Tíz év alatt több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma
Az elmúlt tíz évben több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a versenyszférában például 430-440 ezerrel dolgoznak többen a tíz évvel ezelőttihez képest.
Részletek
A foglalkoztatási ráta már 70 százalék fölött van, de nagyon sokat kell még tenni szavai szerint annak érdekében, hogy elérjük azt a 75 százalékos foglalkoztatási szintet, amit az Európai Unió 2020-ig önmaga elé tűzött ki, mint uniós átlagot.
Hozzáfűzte: a munkaadóknak nyújtott járulékkedvezményekkel kiemelten segítették a hátrányos helyzetű munkavállalók, az 55 év felettiek, a 25 év alattiak és a kisgyermekes anyák elhelyezkedését, valamint sikeres volt munkahelymegtartó akcióporogramjuk is, amely 900 ezer ember munkahalyét segített megtartani.
Cseresnyés Péter szólt arról is, hogy a különböző kedvezmények 440 milliárd forint szabadon elkölthető pénzt hagytak a vállalkozásoknál.
Szavai szerint 2017-től tovább szélesítik a kedvezmények körét, támogatni kívánják a munkaerő-mobilitást, ezért egyrészt az adótörvényben a saját gépkocsival munkába járás elszámolható összegét kilométerenként 9 forintról 15 forintra emelik, másrészt olcsóbbá teszik a munkásszállók építését és fenntartását, üzemeltetését is.
Az államtitkár szerint a munkaerőhiányt például inaktívak aktívvá tételével, a rugalmas munkaidő lehetőségeinek kiszélesítésével és a közfoglalkoztatottak képzésével, minél nagyobb arányban az elsődleges munkaerőpiacra való visszairányításával kívánják enyhíteni.
(Hirado.hu)
Bogsch: magas szinten kell tartanunk az oktatás minőségét
A munkaerő-elvándorlás hosszú évek óta probléma, amellyel rövid távon még csak-csak megbirkózunk, de tartós megoldása nem lehet csak a versenyszféra feladata.
Részletek
Bogsch Erik azt írja: a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság a gyógyszeripart érintő gondokat is felszínre hozta. Itt megemlíti a hosszadalmas termékfejlesztési szakaszt, a sokszor fojtogató szabályozási környezetet, a beszűkülő innovációs lehetőségeket, az áreróziót és az egyes nemzeti költségvetések egészségügyi megszorításának való kitettséget.
A gyógyszeripari vezér a szektor globális trendjeiről szólva kifejti: a generikus gyártók közül többen igyekeznek globálissá válni. Ezzel példátlan koncentráció valósult meg az iparágban. Ezzel szemben mások az úgynevezett specializációs modellt választották, így például a Richter is.
A munkaerő-elvándorlás hosszú évek óta probléma, amellyel rövid távon még csak-csak megbirkózunk, de tartós megoldása nem lehet csak a versenyszféra feladata - hangsúlyozza Bogsch Erik, aki megemlíti, hogy a cég cserébe 2015-ben önállóan 90 milliárd forintos nemzetgazdasági hozzájárulást termelt.
Zárásképp kifejti: a magyar központi cégek nemzetközi versenyképességéhez patrióta iparpolitikára és megfelelő piaci pozícióra van szükség. Ez utóbbi feltétele a stabil belföldi piac.
(Portfolio)
Nem enyhül a munkaerőhiány
Rengeteg a munkaerő tartalék, csak az a baj, hogy nagy részük alkalmatlan arra, hogy megjelenjen az elsődleges munkaerő piacon. Az elvándorlás versenyképességi kérdéssé vált. A munkaerőhiány kezelésére nincs kidolgozott stratégia.
Részletek
Az unióban is az egyik legalacsonyabb, 5 százalék alatti a hazai munkanélküliségi ráta és a válság óta nem volt ilyen magas a foglalkoztatás - dicsekedett a napokban Varga Mihály gazdasági miniszter. Ezt a rendkívül kedvező képet azonban jelentős mértékben árnyalta Madár István, a Portfolió vezető elemzője a Joint Venture Szövetség (JVSZ) makrogazdasági rendezvényén tartott előadásában.
A munkajövedelmek, a bérszínvonal emelésével aligha lehetne hazacsábítani a külföldön dolgozókat, de fékezhetné a kivándorlás ütemét - mondta Madár István. Itt az államnak is lenne feladata, mert például az adóék, vagyis a nettó bér és a teljes munkaerő költség aránya főleg az alacsony jövedelműek esetében extrém magas. Ha nem is a magas adóék az elsődleges oka a hazai minőségi munkaerőhiánynak, azért át kellene gondolni, hogy a munkát terhelő adóztatás nagyon rossz Magyarországon. Időszerű lenne a lineáris (egykulcsos) személyi jövedelemadó újragondolása is, pontosabban ez azóta időszerű, amióta bevezették - tette hozzá az elemző.
A tőke, a munkaerő, illetve a termelékenység figyelembe vételével az elmúlt években Magyarország szinte kizárólag a munkaerő bővülésével ért el növekedést. Nem volt érdemi termelékenység növekedés - állapította meg Madár. Csakhogy a képzett munkaerő gyakorlatilag elfogyott, de a képzetlen is fogyóban, még a nyugdíjkorhatár emelése jelent némi tartalékot - tette hozzá. Ezért át kellene állni az innovatív gazdasági modellre, és egyre magasabb hozzáadott értékkel kellene termelni. Az innovációs kapacitások fejlesztése, a kutatás-fejlesztés, a képzett mérnökök, kutatók alkalmazása, a korszerű intézmények, az eredményeket befogadni képes vállalatok és az egyre komplexebb üzleti környezet kialakulása jelenthet kiutat. Át kellene alakítani az intézményi hátteret is, mert már a régióban is csak Horvátországot előzzük meg a versenyképességi rangsorban- figyelmeztetett a vezető elemző.
(Népszava)
Az NGM örül: kevesebb lett a hiány és az államdósság tavaly
A magyar gazdaság növekedése a legfrissebb adatok alapján szintén dinamikus Mindez összhangban van a kormány célkitűzéseivel, valamint bizonyítja, hogy a magyar reformok működnek - kommentált a minisztérium.
Részletek
A közösségi szabályoknak megfelelően az Európai Unió tagállamai a Túlzott Hiány Eljárás (EDP) keretében évente kétszer – tavasszal és ősszel – jelentést készítenek a kormányzati szektor hiányának és adósságának konvergencia kritériumok (ESA) szerinti alakulásáról. Az eljárás (notifikáció) során a nemzeti statisztikai hatóságoké a főszerep, melyek egységes módszertan alapján nyújtanak minden releváns részletre kiterjedő hivatalos adatszolgáltatást az Eurostatnak. A kormányzati szektor 2015. évi GDP arányos hiányát és adósságát a KSH a mai napon tette közzé, a teljes EDP jelentés publikálására pedig a jövő héten kerül sor.
A 2010-es kormányváltást követően az Európai Unióban az egyik legjelentősebb mértékű államháztartási konszolidációnak köszönhetően a kormányzati szektor hiánya immár évek óta jóval a GDP 3 százaléka alatt teljesül, az Európai Bizottság pedig 2013-ban megszüntette hazánk ellen az akkor már egy évtizede zajló túlzott hiány eljárást. Ezzel párhuzamosan sikerült megfordítani az államadósság GDP-hez viszonyított arányának tartósan emelkedő trendjét, ami nagymértékben felelős volt az ország pénzügyi sérülékenységéért.
Ehhez megfelelő keretet a széles körben meghozott kormányzati intézkedések jelentettek, melyek eredményeit az utóbbi időszakban sorra ismerik el a különféle nemzetközi pénzügyi és hitelminősítő szervezetek. Így a költségvetési egyensúly és az európai uniós viszonylatban is dinamikusnak számító gazdasági növekedés egyszerre tud megvalósulni.
(24.hu)
Elképesztő, de az alkalmazottak durván negyede feketén dolgozik
Legalábbis ez derül ki NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentéséből, amely június vége és július eleje között 1032 vállalkozásnál razziázott.
Részletek
A vizsgálatok összesen 1032 vállalkozást és 4032 munkavállalót érintettek, amiből a cégek 86, a dolgozóknak pedig a 78 százalékánál találtak valamilyen jogsértést. Az ellenőrzött ágazatok között kiemelten szerepelt az építőipar, de vizsgálták a vendéglátóiparban, a kereskedelemben és a vagyoniparban dolgozókat is – írja a jelentés alapján a Napi.hu.
Egészen elképesztő, de a vizsgálatok szerint az ellenőrzött dolgozók negyedénél találkozott valamiféle trükkel a hatóság. Az esetek 80 százalékában adóelkerülés céljából egyszerűen nem voltak bejelentve a dolgozók, de olyan is gyakran előfordult, hogy a cég havi 15 napnál többször foglalkoztatta a dolgozót, ám rendes munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálta "elbliccelni" az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését. Hasonló eset, amikor valakit részmunkaidőre jelentenek be, de a gyakorlatban teljes állásban foglalkoztatják. Ez utóbbit azonban nagyon nehéz bizonyítani, ha a munkavállaló nem vall a munkáltatója ellen.
Egyes cégek direkt nehezen megközelíthető, eldugott helyen dolgoztatnak, hogy elkerüljék az ellenőrzéseket. Sokan bazíroznak a kis és középvállalkozásokat "segítő" jogszabállyal, mely szerint első alkalommal nem kell bírságot fizetni - bármekkora is legyen a szabálytalanság mértéke.
A hatósági jelentés kiemeli, hogy már nemcsak a kis cégeknél, hanem a nagyobbaknál is jellemző a trükközés. A hatóság összegzése szerint a fent említett esetek miatt 112 munkaügyi bírság kiszabása várható, a kkv-k által - első esetben - elkövetett szabálytalanságok miatt pedig 348 darab figyelmeztetést adhatnak.
(HVG)
Másfélszer annyit dolgozunk otthon, mint az irodában
A munkavállalók oldaláról egyre inkább elvárás a távmunka lehetőségének biztosítása, a cégek többsége mégis ódzkodik tőle.
Részletek
Egy nemrégiben készült kutatás szerint az európai munkavállalók 62 százaléka a munkája egy részét ma már otthonról végzi. A home office olyannyira közkedvelt, hogy a megkérdezettek közel fele akár 20 százalékkal kevesebb fizetésért is hajlandó lenne dolgozni, ha ezt otthonról tehetné. A távmunka megítélésének ellentmondásossága mögött leginkább a munkavállalók és munkaadók eltérő tapasztalatai és vélekedései húzódnak meg a Távmunka Szövetség friss tanulmánya szerint. A népszerűség növekedése érdekében az egyetlen megoldás az lenne, ha egzakt adatok bizonyítanák azt, amit már egyre többen éreznek: hatékonyabban dolgozunk, ha otthon lehetünk.
Hogy mennyire eredményes a távmunka, azt a munkafolyamatok jellegzetességei is meghatározzák. A nagyobb kollaborációt, speciális tárgyi eszközöket igénylő feladatok esetében értelemszerűen nem, míg az elmélyülést, összpontosítást és egyéni kreativitást igénylő feladatok esetében kifejezetten megfelel ez a fajta munkavégzés. Befolyásoló tényezők emellett a vállalaton belül elterjed kommunikációs szokások, a vezetői attitűd és természetesen a munkavállaló személyisége, szociábilitása is a Távmunka Szövetség tapasztalatai szerint.
A vállalat oldaláról tehát komoly háttérmunkát igényel a távmunka megfelelő körülményeinek kialakítása – hívják fel a figyelmet a Novell szakértői. A legtöbben azt gondolják, a távmunkához elegendő, ha a munkavállalónál rendelkezésre áll egy nyugodt és ergonomikus kialakítású munkasarok kényelmes székkel és íróasztallal, van a lakásban szélessávú internet, és az ember jól tudja kezelni az időbeosztását. A munkaadó részéről pedig elég, ha biztosít egy laptopot és hozzáférést a céges dokumentumokhoz. A biztonságos és kényelmes távmunka feltételeinek megteremtéséhez azonban ennél több kell. Ideális esetben nemcsak a fájlokhoz való hozzáférést kell ellenőrizni és egyszerűvé tenni, hanem ugyanígy érdemes az alkalmazások elérésénél is hasonló feltételeket teremteni például konténeres virtualizáció segítségével. A legfejlettebb konténeres megoldások nemcsak az alkalmazottak, de az informatikai szakemberek számára is rendkívül egyszerűen használhatók. Az adminisztrátorok egyrészt néhány kattintással „becsomagolhatják” a programokat, másrészt könnyen kioszthatják a hozzáféréseket, követhetik az alkalmazások használatát, és bármilyen, internetkapcsolattal rendelkező helyen lehetővé tehetik azok használatát.
(Piac és Profit)
Be kell jelenteni a mezőgazdasági idénymunkásokat
Az őszi betakarítások idején a gazdálkodóknak több munkaerőre van szükségük, mint máskor, és az idénymunkások alkalmazásának legcélszerűbb alkalmazási módja az egyszerűsített foglalkoztatás.
Részletek
Egy munkáltató ugyanazt az idénymunkást maximum 120 napra alkalmazhatja egyszerűsített foglalkoztatás formájában egy naptári éven belül. A feleknek elég szóban megállapodniuk, de a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-nál ezt a foglalkoztatást.
A bejelentést elektronikusan, ügyfélkapun keresztül a 16T1042E jelű elektronikus adatlap megküldésével, vagy a 185-ös telefonszámon lehet teljesíteni, de mindkét lehetőséghez szükség van ügyfélkapus regisztrációra. A bejelentést szigorúan a munkavégzés kezdete előtt kell teljesíteni, és a módosításra, visszavonásra a bejelentéstől számított 2 órán belül van lehetőség.
Ha a foglalkoztatás a bejelentés utáni napon kezdődik, aznap reggel 8 óráig kell a módosítást bejelenteni, különben a munkáltatónak meg kell fizetnie a közterhet az adott napra is. Ha pedig a foglalkoztatás több napra szól, mint az az eredeti bejelentésben szerepel, a plusz napokon is reggel 8-ig kell a módosítást bejelenteni.
A mezőgazdasági idénymunka minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint közterhet kell fizetnie a munkáltatónak a következő hónap 12-éig a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések 10032000-06057763 beszedési számlájára.
Az a munkáltató, amelyik nem jelenti be idénymunkása foglalkoztatását, bírságra számíthat, amelynek kiszabásakor a NAV az eset valamennyi körülményét mérlegeli.
(Agro Napló)
Adócsökkentést javasol az ÁSZ
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte a 2015. évi költségvetési törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzését.
Részletek
Az elnök elmondta: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemzeti számlákról pénteken publikált második előzetes adatai jóval kedvezőbb helyzetről számolnak be, mint az évközi adatok. A GDP növekedése 2015-ben a korábban jelzett 2,9 százalék helyett 3,1 százalék volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint amivel a költségvetés tervezésekor számoltak. A növekedési ütem meghaladta az EU, az eurózóna, azon belül a német gazdaság teljesítményét, így Magyarország tovább közelített az EU fejlettségi szintjéhez – hangsúlyozta Domokos László.
A kormány a tartalékolási politikával megoldotta a korrekciós lépéseket. Az elnök szerint az, hogy a 2014-es nem választási költségvetés volt, megalapozta a jó 2015-ös költségvetési évet, 2016-ban pedig még jobbat várnak – tette hozzá.
Holman Magdolna felügyeleti vezető ismertette: az ÁSZ 2015-től megújult módszertan szerint végzi a zárszámadás ellenőrzését. Ennek eredményeként, statisztikai módszerek alkalmazásával, az ellenőrzés idén is lefedte a költségvetési bevételek és kiadások 100 százalékát. Az ÁSZ közel 150 szervezetnél végzett ellenőrzést, ezen belül 70 központi költségvetési szerv beszámolóját értékelte.
(24.hu)
Durván kizsákmányolja a magyart a saját munkahelye
Ellenőrzést tartott a munkaügyi hatóság nyár közepén, hogy a magyar cégek mennyire tartják be a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokat. Az eredmény elkeserítő.
Részletek
A legtöbb gond, ahogy a korábbi években is, most is a feketefoglalkoztatással volt, egészen elképesztő adat, de az ellenőrzött dolgozók negyedénél találkozott valamiféle trükkel a hatóság.
A legjellemzőbb csalás a bejelentés hiánya (az esetek 80 százaléka), amivel a különböző adók befizetése alól akarnak kibújni a munkáltatók.
Tipikus eset, hogy a cég havi 15 napnál többször foglalkoztatja a dolgozót, ám rendes munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja “elbliccelni” az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését. Hasonló eset, amikor valakit részmunkaidőre jelentenek be, de a gyakorlatban teljes állásban foglalkoztatják. A különbség annyi, hogy ez utóbbi eseteket nagyon nehéz bizonyítani, mert a munkájukat féltő munkavállalók ritkán mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni.
A hatóság szerint egyértelműen jellemző a foglalkoztatók részéről, hogy kockáztatnak a bejelentésnél.
(24.hu)
Új támogatás a multiknak
Az állam adókedvezményt ad, és kutatás-fejlesztésre is fizet.
Részletek
További adókedvezményeket és kutatási-fejlesztési támogatást kapnak jövő évtől a hazánkban működő vállalatok – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter egy tegnapi konferencián. Az állam ösztönözné az országon belüli munkaerőmozgást, ezért az utazás és a lakhatás támogatása is köztehertől mentes lesz.
Az újraiparosítás teljesült, magasabb hozzáadott értékű kategóriába kell léptetni a hazai gazdaságot – mondta Szijjártó Péter tegnap multinacionális nagyvállalatok vezetői előtt. A külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Befektetési Ügynökség és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) által szervezett konferencia nyitóelőadásában kifejtette: a kormány támogatni kívánja a technológiaváltást, amelynek során a gyártók digitalizálják termelésüket, és egyszersmind a foglalkoztatás további bővülését is segíteni kívánják.
Január elsejétől adómentesen lehet majd támogatni kilométerenként 15 forintig a dolgozók munkába járását, a lakhatási költségeket, és mindezeket még az adóalapból is le lehet írni. A magasabb hozzáadott értékű tevékenységek segítésére a kormány a kutatás-fejlesztést (K+F) is kiemelten támogatni kívánja, az erre a célra szánt összeg duplája lesz leírható az adóalapból. Magyarán az adófizetők nemcsak a K+F-et finanszírozzák, hanem extra pénzre is számíthatnak a cégek.
Pongrácz Ferenc, az AmCham elnöke arról beszélt, hogy a most bejelentett kormányzati intézkedések szerepeltek a szervezet által a kormány felé megfogalmazott igények között. Mint kifejtette, cél a versenyképesség növelése, valamint a magasabb hozzáadott értékű beruházások ösztönzése.
(MNO)
