győrből 115, Nyíregyházáról 111, Pécsről 103 társaságot sújtott nyilvános megrovásával az adóhatóság. A legkevesebb szabálytalansággal Kaposváron, illetve Tatabányán találkoztak az adóellenőrök; előbbinél 31, utóbbi esetnél 29 cég esetében kellett a törvény előírásának megfelelően nyilvánosságra hozni mulasztásaikat.
A munkavállalók bejelentés nélküli foglalkoztatása jelenleg Magyarország egyik legnagyobb problémája, a jelenség össztársadalmi szinten is kárt okoz, hiszen hosszú távon a munkáltató, a munkavállaló, az állam és a társadalom is nagy veszteségeket szenved el.
(Piac és profit)
Megtárgyalták az új szakképzési koncepciót
A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által szervezett konzultációs fórum hódmezővásárhelyi állomását szerdán tartották. A tanácskozáson a megye szakképzés-fejlesztési koncepciójának alapelveire tehettek javaslatot a szakképzés szereplői.
Részletek
Az új koncepció szükségességét az indokolja, hogy egyrészt megváltozott a szakképzés alapja, hiszen beindult a duális képzés, ehhez kapcsolódóan a jogszabályi környezet is átalakult, illetve megváltoztak a gazdasági-technikai feltételek is.
A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) azért hívta életre a fórumot, hogy a szakképzés szereplői megfogalmazzák véleményüket, elvárásaikat, és megosszák egymással a jó gyakorlatot. Illetve, hogy kiderüljön, mely területekre, azaz szakmákra, szakmacsoportokra kell fókuszálni, kiemelt figyelmet fordítani a jövőben. A hiányszakmákat is ketté kell bontani. Vannak azok, amelyek jelenleg hiányszakmák. Illetve vannak azok a szakmák, amelynek képviselői a megye szempontjából fontosak, hogy a jövőben megjelenjenek a munkaerő piacon. Ez utóbbira példa a mechatronika – fogalmazta meg dr. Kőkuti Attilával, a Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke, a kamara ipari alelnöke, aki hozzátette, hogy ezekre a szakmákra a pályaorientációs programok (például cég-, üzem-, gyárlátogatások alkalmával) során hívják fel már az általános iskolások figyelmét.
A szervezet célja, hogy a gazdálkodók véleményét, és tapasztalatait is megismerve segítse az egyre nagyobb kihívást jelentő munkaerőhiány megoldását. A rendezvényen megvitatott koncepciót a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által elnökölt MFKB ezután elküldi az illetékes minisztériumnak.
(Promenad)
Meghökkentő megállapítás a nyugdíjasokról
Az alacsony növekedés és alacsony kamatszint a hosszabb távú, főleg demográfiai folyamatok eredménye: túl sok lett a nyugdíjas és kevés az aktív munkaerő kínálat - vélik a Fed közgazdászai. Nem érdemes abban bízni, hogy ez egyhamar megváltozik.
Részletek
Az Egyesült Államokban a Nagy Recesszió óta eltelt időszakban tapasztalt lassú gazdasági növekedés nem egy gyorsan múló jelenség, az ugyanis komoly demográfiai problémák eredménye. Ezek hosszú évekre visszafoghatják a világ legnagyobb gazdaságának növekedését - írja a Fed három közgazdásza nemrég megjelent tanulmányában. Bár ez kutatási anyagnak tekinthető, mégiscsak ez az első eset, hogy az amerikai jegybank erről az oldalról közelít a problémához - vélik az ügyben megkérdezett szakértők.
A Fed három kutató közgazdásza, Etienne Gagnon, Benjamin Johannsen és David Lopez-Salido vizsgálatának eredményei szerint tévúton járnak azok, akik szerint a folyamatos bizonytalanság és a korlátozott befektetési lehetőségek a felelősek azért, hogy a pénzügyi válságot követő recesszió óta folyamatosan alacsony szinten ragadt Amerikában a beruházások szintje. Az ő modelljük szerint ezért sokkal inkább okolhatóak az amerikai demográfiai folyamatok. Ezek alapján azt feltételezik, hogy az amerikai reál GDP növekedés és a kamatok egyaránt alacsony szinten maradhatnak a következő évtizedekben, azaz beköszöntött a tartós stagnálás korszaka az Egyesült Államok gazdasága számára.
Bár a tanulmány nem tekinthető a Fed hivatalos álláspontjának, piaci szereplők jelzésértékűnek tekintik azt. A CNBC-nek nyilatkozó Torsten Slock, a a Deutsche Bank vezető nemzetközi közgazdásza szerint ez az első alkalom, hogy a Fed végre felismeri, miről beszélnek már régóta a pénzügyi piacokon. Arról, hogy az alacsony növekedéssel jellemzett gazdasági környezet hosszabb távon velünk maradhat.
A tanulmány megállapításainak vegyes következményei lehetnek, ha a befektetési lehetőségeket nézzük - véli Slock. Az alacsony gazdasági növekedés ugyan alacsonyabb profitnövekedést jelent a vállalatoknál, azonban az érem másik oldala, hogy az alacsony kamatok magasabb árazásokat generálnak a részvénypiacon. Slock optimista, szerinte ebből a kötélhúzásból végül a részvények profitálnak. Ebben a környezetben hiába tűnnek drágának a részvények, még mindig jobban fognak teljesíteni, mint az ultra alacsony hozamú kötvények - vonta le a következtetést.
(Napi.hu)
Feketelista.hu: 16 milliárd forint járulékot nem vallottak be az első fél évben
Több mint 16 milliárd forint be nem vallott járulékot tárt fel az első fél évben az adóhatóság, míg tavaly egész évben volt 20 milliárd forint a feltárt járulékkülönbözet, így várható, hogy az idei összeg a tavalyit is meghaladja.
Részletek
A közlemény szerint az idén ellenőrzésenként átlagosan 823 ezer forint adókülönbözetet állapítottak meg, kétszer akkorát, mint a múlt év azonos időszakában.
Az adóellenőrök tapasztalatai szerint a vendéglátás, az építőipar és a mezőgazdaság cégeinél “felejtik” el leggyakrabban bejelenteni az alkalmazottat. Az adóhatóság emellett fokozott figyelmet fordít a munkaerő-kölcsönző cégekre, jellemzően a takarító, karbantartó és vagyonvédelmi vállalkozásokra is.
A foglalkoztatásra irányuló, célzott ellenőrzések során az adóhatóság 2012 és 2016 első féléve között vizsgált esetek 42 százalékában, 21 393 cégnél tárt fel szabálytalanságot – összegzi a feketelista.hu.
Az adóhatóság nyilvánosságra hozott listája szerint az elmúlt öt évben összesen 6303 cég került fel azok közé, akik többször elmulasztották alkalmazottjaik bejelentését. A feketelista.hu megyék és városok szerinti kimutatása szerint a legtöbb feketén foglalkoztatót, 790-et ugyan Pest megyében leplezték le, ám a megye gazdasági súlyát figyelembe véve nem tartozik a “legfertőzöttebb” régiók közé. Annál inkább Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol 357 cég ismételten “elfelejtette” bejelenteni az alkalmazottat – írták.
(HAON)
Ónodi-Szűcs: hétmilliárd forint értékben írnak ki pályázatokat
Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíjprogram, valamint egy új pszichiátriai épület megépítését szolgáló pályázat kiírását jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.
Részletek
Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, az ápolói ösztöndíjprogramra 4,4 milliárd, az új pszichiátriai épület megvalósítására 2,7 milliárd forint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) forrása.
Az államtitkár az ösztöndíjprogramról szólva kiemelte, a pályázat meghirdetése egyfajta válasz arra, hogyan kíván a kormány reagálni a szakdolgozói hiányra. Jelezte, Magyarországon kevesebb szakdolgozó képzése indul el és többen morzsolódnak le az OECD-átlagnál.
Páva Hanna, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) elnöke az ápolónak tanulók ösztöndíjprogramjáról elmondta, a program az egész országra kiterjed, szemben az eddigiekkel, amikor a közép-magyarországi régió nem kapott pályázati lehetőséget.
A szakember hozzátette: a nagyon agresszív, életellenes cselekményeket elkövetők 2-2,5 százaléka skizofrén, akik téveszméjük hatására bántalmazták a környezetükben élőket, ugyanakkor a skizofrénia előfordulása 0,8 százalék. A töredék betegszámnak azonban megfelelő ellátást kell nyújtani, az új épületben 32 beteg számára lesz hely, ami egyelőre elegendő.
Az új épület mind az oda kerülő betegek, mind a környezet biztonságát szolgálja majd – jelezte a szakember, hozzátéve, egy ilyen épület létrehozása a korszerű pszichiátriai ellátás lehetőségét teremti meg.
(HAON)
Aggasztó munkaerőhiány? Van elég dolgozó, csak meg kellene találni
Fejlődni képtelen cégek, elmaradozó projektek, a fennmaradását fenyegeti az aggasztó méreteket öltő munkaerőhiány. Érdemes a belső, saját piacra összpontosítani, így akár 10-15 százalékkal csökkenthető a munkaerő iránti igény.
Részletek
"Egy komplett generációnyi informatikus hiányzik Magyarországról", "Már az irodai sörcsapra sem ugrik az informatikus", "Van elég dolgozó, csak meg kellene fizetni" - ez csak néhány a sajtó nem régi IT-munkaerőhiánnyal foglalkozó szalagcímeiből. A felsorolt címekből a legutolsóval ért egyet Otti Csaba, a Personal Hungary HR IT Rendszerek szakértője, bár ő inkább úgy mondaná: van elég dolgozó, csak meg kellene találni.
Egy új projekt felvállalásakor nemcsak az látszik azonnal, hogy van-e olyan munkatárs, aki dolgozott hasonló projekten, hanem azok neve is felmerül, akik rövid képzéssel alkalmassá tehetők a feladatra.
Jóval könnyebb például egy több nyelven beszélő dolgozót spanyolra is megtanítani, mint egy olyat, aki csak magyarul beszél, ezen kívül nagy esély van arra, hogy őt ez valóban érdekelni is fogja és lelkesen tanul.
Ráadásul az a programozó, aki jó a kód megírásában, a legritkább esetben szeret ügyfelekkel kommunikálni, e-maileket megírni, azaz ha ezeket a feladatokat kiszervezzük adminisztrátori szintre, akkor a programozó boldogan írja a kódját és egy jóval alacsonyabb bérköltségű asszisztens sokkal hatékonyabban megírja az ügyfelek emailjeit.
(Portfolio)
Berlin komoly korlátozásról dönthet
A német kormány szerdai ülésén elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette törvényjavaslatát az uniós társállamokból érkező bevándorlók szociális ellátási jogosultságának korlátozásáról.
Részletek
A jogszabálytervezet szerint a nem német uniós állampolgárok nem kaphatnak szociális vagy munkanélküli támogatást, ha nem dolgoznak Németországban vagy nem szereztek korábbi németországi munkaviszony révén jogosultságot a társadalombiztosítás ellátásaira. Szociális támogatás csak akkor jár, ha az illető öt éven keresztül állami segítség nélkül gondoskodott magáról.
Azonban az érintettek kaphatnak úgynevezett áthidaló támogatást azt alapvető szükségletek kielégítésére, de csak egy hónapra, és kaphatnak hitelt is, amelyből viszont kizárólag hazautazásuk költségét fedezhetik.
A Die Welt című lap elemzésében rámutatott, hogy a tervezett német szabályozás szigorúbb az előző brit miniszterelnök, David Cameron által Nagy-Britannia számára az EU-val kialkudott kompromisszumnál, amely arra az esetre szólt volna, ha a brit választók hazájuk uniós tagságának megtartása mellett döntöttek volna a júniusi népszavazáson, az ugyanis nem öt-, hanem csak négyéves moratóriumot irányzott elő az uniós bevándorlók szociális ellátási jogosultságának korlátozására. Azonban a Cameron-féle szabályozás a juttatások szélesebb körére terjedt volna ki.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszűnése nagy vita bontakozott ki a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik jobbközép kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő uniós migránsok ellen. "Aki csal, az repül" - hangoztatták a bajor párt képviselői a Németországba bevándorló uniós állampolgárokkal kapcsolatban.
(ATV)
Havi nyolcvan túlóra a teljesítőképesség józan határa
A japán a legszorgalmasabb és a legodaadóbb munkaerő a világon, legalábbis ez a közvélekedés. Most azonban kijött Tokióban egy hivatalos dokumentum, amely kifejezetten riasztónak találja a túlzott munkahelyi hajtást.
Részletek
A Shinzo Abe vezette kormány Fehér Könyvben összegezte, milyen súlyos egészségügyi és ebből adódóan gazdasági kárt okoz mindez. Minden ötödik japánt fenyegeti a veszély, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegsége lesz a túlzott munkahelyi stressz és hajtás miatt. A felmérések szerint a japán cégek 23 százalékánál a dolgozók legalább 80 túlórát teljesítenek havonta. Márpedig ez a nyolcvan túlóra a kritikus határ, e fölött vészesen nő a súlyos betegség valószínűsége. De folyamatosan emelkedik a depressziósok és az öngyilkosságok száma is, ez is összefügg a túlmunkával.
A japánok 22 százaléka heti 49 órát dolgozik. Az USA-ban csak az alkalmazottak 16, Nagy-Britanniában 12, Franciaországban pedig csupán 10 százaléka tölt ennyi időt a munkahelyen. És még valami kiderült: a szolgáltatási szektorban a munka termelékenysége jóval alacsonyabb, mint Amerikában vagy a fejlett nyugat-európai országokban. A kormány már eddig is próbált tenni valamit. Például adó- és egyéb pénzügyi kedvezményeket nyújt azon cégeknek, ahol a dolgozók igénybe veszik évi szabadságukat. Mert az bizony a szabi sokszor bent marad. Sőt, már törvényjavaslat is készült, hogy legalább az évi szabadság felét, tehát egy hetet, minden japán dolgozónak ki kell vennie.
(HVG)
