Egyedül dolgozni nem is olyan rossz?
Ma már nem mindenki dolgozik 9-től 5-ig. Emberek milliói kapják különböző módokon a fizetésüket, úgy is, mint független munkavállalók.
Részletek
Ahhoz, hogy jobban megértsük a független munkaerő jelentését, és hogy mi motiválja azokat, akik így dolgoznak, a McKinsey 8000 európai és egyesült államokbeli embert kérdezett meg kutatásában. A megkérdezettek elmúlt egy évi jövedelmére, a szakmai elégedettségére és törekvéseire voltak kíváncsiak.
Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy akár 162 millió ember Európában és az USA-ban, vagy máshogy fogalmazva a munkaképes korú népesség 20-30 százaléka valamilyen formában önálló munkában vesz részt.
Míg demográfiailag változatos az eredmény, a független munkavállalók négy szegmensbe illenek: szabad ügynökök, akik az önálló munkát választják, és abból kapják elsődleges jövedelmüket; alkalmi keresők, akik alkalmi munkákkal egészítik ki keresetüket; a vonakodók, akik a független munkából élnek, de a hagyományos munkahelyeket részesítik előnyben, és végül azok, akik szükségből csinálják kiegészítésként.
Az önálló vállalkozóknak és a hagyományos munkahelyen dolgozóknak nagyobb együttműködésre van szükségük a karrierjük szempontjából, ahogy a digitális technológiák egyre jobban átformálják a munka világát.
(Tőzsdefórum)
Kevesebb profitot, több bért
Hosszú távú megoldás kell a munkavállalók bérének emelésére, amelynek fedezete a megtermelt profit lehetne, nem a járulékok csökkentése mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Részletek
Palkovics Imre hozzátette, a járulékok a munkaerő fenntartását, a munkaerő újratermelési költségét fedezik, hosszú távú gondoskodási funkciójuk van. Ha ezeket csökkentik, az a jövőbeli tartalékok felélését jelenti.
Az elnök szerint a vállalatok által megtermelt hozzáadott értékből kellene a munkabérek bruttó értékét növelni, a másik megoldás pedig a személyi jövedelemadó (szja) vagy az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése lehetne.
Mint mondta, van olyan ki nem fizetett profit, amiből lehetne a béreket emelni. Az építőipar például 21-22 százalékkal bővült termelékenységben és hozzáadott értékben az elmúlt 4 évben, miközben a bértömeg, az összes munkavállaló összes kifizetett bére 2,5 százalékkal nőtt.
(Vs)
Orbán: a munkaerő elfogyott
Olyan beruházókra van szükség Magyarországon, mint amilyen India is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap az Országházban, miután fogadta Mohammad Hamid Anszarit, India alelnökét.
Részletek
A kormányfő sajtónyilatkozatában mindezt azzal indokolta, hogy Magyarországon "a munkaerő elfogyott", sikerült munkát adni az embereknek, lassan elérjük a teljes foglalkoztatottságot, ezért a magyar ipar technológiai színvonalát kell folyamatosan megújítani, és ehhez kellenek a beruházások Indiából is. Hozzátette: 2014-2015-ben Magyarországon a legnagyobb zöldmezős ipari beruházó India volt, és az ázsiai ország további beruházásokat tervez itt.
Orbán Viktor a kétoldalú kapcsolatokat illetően kifejtette: India készen áll arra, hogy a magyar innovációs újításokat, a kutatás-fejlesztés eredményeit közösen használjuk, aknázzuk ki. Ezért technológiai munkacsoport áll fel, hogy az innováció területén a képességeket összekapcsolják - jelentette be a kormányfő, egyúttal gyors és hatékony munkát kérve a bizottságtól. Úgy vélte, a hadiiparban is jó együttműködési lehetőségek kínálkoznak, valamint a mezőgazdasági kapcsolatok is fontosak. Erősítik a filmipari együttműködést is, ezért filmipari delegáció tesz látogatást Indiában a lehetőségek felkutatására - mondta.
(Világgazdaság)
Hétéves mélyponton a munkanélküliség az EU-ban
Augusztusban regisztrálták az Európai Unió tagországaiban a legalacsonyabb, 8,6 százalékos munkanélküliségi rátát 2009 márciusa óta az Európai Bizottság felmérése alapján tájékoztatott az Európai Bizottság.
Részletek
A felmérés szerint a foglalkoztatás növekedése volt jellemző az unió szinte valamennyi tagországában 2015 és 2016 augusztusa között. Mintegy 1,6 millióval kevesebben voltak munka nélkül a tavaly mért adatokhoz képest, a vizsgált időszakban 3,2 millióval több embert foglalkoztattak, közülük 2,2 milliót az eurót használó országokban. Folyamatos növekedés jellemezte az állandó munkaszerződéssel rendelkezőket is, a munkanélküliség eközben 24 tagországban csökkent. A hosszú távú munkanélküliség a legtöbb tagállamban továbbra is csökken, a munkaerő 4,2 százalékát érintette az előző év 4,9 százalékos arányához képest.
A pályakezdő fiatalok munkanélküliségi mutatója a 2015. augusztusban mért 20,1 százalékhoz képest 18,6 százalékra csökkent. A jelentés megjegyzi, hogy az uniós ifjúsági garanciaprogram és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésnek köszönhetően 2013-hoz képest 1,4 millióval kevesebb az állástalan fiatal az EU-ban, és 900 ezerrel csökkent azoknak a fiataloknak a száma, akik nem vesznek részt a foglalkoztatásban, illetve nem részesülnek oktatásban vagy képzésben. Hozzátették, még mindig 4,2 millió fiatal keres munkát Európa-szerte.
A jelentés arra is kitért, hogy az 55 és 64 év közötti uniós polgárok tovább maradnak aktívak a munkaerőpiacon. 2016 első negyedévében a vizsgált korosztály tagjai közül 4-ből 3-an foglalkoztatásban maradtak. Marianne Thyssen foglalkoztatáspolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy az Európai Unió továbbra is a humánerőforrásba fektet, és támogatja a továbbképzéseket annak érdekében, hogy minél többen feleljenek meg a minden eddiginél jobban képzett munkaerőt megkövetelő munkaerőpiac elvárásainak.
Mint ismeretes, a legfrissebb statisztikai adatok szerint Romániában augusztusban valamivel több, mint félmillió, 529 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, ami 3,11 százalékkal kevesebb, mint egy hónappal korábban. A felnőtt lakosság (25–74 év) körében a munkanélküliségi rátát 5 százalékra becsülték. A 25–74 év közötti állástalanok a munkanélküliek 78,2 százalékát tették ki augusztusban.
(Krónika)
A precíziós gazdálkodás már nem a jövő, hanem a jelen
Az Agroinform.hu 2017-ben is megrendezi a Precíziós gazdálkodás konferenciáját. Ezt azon a könyvbemutatón jelentették be, ahol az idei PREGA-tanácskozás anyagát tartalmazó, Digitalizáción innen és túl című kötetet adták át a szakma képviselőinek.
Részletek
Magyarországnak már van Digitális Agrárstratégiája, amely kimutatta: ennek alkalmazásával évi 10 százalékkal bővülhetne az agrárpiac, azaz 300 milliárd forinttal növekedhetne az ágazat teljesítménye. Ezt a tartalékot akkor lehetne felszabadítani, ha a termésvolumen, a termőföld hatékonyabb kihasználása, felhasználása összeérne a piaccal és a gazdálkodási környezettel. Ezt a folyamatot – hogy a stratégia gyakorlattá váljon – kívánja elősegíteni a 2017. február 22-ei III. PREGA Konferencia.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a szakmai szervezetekkel való szoros együttműködésen túl szeretnénk utat nyitni a fiatalabb generáció számára is, hiszen a jövő mezőgazdaságának sikeressége elsősorban rajtuk múlik – mondta Bolyki Bence, az Agroinform.hu portálvezetője.
Újdonság, hogy a harmadik konferenciát megelőző, úgynevezett nulladik napon már külön tudományos tanácskozást is tartanak, ahol az elmélet hazai és külföldi szakemberei megvitathatják a precíziós gazdálkodás eredményeit, hogy február 22-én már a gyakorlati információk következhessenek.
Dr. Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem docense szerint ahol nagy tömegű fejlesztések hiányoznak, az elsősorban a gépesítettség, de ami jelenleg ennél is kritikusabb, az a jól képzett munkaerő. Hiányzik a piacról az a réteg, akik egyrészt tisztában vannak a precíziós gazdálkodás alapjaival, másrészt kellően felkészültek a modern munkagépek használatára.
A most bemutatott kötet (szerkesztő: Erdei Gabriella és dr. Milics Gábor) az informatika és az agrárium egyre szorosabban összefonódó kapcsolatának jelenlegi és jövőbeli irányvonalait veszi górcső alá, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az új, innovatív technológiák minél hangsúlyosabban és hatékonyabban lehessenek jelen a magyar gazdálkodók termelési folyamataiban, így mindennapjaiban is.
(Agro Napló)
Pályaválasztási vásárra invitálták a megye fiataljait
Több ezer fiatal érkezett a Csaba Parkba, ahol munkáltatók és képző intézmények igyekeztek segítséget nyújtani a pályaválasztás vagy a pályamódosítás előtt állók számára.
Részletek
Ezzel a táncelőadással nyílt meg a „Helló meló, na de melyik szakma...” című rendezvény. A pályadöntését elősegítő rendezvényen és a Pályaválasztási Vásáron az iskolákkal, a felnőttképzési intézményekkel, munkáltatókkal személyesen találkozhattak a pályaválasztás előtt álló fiatalok és a pályakorrekcióra kényszerülő felnőttek. Az ápolók mindennapi munkájába is betekintést nyerhettek.
Kiss Evelin Ivett másodéves ápoló hallgatóként vett részt az eseményen: - én kint tanulok legtöbbet a kórházban, amikor látom és elvégzem a feladatot. Túl nagy nehézsége nincs. Tanulni kell nagyon, de azáltal, hogy tudom és felhasználom az ismereteim öröm tölt el.
A rendezvény legfontosabb célja, hogy olyan információt nyújtson a pálya, szakma és iskolaválasztás előtt álló általános iskolák, közép és felső fokú oktatási intézmények tanulói számára, amellyel segítheti a munkaerő- piaci igényekhez igazodó pályadöntés meghozatalát.
A 2010 évekig a diplomaszerzés irányába indultak el a fiatalok, a szakmunkaképzésben pedig olyan szakmák kerültek a képzés körbe, ami elvégzése után állás nélkül maradtak – mondta el Vantara Gyula. Az ösztöndíjrendszerekkel és duális képzéssel ezen a problémán segített a kormány a véleménye szerint.
- A kormány felismerte, hogy különböző ösztöndíjrendszerekkel támogatásokkal lehet ösztönözni, hogy a hiányszakmákban legyen képzési rend, és jöjjenek a fiatalok. Ezenfelül a munkahelyek is bejelentik az igényüket az úgynevezett duális képzésben. A fiatalok részt vesznek a képzésben és talán kialakul az az egyensúly, hogy mire van szüksége az iparnak és mire van szüksége a tanulóknak - foglalta össze Vantara Gyula országgyűlési képviselő.
(Behir)
Lázár: szükséges az alaptörvény módosítása
Az a kormány célja, hogy meggyőzze a parlamenti frakciókat arról: az alaptörvény módosítása elengedhetetlenül szükséges, hogy az ország határait megvédjék.
Részletek
Ezt mondta Lázár János a 65-ik Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács belügyminiszterek tanácskozásán azt kezdeményezik, hogy vegyék le a napirendről a kötelező kvótát.
A Kormányinfó elején Lázár János értékelte az október 3-i népszavazást, amelyet eredményesnek ítélt, mert a kormány erős politikai támogatást kapott az unióban zajló küzdelemben.
Az a kormány célja, hogy meggyőzze a parlamenti frakciókat arról: az alaptörvény módosítása elengedhetetlenül szükséges, hogy az ország határait megvédjék – közölte a miniszter. Lázár János elmondta, a miniszterelnök erről egyeztet pénteken az MSZP elnökével, jövő héten pedig a Jobbik elnökével.
Lázár János azt is tudatta, hogy a 300 négyzetmétert nem meghaladó lakásbővítéseket a továbbiakban nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni. Emellett döntöttek arról, hogy évente 1,5 milliárd forintot fordítanak a népi műemlékek – malmok, tanyák – felújítására, megmentésére.
A kabinet jóváhagyta a 2016 és 2030 közötti időszakra vonatkozó nemzeti erdőstratégiáját is, amely vidéki munkaerő támogatását, faipari fejlesztéseket tartalmaz.
Lázár János beszámolt arról, hogy decemberben felülvizsgálják a CSOK-ot, ami megítélése szerint már így is nagyon sikeres és hogy bekapcsolják Esztergomot az M1-es autópályába, a településeket elkerülve. Az intézkedés a Suzuki-gyárnak segít majd.
A vidéki kórházakra 500 milliárdot fordított a kormány, míg a fővárosi kórházak kimaradtak az EU-s forrásokból, így a jövőben a adófizetői forrásokból folytatódnak a fővárosi fejlesztések.
Csak a szürke zónába kerülnek a feketén foglalkoztatottak
Az adóhatóság a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét, akik elmulasztották a náluk foglalkoztatottak munkaviszonyát bejelenteni.
Részletek
Ez év első felében az adóhatóság munkatársai 16 540 esetben folytattak le kifizetéseket (juttatásokat) terhelő járulékokkal kapcsolatos ellenőrzést, és több mint 16 milliárd forint be nem vallott járulékot tártak fel – tájékoztat a feketelista.hu.
Tavaly a revizorok egész évben valamivel több mint 20 milliárd forint járulékkülönbözetet állapítottak meg, 2012 óta ez volt a legnagyobb összeg. Az eddigi adatok alapján várható, hogy a 2016. évi feltárás a tavalyit is meghaladja.
A feketelista.hu a bejelentés nélküli munkaerőt foglalkoztató cégeket is naprakészen követi, tizenhárom más közhiteles állami adattár adatait is összegezve. Ezek alapján a körültekintő üzletember pontosan tájékozódhat a kiszemelt partner megbízhatóságáról. Meggyőződhet például adómoráljáról, vagy arról, hogy nem áll-e felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, folyik-e ellene adóvégrehajtás. A megbízható információk ismeretében hozhatja meg üzleti – döntését fűzi hozzá a fentiekhez Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.
(Tőzsdefórum)
A németeknek elegük lett a szociális rendszerük kiszipolyozásából
A német kormány szerdai ülésén elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette törvényjavaslatát az uniós társállamokból érkező bevándorlók szociális ellátási jogosultságának korlátozásáról.
Részletek
A jogszabálytervezet szerint a nem német uniós állampolgárok nem kaphatnak szociális vagy munkanélküli támogatást, ha nem dolgoznak Németországban vagy nem szereztek korábbi németországi munkaviszony révén jogosultságot a társadalombiztosítás ellátásaira. Szociális támogatás csak akkor jár, ha az illető öt éven keresztül állami segítség nélkül gondoskodott magáról. Azonban az érintettek kaphatnak úgynevezett áthidaló támogatást azt alapvető szükségletek kielégítésére, de csak egy hónapra, és kaphatnak hitelt is, amelyből viszont kizárólag hazautazásuk költségét fedezhetik.
Andrea Nahles szociális és munkaügyi miniszter a kormányülés után kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a javaslat célja egy fontos kérdés tisztázása: "a törvénytervezettel helyreállítjuk a jogbiztonságot, egyértelművé tesszük, hogy aki Németországban él, dolgozik és járulékot fizet, jogosult szociális ellátórendszereink juttatásaira", de „azoknak az esetében, akik még soha nem dolgoztak Németországban és létfenntartásukhoz állami segítségre szorulnak, az az alapelv érvényesül, hogy a támogatást a származási országban kell igényelni”. A Die Welt című lap elemzésében rámutatott, hogy a tervezett német szabályozás szigorúbb az előző brit miniszterelnök, David Cameron által Nagy-Britannia számára az EU-val kialkudott kompromisszumnál, amely arra az esetre szólt volna, ha a brit választók hazájuk uniós tagságának megtartása mellett döntöttek volna a júniusi népszavazáson, az ugyanis nem öt-, hanem csak négyéves moratóriumot irányzott elő az uniós bevándorlók szociális ellátási jogosultságának korlátozására. Azonban a Cameron-féle szabályozás a juttatások szélesebb körére terjedt volna ki. Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszűnése nagy vita bontakozott ki a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik jobbközép kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő uniós migránsok ellen. "Aki csal, az repül" - hangoztatták a bajor párt képviselői a Németországba bevándorló uniós állampolgárokkal kapcsolatban.
(Maszol)
Foglalkoztatási programot indít a Máltai Szeretetszolgálat Bács-Kiskun Megyében
Kétezer hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű és munkakereső ember számára nyújt segítséget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a következő öt évben Bács-Kiskun Megyében.
Részletek
Baján október 6-án tartottak egyeztetést a segélyszervezet helyi és regionális munkatársai az önkormányzat, valamint más karitatív és civil szervezetek képviselőivel. A Máltai Szeretetszolgálat a foglalkoztatási paktum (kistérségi szereplők szerződésben rögzített összefogása a foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a munkanélküliség csökkentése érdekében – a szerk.) konzorciumi partnereként indította el programját. 2021-ig tart a két és fél milliárd forintos keretösszegű projekt, mely azt a célt tűzte ki, hogy a segítségért folyamodó hátrányos helyzetű, csökkent munkaképességű vagy inaktív embereket komplex foglalkoztatási programmal, képzések, tréningek segítségével integrálja az aktív munkaerőpiacra. A projekt előkészítéseként megkezdődtek a megyei szintű igényfelmérések, melyek minden érintett településen feltérképezik a keresletet és kínálatot, azaz a helyi vállalkozások munkaerő-igényét, valamint a munkát kereső emberek végzettségét, tapasztalatát.
A Baján tartott egyeztetésen Maros Beáta, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bajai csoportjának vezetője rámutatott: hátrányos helyzetűnek számítanak az alacsony iskolai végzetséggel rendelkezők, a huszonöt év alatti vagy ötven év fölötti munkavállalók, a harminc év alatti pályakezdők, a gyesről, gyedről vagy ápolási díjról visszatérők, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülők. Inaktívnak tekinthetők a megváltozott munkaképességűek, a romák, akik foglalkozáshelyettesítő támogatásban részesülnek, valamint azok a nem regisztrált álláskeresők, akik nem rendelkeztek korábban munkahellyel, és nem volt rendszeres munkaviszonyból származó jövedelmük.
Az önkormányzat részéről Vedelek Norbert alpolgármester, valamint Szabó Hajnalka és Zöld Lászlóné önkormányzati képviselő vett részt az egyeztetésen. Zöld Lászlóné elmondta: nagyon fontosnak tartanak minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti a munkaerőpiaci integrációt. Ebben az ügyben folyamatosan együttműködnek a helyi karitatív és civil szervezetekkel.
(Magyar Kurir)