Együttműködés a helyben foglalkoztatásért
Foglalkoztatási együttműködési szerződést írtak alá a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és konzorciumi partnereinek képviselői szerdán. A paktum legfőbb célja a megyei munkanélküliség és a munkaerőhiány csökkentése.
Részletek
Aláírták az Együttműködés a helyben foglalkoztatásért – Bács-Kiskun megyei foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési együttműködés című projekt foglalkoztatási együttműködési szerződését a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, konzorciumi partnerei: a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület és a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft, valamint a programban résztvevő egyéb szervezetek képviselői szerdán.
A paktum alakuló ülésén jelen volt Putz Norbert a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkerő-közvetítési és Koordinációs Főosztályának képviseletében, valamint egyházak, kamarák, szakképzési-, fejlesztési- és leader-csoportok és nonprofit szervezetek képviselői is.
A projekt július 1-jén kezdődött, és a program keretében elérhető 2,5 milliárd forintos forrás segítségével képzési- és foglalkoztatási programok valósulnak majd meg a megyében, melyek legfőbb célja a munkanélküliség és munkaerőhiány csökkentése, valamint a foglalkoztatási szint növelése.
– A projekt két fő pillére a képzés és a foglalkoztatás. Olyan embereket igyekszünk majd megszólítani, akik már kiestek az álláskereső regisztrációból. Az összeget zömmel rájuk fogjuk fordítani. Emellett célunk a vállalkozók segítése is munkabértámogatással, melyet a munkabér 100 százalékáig tudunk majd finanszírozni körülbelül fél-, illetve egyéves időtartamban, a járulékokat is beleértve. Bízom benne, hogy el tudunk érni a megye legkisebb településeire is – fogalmazott Rideg László, a Bács-Kiskun megyei Közgyűlés elnöke a foglalkoztatási paktum alakuló ülésén. Hangsúlyozta: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat feladata lesz az emberek felkutatása, személyes segítése és beemelése a projektbe.
(Baon.hu)
GKI: nem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy a kormány látja
Lassú a magyar gazdaság növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest is.
Részletek
Bár a magyar gazdaságpolitika a Brexitben saját EU-szkeptikus véleményének beigazolódását látja, a brit fejlemények épp az EU-n kívüli lét okozta veszélyekre hívják fel a figyelmet – figyelmeztetnek az elemzők. A lelassult növekedés miatt, a 2018-as választásra is tekintettel tavasszal a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött.
Folytatódik a tulajdonviszonyok és piacok aktív állami szerepvállalással történő átrendezése. Ugyanakkor kifulladóban van az olcsó munkaerőre és a kormányzathoz lojális új tőkés rétegre alapozott növekedés. Most azonban újra jönnek az EU-támogatások, így a valódi szembenézés néhány évig ismét halogatható.
A világgazdaságban a brit népszavazás nyomán megnövekedett gazdasági, politikai és intézményi bizonytalanság csak lassan enyhül. Negatív gazdasági hatása elsősorban Nagy-Britanniában, politikai következménye pedig az EU-ban lesz érezhető. A világ legfontosabb központi bankjai (a Fed, az EKB és a japán jegybank) kielégítő monetáris feltételeket biztosítanak a globális növekedés számára, noha napirenden van a Fed irányadó kamatlábának emelése. Komoly politikai és gazdasági kockázat a menekültügy, a terrorizmus, az Iszlám Állam, a közel-keleti, az észak-afrikai és az ukrajnai feszültséggóc, a bizonytalan török helyzet, illetve az amerikai elnökválasztás, Kínában a növekedés lassulása és az adósságválság, a deflációs nyomás, továbbá a zika vírus Latin-Amerikában, s nem utolsó sorban az EU jövője. Ez több mint sok - figyelmeztetnek az elemzők.
(Világgazdaság.hu)
Kevesebb pénz jut a határon átnyúló fejlesztésekre
Az Interreg az Európai Unió kezdeményezése, amely a határon átnyúló közös fejlesztések, aktivitások támogatását szolgálják. Az Interreg általában két partner közös, vagy egy Európai Területi Társulás (ETT, EGTC) pályázata, amellyel az Unió a makrorégiók
Részletek
A program ERFA – Európai Regionális Fejlesztési Alap – által támogatott teljes kerete a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszakban 155 millió euróra csökkent. 2007-2013 közötti időszakban még 206 millió euró volt az Európai Unió támogatási kerete, miközben a pénzeszközök felhasználásának eredményessége, hatékonysága megközelítette a 100 százalékot. – ismertette a programozási időszak számadatait Farkas Iván az MKP gazdasági alelnöke, Muzsla község polgármestere.
Az Európai Uniós projektek nagy része utófinanszírozásban valósul meg, így az ERFA is, vagyis a partnereknek előbb fedezniük kell a megvalósítás költségeit. A nyertes pályázatok 85 százalékát fedezi az elnyerhető támogatás, 10 százalékot az állam, 5 százalékot pedig maguk a pályázók biztosítanak. Az Európai Unió és az állam a megvalósítást és elszámolást követően téríti meg a költségeket.
Farkas Iván ismertetve a programot elmondta: az ERFA irányító hatósága Magyarországon található, a támogatások megítélését monitoring bizottság felügyeli, tagjait fele-fele arányban magyarországi és szlovákiai tagok alkotják. „Szlovákia öt déli, határmenti megyéjében – Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya, Kassa – tevékenykedő önkormányzatok és civil társulások nyújthatják be közös pályázataikat Magyarország északi, határmenti megyéiben tevékenykedő önkormányzatokkal vagy civil társulásokkal. Kivételt képeznek az Európai Területi Társulások, amelyek a két ország területén tevékenykedő egy jogi személyként egy pályázatot nyújthatnak be, akár több ízben” – nyilatkozta Farkas Iván.
A közös pályázatokat angol nyelven nyújthatják be. A gyakorlat azt mutatja, a pályázók leggyakrabban szakemberekre, ügynökségekre bízzák majd a közös pályázatuk kidolgozását, valószínűleg így lesz ez ebben az időszakban is. „A Kis Projekt Alap pályázati felhívása késik. Az eredeti elképzelés alapján a partnerek legfeljebb 50 ezer euró összegben folyamodhatnak támogatásért helyi kulturális, közösségi, infrastrukturális fejlesztési elképzeléseikkel. Nem zárható ki, hogy a Kis Projekt Alap tartalma, kerete a jövőben megváltozik” – véli Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke.
(Felvidék.hu)
Idén is Svájc a világ legversenyképesebb országa
Ahogy a korábbi években, úgy az idén is Svájc a világ legversenyképesebb állama a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum - WEF) szerdán megjelent felmérése szerint. A 138 országot tartalmazó listán Magyarország a 69. helyen áll.
Részletek
A kutatásban közreműködő Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet MTI-hez eljuttatott összefoglalója szerint a dobogós helyeken nem történt változás az előző évhez képest: Svájcot Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok követi. A rangsor első harmadát nagyrészt európai országok és más OECD-tagállamok foglalják el, de előkelő helyen szerepelnek a gyorsan növekvő felzárkózó országok is, mint Kína (28.), India (39.) vagy Oroszország (43.).
A magyar versenyképességet javító elemek között makrogazdasági indikátorokat sorolnak fel, így például azt, hogy a lakosság GDP-arányos megtakarításai magasak, jók az államháztartási mutatószámok, alacsony az infláció. A GDP-arányos 75 százalék körüli államadósság globális összehasonlításban nem túl jó, ám számos fejlett országban ennél jóval magasabb szint mellett működik a gazdaság, így összességében az államadósság csökkenése pozitívan hat Magyarország versenyképességére - áll az összefoglalóban.
A Világgazdasági Fórum 2003 óta minden évben közzéteszi a világ országainak versenyképességi rangsorát, az idén a svájci székhelyű szervezet összesen 138 országot vizsgált. A Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index - GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mutató a világon, 114 mutatóból áll össze, amelyek a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását befolyásolják.
(Profitline)
Megéri 50 kilométerrel odébb költözni egy új munkahelyért?
Tizenkétezerötszáz lejes egyszeri juttatásban részesülhet az a személy, aki egy új munkahely kedvéért hajlandó korábbi lakóhelyétől legkevesebb 50 kilométerre költözni.
Részletek
A munkanélküliek aktiválását célzó jogszabály részleteit Dragoș Pîslaru munkaügyi miniszter ismertette a kormányülés után. Eszerint azok a munkanélküliek, akik nem részesülnek segélyben, de újra munkába szeretnének állni, alkalmazáskor 500 lejes „aktivációs” juttatást kapnak majd. A rendelet az ingázókra is kitér, a lakóhelyüktől 15 kilométernél távolabb dolgozók 50 bani/kilométer utazási támogatást kaphatnak, de ez nem lehet 55 lejnél több naponta.
A kormány közleménye szerint a rendelet célja a munkaerő földrajzi mobilitásának ösztönzése. Ugyanakkor azt is remélik, hogy ezzel megelőzhetővé válik az ország egyes fejletlenebb régióinak elnéptelenedése, ugyanis a rendelkezés arra ösztönözheti a helyi befektetőket, hogy más régiókból is toborozzanak munkaerőt.
A jelenlegi lakóhelyükről legalább 50 kilométerre költöző munkavállalók 12 500 lejes juttatást kapnának.
Ha a munkavállalót egy családtag is elkíséri, akkor a juttatás 15 500 lejre nőne.
Ha a család mindkét felnőtt tagja jogosult lenne a juttatásra, akkor egyikük megkapja a 12 500 lejt, a másik családtag pedig 3500 lejben részesül a szerződés aláírásakor.
Ha a munkáltató gondoskodik lakásról az új munkavállaló csak 3500 lejes juttatást kaphat. Ha családtag is elkísérte, akkor az összeg 6500 lejre nőne.
A támogatást két részletben kapnák meg az alkalmazottak: felét a szerződés aláírásakor, felét pedig 1 évvel a munkába állás után.
A támogatásra jogosultak azok a román állampolgárok is, akik az elmúlt 3 évben külföldön dolgoztak.
Azok a cégek, amelyek meghatározatlan időre szóló szerződést kötnek frissen végzettekkel, az alkalmazás első évében havi 900 lejes támogatásban részesülnek.
Azok a cégek, amelyek meghatározatlan időre szóló szerződést kötnek frissen végzett fogyatékos fiatalokkal, az alkalmazás első másfél évében havi 900 lejes támogatásban részesülnek.
Azok a cégek, amelyek meghatározatlan időre szóló szerződést kötnek 45 év fölötti munkanélküliekkel, régóta munkát keresőkkel vagy olyan munkanélküliekkel, akik egyedüli nevelnek kiskorú gyereket, 1 évig – minden alkalmazott után – 900 lejes támogatást kapnak, azzal a feltétellel, hogy a munkaviszonyt legalább másfél évig fenntartsák.
(Maszol.hu)
Odrobina: a szakképzés átalakításának célja a szakemberek biztosítása a gazdaságnak
A szakképzési rendszert azért kellett átalakítani, hogy jól képzett szakembereket és munkavállalókat adjon a magyar gazdaságnak.
Részletek
Odrobina László kiemelte: a tavaly elfogadott törvénymódosítással erősítették a szakképzéshez való hozzáférést, a duális képzést, és létrehozták a hatékony képzést végző rugalmas intézményeket.
Odrobina László hangsúlyozta, hogy az új iskolatípusokkal - a szakgimnáziumokkal, szakiskolákkal - erősítik a szakmai képzés vonzerejét, új szakmai képesítéseket vezettek be, korábban költségtérítéses tanfolyamon megszerezhető szakmákat - például teher autóvezető - tettek ingyenessé.
A duális képzés erősödését jelzi, hogy csökkenő demográfia mellett 5 ezerrel többen, 53 ezren vesznek részt a rendszerben - ismertette a helyettes államtitkár.
Odrobina László kitért arra, hogy német szakképzési gyakorlat tanulmányozása során úgy látszik, az építőipari szakmák duális képzésénél is megoldást lehet találni a finanszírozásra, és indokoltnak nevezte a duális szakképzési rendszer bevezetését a szakgimnáziumokban is.
A három kategóriában - motiváció, kooperáció, innováció - kiírt pályázatra magyarországi székhelyű vállalatok, iskolák, kamarai szervezetek, közintézmények, társadalmi szervezetek és magánszemélyek pályázhatnak 2016. szeptember 29. és december 15. között.
(Webrádió)
A V4-et másolnák északon
Az EU északi országai szorosabb összefogásra készülnek az egyik legfontosabb uniós szövetségesük, Nagy-Britannia elvesztésének veszélye miatt, olvasható a Bloomberg cikkében.
Részletek
A finn Aaland szigetén találkoztak szerdán Svédország, Dánia és Finnország vezetői, hogy megegyezzenek a brüsszeli csatákban való közös fellépésről.
„Mélyítenünk kell az északi együttműködést olyan kérdésekben, mint a belső piac, a kereskedelem és más ügyek, amelyekben mindig is egyetértettünk az Egyesült-Királysággal” – nyilatkozta Juha Sipila, Finnország miniszterelnöke.
A hármas csoport tagjai mindemellett úgy vélik, hogy az Uniónak konkrét, gyakorlati kérdésekkel kellene foglalkoznia, mint például a menekültválság vagy a gazdaság, és nem egy föderális államról szóló álmot kergetnie.
Mindeközben a munkaerő szabad mozgása nélküli hozzáférés a közös piachoz – ami akár lehetséges forgatókönyv is lehet a britek számára – komoly tetszésnek örvend a populista pártok berkeiben, akik szívesen lépnék meg a kilépést egy ilyen megállapodás mellett.
(Tőzsdefórum)
Ingyen tanítják programozni a lányokat
Elkezdődött a Skool és az EPAM ingyenes, 11 és 13 év közötti lányoknak szóló informatikai oktatása Szegeden. A lányok a Szegeden induló, egyik legelső Skool Klubban 10 héten át ismerkedhetnek a programozás alapjaival.
Részletek
Magyarországon 22 ezer betöltetlen informatikai álláshely van, alkalmazható programozási tudással szinte azonnal el lehet helyezkedni. A szakmában nagyon kevés nő dolgozik: arányuk csupán 15 százalék az informatikai alapszakokra felvettek körében. Nekik igyekszik vonzóvá tenni ezt a pályát a Skool, és önkéntes mentor támogatóként az EPAM.
Programozni lassan ugyanolyan fontos, mint írni vagy olvasni. A technológia hihetetlenül gyors változása miatt azonban iskolai keretek között szinte lehetetlen átadni a legmodernebb ismereteket. Ezért is népszerűek az iskolapadnál gyakorlatiasabb, élményorientált foglalkozások. Az egyik eredményes módszer, ha egy képzett szakember mentorként adja át naprakész tudását. Gyermekeknél ez a módszer különösen hatékony.
A műhelyfoglalkozások során a lányok a játékokból ismert világok és karakterek segítségével ismerhetik meg a programozás alapjait, miközben elkészítik saját játékukat is, amit a klubfoglalkozások végén bemutathatnak a többieknek is.
(Computerworld)
Olcsón dolgoznak, ezért kapósak az illegális vendégmunkások
Több mint 3100 négyzetkilométernyi mezőgazdasági terület maradt műveletlenül tavaly óta Japánban. A parlagon hagyott földek nagysága három évtizede évről évre nő, ahogy kiöregszenek a gazdák. Egyre többen alkalmaznak olcsó, illegális munkaerőt.
Részletek
2000 óta felére, 2 millió alá esett a mezőgazdaságban dolgozók száma a japán szigeteken, és a még munkaképesek kétharmada is idősebb 65 évnél. Ennek ellenére – részben a yen gyengülése révén – a mezőgazdasági termékek exportja 2015-ben rekordszintet ért el, ám kétséges, hogy ez a szint fenntartható-e.
Igaz, egyes gazdaságok próbálkoznak az olcsó külföldi munkaerővel, azonban Japán általánosságban nem fogad külföldi munkavállalókat. Sok vállalat viszont úgynevezett szakmai-képzési programokat indít afféle hátsó ajtóként, így tesz szert kiegészítő munkaerőre. Az így alkalmazottak egy része azonban nem utazik vissza a hazájába. A kormány kimutatása szerint az év eleje óta mintegy 60 ezer külföldi maradt engedély nélkül Japánban.
A helyzet oda vezetett, hogy az elmúlt évben már 1700 illegálisan alkalmazott külföldi mezőgazdasági munkást találtak, háromszor annyit, mint egy évvel korában, és jóval többet, mint bármilyen más szektorban, de ahogy a dolgok állnak, a gazdáknak nem érdekük hogy ezt jelentsék a hatóságoknak. A helyi munkaerő ugyanis igen drága, és ha más ázsiai országból származó, jóval olcsóbban dolgozó „vendég”munkásra sikerül szert tennie egy farmernek, rejtegeti, amennyire tudja, hogy fenntartsa gazdasága működőképességét.
(Agrár szektor)
Nem lehet csak úgy, mesterségesen emelni a béreket
Természetesen jó lenne, ha a hazai bérek emelkednének, közelítenének az uniós jövedelmekhez, de ez nem ennyire egyszerű.
Részletek
Ma tehát az lenne a kormányzat feladata, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsen, olyan hosszú távú és összehangolt fejlesztési programot dolgozzon ki, amely mindezt megalapozza.Első lépésben a humántőkét kellene fejleszteni, azaz sokkal többet költeni oktatásra és egészségügyre, kutatás-fejlesztésre, hiszen mindhárom területen le vagyunk maradva az európai átlagtól. Így olyan jól képzett munkaerő alakulna ki, amely képes magasabb hozzáadott értékű munkát végezni.
Mindez azonban nem elég, hiszen itthon is kellene tartani a képzett emberfőket. Ez pedig nem megy másként, mint hogy többet költ az állam vállalkozásfejlesztésre.Nagy számban kellene létrehozni kockázati tőkealapokat, startup programokat. De mindezt nem úgy, ahogy jelenleg zajlik, vagyis hogy a gazdaságfejlesztésre fordított uniós pénzeket a kormányközeli vállalkozások kapják. Olyan cégeket kellene segíteni, amelyek piaci tevékenységükkel érdemlik ki azt, s remény van arra, hogy a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Ha az ilyen vállalkozások kapnák meg a technológiai fejlesztésre szánt pénzeket, akkor növekedne a vállalkozói kedv, s a jól képzett munkaerő megtalálná számítását a korszerű technológiával dolgozó cégeknél, amelyek magas hozzáadott értékű termékeket gyártanának - fejtette ki a professzor a lapnak.
Ilyen, a nemzetközi piacokon is életképes vállalkozások lehetnének a high-tech iparban tevékenykedő vállalatok, amelyek húzhatnák a magyar gazdaságot. De ilyen a megújulóenergia-ipar is, amelyet éppen a napokban sorolt hátrébb a kormány. Az így termelt olcsó energia ugyanis versenyelőnyt jelentene a hazai vállalkozások számára. De említhetném az interneten alapuló technológiákat, amelyek ma már közvetlen termelési tényezővé nőtték ki magukat. A mezőgazdaság területén pedig a mostani extenzív támogatás helyett olyan ágazatokra kellene fordítani az erőforrásokat, amelyek magas feldolgozottságú termékekkel jelennének meg a piacon. Az így értékesített magas hozzáadott értékű termékkel ledolgozhatná hátrányát a magyar gazdaság, mert éppen most zakatolnak el mellettünk a visegrádi együttműködés országai - fogalmazott a lapnak Mellár Tamás.
(Portfolio)
