Olyan változások jönnek, amelyek súlyosan érintik a hazai gyógyszercégeket
Óriási kutatás-fejlesztési költségek, különadók, megfelelő szakképzett munkaerő, jogszabályi előírások, uniós szigor - csak néhány kihívás, amellyel a magyarországi gyógyszergyártóknak meg kell küzdeniük.
Részletek
A Richter vezére érdeklődésünkre kifejtette: elmúlt évtizedek töretlen növekedése hirtelen megszakadt a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság következtében, amelyből a globális piacgazdaság mind a mai napig nem tudott helyreállni. A gyógyszeripart érintő gondok is jobban felszínre kerültek: a hosszadalmas termékfejlesztési szakasz, a sokszor nem támogató nemzetközi és hazai szabályozási környezet, a beszűkülő innovációs lehetőségek, az árerózió a régióban, és az egyes nemzeti költségvetések egészségügyi megszorításának való kitettség rámutattak az iparág sérülékenységére.
A legutóbbi hatósági elvárás költségvonzata között említette a gépsorokban végrehajtandó közvetlen beruházásokat, az adminisztrációs- és rezsiköltségek növekedését, a munkaráfordítástól már-már elszakadt, emelt hatósági díjakat.
Komoly problémának látja a munkaerőhiányt is, elmondása szerint vidéken nagyobb a gond, ugyanis nincsenek szakemberek, Budapesten valamivel jobb a helyzet. Megítélése szerint ennek az az oka, hogy a (műszaki természettudományos) közép és felsőfokú képzés leromlott. A jó szakembereket azonban itthon lehet tartani jó fizetésekkel és értelmes feladatokkal.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyítás, egészségipar orvosok nélkül nem megy. Pedig a magyar egészségipar hazánk saját szellemi termékére alapuló iparág lehetne, ami nemzetközileg is versenyképes.
(Portfolio)
A kkv-szektor tehetségeire vadásznak a multik
Több mint kétszáz munkáltatónál érdeklődhettek a HVG Állásbörzéjén, ami jól tükrözte a munkaerőhiányos helyzetet. A vállalatok látványosan próbáltak a munkakeresők kedvében járni és törekedtek rá, hogy ne csak információt, élményt is adjanak.
Részletek
A Syma csarnokba belépve könnyen lehetett az a benyomása a látogatónak, hogy egy autóipari expón van, mert a magyarországi gyártók – a többi között a Mercedes, Audi - nem csak standjukat, de egy-egy modelljüket is kiállították, amelyekbe be is lehetett ülni. Ez a fajta, becsalogató hozzáállás jellemezte a legtöbb cég standját, szinte kivétel nélkül kínáltak valami pluszt – flippertől a szimulátorig – amivel felhívhatják magukra a figyelmet.
Amíg néhány éve rengeteg álláskereső jutott egy meghirdetett pozícióra, és ők keresték az igényeiknek megfelelő céget, ajánlatot, addig most a cégek keresik a számukra releváns munkavállalói célcsoportot. Az is szembetűnő volt, hogy amíg az iskolapadból frissen kikerült, de tapasztalat nélküli embereknek korábban több hónapos, szerényen fizetett gyakornoki programokon kellett részt venniük, addig most úgy tűnt, hogy a legtöbb helyen egyből munkába állítanák a jelentkezőket, ha alkalmasnak találták őket. Az ANDRITZ Hydro magyar lányánál például azt mondták, náluk állandó a munkafelvétel, nem baj, ha éppen nincs nyitott pozíció – most éppen több is van – a képzett munkaerőnek bármikor találnak feladatot.
A legtöbb helyen tárt karokkal várták a pályakezdőket is, de több pult előtt találkoztunk már állásban lévő szakemberekkel, akik jobb lehetőségek után érdeklődtek. Azonban a multik az üres pozíciókat aligha egymás munkavállalóival fogják betölteni, a magasabb bérrel és vonzó juttatásokkal inkább a kkv-szektor képzett szakembereire utaznak.
(HVG)
Mikor fogy el végleg a magyar munkaerő?
Ugyan az elmúlt egy-másfél évben nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar gazdaság több területe munkaerőhiánytól szenved, a foglalkoztatottság továbbra is szépen emelkedik, a gazdaságilag aktívak tábora pedig bővül.
Részletek
Az elmúlt években több kormányzati intézkedést is végrehajtottak annak érdekében, hogy minél több embert kitereljenek a munkaerőpiacra, illetve, hogy az ott lévőket minél tovább ott tartsák. Ezt a célt szolgálta például a korai öregségi és a rokkantsági nyugdíjazás megszüntetése, és a munkanélküli és más jóléti ellátásokra való jogosultsági szabályok szigorítása. Ezzel párhuzamosan pedig felfuttatták a közfoglalkoztatási rendszert, melynek keretében sok, korábban állami ellátásból élő embert vontak be mesterségesen a foglalkoztatásba (ami ugyanúgy adófizetői pénzből valósul meg, mint a jóléti ellátások kifizetése).
Emellett a Bajnai kormány által 2009-ben elfogadott, majd 2014-től effektívvé váló nyugdíjkorhatár emelés is felpörgette az aktivitás növekedését azzal, hogy egyre hosszabb ideig tartja az embereket a munkaerőpiacon. Az öregségi nyugdíjra való jogosultság korhatára 2014-től kezdve 2022-ig folyamatosan emelkedik, abban az évben és utána már csak a 65. életévüket betöltöttek mehetnek nyugdíjba.
A piaci alapú foglalkoztatás Budapestre és kisebb mértékben a nyugati területekre támaszkodva egy ideig még tovább bővülhet, azonban e növekedés üteme várhatóan jelentősen lassulni fog.
Így látja ezt az MNB is, ami szeptemberi inflációs jelentésében az idei évre 3,2 százalékra, 2017-ben viszont már csak 1,1 százalékra becsüli a foglalkoztatottság bővülését a versenyszférában.
(Portfolio)
Rossz hírünk van: a gépek mégsem veszik el a munkáját
Egy új kutatás szerint a munkafolyamatok automatizálása nagy átlagban nemhogy nem veszi el az emberek munkáját, hanem új munkahelyeket is teremt, csak legfeljebb más munkakörökben. Azaz elvileg nem kell félni a robotoktól.
Részletek
Ha már arra készült, hogy csak néhány év, és a számítógépek meg a robotok kiváltják az emberi munkaerőt, ön pedig a feltétel nélküli alapjövedelemnek köszönhetően tétlenül szürcsölheti a borocskát Balaton-felvidéki házának teraszán, sajnos van egy rossz hírünk: ez jó eséllyel nem így lesz.
Hiába hallani ugyanis mindenhonnan, hogy az automatizáció elveszi a munkát, és hogy nemcsak a gyártósorokon, hanem lassan a szellemi foglalkozásokban is gépekre, jobban mondva mesterséges intelligenciát alkalmazó programokra cserélik majd le a hús-vér dolgozókat. Ezek egyelőre inkább elméleti feltételezések, mint a valós adatokra, tényekre támaszkodó helyzetértékelések.
Olyannyira, hogy egy friss kutatás arra jutott: ha megnézzük a valós adatokat, akkor az látszik, hogy ez a feltevés egész egyszerűen nem igaz, vagy legalábbis nem ebben a formában. Eszerint az automatizáció nemhogy nem csökkenti, hanem közvetett hatásaival együtt kifejezetten növeli a foglalkoztatást.
Azonban ez csak az érem egyik oldala, a másik nagy elmélet, azaz hogy a technológia növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket, mégis igaz. Aminek az oka, hogy az automatizálás elsősorban jól fizető, de magasabb képzettséget igénylő munkahelyeket teremt, miközben rosszabbul fizető, alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyeket számol fel, tehát a szegényebbeket teszi még szegényebbé.
Ebből a szempontból pedig Magyarország számára azért továbbra is eléggé valós veszélyt jelent a dolog, hiszen a kormány gazdaságpolitikája láthatóan az alacsony hozzáadott értékű gyártósori állások számának növelésére irányul, ezek azonban pont az automatizálásnak leginkább kitett munkakörök.
(Index)
Van egy jó és egy rossz hírünk hazánk legfontosabb piacáról
A német kormány őszi prognózisában felfelé módosította az idei GDP-növekedésre tavasszal tett előrejelzését, csökkentette viszont a jövő évit. Ha legnagyobb külkereskedelmi partnerünknél nő a GDP, az a magyar gazdaságnak is jó hír.
Részletek
A gazdasági minisztérium az idei éves GDP-növekedési prognózist 1,7 százalékról 1,8 százalékra emelte, míg a jövő évre vonatkozót lefelé, 1,5 százalékról 1,4 százalékra változtatta.
Az állami kiadások mellett a növekedés legerősebb motorja a lakossági fogyasztás – állapítja meg a gazdasági minisztérium előrejelzése. A lakossági fogyasztás az idén várhatóan 1,7 százalékkal, jövőre pedig 1,6 százalékkal növekszik.
Tavaly 1,5 százalékkal bővült a német GDP; az IMF napokban közzétett legújabb előrejelzésében az idei évre 1,7 százalékos, jövőre 1,4 százalékos gazdasági növekedést vár.
Németország hagyományosan Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere, így ha ott bővül a gazdaság, abból a magyar exportőrök is profitálhatnak.
(HVG)
Adócsökkentést sürget a MASZSZ a fekete foglalkoztatás elleni küzdelemben
A kormány a béreket terhelő adók csökkentésével lépjen fel a fekete és a szürke foglalkoztatás ellen, és iktassa törvénybe a méltányos díjazáshoz való jogról szóló Európai Szociális Kartát - szorgalmazza a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Részletek
A szakszervezet megítélése szerint azzal, hogy a kormány máig nem írta alá és nem iktatta törvénybe a szociális jogok európai egyezményének 4. cikkelyét, kiszolgáltatta a munkavállalókat a munkaadóknak.
A szövetség úgy véli, hogy a kormány a többször beígért "gazdaságfehérítés" ellenére az adópolitikájával inkább erősíti a fekete foglalkoztatást és szélesíti a csak minimálbérre bejelentett munkavállalók körét.
A MASZSZ ezért azt is követeli a kormánytól, hogy hatásos intézkedésekkel, elsősorban a béreket terhelő adócsökkentéssel állítsa meg ezt a folyamatot. Az ilyen foglalkoztatás csak pillanatnyilag jó a munkavállalóknak, ám mivel a fekete foglalkoztatásnak a járulékfizetés megspórolása a célja, számos hátrányt okoz az alkalmazottaknak - közölték.
(Web Rádió)
Megmondta az államtitkár, miért kell leépíteni a közszférában
A magyarországi szakképzett munkaerő hiányára részben megoldás lehet, hogy a következő években az állami szférában több tízezres, akár százezres létszámleépítés várható.
Részletek
Intenzívek és erősek a magyar-bajor gazdasági szálak
A Németországba irányuló magyar export 36 százaléka oda irányul, a Németországból Magyarországra érkező beruházások egyharmada onnan érkezik és ezek 72 százaléka a magyar gazdaság gerincét adó autóipar területén valósul meg.
Részletek
(Orient Press)
Betegszabira menekülnek a dolgozók
A Budapest Economic Forum panelbeszélgetésén a munkaerőhiány kérdését járták körül. Többen is megosztották érdekes tapasztalatukat arról, hogy az elmúlt években látványosan megnövekedett a munkavállalók betegszabadságos napjainak száma.
Részletek
(Portfolio)
Egyetlen cég gazdaggá tesz egy egész országot?
A koreai elektronikai cég hét éve hatalmas gyárat épített Vietnam északi részén, és a korábban rizstermeléssel foglalkozó környék ma az ország második exportcentruma lett Ho Shi Minh-város, az egykori Saigon után.
Részletek
(Privátbankár)
